Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-19 / 274. szám

1954 november 19. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Egy esztendő alatt 6 millió 700 ezer forinttal nőtt a túr kévéi Harcos tsz tagjainak közös vagyona A kormányprogramul óta eltelt hónapok komoly változást hoztak a 7360 holdas turkevei Har­cos tsz. életében. Az igazgatóság, a szakemberek és a tagok szoros együttműködése eredményezte, hogy ebben a gazdasági évben ide­jében elvégezték a soronkövetkező munkákat. A zárszámadás során azzal a jóleső érzéssel elemezhetik ezt az évet, hogy sokat tettek a gazdálkodás jövedelmezőségének fo­kozásáért. Az elmúlt ősszel 60 holdas halas­tavat létesítettek, 28 mázsa ivadé­kot és 54 anyapontyot vásároltak. Az anyák számát tavasszal további 150-nel emelték. Jelenleg mintegy 2 millió ivadék van a tóban, s jó jőve delemre számíthatnak a halállo­mányból. Már ezévben 150 máz^a halat tudnak piacra vinni, ami 70 ezer forinttal gyarapítja a tsz. bevé­telét. As elmúlt években a beadás tel­jesítéséhez szükséges tojást, barom­fit, a tagok háztáji gazdaságból gyűjtötték össze. Az idén erre már nem volt szükség, mert 4 ezer ba­romfit neveltek a tsz-ben, s ebből bőven jutott a beadás teljesítésére és a szabad piacra is. Jövőévi tojás és baromfi beadásuk egy részét is rendezték. Jelentősen növekedett a sertésállomány is. Tavaly a zárszá­madáskor 670 sertésük volt, ma 1.584 az állomány száma. Szép man­galica törzsükből más tsz-eknek is adtak továbbtenyésztésre. Nem fe­ledkeztek meg a szarvasmarha te­nyésztésről sem, az idén 107 jószág­gal szaporodott az állomány. Az állatok jó elhelyezése érdeké­ben új ólakat, istállókat építettek Ebben az esztendőben készült el a 100 férőhelyes tehénistálló, a 600-as süldőnevelő, a 800 férőhelyes juh- hodály, és a 900 köbméteres silógö­dör. Az építőbrigád most egy 70 fé­rőhelyes borjúnevelő építésén mun­kálkodik. Az ő igyekezetüket dicséri az idény üzemi konyha és a 15 va- gonos gabonaszárító elkészítése is. A növénytermelésben dolgozó ta gok szintén kitettek magukért. Her- czeg József, Szabó Imre, Horváth Sándor párttagok példáját követve, szorgalmasan dolgozott Gyarmati Kálmán brigádvezető, Szabó József, Balogh Kálmán, Ábrahám Erzsébet és özv. Sebestyén Ferencné is. So­rolhatnánk tovább a többi szorgal­masan dolgozó tsz. tagot, akiknek munkában való helytállása ered­ményeként, az őszi kalászosok vetésében is megelőzték a többi turkevei termelőszövetkezetet. Nem kis feladatot kellett pedig megolda- niok. 2.150 hold búzát, 340 hold őszi árpát, 100 hold káposztarepcét és 142 hold őszi takarmánykeveréket vetettek. A jó szervezéssel biztosí­tották, hogy időben megtörténjen a 600 hold rizs aratása, cséplése is. A hatalmaa saövetkeaet eredményeiben a tagok szorgalma, a közös gazdaság iránti bizalma, szeretete tükröződik. Nem valami csoda hozott változást a tsz. életébe, hanem a pártszervezet jó mukája, a párttagok példamutatása, a tsz. ta­gok igyekezete és növekvő fele­lősségérzete. Az idén már nem tűr­ték el, hogy egyes tagok hanyagul dolgozzanak, vagy pocsékolják a közvagyont. A tsz. tagok hívták fel a vezetőség figyelmét arra, hogy Mikula Lajos agronómus őrizetle­nül hagyta süldőit és azok a borsó­ban sok kárt tettek. A tagok 1.000 forint kártérítés fizetésére kötelez­ték az agronómust. Deli Andrást 450 forintra büntették, mert összetörte a