Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-14 / 270. szám
1954 november 14. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 Aktiva értekezlet az egyetemen Az MDP Központi Vezetősége által Budapesten tartott egyetemi aktívaér'.ekezlet nyomán november 12-én a Megyei Pártbizdttság a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetemen aktívaértekezletet tartott. Az egye'em nagytermét zsúfolásig rr egtöltötték a tanárok és egyetemi hallgatók. Az értekezleten megjelent Szilágyi elv'.ársnő a MDP, Hessz elvtárs a DISZ Központi vezetősége részéről, Csaman- gó elvtárs MÁV vezérigazgató helyettes, Házi elvtárs a megyei DISZ-bizottság ti'kára, a megyei párt- és DISZ bizottság képviselői. A beszámolót a megyei pártbizottság részéről, Dencső István elvtárs tartotta, A beszámoló ismertette a budapesti egyetemi aktíva értekezlet anyagát s ezzel kapcsolatban az egyetemi ifjúság, az oktató-nevelő nrunka helyzetét, az egyetem kol- lektívájának-hallgatóságának és oktatói karának feladatait. , A beszámolót igen élénk és eredményes vita követte. Felszólaltak egyetemi hallgatók és oktatók, azt bizonyítóan, hogy az egyetemi ifjúság akar és tud is még jobban, még lelkesebben dolgozni. Sok szó hangzott el itt az egyetemi hallgatók fegyelméről, ami bizony az utóbbi időben megromlott. Megrru- tatkozik ez a hallgatók órák alatti magatartásában, oktatóihoz való viszonyában, az utcai és a diákotthoni viselkedésében. Mint Turányr elvtárs, az egyetem dékánja mondotta: A mi egyetemi ifjúságunk fegyelme ma rosszabb, mint más egyetemeken, holott ez nem is olyan régen még fordítva volt. ö bízott és bízik a hallgatóságban, de úgy érzi, hogy ezt a bizalmat félreértették, a nagyobb autonómia fegyelmezetlenséghez vezetett. — Szavaiból kicsendült az egyetemi ifjúságot szerető és féltő nevelő hangja — és az ifjúság feszült figyelme, majd felcsattanó tapsa azt bizonyította, hogy mondanivalóját megértették, magukévá tették. Sók szó esett a tanulási feltételekről, ami körül bizony nincsen rrinden rendben. Borscsicki Károly, harmadéves hallgató azt vetette fel, hogy az elméleti oktatást nem egészítik ki elég szakmai, gyakorlati tapasztalatokkal, nincsen elég szemléltető eszköz, nem vehetnek részt tanulmányi kirándulásokon, s a termelési gyakorlatok alatt nem mindig azt csinálják amit kellene. Dt elmondották azt is, hogy Szolnokon sokszor megfeledkeznek arról, hogy egyetem is van, nem tudnak tanszereket vásárolni. Sok hiba mutatkozik az egyetemen belül is, a diákotthonok kényelmében, a menzán, a tanmenet, az órák és gyakorlatok megszervezése körül. Mindezek sokszor kicsiny dolgok, de ezekből lesznek a nagyok és az illetékes szerveknek többet kellene ezekkel törődni. Vita bontakozott ki az oktató-nevelő munka körül is, arrelynek végső tanulsága az, hogy bizony az oktatóknak eztán még több gondot kell fordítani az ifjúság tartalmi, az oktatáson keresztül történő nevelésére. Gsamangó elvtárs, MÁV vezér- igazgató helyettes hozzászólásában örömmel állapította meg, hogy az egyetemen új ifjúság van kialakulóban, s reméli, hogy majd munkahelyen is kritikus szemre el nézik az eredményeket és hibákat. Hibás nézetek is vannak itt, — mondotta, — mint fiatal fának a rossz hajtások, die ha megfogjuk az ifjúság kezét, ki lehet javítani. Eredményes munkát kívánt a vasúti főosztály nevében. Megyeszerfe megalakulnak a szavazatszedő bizottságok 1 KÖZSÉGEKBEN, városokban,a megye minden helyén ezekben a napokban alakulnak meg a szavazatszedő bizottságok. A bizottságok tagjait a Hazafias Népfront helyi szervei javaslata alapján a választási elnökségek választják ki, s megalakulásuk alkalmával a községi, illetve a városi