Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-21 / 276. szám

ASSZON ¥0 KN AK—/ e u a if 6 k n a h jiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiitmiiiiuiiiiiiiiiiiiiifiiiimiiiiiiiiiifiiHiiiiiitiiiiiiittiitiiitiiiiiuiiuiitHittitinitttiiitiHfMiimttiiiitiiiitiiiiiiiiitfiiiitimiiiiiitiiiiiimdiiiiiiiiiiiiiiiitimiii Oha>iadék{uwiut&óí — négy különböző színű pamutból •— készülhet sapka és kesztyű is. A sapkát egyszerű csíkból kös­sük, melynek végét lezárjuk, ráncoljuk és erősen összehúzzuk. A sapkát piros pamuttal, patentkötéssel kezdjük. A minta: az első és a második sor piros. A harmadik és a negyedik sor felváltva, 6 szem pi­ros 6 szem szürke . Az ötödik és hatodik sor sárga. A hetedik és nyolcadik sor a harmadik és negyedik sorral azonos. A kilencedik és tizedik sor olyan, mint a harmadik és negyedik sor, de a színek fordí­tott sorrendben kerüljenek egymás fölé. A tizenegye­dik és tizenkettedik sor fekete. A tizenharmadik és a tizennegyedik sor felváltva, 6 szert' piros, 8 szem szürke sflb. — A kesztyűt egyújjas síkésztyűnek köt­hetjük, a kézelőt és a kesztyű végét, melyet he­gyesre formálunk, piros pamuttal kössük vagy eset­leg ujjas kesztyűnek készíthetjük. Sapka, »ál és egyújjas kesvtyü A megkötött minta szerint ki­számítjuk, hogy milyen vastag kö­tőtűn dolgozzunk és hány szemmel kezdjük a kötést. Mérjük le fe­jűnk kerületét és patentkötést használjunk. A garnitúra három- vagy négyszínű is lehet. A színes csikókat 10 soronként váltsuk a pamut vastagsága szerint. A min­tát síma kötéssel kössük és min­den harmadik szemet felváltva húzzuk keresztül a következő csík második és harmadik során. Az egyujjas kesztyűnek tenyere egy­színű legyen, akár kötésből vagy anyagból készül. Tisztasággal a csecsemő egészségéért G. Sándoréit, az ifjú szülők nem- tppen barátságos hangon vitatkoz­nak: — Nagyon jól tudod, tanulnom kell! — mondja a férj ingerülten. — És mi az akadálya? — feleli gúnyosan a fiatalasszony, — Mintha nem tudnád —n hát a fiad! A fiatalasszony szinte felhördül. —' Most csak az enyém? Mit csi­náljak vele, ha folyton sír? Arról igazán nem tehetek! Te is sírnál, ha fájna valamid! Ez döntő érv, a férj nem is vi­tatkozik tovább. Nagyné épp eleget hallott ahhoz, hogy feltétlenül benézzen a fiatal házaspárhoz. Megnézi már, miért sír olyan sokat az egyhónapos Sanyi gyerek. Biztos valami baja van. Egy egészségügyi megbízottnak ezen is segíteni kell! A fiatalasszony még kabátban fogadja. A szobából való­ban kihallik a kiesi nyűgösködése és a férj csapkodása A csöngetésre a nagymama is kinéz a szobából, beljebb invitál­ják Nagy n ét. Bent sírástól piros arcú cse­csemő, méregtől kipirult apa és ki­csit kellemetlen pelemkaszag fo­gadja. A nagymama magyaráz­kodni kezd, hogy nem tud ir.it tenni a kicsivel, mert az egyre csak sír. Ordít! — helyesbít az apa. — A fiatalasszony is beleszól: — Mindig piros a bőre és csípi a vizelet. Még a kórházban elha­nyagolták és azóta nem tudjuk rendbehozni. Ügy fáj szegénykém­nek. — A mama szeme csupa könny már. A férjben felébred az igazságérzet.-r Azért valami hiba van a do­logban Bözsikém. mert hiszen ami­kor kijöttetek a kórházból, megmu­tatták meztelenül a kicsit. Még alá is írtad, hogy hibátlan bőrrel ho­zod ki. De még ha lett volna is valami baj, mióta itthon vagytok, már rendbe jöhetett. A nagymama, iránt gyermekgon­dozó, sértve érzi magát. — Na, már ezt ne mondd fiam! Én aztán iga­zán tudom, hogyan kell ápolni egy ilyen csöppséget. Nagyné egyikről a másikra né­zett, csak figyelte a vitatkozást, közben levett egy száradó pelenkát. Bizony az csak „száradó*' volt, de nem mosott. _ Ügy látszik, éppen letelt a „fél­óra“ a tisztábatevésnek határideje, mert a nagymama