Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-20 / 275. szám

1954 november 20.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

Választási nagygyűlések a megyében

Megyénkben november 21-én a következő helyeken tartanak vá- asztási nagygyűléseket:

Karcagon délelőtt 11 órakor Sirnó Tibor és dr. Sarkadi László;

Turkevén este 7 órakor Tisza József és Nánási László;

Tiszaiöldváron délelőtt 10 órakor Cinege Lajos;

Kengyelen délután 2 órakor Soós István és dr. Korpás László;

Tiszafüreden délelőtt 11 órakor Nádas József és Zs. Nagy Ferenc;

Tiszaigaron délután 3 órakor Szekeres László;

Nagyivánon délelőtt 11 órakor Bajtai László;

Abádszalókon délután 2 órakor Spacsek Lajos és Csótó István;

Rákóczifalván délután 2 órakor Tóth László és Tornyos Vilmos;

Tiszavárkonyon délután 2 órakor Kablai Lajos és Bárány Dezső;

Ujszászon este 6 órakor dr. Bene Zoltán;

Mesterszálláson es‘-e 7 órakor Zsemlye Ferenc és Eszter Károly;

Jászkiséren délelőtt 10 órakor Szabari István és Kisfaludi Sándor;

Mezőtúron délelőtt 10 órakor Szeremlei Miklós és Helyes Endre tartanak beszédeket a választási gyűléseken.

Tisztázni kell a Patyolat ügyét

Sok panasz, de annál kevesebb dicséret hangzott el napjainkig a szolnoki Patyolatról.

Egyesek a hosszas várakozásért, mások a piszkosan hagyott ruhákért panaszkodtak, tejlesen jogosan.

A Patyolat vezetősége mindannyi szór tudomásul vette a sok bírálatot, s továbbította a saját véleményével együtt felettes szervéhez. Azonban az egésznek nem sok látszatja volt. Kicsi az üzem, elavultak, elhasználódtak a különféle villany- és vezetékhálózatok. Sok az üzemzavar, az egész épületet is hamarosan az összeroppanás veszélye fenyegeti. Ez a valóság.

Ilyen mostoha körülmények között valóban nem igen lehet egyről a kettőre jutni. Itt az ősz, s küszöbön a tél is. A Patyolat udvara tele van különféle ruhaneműkkel, felsőruhákkal.

Nincs raktárhelyiség, csak egy „odú”, ahova negyede sem fér be a tisztításra vitt ruháknak.

Az udvaron szerteszét dobált szennyes ruhák hevernek. Nincs öltözőjük, mosdójuk, ebédjüket is állva fogyasztják el a dolgozók.

A tanácsülések napirendjén sokszor szerepelt már ez a kérdés. A jelentések és a jegyzőkönyvek sokaságát is iktatták már sok felettes szervnél. Ha nem is sokat, de némi eredményt már értek el e té ren.

Még 1953 őszén a 62/1-es Építőipari V. hozzálátott az új korszerű Patyolat építéséhez, a Mártírok- útja 19. sz. alatt. Ha vontatottan is, de emelkedtek a falak, s ez év októberében tető alá került az épü let. A Patyolat dolgozói már szinte az új épület falai között képzelték magukat, hisz mindössze néhány hétről volt szó, hogy átadják a vállalat rendelkezésére. A dolog azonban máskép történt.

Októberben abba hagyták az építkezést, levonultak az épületről, más, szerintük fontosabb munkahelyre mentek dolgozni.

Biztatást ugyan hagytak maguk után, hogy rövid idő múlva újra visszajönnek. Azóta másfél hónap telt el, s előreláthatólag csak a napokban fognak hozzá az abbaha gyott munkához. Meg kell jegyez nünk, hogy a határidő már október elsején lejárt.

Az építkezés vezetősége helyesen tenné, ha a fagyos idő beállta előtt jobban szorgalmazná a munkát.

Ha az október 1-i határidőt már nem tartották be, legalább december 31-re készítsék el az új üzemet.

Mezőgazdasági fejlődésünk,

a termelőszövetkezeti tennivalók kérdése

gépállomásvezetők, agronómusok értekezletén —

— a tsz elnökök,

L

Csütörtökön a szolnoki Szigligeti Szíházban a termelőszövetkezeti elnökök, gépállomásigazgatók, agro- nómusok, a mezőgazdaság vezető szakemberei élenjáró tsz tagok tanácskozásra gyűltek össze.