tsz. kocsiját. Az őszi betakarítás során elkövetett hiányosságok fö lőtt sem hunytak szemet. A cukor­répaszedésnél egyes tagok sok ré­pát bennehagytak a földben. A töb­biek észrevették és utánaszedették. Mintegy 4 vagon répa gyűlt így ősz sze, ami különben ott pusztult vol­na el. A példák mind azt igazolják, hogy a közös vagyon védelmét, a munka jó elvégzését komolyan ve­szik a Harcos tsz-ben. A szervezést, az ellenőrzést és a munkafegyelem megszilárdítását nagyban elősegítette az, hogy a pártvezetőségi és az igazgatósági ta­gokat a különböző brigádokból vá­lasztották meg. Minden brigádban jól ismerik így a problémákat, a tagok véleményét, kéréseit, vagy panaszait. Könnyebb a vezetőség munkája, szorosabb a kapcsolat a tagok és vezetők között Ebben n s eastendőben a szeszélyes időjárás miatt kevesebb volt a termésátlaguk. így egyes terményféleségekből kevesebbet tudtak osztani egy munkaegységre. A cséplés befejezésekor 2 kg. búzát, 30 dkg. árpát, 10 dkg. rizst, cukrot és más terményt kaptak. Szembetűnőbbek az eredmények, ha a közös vagyon növekedését s vele együtt a tsz-tagok jövedelmét vizs­gáljuk. Ebben az esztendőben 6 millió 700 ezer forinttal gyarapodott a termelőszövetkezeti tagok vagyo­na. S ebből több mint 2 milliót az állattenyésztés jövedelme adott. A hétszázharmincnégy tag — mert a múlt évi zárszámadás óta hetven­egy új belépő van a szövetkezetben — összesen több mint 15 milliós kö­zös vagyonnal rendelkezik. A Harcos tsz. tagjai nem eléged­nek meg az elmúlt gazdasági év eredményeivel, hiszen jövőre sokkal több terményt, készpénzt akarnak osztani. Ezért tartották legfontosabb kötelességüknek határidőre befe­jezni a kenyér és takarmánygabona vetését. Ez segíti elő a termésered­mények fokozását és jövőre a maga­sabb részesedést. Tervük, hogy még az ősz, illetve a tél folyamán mű trágyázással is erősítsék a vetése­ket, különösen azokon a területe­ken, ahol tarlóba került ismét a gabona. As Sasi munkák befejezése után sem pihentek meg. Nagy ütem ben halad az istállótrágya hordása. Még ezen az őszön 400 hold új rizs­telepet építenek és 30 holdas gyü­mölcsöst telepítenek. Épül már a 3700 négyzetméteres üvegház amelyben a meleg forrás vizének felhasználásával télen át is friss zöldséget tudnak termelni. Szép ter­veik megvalósításának biztosítéka a tagok és a vezetőség együttműkö­dése, az az igyekezet, amellyel szö­vetkezetük tovább fejlesztéséért dolgoznak. Választási nagygyűlések november 20-án Tovább folytatódnak megyénkben a választási nagygyűlések. November 20-án Kunmadarason este 6 órakor Nánási László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Kunszentmírtenban este 7 órakor Dávid Ferenc, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsá­ga Elnökségének tagja és Kun Elek, a Hazafias Népfomt Megyei Bizetságának titkára tartanak beszédet. Ugyanezen a napon Ti- szabőn este 6 órakor Házi András a DISZ Megyei Bizottságának első titkára tart nagygyűlést. Gondosabban ellenőrizzék építkezéseink anyagfelhasználását Hosszú időhúzás után végre befe jeződött a szolnoki rendelőintézet építkezése, elkészültek rajta az épí­tőmesteri munkák. A sok huza-vona kétségtelenül megnehezítette a munkahely rendbentartását, a tem­érdek építőanyag szakszerű nyil­vántartását és kezelését. Szervezett ellenőrzésre sem sok lehetőség adó­dott. Az épület azonban ilyen körülmé­nyek között is elkészült, s