tanácsnál tesznek esküt. Eskütétel után útbaigazító előadáson vesznek részt. A szavazatszedő bizottságok működését a választási elnökség ellenőrzi munkájuk végzése közben. Abádszalókon szombaton délelőtt alakultak meg a szavazatszedő bizottságok, miután a választási elnökség tagjai személyesen felkeresték azokat, akik majd elvégzik ezt a fontos választási munkát a Hazafias Népfront megbízásából. | A VÁLASZTÁSI I elnökségek bár megalakultak a megye területén, munkájuk azonban még sok tekintetben hiányos. Fontos feladatuk pl. hogy ellenőrizzék a szavazóhelyiségeket: megfelelők-e, az urnák elkészültek-e, a berendezés meg- van-e stb. Ezt a munkát azonban még kevés helyen végzik. A választási elnökségeknek gondoskod- niok keli minden helyen azután arról is, hogy november 17-én a szavazókörök beosztását és a jelöltek névsorát tartalmazó plakátokat megfelelő, forgalmas, jól látható helyeken kifüggesszék. E fontos technikai előkészületek mellett a választási szerveknek fel kell keresniök a választókat is és el kell beszélgetniük velük a tanácsválasztásról, annak politikai jelentőségéről. Ez is olyan feladat, melyet máris, minden nap újra és újra el kell végezni. Indítsák tehát meg mindenütt a munkát a választási elnökségek, hogy megfelelő előkészületek után jól sikerüljön mindenütt a választás. Megjelent a „Magyar Igen megörültem, amikor többéves várakozás után a Magyar Tudományos Akadémia kiadta a magyar helyesírás szabályait. Komoly, szép munka a 268 oldalas „tizedik, átdolgozott és bővített kiadás’’, amely nem kevesebb mint 438 pontban dolgozza fel a helyesírás szabályait. Amint úgy nagyjából utánanéztem, a szótár kb. 25 ezer szót tartalmaz. Mindez azonban nem túlságosan segítette elő, hogy végre-valahára biztos legyek a magyar helyesírásban, A fémekről akartam írni, s hogy hiba ne essék, megnéztem az új helyesírási szótárt: eszerint (de e szerint a szótár szerint) színes fém két szóba, viszont a nemesfém egybe írandó. Mint amolyan hidegvérű (összetett szó) ember tudomásul vettem, hogy a fémek értéke a helyesírás szabályai szerint sem egyenlő. De arra már nem találtam magyarázatot, hogy a meleg vérű miért két szó. Ezek után fokozott érdeklődéssel lapozgattam a szótárban és az egybe és külön írás dzsungeljében végkép letettem arról, hogy az Akadémia szabályainak megfelelően valaha is helyesen írjak. Mert azt soha nem fogom megérteni, hogy miért kell Margitszigetet egybe, a Csepel szigetet pedig külön írni, helyesírás szabályai“ Vagy miért szabály a Várhegy és a Gellérthegyet egybe, a Szabadság-hegyet kötőjellel írni. És, hogy már a hegységneveknél maradjunk, ha a Hegyalját egybeírjuk, miért kell a Bükk alját külön? Számos hasonló példatalálás közben megéheztem, de egész elment az étvágyam, amikor megláttam, hogy a vajas kenyeret külön, a zsíroskenyeret viszont egybe kell írni. Közben megnéztem kedvenc ételeimet a szótárban, a kacsasültet megtaláltam, de semmilyen (két m) sertéshúst semelyik formában. Közben megtanultam, hogy a hosszú, nagy í-re is kell tenni vesz- szőt, tehát így: 1. De a rövid nagy i-re tilos pontot tenni. Azt is megtanultam, hogy az idegen szavak írását egyszerűsítették, a büfét egy f-fel, a teraszt egy r-rel írják, de affektálni továbbra is két ff-el kell. Mit tagadjam, rosszkedvű (egy szóban) lettem, mert arra gondoltam, hogy ennyi következetlenséget nem tudok megjegyezni magamnak. S előre látom a sorsomat: rossz hírű (két szóban) újságíró leszek, mert nem tudok kiigazodni az új helyesírás szabályai közt. (Megjelent a Magyar Nemzetben.]