Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-21 / 276. szám
2 SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 1954 november 21. A vetések ápolásával fokozzuk a háza termésátlagát Irta: MihályfaWy István tudományos kutató |meovenkben] a búzavetéstervet 109 százalékig teljesítettük. A talajmunkán, a vetésen javítani már asm lesiet. Ellenben tudunk és kell segítenünk a búza tápanyagszükségletének biztosításában. Növényeink akkor fejlődnek legkedvezőbben, akkor adják a legnagyobb termést, ha a tenyészidő alatt a fejlődéshez szükséges tápanyag is jelein van a talajban. Sajnos szántóföldjeink jó termőképességéről nem igen beszélhetünk, mert nem gondoskodtunk kellően a szervesanyag utánpótlásáról. Hiányzik az istállótrágyázás. Már pedig a sikeres növénytermelésnek ez a legfontosabb követelménye. A nagyarányú búzavetésterületek miatt, nem tudunk jó, vagy kielégítő előveteményt biztosítani. Gyakori jelenség, hogy ismét búza kerül a búza helyére. Sőt előfordul, hogy éveken át így alakul a helyzet. Ennek káros volta az évről- évre csökkenő terméseredményekben mutatkozik meg. Megyénkben az idén is jelentős területen búza volt az elővete- mány. A többévi egyoldalú termelés a talaj tápanyag készletét szintén egyoldalúan használja fel. Főleg nitrogénben és foszforban mutatkozik a legnagyobb hiány. Ezek a tápanyagok legkönnyebben és legolcsóbban istállótrágyával, vagy pétisóval pótolhatók. Az istállótrágya ezenkívül javítja a talaj szerkezetét, fokozza víztároló képességét. [egyes TÉRMELOkleIőtt talán szokatlannak, szakszerűtlennek tűnik a búzának istállótrágyával való fejtrágyázása. Hazánkban igen kevés gazdaságban alkalmazták ezt a módszert, mert nem volt rá szükség. Nem várták meg a talaj termőképességének leromlását. Termőföldjeink azonban az utóbbi években nem részesültek megfelelő istállótrágyázásban. Mindnyájunk tapasztalata megegyezik azzal, — hogy igen jó erőben lévő, istállótrágyázott, vagy lucematörés után vetett búza általában meg szokott dőlni. Esős időben pedig meglepi a rezsda és megszorul. Feltehető azonban a kérdés, hol van nekünk a megyében olyan jó erőben lévő talajunk? A multévi, vagy az idei terméseredmények éppen nem ezt bizonyítják. Ilyenformán, ha tisztában vagyunk talajunk termőképességével, valamint azzal, hogy a növényzet az átlagos búzatermés eléréséhez mennyi tápanyagot von el a talajból, mindjárt nem tűnik indokolatl annak, szakszerűtlennek a búzavetések érett istállótrágyával való felültrágyázása. Ennek igazolására az alábbiakban ismertetem a kisújszállási kísérleti telepen 1954. telén végzett ilyenirányú kísérletek eredményeit. I a kísérletet j két 20 holdas táblán állítottuk be. A zabosbükköny elővetemémy után vetett búza (az istállótrágyázás éve ismeretlen). 1. kezelés holdanként 60 kg pétisó a hóra kiszórva, terméseredmény holdanként 11.8 mázsa. 2. kezelés holdanként 60 mázsa érett istállótrágya a hóra kiszórva, terméseredmény holdanként 15.6 mázsa. 3. kezelés holdanként 70 kg csilei salétrom hengerezés előtt kiszórva, terméseredmény holdanként 16.5 mázsa. 4. kezelés ellenőrzés (nem kapott sémin l), terméseredmény holdanként 8.7 mázsa. SiioKukorica elővetemény után vetett búza. (Az isíállótrágyázás éve 1951. ,amikor egy holdra 100 mázsa tráava kerti11.) t. kezelés holdanként 60 mázsa érett istállótrágya hóra kiszórva, terméseredmény holdanként 13.2 mázsa. 2. kezelés holdanként 60 kg pétisó hóra kiszórva, terméseredmény holdanként 14 mázsa. 3. kezelés holdanként 70 kg csilei salétrom hóra kiszórva terméseredmény holdanként 14.2 mázsa. 4. kezelés holdanként 70 kg csilei salétrom a hengerezés előtt kiszórva, terméseredmény holdanként 15 mázsa. 