hozzáfogott a művelethez. Nagyné figyelt. A nagymama előtte nem mosott ke­zet. Éppen csak kicserélte a pisz­kos pelenkát, ugyanazzal egy kicsit megtörölte az apróság bőrét, már tette is „szárazba“. A szoba sarká­ban az apa befogott füllel tanulni próbált, a mama szipogva nézte a kicsit, a nagymama győztesen mu­tatott a „szárazba“ — tett, még mindig keservesen síró csecsemőre. <— Na látja, Nagyné! —■ csinál­hatok ezzel, amit akarok, jól el­látták ennek a baját! Nagyné kényes helyzetben volt. Régen gondozott ő is pólyásbabát. Eszébe jutott, hogy néhány héttel ezelőtt a kerületi Vöröskeresztnél kezébe akadt egy füzet a csecsemő helyes gondozásáról. El kellene azt hozni ide. De addig is segíteni kell! Hogy is volt csak? Merészen, belevágva kézzelfogható bizonyí­tékkal kezdte: — Fogja csak ezt a száraz pe­lenkát, fiatalasszony! Milyen szaga van? A fiatalasszony inkább nem vá­laszolt. — Hát bizony, alaposan M kell DIVAT­Az új divat legkedveltebb színe: az enciánkék mindenkinek jól áll, különösen kötött anyagból szép, sálnak, sapkának, pullóvemek, kardigánnak. Teljes ruhát, vagy kiskosztümöt enciánkékből inkább csak ünnepi alkalomra csináltas­sunk, mert kissé feltűnő. Legszebb kiegészítő színe a világosszürke s egészen fiataloknak a halványró­zsaszín. Divatos a palackzöld, sö­tétkék és természetesen a fekete is. Szép téli színösszeállítás a sö­tétkék kabát szürke cipővel, tás­kával és sötétkék kalappal, vagy sapkával. Kinek milyen szín előnyös? Sok nő azt hiszi, hogy ezt csupán a hajszíne dönti el. Pedig a bőr szí­Az 1954—55-ös divat új vonala­kat hozott. A ruhák s az igen ked­velt kis kosztümök nem hangsú­lyozzák annyira a nőies vonalakat, mint az előző években. A ruhák válla továbbra is tömés nélküli, de nem a váll gömbölyűségét, ha­nem természetes egyenes vonalát követi. Sok a pallér-nélküli maga­sított nyákmegoldás, a derék nem testhezsimuló, hanem kissé lazább, de csípőig követi az alakot. Sok KISMAMÁKNAK A GYERMEK téli öltöztetéséinek legcélszerűbb anyaga a flanell, a pikébardhend és a tűzött bébi-piké. A meleg és könnyű anyagból sok újdonság készül a kicsinyek ré­szére. A bébiholminál igen fontos a gombolás jó megoldása, hogy a ruha a pelenkázásnál könnyen ke­zelhető legyen. A mamák gyakran ötletes gyer- mekruha-tervezők, különösen, ha alakítani kell. Láttunk például vi­lágoskék tűzött bébipikéből készült hosszű-újjú és a cipőcskével egy­bedolgozott bébiruhát, amelynek gombolása hátul, a derékvonalnál kezdődik és lefelé, rr.'ajd ismét fel­felé vezetve, elől, a derékvonalnál végződik. A gyermek így könnyen pelenkázható, anélkül, hogy levet­kőztetnénk. SÉTÁHOZ való a szőrmével, vagy ezt mosni, sőt mindennap ki is főzni és bő melegvízben öblíteni. Nemcsak úgy rr.egszárítva, vissza­tenni! Hiszen így a vizeletben lévő savas anyagok csak visszakerülnek az érzékeny bőrre, és tovább mar­ják! Na meg aztán miért van a pólyázó-aszfal mellé odakészítve a mosdótál, szappan, ha tisztázás előtt nem mosnak kezet? A nagymama hitte is, meg nem is, amit Nagyné mondott. A fiatal- asszony szegődött először a párt­jára. G. Sándoréinál egyre ritkábban hallották azután a szépen fejlődő kisbabát sírni. A bőre szép, egész­séges, rózsás, egész kis testén. tanácsadó ne talán még fontosabb. Feketeha­jú, de fehérbőrű nők például nyu­godtan hordhatnak fekete, sötét­barna és sötétkék ruhát minden élénkítés nélkül, bamabőrű, sötét­hajú nőknek viszont előnyösebb egy kis világos díszítés a ruhán. Vigyázzunk a drapp színre! Igen kevés nőnek áll jól, inkább csak a nagyon élénk arc- és ha j színű- éknek (Pl. a vöröshajúaknaik). A pirosról is kevesen tudják, hogy majdnem annyira erősít, mint a fehér. Kövér nő ne vegyen pirosat. Ha szőke, válasszon inkább bor­dót, vagy paladkzöldet, ha — fe- ketehaiú feketét, vagy pailackszür- két. öszhaijúaknak legszebbek a kékes, szürkés, lilás árnyalatok. szoknya szűk, de a bő szoknyák is csak csípőtől bővülnek. A de­rékvonal kissé lejjebb kerül a természetesnél. Ez sok nőnek elő­nyös, mert hosszítja a derekat, de az egészen csípőig nyújtott felső­részek csak a soványaiknak állnak jól. A ..hordó-vonal1’, amely a csí­pőt erősen kiadja és a szoknya alját teljesen elszűkíti, már nem olyan divatos. A «ruhák ujja hosz- szú, végig szűk. — q!