HORVÁTH IMRE, a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője tartott beszámolót. Elmondo-ta, hogy a kormányprcgramm megjelenése óta megnőtt a szövetkezeti parasztság termelési kedve. Számos közös gazdaságban hathatós intézkedéseket tettek- a talajerő fenntartására, az éveken át elmulasztott istálló- trágyázás elvégzésére Mezőtúron és még több helyen az állam segítségével sokszáz holdon megindult a talajjaví.ás. Az ezévi gyenge terméseredményekből okulva, most ősszel a múlt évinél 10 ezer holddal nagyobb területen, sokkal jobban előkészített magágyba, korábban került földbe a vetőmag. Megnőtt az önlözéses gazdálkodás iránti érdeklődés is. Ezévben az előirányzottnál 2400 holddal nagyobb területen termesztettek úzst.

A múlt óv óta egyre több szövetkezetben értették meg, hogy az állattenyésztés fejlesztése egyik legfőbb módja a közös gazdaság jövedelmezőségének. A mezőtúri Haladás tsz 2 millió, a karcagi Béke tsz másfélmillió forint jövedelmet szerzett a sertés tény ész lésből és hizlalásból.

A Központi Vezetőség határozata óta a termelőszövetkezetek tagjainak száma is gyarapodott. Az idén több mint háromezer család választotta a közös gazdálkodás útját, s 10 új tsz alakult. Mindezekhez az eredményeikhez hozzájárult, hogy államunk ezévben többszáz jólkép- zett szakemberrel erősítette a tsz mozgalmat, akik kihelyezett agro- nómusként, tsz vezetőként kerültek a közös gazdaságokba.

II.

Horváth elvtárs beszámolóját élénk vita követte. A felszólaló gazdasági vezetők mindegyike amellett foglalt állást, hogy a jövedelmezőség további fokozása érdekében többirányú gazdálkodást kell folytatni, új, kisegítő üzemágakat létesíteni. KALMÁR FERENC, a csataszögi Szebb Élet tsz elnöke a rizstermelés hasznosságáról beszélt. Területük nagy részén folytatnak öntözéses gazdálkodást, s főkén ennek köszönhető, hogy egy munkaegység értéke az idén 55 forint. „Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedhetünk meg. Jövőre újabb 250 holddal növeljük az öntözött területünket. Községünkben az egyénileg gazdálkodók is foglalkoznak rizstermeléssel, így a mi szövetkezetünknek még többet kell

tenni, hogy a helybeli gazdálkodók jövedelmét túlhaladjuk. Minden törekvésünk oda irányul, hogy jövőre 100 forint legyen egy munkaegység értéke. S ennyi meg is lesz.“

A felszólalók egyöntetű véleménye szerint gépállomásaink az idén jobbminőségű gépi munkát és talajmunkát végeztek min: más években. Éppen ezért a gépállomások dolgozóinak nagyobb a tekintélye, nőtt a becsülete. A szövetkezetek igénylik a gépi munkát. Több tsz emök elmondotta, hogy a gépállomások munkájának további javítása érdekében több univerzális traktort, jobb vetőgépeket, több rögtörő boronát kell a gépállomásra juttatni.

Szinte valamenyi felszólaló elmondotta, hogy a helyes munka- szervezés és a munkafegyelem megszilárdításának legfőbb biztosítéka a minta alapszabályzat megtartása és a munkaegységek arányos megállapítása. A kunhegyes! Vörös Október, a karcagi Dózsa tsz példája bizonyította, hogy a jó szervezés lényegesen csökkentette a munkaerőhiányt.

III.

SZABÓ MIKLÓS a kunhegyes: Vörös Október tsz elnöke szóvá tette, hogy a hanyag tagok fele- lősségrevonására rendszabályokat kell foganatosítani. A következő időkben nem szabad tűrni, hogy a hanyagok a szorgalmasan dolgozó tagok rovására károsítsák a közös vagyont. KASZA BÉLA a karcagi Dózsa tsz főagronómusa az agro- nómusok helyzetével foglalkozott. Elmondotta, hogy a közös gazdaságok fejlődése, erősödése érdekében a tsz-ek agronómusainak nagyobb önállóságot kell biztosítani.