? Tanulságos beszélgetés 'T'egnap hosszú órákon át be- ■*- szálgettem a Járműjavító néhány dolgozójával. Előbb bebarangoltam az üzemet, hol ide, hol oda kukantottam be, végülis a VII. kocsi-osztály irodájában állapodtam meg, ahol — az ebédszünetet kihasználva — éppen röpgyűlést tartottak. A gyűlés végeztével itt találkoztam Andrási Bélával, az osztály alvázszerelő részlegének diszpécserével. — Megmondtam, hogy nem lehet senkit fegyelmi elé állítani olyan hibáért, amiről nem ő tehet — fordult a körülötte állókhoz. Aztán rövidesen azt is megtudtam, arról van szó, hogy a munkaidő csúsztatásáért felelősségre vonják a műszaki vezetőket, pedig .., m r) e mondja Béla. el maga Andrási — Ha valamit meg akarunk csinálni, ahhoz előbb rr.eg kell teremteni a megfelelő alapot. A csúsztatás megszüntetéséhez pedig nincs megfelelő alap. Csak a szemünket hunyjuk be, ha azt hisz- szük, hogy adminisztratív intézkedéssel meg lehet szüntetni a csúsztatást. — Gondolja el: nincs elegendő anyag, nincs 16 mm-es ‘ szegecs, rugótámcsavarkapocs, ütköző tekercsrugó, vonórúd-anyag, tetőbá- dog. Ezek nélkül pedig nem lehet kijavítani a kocsikat. Tizenöt kocsi áll tető nélkül. Pang a munka, mert hónap elején vagyunk. A hónap végén már lesz anyag. Az utolsó napokban vagonlételben szállítják. Nyilvánvaló, hogy rohammunka lesz. Most kimegy az osztályról naponta öt kocsi, akkor ki fog menni naponta negyven is. A munkások teljesíteni akarják a tervet, keresni akarnak. Rávernek hát a munkára. Megtörténik, hogy egy-egy munkás a hajrában napi 16 órát is dolgozik. no fl/íindezt nem lehet büntetlenül csinálni. Közeledik a tél egyre hidegebbek lesznek. A szabad levegőn végzett gyakran nagyon nehéz dologban kiizzad a munkás. A hajrában pedig rr.ég- inkább iparkodik. Elég, ha egy pillanatra megáll, már megfázott. Kiesik a termelőmunkából, kevesebb lesz a jövedelme, kár az országnak, kisebb kenyér a családnak, — Biztosítsa a minisztérium, hogy folyamatosan kapjuk az anyagot. Ha valamivel rreg lehet becsülni a munkásokat, akkor azzal becsüljék elsősorban, hogy a munka akadályait eltávolítják az útjukból. no z volt a magva körülbelül annak, amit Andrási Béla elmondott. Mert beszélt még sok másról is, az üzemen belüli bürokráciáról például. Végül is azt mondta: — Ez a véleményen:.'. De kérdezze meg a munkások véleményét is. Mátyás Géza alvázlakatos brigádvezetőt kérdeznem meg. — öten dolgoznak a brigádomban — mondta. — Mind az öten vidékiek. Most jön egy új brigádtag, az is vidéki. S ezt jobban figyelembe kellene venni. Mert mi a helyzet? Az, hogy az elvégzett munka álvételének déli 1 óráig rr.eg kellene történni. De még délután fél 4-kor is vesznek át kocsit, s azzal, hogy a kocsin még lelt hibákat másnap reggel 8-ig ki kell javítani. Ez csak úgy lehetséges, hogy a munkás munkaidőn túl bennmarad. Délutáni vonatja elmegy. Éjfélre ér haza legfőbbje s hajnalban újra vonatra ül, hogy bejöjjön. Keveset alszik fáradt a munkás, figyelmetlenebb. Köny- nyebben éri baleset, Q aztán az is, hogy egyszerre két munkafolyamatot is végeztetnek a kocsin, mert nincs elegendő kocsi és elegendő anyag. Most is egyik kocsitól máshová vittem az embereimet, mert nem akarom, hogy baleset érje őket. A kocsin hegesztő- pisztollyal hevítették az oldaloszlopokat s hogy a szekrény faanyaga meg ne gyulladjon, vízzel locsolták. A víz lecsurgott a kocsi mellé. Csúszóssá tette a talajt. A brigádom tagjai szegecseltek. Képzelje el, hogy szegecselés közben a légkalapáccsal dolgozó munkás lába megcsúszik, a kalapács leugrik a szegecsről. A kalapács öt atmoszféra nvomással működve kilöki a fejet. Ha ez eltalálja a szegecset ellentartó munkást vagy bárkit, kész a súlyos baleset. — A balesetvédelemmel a szak- szervezetnek kellene törődnie. De- bizony ez úgy van, hogy az üzem igazgatójával, főmérnökével