most, mi­kor már ki lehet számítani, meny­nyibe került ez a munka, cseppet sem lehetünk megelégedve a kivite­lező Szolnoki Építővállalat gazdál­kodásával. Kiflid ja hol az anyag? Az összekúszált fonál kibogózása úgy kezdődött, hogy a Szolnoki Építőipari Tröszt vezetősége — lát­va a felügyelete alá tartozó Szolno­ki Építővállalat jelentős ráfizeté­seit — elhatározta az építésvezetők felelősségrevonását. Az értekezlet, mely első lépés lett volna ehhez, nem járt teljes sikerrel, mert az érintettek kivétel nélkül elhárítot­ták a rájukolvasott felelősséget mondván, hogy a munkahelyek gazdálkodása jó, a könyvelés adatai rosszak. A további lépések is csak rehezen vezettek eredményre. Körülbelül a múlt hónap közepén a Szolnoki Anyagellátó Vállalat — a befejezés előtt álló rendelőintézet építkezésen ellenőrizte le, hogyan használták fel a munkahelyre szállított építési anyagokat. Az első vizsgálat meglepő dolgo­kat hozott napvilágra. A számszaki ellenőrzés közel 700 köbméter fo­lyami homok-, több tonna mész-, 1.000 mázsa cement-, 55 köbméter zsaluzóanyag-hiányt talált. Ezekről az építőanyagokról kiderült, hogy a munkahelyre kiszállították ugyan, de a norma szerint fel nem hasz­nálták ott s a tárolóhelyen se ma­radtak vissza. Akkor hova lettek s ki tud róla? Megvan,... csak . • * Retkes László, az építkezés veze tője tudott róla egyedül. A napok­ban több gépelt oldalas „ellenelszá­molást“ állított össze s újabb bi­zonylatokat szerzett be, melyek nagyrészt a hiányzó anyagok nyo­mára vezettek. Érvei egy része el­fogadható és jogos. A tervben pl. 810 köbméter alapbeton készítéséhez 400-as minőségű cement felhaszná­lását írták elő. Ebben az időben viszont csak gyengébb minőségű 300-as cementet tudtak beszerezni, melyből természetesen kb. 1.000— 1.200 mázsával több kellett. Így a cementhiány igazoltá vált. A mésznél mutatkozó hiányt a munkahelyre szállított mész gyen­ge minősége okozta. Tartalmának ugyanis 25 százaléka kő volt, melyet el kellett dobni. Az építkezést vi­szont a mész teljes mennyiségével és súlyával terhelték meg. Effektiv károsodás abban érte a vállalatot, hogy megfelelő intézkedés hiányá­ban nem érvényesíthették minőség miatti kifogásukat s így a normán felüli anyagfelhaszálás teljes egé­szében az építkezés költségeit nö­velte. A foly ami’kavicsnál, a homok­hiánnyal szemben bizonyos megta­karítás is mutatkozik. Ezek szerint az anyagok nagyrésze megkerült csak egy van, ami mégse: a zsaluzóanyag: 15 köbmétert ebből is tudtak „igazolni1’. Ennek a tizenöt köbmé­ter visszamaradó zsaluanyagnak sorsa az lett — s ezt az építés veze­tőség derítette fel, — hogy az el­múlt télen, az előcsarnok készítése­kor használták fel, jobbanmondva eltüzelték, hogy elkerüljék a több- ezer forintos kárral járó fagyve­szélyt. Ezenkívül még pontosan 17 köb­méter faanyag van a rováson, ami­ről véglegesen senki sem tud sem­mit. Az egyetlen érv — az, hogy a rossz felhasználás következtében hiányzik — cseppet sem kielégítő magyarázat. Ez a három négy teher­autóra való faanyag igen jelentős tétel. Itt kell megjegyezni azt is, hogy tüzelni szénnel is lehetett volna, ha a vállalat vezetősége kissé előre­látóbb. Az ilyen téli munkában, fagytalanításban semmi köszönet. Rendezettebb munkakörülményeket Mindezek az építkezések szerve­zetlenségére mutatnak. Az építésve­zetőt felelősség terheli ugyan az anyag