A sok-sok eredmény mellett a felszólalásokból kitűntek a még megoldásra váró hibák, hiányosságok. Ilyen probléma a munkaegység hígítás. E tekintetben még nagyon sok a tennivaló, mert megyénkben akad olyan tsz, ahol az idén egy tagra 900 munkaegység jut fejenként. Az ilyen helyen nyilvánvalóan nincs sok becsülete a munkaegységnek és ez természetesen a különböző tennivalók rovására megy.

A tsz városok állattenyésztésében komoly problémát jelent az állattenyésztők lakáskérdése. Egyes helyeken az állattenyésztők ^>—7 krn-re laknak az istállóktól, így az állatok lelkiismeretes gondozását nem tudják kellően látni.

IV.

ERDEI FERENC földművelés- ügyi miniszter szólalt fel a tanácskozás végén. Hasznos tanácsokkal, útmutatásokkal látta el a szövetkezeti és a gépállomási vezetőket.

Egy hónap múlva, egyéves a mezőgazdasági határozat — mondotta a földművelésügyi miniszter, —

és megjelenése óta mélyreható változások történtek hazánk és természetesen Szolnok megye mező- gazdaságában is. — Már most nagyobb mennyiségű termékeket állított elő mezőgazdaságunk, mint az elmúlt esztendőben. Az őszi vetések ezidén nyugodtabban, jobban és korábban folytak. A búzamag általában jó elővetemény után került a földbe. Az állami szervek részéről már nem volt tapasztalható a más esztendőkben észlelt türelmetlenség. Ez magával hozta, hogy lényegesen kevesebb tarlóba vetettek újból kalászost.

— A szénakaszálás, az aratás, cr,éplés idejében történt. Alig van cukorrépa a földeken. Általában az őszi betakarítást is idejében végez téls el a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok Javult gépállomásaink munkája. Minden eddigi eredményünk azt jelzi, hogy a júniusi, decemberi párt- és kormány- határozat olyan irányt mutatott, amelyen haladva, mezőgazdaságunk felemelkedése biztosított — mondotta a földművelésügyi miniszter, majd így folytatta:

— Vannak azonban még a határozat megvalósításával szemben fékező tényezők. Egyes tsz-vezetők nem elég erővel törekszenek a munkafegyelem megszilárdítására. Egyirányú gazdálkodás tapasztalható. Vagy a növénytermesztés, vagy az állattenyésztés fejlett. A kettő azonban seholsem egyirányú. Tsz-eink törekedjenek arra, hogy okosabban gazdálkodjanak. A sza badpiac adta lehetőségeket minél jobban használják ki, termékeiket ne csak nyersanyagként, hanem feldolgozva értékesítsék.

V,

Erdei elvtárs az agronómusok nagyobb önállóságának megadását jogosnak tartja. Beszéde további részében a háztáji gazdaságok kérdéséről beszélt, majd a gépállomá sok gépparkjának bővítéséről szólva elmondotta, hogy a mezőgazda- sági gépek gyártásának fokozásával, egyes munkagépek konstrukciójának javításával, a kohó- és gépipari minisztérium külön részlege foglalkozik.

— Kormányunk mindent megtesz, hogy az állatgondozók számára a lakásépítkezés lehetőségeit biztosítsa — mondotta a földművelésügyi miniszter. Végül kijelentette, hogy Szolnok megye termelő- szövetkezetei nagyon sok tapasztalattal rendelkeznek. Eddigi eredményeik lehetővé teszik, hogy ne csak számbelileg legyen az ország első termelőszövetkezeti megyéje Szolnok, hanem a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósításával legyenek legmagasabb szinten a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei.

SZÍNES KVARCÜVEG

Az Üveg mint nyersanyag az elmúlt félévszázad folyamán hatalmas fejlődésen ment át. Fajla gos tulajdonságai a tudományos kutatások és kísérletek nyomán

Pedig dehogy nem tudja! Tudja nagyon jól. Tettekkel tudja.

Nem ok nélkül jelölték a körzetben éppen őt tanácstagnak.

Évek óta harcol azért, hogy járda legyen az utcában. Állandóan eljárt tanácsülésekre, felszólalt ebben az ügyben. S lett. is eredménye a szavának. Téglát, homokot hordtak az utcába. Id. Godó József és Turcsányi Pál társadalmi munkában fuvaroztak. Kancz Mihály vállalta a tégla lerakását. S az egész utca segített a munkában. A járda azonban csak Koncz Mihály házáig húzódik. Mikor ugyanis odáig érkezett Koncz Mihály a munkával, abbahagyta. A többi téglát ideiglenes járdának rakosgatok széjjel, mint Balogh Györgyék is. A homokot elmosta az eső, a tél széthordta a szél.