5. kezelés ellenőrzés (nem kapott semmit), terméseredmény holdanként 8.4 mázsa. I~A közölt| eredményeik, valamint a kisújszállási termelőszövetkezetek f-ejtrágyázott búzavetéseinek terméstöbblete mindenben alátámasztja az elmondottakat, a fejtrágyázás, illetve a felültrágyázás szükségszerűségét, hasznosságát. — Ennek az eljárásnak mindaddig igen nagy jelentősége lesz, amíg szülőföldjeinket legalább négy-öt évenként megfelelően istállótrágyázni nem tudjuk. A téli hónapok alatt fogjunk hozzá gyenge vetéseink, rossz erőben lévő szántóföldjeink felültrágyázásához. Az istállótrágyát, hogy annalk hatása a legkedvezőbben érvényesüljön minél korábban, lehetőleg a hóra. vagy még hó előtt kell a vetésekre kiszórni, hogy annak tápanyagtartalma a nedvességgel a talajba lejutva a növény kezdeti fejlődését segítse. Ugyanis az ebben a sza- Ikaszban igényel a legtöbb könnyen felvehető nitrogént. Az érett istállótrágya holdanként 50-60 q körül legyein. Vigyázzunk, hogy a szállításnál a vetésben kárt ne tegyünk Ezért ajánlatos fagyos időben szállítani. Az istállótrágya egyenletes kiszórása nem könnyű feladat Erre a célra csakis túlérett, kom- pcsztszerű trágya alkalmas. Ilyennel termelőszövetkezeteink többsége rendelkezik, sőt végre alkalom lesz ennek hasznosítására. Először a gyengébb őszi takarmány, keverékek megszórását kezdjük el mert az gyorsabb fejlődésű és igen meghálálja a bő nitrogén jelenlé. tét. Aztán folytassuk a kenyérgabona vetések ápolásával. Az őszi árpa fejtrágyázása a megdőlésre való hajlamossága miatt már nagyobb körültekintést igényel. ]e terMelesi| eljárás alkalmazásával módunkban áll a búza terméseredményének — nagyarányú emelése, s ez nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdeket, a jövőévi jchb, bőségesebb kenyérellátás biztosítását jelenti. Boldog emberek között Ki mert pár évvel ezelőtt arra gondolni, hogy Tiszaföldváron kulturcsoport is lesz? És most van. Egyik este elsétáltunk a kultúrotthon felé. A Népfront irodából halk cigányzene hangja, majd később Verdi Truba durjának szárnyaló dallama ütötte meg fülünket. Nem tudtunk ellenállni — bementünk. Barátságos meleg szó ba fogadott bennünket. A terem végében asztal, piros kendővel leterítve, rajta virágok, körülötte emberek. A falon nagyjaink képei: Vasváry, Petőfi, Táncsics, Kossuth — teszik még kedvesebbé a kis termet. A kandalló lágy zümmögése úgy hatott, .mintha a zenekar nagybőgőse is ott lenne. A megbeszé’ésen ott van György elvtárs, a gimnázium igazgatója és fiatal felesége ök irányítják, segítik a munkát. Éva éppen kottákat hozott, a népi zenekar örömére. Lett is nagy boldogság. Az öreg Gáli Fali bácsi meg is jegyzi: Ha majd Szolnokon szerepelünk ... s ekkor szeli den elmosolyodik és megsímogatja kedves barátját, bánata elosz- latóját, hegedűjét. Az asztal másik felén a színjátszó csoport tagjai beszélgetnek. Öröm együtt látni ezeket a tervezgető, életerős fiatalokat. A kul turcsoport ezen a barátságos őszi estén in dúlt első útjára, hogy közelebb vigye Tisza- föidvár nép't a szocialista kultúrához. Ijl. Nagy Mihály levelező Kisipari szövetkezeteink a népjólét emeléséért Lj a visszatekintünk kisipari szö- ' ’ vetkezeteink eddig végzett munkájára, megállapíthatjuk, hogy igen nagy fejdődé-st értünk el, különösen az elmúlt év júniusi párt- határozata óta. Ekkor hívta fel pártunk a szövetkezeti dolgozók figyelmét arra, hogy nem töltik be eléggé hivatásukat, mert termelésük döntő részét közületi munkákkal kötik le. A lakosság szükségleteinek kielégítésére alig fordítanak valami gondot. A megye falvaiban és községeiben nem voltak s részben még ma sincsenek képviselve a kisipar egyes ágai. Ez hiba, mely részben a túlzott nagyüzemesítés miatt következett be, igyekeztünk kiküszöbölni a kisipari engedélyek kiadásával, a szövetkezeti ipar fejlesztésével, megerősítésével. Erre az évre szövetkezeteink mintegy 158.430,000 forint értékű termelési feladatot kaptak, ami az elmúlt évihez képest 22.5 százalékos emelkedést jelent. Az eltelt háromnegyedév alatt e megnövekedett feladatokat is 13 millió forinttal szárnyaltuk túl. A legfontosabb közszükségleti cikkekből elkészítettünk terven felül a harmadik negyedévben 130 tűzhelyet 200.000 forint értékű festett bútort, 27 pár lószerszámot. 