/ ernte U ek iß L puha szövettel bélelt ballon bébi- taezes-lábas, elől végig zippzárral. A kezes-lábas ujja kesztyűszerűen végződik, hogy a gyermek keze ne fázzon. A kockás pikébanchendből ké­szült házikabát kisfiúnak, kislány­nak egyaránt kedves viselet. Pon­gyolára és házi-kabátra csinos anyag a piros alapon fehérpettyes fiamell is. A KANTÁROS hosszú nadrágon — a hosszabbítás miatt — hasznos ötlet a nadrág szárával egybe­szabott, 10—15 cm magas felhajtó. ISKOLARUHÁNAK kitűnő a zöld lódén kötényruha, amely az egyik őszi divatbemutatón szerepelt. A ruhához piros-kockás szövettel bé­lelt, lódén kulikabát is készült. Lát­tunk kötényruhát sötétkék iskola­szövetből is, hímzett névvel, vagy monogrammal. Qll megöld/uok NYUL-RECEPTEK Itt van annak az ideje, hogy vadhússal tegyük változatosabbá étrendünket. A vadhús jól elkészítve, rendkívül ízletes és tápláló étel. Az alábbiakban közlünk két jól bevált ételreceptet a vadnyúl ízletes elkészítéséről. TEJFELES NYÚL Kenjük be a jól megtisztított nyulat olvasztott vajjal és hagyjuk kót-három napig hideg helyen állni. Mielőtt hozzákezdenénk a nyúl el­készítéséhez, kaparjuk le a húsról a megkeményedett vajat s felaprí­tott szalonnaszeletekkel együtt te­gyük tepsibe. Helyezzünk el a meg­olvadt vajban apróra vágott zöld­séget és hagymát, aztán pirítsuk meg, amikor megpirult tegyük bele a megsózott nyulat. A húst először minden oldalán megsütjük, majd gyakori öntözéssel jó puhára párol­juk. A puhára párolt húst felszele­telve tálaljuk, a megmaradt leve*, sem kell eldobni. Szitám átnyom- juk, liszttel besűrítjük és tejfelt adunk hozzá. Ezzel a mártással tá­laljuk a nyulat. HAGYMÁK SÜLT NYÚL A hártyájától jól megtisztított nyulat spékeljük meg jó mélyen szalonnával. A jól megsózott nyúl hátát tegyük zsírba, hagymát, fű­szert és babérlevelet adunk hozzá ízlésünk szerint, azután süssük le mindkét oldalán. A gyors lesütés után vízzel öntsük fel és gyakori öntözéssel süssük tovább. A kész nyulat ecettel vagy citrommal íze­sített lében tálaljuk. A nyúl- vagy őzhús mellé ünnepi alkalmakra va­jastésztából készite'-t és áfonyával, vagy más fányarízű befőttel töltött pástétomot találhatunk. A myúlcom- bot kicsontozzuk, a csont helyére szalonnát töltünk. A szalonnával megtöltött combot összevarrva süt­jük meg. Az ily módon sütött com­bot igen szépen lehet szeletelni. Jó tanácsok Poros, ázott veíur- vagy bár­sonykalapofcnál kíséreljük meg a sóskúrát. Közönséges asztali sót melegítsünk meg lábasban. A me­leg sót szárazon szórjuk rá jó vas­tagon a kalapra, arra azonban ügyeljünk, hogy a kalap minden ráncába és redőnyébe jusson a só­ból. Ezután kemény kefével szál irányában jól keféljük át a kala­pot; mire az egész sót lekeféltük róla, a kalap visszanyerte eredeti színét. Vigyázzunk képeinkre. Ajánlatos a képek keretére hátul négy dugó- darabot szögeim, hogy a levegő a kép és fal közötti részein is átjár­hasson, nehogy penészfoltot kap­jon a kép. sulik 1878. novemberéin nyftt meg Boston­ban az első telefonközpont, PUSKAS TI­VADAR zseniális í* niáuya. Puskás már kora ifjúságában fc*.