naponta tud beszélni szinte az ember, szakszervezeti vezetőt azonban nem' igen látunk a műhely táján megfordulni. II! Tgy sorolta Mátyás Géza. S elmondta azt is, hogy nerr akármilyen munkások vannak a brigádjában. Az elmúlt hónapok-« ban 149 százalékos teljesítményt értek el, megelőzőleg pedig hét hónapon át 135 százalék volt az átla* guk. S nagyszerű emberek, nagyon jó munkások vannak itt, akik tudván tudják, hogy csak a munka teremi ti meg a jobb életet és semmi más és ennek a munkának a könnyeb-' bítésére rengeteg apró öt’et'el űjí-* lássál hozakodnak elő. Az elmúlt héten — csak az alvázszerelő rész-* legen — 14 újítást adtak be a mun« kások. Köztük Lendvai István szta* hanovis a alvázlakatos, aki a ru* gótám feljegyzéséhez készített sablont. Apró dolgok ezek, de azt mutat* ják, hogy szívvel-lélekkel, gonddal és figyelemmel dolgoznak itt az alvázrészlegen is a munkások, akik nem várnak csodadolgokat, csak azt, hogy többet törődjenek velük, mint Völgyi József alvázlakatos is. — Úgy törődjenek velünk hogy építsék fel nár végre az osztály fürdőjét. Most is csak 2—3 ember piszmog rajta s már idestova négy esztendeje épül. Ha mi is ilyen „gyorsan“ javítanánk a kocsikat, nem tudom, mi lenne a közieken déssel?! no Jgy történik meg aztán, hogy sokan, főleg a vidékiek, akik* nek nincs idejük várni egy másik osztály fürdőjében, míg sorrakerül* nek éppencsak kezüket mossák m eg, vagy azt 'se s már mennek is. — Meg aztán — folytatta tovább Völgyi József — az is az emberrel való törődésnek számít, hogy déli ebédszünetben nem bömböltetik a hangszórót. Egész nap zajban va* gyünk. Jó az, ha munka közben egy félórára csendben, nyugodtan leülhetünk. m 'indem beszélgetés tanulságos* Ez is az volt. S az a tanul* séga, hogy vannak kis problémák., mint a hangszóró is, akadnak nae gyobb nehézségek, mint az anyag* ellátás is. de mindegyiket meg keH oldani az élő, az érző, az alkotó ember érdekében, a Járműjavító munkásainak érdekében, akik ke* mény, nehéz munkával emelték üzemük homlokára az élüzem fény* lő csillagát, akik elvétve beszélnék csak a kormányprogramm n.egva* lósításáról, a népjólét emeléséről, de annál többet tesznek érte. Péteri István Népművelési értekezlet a választási kulturális munka feladatairól Klasszikus és élő irodalmunk | számos jeles alkotása jelenik meg Ez év végéig á Szépirodalmi Könyvkiadó klasszikus és élő irodalmunk számos kiváló alkotásának megjelentetését tervezi. A Jókai-sorozatban adják közre „Az élet komédiásai” című regényt. Uj kiadásban jelenik meg „Az aranyember”, az Olcsó könyvtár sorozatban pedig „A sárga rózsa”. UJ kiadásban jelenik meg Mikszáth Kálmán „A fekete város” és „A Noszty fiú esete Tóth Marival” című regénye. — Továbbá Móricz Zslgmond „Rózsa Sán- dor”-a. Megjelenik Madách „Az ember tragédiája”, Waidapfel Imre előszavával és jegyzeteivel. Kétkötetes bibliofil kiadásban kerülnek olvasóink kezébe Petőfi Sándor összes versei. Négykötetes bibliofil bővített kiadásban lát napvilágot a „Hét évszázad magyar versei” című gyűjtemény. Megjelenik Brődy Sándor, Kosztolányi Dezső, Gábor Andor és Papp Károly válogatott novellái, Bálint György válogatott müvei, Radnóti Miklós és Sárközi György versei. A „Magyar klasszikusok” sorozatban adják közre a „Régi magyar vígjátékok” című kötetét. Népballada-gyüj- temény jelenik meg „Röpülj páva, röpülj” címmel. U) szépirodalmi müvek: Gyárfás Miklós „Visegrádi pofonok” című noveliáskőtete, Horváth Mária „Kati” című regénye egy faluról Budapestre került cselédlány életéről, Szabó József „Erdei emberek” című elbeszéléskötete és Vajda István „Az AA 338-as esete” című regénye. U] kiadást ér meg Aczél Tamás „Vihar és