8 tonna füstcsövet, 33.000 forint értékű kézi- szerszámot, játékárukat és. mást, amire a dolgozó parasztságnak, városi és falusi lakosságnak nélkülözhetetlen szüksége» volt. M íg a második negyedévben össztermelésünk 52.5 százalékát adtuk a lakosságnak, addig a harmadik negyedévben már 81.5 százalékát —, körülbelül 8 millió forinttal többet, mint az előző időszakban. Szövetkezeteink gazdaságilag állandóan erősödnek, fejlődnek. Beruházásaink egy esztendő alatt másfélmillióról 2 millióra emelkedtek. — A gazdasági erővel együtt növekedett tagságunk jóléte, s munkakedve is. Egyetlen év alatt félmillió forinttal növeltük a tagok részesedését a szövetkezet jövedelméből. Pártunk és kormányunk intézkedése folytán megvalósult a szövetkezeti dolgozók régi vágya is s megalakult a kisiparosok kölcsönös biztosító intézete. Az eredmények mellett, melyek kétségtelenül jelentősek, meg kell látnunk azonban a hiányosságokat is. Az egyik ilyen legsúlyosabb hiba az, hogy szövetkezeteink igen nehezen állnak át a közületi munkáról a lakosság igényeinek, szükségleteinek kielégítésére. Itt meg kell említeni azt, hogy a KISZÖV sem szorgalmazta eléggé a termelés ilyenirányú átállítását. A 81.5 százalékos aránnyal sem lehetünk megelégedve s rövid időn belül teljes egészében a lakosságnak kell dolgozni. T ermelési költségeink túlzottan * emelkedtek: megyei viszonylatban a túlteljesítés mértékéhez képest is 2.1 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy egy negyedév alatt egymillió forinttal növekedett előállított termékeink önköltsége. Sok helyen nem a tényleges anyagfelhasználást számítják a termelés költségedhez, hanem a leltározás során megállapított készlet-különbözetet. A munkaidők utalványozásánál is gyakori a lazaság, az egyezkedés. Az egyik karcagi szövetkezetünkben megtörtént, hogy a leküldött faanyagból, melyet a lakosság megrendelései szerint kellett volna felhasználni. kb. 10 köbmétert el akartak osztani egymás között. — Megengedhetetlen az ilyen és ehhez hasonló cselekedet, a szövetkezeti vagyon elprédálása. Példát kell venni szövetkezeteinknek a Jászapáti Vas- és Faipari Ksz-ről, melynek dolgozói 85 százalékban hulladékból dolgoznak. Jó munkát végeznek a dolgozó parasztság igényeinek legteljesebb kielégítésére a kisújszállási kocsigyártók és még számtalan más ió szövetkezetét, ahol helyesen gazdálkodnak és megbecsülik a szövetkezeti vagyont. M agy óbb segítséget kell adni ^ felsőbb szerveinknek, tanácsainknak is a szövetkezetek munkájához. Az egyik karcagi szövetkezetben 20.000 darab egérfogóra adtak rendelést. Igen jó minőségben el is készült már tekintélyes része, azonban nem tudják elszállítani a keresett árucikket mert három hette nem adott árat rá a megyei tanács illetékes osztálya, illetve a felsőbb szerv, a könnyűipari minisztérium. Igen nagy hiányosságok vannak politikai téren is. 85 negyei ktsz közül csak 16-ban működik párt- szervezet. Természetesen ezeken a helyeken nem megy a nevelőmunka s a pártellenőrzés hiánya Igen meglátszik. Jobb munkát kell végezni a meglévő pártszervezeteknek is s ehhez nagyobb, az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell adni községi, illetve városi párt-végrehajtóbizottságainknak. 1/ isipari szövetkezeteiimk II. vezetőségválasztó küldöttgyűlésüket tartják e hó 23-án. Itt a KISZÖV vezetősége két és fél év munkájáról számol majd be. A cél az, hogy ez a küldöttgyűlés határköve legyen a szövetkezeti munkának. olyan jelentős állomása, melytől egyenes út vezet az új szakasz politikai és gazdasági célikitűzőseinek megvalósítása felé. Szebeny János, KISZÖV elnök. Közlemény A jelölőgyűlések és a választókkal való elbeszélgetések sok mező- gazdasági vonatkozású problémát vetettek fel. Ezen kérdések gyors és eredményes elintézése érdekében az MTVB Mezőgazdasági Igazgatóság fsz. 26. számú szobájában folyó hó 22-től kezdve a választásokig diszpécserszolgálatot tart. A szolgálat naponta 7 h-tól 21 h-ig működik. Telefonszáma: 11—07; 19—28; és a Megyei Tanács VB. telefonközpont számainak 118. számú mellékállomása. 