Golyha Józsefné nem nyugcn dott bele abba, hogy csak az utca egy részén van járda.

— Ha téglából nem, salakból építünk járdát. Ne járjanak a gyerekek sárban-vízben iskolába.

Az utca asszonyai közül egy- ketten így vélekedtek: „Egy fia van, oszt mégis 5 kiabál,,

— Nem magamért, hanem mindenkiért szólok, ha az egy fiam érdekében is szólnék a járda ügyében. Szólhatnék éppen a villanyért is, mert csak egy égő világít az utcában. De azt tartom, jó járdán sötétben is elmegy az ember, aztán, ha minden ház előtt villanylámpa égne is, akkor is sárba lépnénk járda nélkül. Egyszerre nerr.' megy minden. Előbb járda kell.

S már a tervei is megvannak, Áz állomáson szerzi be a salakot, Az utcában mindenki szívesen megcsinálja a maga háza előtt. Csak szállítóeszközökről kell gondoskodni. Ifj. Leskó Jánosnak van kocsija, lova, aztán Godó József és Turcsányi Pál is biztosan segít, pedig ők már megtették egyszer a magukét a járda dolgában.

•— Tatád is odaadja a kocsit, lovat — mondja fiának. — Aztán majd te is segítesz.

Aztán nekem magyarázza:

*—i Apám 81 éves már.

Golyha Józsefné nevével már találkoztam egyszer. Levél étkezett a laphoz, Szajolból. Valami tizenöt asszony írta alá. Azt panaszolták benne, hogy a kéményeket nem seprik. Golyha Józsefné kezdeményezte a levél írását,

Járnak is azóta szorgalmasan miden hónapban kotrani a kéményeket -— mondja nevetve.

A járdáért és a kéményekért, az utca gondjaival való törődésért jelölték éppen őt és csak őt

tanácstagok. Forog a fejemben, hogy megmondom, az. amit a járda és a kémények ügyében tett, az közéleti tevékenység, az a tanácstag kötelessége. De nem tudom megmondani, mert közben édesanyja, id. Koncz Lászlóné perdül be a szobába, frissest, mint az egész életüket munkában töltött öregek.

öt kérdezem:

•—• Mit szól hozzá, kedves né- némasszony, hogy a lányát tanácstagnak jelölték?

Nem késik a felelet.

Hát. j, ha érea magában erőt hozzá — mondja s büszkén néz Golyha Józsefnére. Szeme villanása mondja: „Érez, mert az én lányom!“

Golyha Józsefné kísér H. Az udvaron megáll. A házból kiszűrődő fényben megmutatja a már befedett szőlőtőkéket.

Holnap szolgálatba megy. Kezébe veszi a vödröt, a seprűt, a felmosóruhát.

Vájjon ki gondolhatná, mikor az állomáson találkozik vele, hogy ez az egyszerű, bekötött fejű takarítóasszony egy egész utca gondját, baját, örömét hordja szívében?

Aki nágandol tisztábbra törli cipőjét, csizmáját, mielőtt a váróterem tiszta kövére lép.

Péteri István

egyre sokrétűbbekké váltak. A kutatók egyik főfeladatul tűzték ki, hogy minél magasabb hőellenálló képességű üveget állítsanak elő.

Ismert dolog, hogy az üvegnek igen nagy a hőtágulása, hővezető képessége viszont rendkívül csekély. Számtalanszor tapasztalhattuk, hogy a hirtelen hőmérséklet- változáskor keletkező nagyarányú feszültség szétveti az üveget. A kutatások tehát főleg arra irányultak, hogy az üveg hőtágulását minimumra csökkentsék.

Ez eddig a kvarcüvegnél sikerült a legjobban. Csekély hőtágulása folytán hőmérsékleti el/lenállóké- pessége oly nagy, hogy akkor sem történik semmi baja, ha izzó állapotban hideg vízben mártjuk.

A kvarcüveg előállítása eddig igen bonyolult eljárással történt.