felhasználásáért, a mukahely gazdasági körülményeiért. Retkes László azonban már megkezdett munkát vett át. Az építkezés anyag­kezelője az anyagok pontos nyíl vántartásáért felelős, ezen a mun­kahelyen azonban hárman js váltot­ták egymást ilyen beosztású embe­rek. Az ilyen anyaggazdálkodás ide­jét múlta már. Az építésvezetők legyenek gazdái munkahelyeiknek. Ne engedjék in­dokolatlanul változtatgatni az anyagkezelőket, raktárosokat. Az Építő Tröszt vezetősége vessen eré­lyes kézzel véget a felelőtlenségnek anyagpazarlásnak, mert a legszebb építészeti alkotásokkal is csak ak­kor lehetünk teljes mértékben meg elégedve, ha létrehozásunk nem ke­rül túlzott áldozatokba államunk­nak, a dolgozó népnek, (Hafuk izanazuttk TARJANI ISTVANNE KISFALUDI SÁNDOR A szolnoki dolgozók a jelölőgyűléseken több választási körzetben értelmiségi dolgozókat jelöltek tanácstagnak. Jelölt lett Tarjánl Ist­vánná pedagógus és Kisfaludi Sándor, a Verseghy Könyvátr vezetője is. A dolgozók november 28-án rájuk, a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaznak. Tartsák be a kollektív szerződés feltételeit a Tiszamenti Vegyiművekben | PIROS BŐRKÖTÉSŰ, | arany­betűkkel díszített albumba foglal­ták kollektív szerződésüket a Ti­szamenti Vegyiművek dolgozód. Fontos dokuir.en'.um ez, irányt szab az egész üzem életének, mun­kájának. „A kollektív szerződés, melyet 1954. évre kötünk, — olvassuk az első lapon — a párthatározatok és a kormányprogramm iránymutatá­sának megfelelően a dolgozók mun­kafeltételeinek javítására, kulturá­lis és anyagi színvonalának eme­lésére irányul, s irányt szab az egész évi munkához. „Az igazgató kötelezettségválla­lásai a rr. unkavédelem fokozása érdekében“ cím alatt a 62. pont így hangzik: „Az igazgató vállalja, hogy a kovandörlőben fennálló szilikózis veszély kiküszöbölése ér­dekében a porelszívó berendezést meg'ervezteti, illetve részben elő­készítteti a rendelkezésre álló 325 ezer forint erejéig.“ — Ezen a téren már történt in­tézkedés — mondja Márta Lajos ÜB. elnök. — Az illetékesek a ter­vet már részben elkészítették. Per­sze sokkal gyorsabb munkára lesz szükség a közeljövőben, hogy de­cember 31-re valóban felszerelve, a dolgozók egészségvédelmének' szolgálatában álljon a porelszívó berendezés, I A 63. PONT SZERINTI az igaz­gató vállalja, hogy a kemence ten­gelye fűtésével felszabaduló mele­get elvezeti a savüzem helyisé­gébe, s így a hideg téli időszakban is olyan hőfokon tudják tartani azt, hogy a fagyások majdnem tel­jes egészében kiküszöbölhetők le­gyenek. Ezáltal nagyobb lesz az üzembiztonság és a baleseti ve­szély-források a minimumra csök­kennek. Határidő: október 3. Milyen szép ez a vállalás, hiszen a dolgozó ember egészségéről, testi épségéről beszél, a kevesebb bal­eset. nagyobb termelékenység van mögötte. Az ígéret azonban máig csak papíron szerepel. Semmi in­tézkedés sem történt megvalósí­tására. A határidő már pár hete lejárt, s a 26-án tartott har­madik negyedéves kollektív beszá móló még csak említésre sem mél­tat', a ezt a fontos kérdést. A tél már elég közel van. Mikor, ha nem éppen ezekben az amúgy is nehéz hónapkoban adják meg a jó műszaki segítséget az üzem dol­gozóinak? Sok szó esik mostanában a terv nem teljesítéséről, a gyár lemara­dásáról. Vájjon a porelszívó beren­dezés felszerelése, a kisvasúti csil­lepálya megépítése, az üzem és a karbantartó műhelyi szakaszon, a