4 Magyar Távirati Iroda köxli A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az igazságügyminiszter előterjesztésére a Kéthly Annára kiszabott börtönbüntetés hátralévő részét kegyelemből elengedte. (MTI) A bonni kormány csak egy sí>Tfi*atlSbbséggeí hagyta jóvá a Saar-egye*ményl Berlin (MTI). A nyugatnémet sajtó beszámol arról, hogy a bonni kormány pénteki ülésén mindössze egy szavazattöbbséggel hagy ta jóvá a Párizsban kötött Saar* egyezményt. A kormány négy szabad demokrata párti tagja, továbbá Jakob Kaiser, az össznémet ügyek minisztere, aki Adenauer keresztény demokrata unióját képviseli a kormányban, a Saar-egyőzmény ellen foglalt állást. Hellwege és Seebohm a német párt, valamint Kraft és Oberländer, az áttelepültek pártja miniszterei fenntartással éltek a Saar-egyezménnyel szemben. A felsorolt kilenc miniszterrel ellentétben a kormány kilenc tagja elfogadta a Saar-egyezményt. A minisztertanácson ilyenképpen szavazategyenlőség alakult ki, így az elnöklő Adenauer saját szavazaté val a Saar-egyezmény javára billentette a mérleget. Adenauer Rar’srubei elkofmánvlogi bírósága kedden megkezdi a Kémet Kommunista Pért elleni terrorper tárgyalását Berlin (MTI). A karlsruhei úgynevezett alkotmányjogi bíróság egész Németország dolgozó népének szenvedélyes tiltakozását semmibe véve november 23-án, kedden megkezdi a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását. A terrorpert Adenauer kormányának a bírósághoz juttatott beadványa alapján folytatják le. Az Adanauer kormány beadványában koholt vádak alapján felszólította a karlsruhei bíróságot, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Német Kommunista Párt politikai tevékenységét. Amennyiben az úgynevezett alkotmányjogi bíróság eleget tenne a felszólításnak, az Adenauer-kormány — „jogalapot“ szerezne a Német Kommunista Párt betiltásához. Nyugat-Németo-rszág dolgozói egyébként a Német Kommunista Pártba való belépésükkel és a kommunista sajtó támogatásává válaszolnak Adenauerék gálád terveire. Szeptember elejétől október végéig 1276 nyugatnémetországi munkás és alkalmazott lépett a Német Kommunista Párt tagjainak sorába. A nyugatnémetországi kommunista lapok előfizetőinek száma ugyenez idő alatt több mint nyolcezerrel emelkedett. Papén fasiszta háborús bűnös Berlin (MTI). Franz von Papén a hírhedt fasiszta háborús bűnös és politikai kalandor cikket írt az ABC című madridi lapban. Papén cikkében üdvözli a párizsi szerződéseket, amelyek szerinte „első lépést jelentenek a Kelethelyesli Adenauer po’iiikáfát Németország és a Németországtól elcsatolt területek visszaszerzése felé vezető úton”. Adenauer a Keresztény Demo- krata Unió limburgi választási gyű- lésén szintén megerősítette, hogy a párizsi szerződések agresszív célokat követnek. Déry Tibor felszólalása a Béke Világtanács stockholmi ülésszakán Stockholm (MTI.) Déry Tibor Kossuth-d,jas író a Béke Világtanács stockholmi ülésszakán az első napirendi pont feletti vitában felszólalt. Beszédében kifejtette, úgy érzi. hivatott arra, hogy a német népről részletes, pontos véleményt mondjon. Ifjú korában hosz- szú éveket töltött Németországban, így alkalma volt megismerni ennek a kiváló népnek a tulajdonságait. Az a nép — hangoztatta beszédében — amely Goethét és a történelem.' és a kultúra sok más kiválóságát adta a világnak, nagyrabecsü- 'é re tarthat számot. Déry Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mul-t eseményein okulva, éberebb figyelemmel kell kísérni azt a tényt hogy a hitleriz- mus sötét erői — felesleges