Alapanyaga a ritkán előforduló és éppen ezért rendkívül drága hegyi kristály volt, amelyet körülbelül

A másodperc milliomod részei

A tudományos kutatásban gyakran előfordul, hogy olyan folyamatokat kell megfigyelni, amelyek rendkívül rövid idő. a másodperc ezred, so: milliomod részei alatt mennek végbe, mint például a robbanás, az elektromos kisülés stb.

2000 Celsius fokon kellett megolvasztani. Az NDK-ban háromévi kísérletezés után most olyan üve get állítanak elő a közönséges üveg alapanyagaiból, amelynek fajlagos tulajdonságai nemcsak egyenértékűek, hanem sok tekintetben még felül is múlják a hegyi kristályból előállított kvarcüveg tulajdonságait. A „szilibor-kvarcüveg”-nek nevezet új készítmény — amellett, hogy hőtágulása rendkívül csekély — ugyanolyan jól átereszti az ibolyántúli sugarakat, mint a régi kvarcüveg. Viszont visszaveri az emberi szervezetre káros, a legrövidebb hullámsávba tartozó sugarakat. A szilibor-kvarcüveget különféle színáranyalatban is elő lehet állítani, amire a kvarcüveg- gyártásban eddig még nem volt példa.

A ,,szilibor-karcüveg“ közönséges üveggyárakban, az NDK-ban bőven rendelkezésre álló nyersanyagból, aránylag egyszerű eljárással állítható elő és rövidesen úgy a kutatás, mint a népgazdaság legíkülönbözőbb területein jelentős szerephez fog jutni.

Az emberi szem ilyen esetekben természetesen felmondja a szolgálatot, de a filmszalag még ezeket a minimális ideig tartó folyamatokat is képes rögzíteni. — Ehhez azonban olyan fényképezőgép kell. amellyel képsorozat készíthető,

trendjük: a 2—3 ezredmásodpercig tartó robbanásról.

A szovjet tudósoknak sikerült ilyen készüléket szerkeszteni. A készülék az egymással összekapcsolt televíziós adóra és vevőre emlékeztet és hozzájuk hasonlóan működik. Expozíció ideje 40 milliomod másodperc, tehát annyival kevesebb egy másodpercnél amennyivel a másodperc kevesebb 1 hónapnál.

E rendkívül kis expozíciós idejű 'ényképezőgépnek az az előnye is megvan, hogy fotokatódia nerr csak a látható sugarak, hanem a lábazatiam például a hő-sugarak hatására is reagál.

LEVELEK — intézkedések

Férjemmel együtt elértük azt a kort, hogy a földünk után járó beadási kötelezettségnél szociális kedvezményben részesüljünk. Ezt meg is kaptuk. A tiszafüredi tanács begyűjtési megbízottja azonban azt visszavonta azzal az indokkal, hogy leányom családjával egy házban lakunk. Az tény, hogy egy házban lakunk, de tőlük teljesen külön háztartásban. Négy hold földünk megművelését magunk végezzük. Kértem ennek kivizsgálását, de az többszöri sürgetésre sem történt meg. Tóth Gá- bomé, Tiszafüred.

Tóth Gábomé panaszát kivizsgálták, a begyűjtési hivatal részéről elintézték. Részükre a szociális kedvezményt megadták. A begyűjtési dolgozók figyelmét a járási tanács felhívta a jogos kérelmek gyors intézésére,

*

Balajti Józsefné kun. madarasi lakos a Középtiszai öntöző Vállalat kunhegyesi kirendeltségén dolgozott 1954. április 9-től szeptember 17-ig. Ekkor munkaviszonya megszűnt. A vállalat nem fizette ki öt nap szabadságára járó illetményét, bár azt többször kérte.

Intézkedésünkre a Középtiszai öntöző Vállalat 1954. november 13-án 108 forintot a kunhegyesi kirendeltségre átutalt.

*

200 Ft értékű kötvényemet megkaptam.

Köszönöm segítségüket. — Dicsi István, Szolnok,

Éberlinger János, Tóth László és Hel- frich János, a hartai gépállomás dolgozói, a karcagi gépállomásra lettek irányítva március 20-ám. öt h»«5't töltöttek Karcagon, ahol az üzemi étkezte tést nem biztosították számukra. Kénytelenek voltak a környező tanyákon főzetni. A kü- lönélési pótlékon és bériikön kívül kenyér- gabona is járna, de egyiket sem kapták meg a karcagi gépállomástól, bár sokszor kérték,

Mindhárom dolgozó jogos járandóságát a karcagi gépállomás kifizette,