napsütés” című regénye, a Sztálin-díjjal jutalmazott „A szabadság árnyékában” folytatása. — Utánnyomásban kerül kiadásra Déry Tibor „Felelet”-ének első két kötete, Németh László „Bűn” című és Reményi Zsig- mond „Bűntudat” c. regénye, új kiadásban K. Grandpierre Emil „Csillagszemű” c. regénye. A riport és tanulmánykötetek soraiban megjelenik Karinthy Ferenc „Hazai tudósítások” című gyűjteménye, Molnár Miklós „Párizsi útinaplója”, Pándi Pál „Kritikák és viták” című kötete és Somlyó György „A Visztula sellője" című lengyelországi útijegyzetei. Az ebben a negyedévben megjelenő verseskönyvek között szerepel Devecseri Gábor „A jövendő tükre című kötete, „Három költő” címmel Boda István, Pákolitz István és Petrovácz István versel, továbbá Madarász Emil és Várnai Zseni versel. A Megyei Tanács Népművelési Osztálya szombaton délelőtt 9 órai kezdettel értekezletet tar lőtt a megye vezető kulturmunkásai számára. A járási és városi népművelési előadóknak, az élenjáró községi és városi kulturotthonigazgatók- nak, valamint a megyei kulturális szervek vezetőinek Kun Elek, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának titkára tartott tartalmas, színvonalas beszámolót a választási kulturális tevékenység kérdéseiről és konkrét feladatairól. Hangsúlyozta Kun Elek, hogy három szakaszban kell lebonyolítani a választási kulturális munkát. Az első szakasz a választás napjáig tart, melyben főleg az egyéni jellegű kulturális munka a fontos; a második szakaszt maga a választás napja jelenti, s ebben minőségileg kifogástalan, nagyobb- szabású műsorokat kell rendezni; a harmadik szakaszban pedig, a választások után, főleg helyi erőkre támaszkodva különböző társadalmi rétegeket kell felkeresni és köztük kulturális felvilágosító rr unkát végezni a kulturcsoportok- nak. Fontos feladat még a választási nagygyűlések kulturális támogatása és a szavazóhelyiségek megfelelő díszítése. Ebben is a kultur- csoportoknak kel’ élenjárniuk. A beszámolót élénk vita követte, majd Lázár Barna, a Megyei Tanács Népművelési Osztályának vezetője foglalta össze a vita eredményeit és tett néhány fontos be* jelentést. Nehéz nap a „Rákosi Mátyás“ gőzösön November 7-én ügy, mint a hét többi napján, a „Rákosi Mátyás’1 gőzös rendes személy- szállító útját kezdte meg a korareggeli órákban. Ködös, pro- sen párás volt a reggeli levegő. Ez azonban a kisebb hiba lett volna. A baj ott kezdődött, hogy völgymenetben Nagykörű után a gőzös főgépének magasnyomású keresztfeje eltörött. „Most mihez kezdjünk —* töprengett a hajó parancsnoka. A nyílt vízen nem állhatunk egész nap. Ünnep van, mindenki utazni akar, az idős asszonyok, a gyerekek, a leendő anyák’’, Más jármű vasárnapokon nem közlekedik.— Szolnokra kell jutni az utasoknak, ez a gondolat motoszkált Molnár Dezső gépüzemvezető fejében is. Közös megbeszélés alapján kockázatot és felelősséget vállalva, a törött géprészt állandó szemmel tartva — folytatták az utat. A fedélzeti dolgozók a manővereknél és a kikötésélcnéi dolgoztak lelkiismeretesen. Óvatosan, félerővel ugyan, de tovább haladt a gőzös s megérkezett Szolnokra. Munkájuk természetesen ezzel nem ért véget, hisz hétfőn teljes üzemben dolgozni kell, A munkásokat várják az üzemek, a gépek. Hargitai Jenő állomás- főnök, bár ünnep volt, mégis mindent elkövetett, hogy elektromos villanyhegesztőt szerezzen és a törött alkatrészt még azon a napon megjavítsák. Bör- zsei Imre a transzformátor és egyéb kábelanyagok megszerzésénél és kiszállításánál segédkezett. Este 19 óra 30 perckor elkészült a munka. A személyzet minden tagja a nagy ünnepet 24 órás szolgálat helyett 36 órás, fáradságot é* nehézséget nem ismerő munkával köszöntötte.