hangsúlyozni, hogy kinek a támogatásával — újból megkísérlik felemelni fejüket. Ezek ellen az alvilági erők ellen elsősorban a német népneik kell harcolnia, a Németország lakosságában rejlő nagy, nemes tulajdonságok erejével. Déry Tibor a továbbiakban ecsetelte, hogy Magyarország számára milyen rendkívül nagyjelentőségű volna az egységes, békés Németország létrejötte. — Hangsúlyozta, hegy Európa és az egész világ békéje számára a boldog jövőt jelentené ez a tény, amely el tudná feledtetni a múltat és új reménnyel töltené el a világot, ennek eljöveteléhez elsősorban a német nép se- r’tségére van szükség, de a cél érdekében együtt kell működniök a többi népeknek is. Nem kétséges — fejtette ki végül Déry Tibor —, hogy a londoni és párizsi háborús egyezmények ratifikációs tervei aggodalommal töltik el mindazokat, akik a békét akarják. Mindent meg kell tenni, hogy ezt a béke nagy ügye ellen tervezett merényletet fel lehessen tartóztatni. Déry Tibor beszédét a Béke-Vi- lágtanács ülésének résztvevői nagy tetszéssel fogadták. A beszéd elhangzása után számosán keresték fel az ismert írót, köztük a német küldöttség több tagja és egyetértésüket fejezték ki a beszédben elmondottakkal. Szemet szúró igazság — Ha még egyszer fiatal lehetnék és dönt- hetnék életpályám felől, nem lennék tudós, vagy pedagógus: Inkább a vízvezetékszerelő szakmát választanám, vagy küldönc lennék, abban a reményben, hogy szert tehetek a jelenlegi körülmények között elérhető szerény függetlenségre.., Ezek a keserű szavak világhírű tudóstól, korunk egyik legnagyobb fizikusától, Einsteintől erednek, aki hosszú évek óta az Egyesült Államokban él. Ezt válaszolta Einstein, amikor a „Report" című amerikai folyóirat felkérte, hogy nyilatkozzék „a mccar- thyzmus problémájáról a tudomány vonatkozásában", másszóval a politikai üldözésről, amelynek az amerikai tudósokat vetik alá. Egy tekintélyes tudós leikéből kiszakadt jajkiáltás volt ez a válasz. Egy olyan tudós panasza, aki életét a tudománynak áldozta és fájdalommal kell látnia, hogy a monopoltőkések és politikai kiszolgálóik mind jobban lealacsonyítják, sárba tiporják a tudományt és a tudósokat. Einstein kijelentése a monopóliumok sajtójából dührohamot váltott ki. Annál is inkább, mert mint azt az Einsteint támadó „New York Times'’ beismerte, ez a nyilatkozat „jellemző korunkra". S ha még szüksége lett volna annak bizonyítására, hogy az Egyesült Államokban rendszerré vált a tudomány és a becsületes tudósok üldözése, maga az amerikai sajtó bőven szolgáltatott bizonyítékokat ehhez Einsteint szidalmazó cikkeiben. Ezen a téren vitathatatlanul a „Daily Mirror1’ viszi el a pálmát. Mégcsak vitába se száll Einsteinnel, hanem ócsároló szerkesztőségi cikkben „emlékezteti" őt, hogy a hitlerista Németországból az Egyesült Államokba menekült, s „amerikai pénz emelte magasba a prin- cetowni egyetemen". Ezért nincs joga ítélkeznie a mal Amerika rendjéről és erkölcseiről. A lap dühében Einstein fejéhez vágja: „Senkisem vesztett volna azzal, ha vízvezetékszerelő lett volna belőle és nem matematikus." így bánik a „nagy business'’ a tudománynyal és a tudósokkal! A „Daily Mirror" szerkesztőinek szemében nincs semmi értéke annak, amivel Einstein előbbrevitte a tudományt. Nem csoda hogy ilyen körűimé nyék között olyannyira észrevehetően hanyatlik a tudomány az Egyesült Államokban hogy még a kormányköröket is aggodalom ba ejti. Igaz, csak amiatt, mert erősen hanyatlott a műszaki szakemberek képzése, márpedig műszakiak nélkül, mint a „New York Times" írja. nehéz „fenntartani az ország létét az atomkorszakban". Az amerikai sajtó és patronusai jobbnak látták hallgatni a dollárország tudományának általános rothadásáról és ennek igazi okairól Ezért keltek ki ennyire Einstein ellen, akinek nyilatkozata kétségkívül amerikaiak ezreit ejti gondolkodóba a tudomány és a tudósok üldözése felett. t 4 í