--*i<Wött a műszaki tudományok iránt. A üécsi műegyetemen tanult, de apja halála után kénytelen volt tudományos kutatás helyett gyakorlati pá­lyára lépni. Magyarországon nem tudott érvényesülni, áthajózott Amerikába, s felkereste Edisont. Puskás elmondta Edi­sonnak, hogy a telefont kapcsolatba akar­ja hozni egy központi kapcsolótáblarend­szerrel. Edison nem hitt a tervben, de Puskás nem vesztette el a kedvét. Elő­ször Amerikában, majd egy évvel később Párizsban is létrehozta a telefonközpontot Hazánkban eleinte igen nagy nehézsé­gekbe ütközött az első telefonközpont fel­állítása, 1881-ben azonban mégis csak el­készült. A központ a kereskedelmi élet központjában, az egykori Fürdő-utca — (most József Attila-utca) 10. számú ház harmadik emeletén volt. Puskás igen sok­oldalú technikus volt. Élete alkonyán va­Hogyan lesz a Sokan észre sem veszik, hogy hol található olyan anyag, amely hasz­nosítható és jól jövedelmez. A kar­cagi Lenini Igazság tsz 500 hold rizstelepén haltenyészitéssel is fog­lalkoznak. Ugyanakkor a víz lecsa- polásakor az anyagárokba került békákat összefogják s mint jelen­tős exportárut Franciaországba szállítják. A kisebb békákat pedig, amelyek exportra nem alkalmasak, a tsz megnyúzatja és bőrét ipari célokra a bőrgyáraknak adja el. A békacombot a belföldi piacokon is értékesítik. Eddig már 30 ezer ío­tudnl lósftotta meg egyik kedvenc eszméjét, a telefonhírmondót, a mai rádió ősét (Pus- kás Tivadar élt 1884—1893.) A szódáról Ha szódás vízzel mossuik a ru­hánkat, gondodumk-e arra, hogy a szóda volt az első nagyiparilag gyártott ikémiai termék. Több mint 150 évvel ezelőtt, a francia forra­dalom idején dolgozta ki Leblanc a szóda gyártását. Nem véletlen, hogy szóda volt az első nagyipari termék. A szó­dára ugyanis a textiliparnak nagy szüksége volt, amely ekkor kezdte meg új, olcsó nyersanyagának, a pamutnak a feldolgozását. békából pénz? rint jövedelmet biztosított a tsz-nek a kecskebékák értékesítése s ebben az évben még kb. ennek duplájára számítanak. A lenyúzott és combjától meg­fosztott békamaradvány sem vész el. Ezt megszárítják, majd megda­rálják és mint igen értékes fehér- jedús takarmányt a halak etetésére használják fel. Ezzel jelentős mennyiségű, drágán vásárolható húslisztet takarítanak meg. Szőke Ferenc íőagronómus Játék: Halk éneklés, továhbmenés A játékosok közü' egyet kikül- denek a szobából. Ennek távollété­ben a többiek elrejtenek egy tár­gyat. Azután behívják a keresőt. Mihelyt az belép a szobába, a szobában lévők kórusban vala­mennyien ismét dalba kezdenek. A keresőnek közben meg kell ta- íálnia az eldugott tárgyat. Minél közelebb jár az eldugott tárgy­hoz, annál hangosabban szól a dal. Mihelyt eltávolodik attól a hely­től, hakabbra fogják az éneket. A kereső a dal erősségétől irányítva, rendszerint hamar megtalálja az elrejtett tárgyat. Ezután új játé­kost küldenek ki. Ismsrjük meg az úttörőcsapatok működési szabályzatán Az úttörők köszöntése i Előre! Eigcndolkoatál-e már azon, hogy mit jelent ez? Tudod-e, hogy mi­ért éppen ezt a köszöntést hasz­náljuk mi? Az 1948—49-es szabadságharc történelmünk egyik legdicsőbb kor­szaka volt. A Kossuth szavára fegyverbeállt magyar népnek, a honvédseregnek ez a szó volt a csatakiáltása, rohamra szólító jele Ismered ugye Petőfi gyönyörű versét: „Az égen is harag, a földön is harag Kifolyt piros vér1 és piros napsugarak. A lemenő nap oly vad bíborban ragyog. Előre katonák, előre magyarok!” A 43-as honvédok, kisdobosok utódainak valljuk magunkat. Ezért köszönünk mi így. Előre nézünk, előre megyünk a tanulásban, .az úttörő és társadal­mi munkában. Hát ez mi lehet ? Utón megyen, nem poroz, Vizen megyen, nem csobog, Nádon megyen, nem suhog, Sáson megyen, nem susog, Eső éri, nem ázik. Ha fagy éri, nem fázik.?-. í.irSnschnn

Next

/
Oldalképek
Tartalom