hénsavüzem, valamint a kovand- örlő dolgozói részére kért ifrókút, vagy ivóvíz biztosítása, az üzemi konyha főztjének javítása nem a magasabb termelékenységet, az önköltségcsökkentést, a fokozot­tabb ütemű munkát jelentené-e? A KEMENCÉMÉI I bizony nagy a hőség. Ezt Gór Nagy Sándor igazgató elvtárs is tudja, hiszen munkaidejének jórészét az üzem­ben, a dolgozók között tölti. Ügy látszik azonban, bár sokat, de mégsem eleget tartózkodik a min­dennapi munka hősei között. Ivó­víz élkül lehetetlen jól dolgozni, tervet teljesíteni. A kovandörlő dolgozóinak régi óhajuk ez. hiszen számos jegyzőkönyv is ezt igazolja, ideje lenne végre valóban vízhez juttatni az üzem.' munkásait, A kollektív szerződésben igen szép feladatok megoldását vállalta magára az üzemi bizottság is. A termelési értekezletek megtartása, a Gazda-mozgalom terjesztése, az újítások támogatása, az élenjáró dolgozók népszerűsítése: ezek a leg-“ fontosabbak. Számos eredmény ta-* nuskodik már munkájukról. Láto­gatják a munkásszállásokat, bal­esetek esetén röogyűlést hívnak össze, s megvitatják a baleset okát, szaktanfolyamokat rendeznek. Még sem lehet azonban azt mondani, hogy jól dolgoztak az eltelt idő alatt. Vájjon az ivóvíz-hiányért, a munkásszállások tüzelőhiányáért nem éppen olyan felelős maga a szakszervezet is? | ,TÖ LENNE, I ha többszőr forgat­nák a kollektív szerződés lapjait, s ne csak olvasgatnák, hanem.1 rö­vid időn belül javítanának a vál­lalat vezetőségével együtt a dol­gozók kicsinek látszó, de igen lé­nyeges problémáin. November 20. és december 5. kozott országos mezőgazdasági könyvvásárt tartanak Az Állami Könyvterjesztő Válla­lat — a Földművelésügyi Miniszté­rium, a Kiadói Főigazgatóság, a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóirat­kiadó Vállalat és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesz tő Társulat támogatásával —■ no­vember 20. és december 5. között az ország mintegy ezer községében mezőgazdasági könyvvásárt rendez. Erre az időre új mezőgazdasági szakkönyvek is megjelennek, így a többi között Prohászíka Ferenc „Szőlő és bor“ című könyve, Bedők József­nek a szénakészítésről, Bessenyei Györgynek a csiperkegomba ter­mesztéséről írt munkája, továbbá a már régóta nagy érdeklődéssel várt „Gépállomási dolgozók zsebkönyve” és — második kiadásban — a „Me­zőgazdasági zsebkönyv”. A könyv­vásárokkal kapcsolatban előadáso­kon hívják fel a mezőgazdasági dol­gozók figyelmét a fontosabb mező- gazdasági szakkönyvekre. (MTI). Fizessék ki a hulladékvas árát Sok kicsi, sokra megy. A törökszentmik­lósi Pánti téri hulladék gyűjtőbe vittem különböző apró üvegeket és cipőpasztás dobozokat. Az átvevő csak úgy szemre 1 kg-ra becsülte a fémdobozokat és 6 fil­lérben számlázta. De mivel fillérből nagy a hiány, így a dobozokért egy fillért sem kaptam, hiába gyűjtöttem szorgalmasan. Ez gyakori eset. A bevásárló helyeken a pénztáros, vagy kiszolgáló egyén ’ egysze­rűen kijelenti hogy nincs őt fillér. A szol­noki 60-as csemegeboltban még 2 fillért is felfelé kerekítenek. Vájjon az a sok fillér, ami így össze­jön az állam kasszájába folyik-e, vagy valakinek a zsebébe kerül? Valamit tenni kellene annak érdekében, hogy több fil­lér kerüljön forgalomba, mert fillérből lesz a forint és aki a fillért nem becsüli, az a forintot nem érdemli L. B.-né, Törökszentmiklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom