Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-09 / 265. szám

1854 november flj SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Á kisújszállási Új Élet tsz-ben felkészültek az átteleltetésre Pír nappal ezelőtt ismét megszaporodott a kisújszállási UJ ÉLET tsz szarvasmarha állománya. A NARANCS nevű elöhasú iiszd egészséges kisborjút ellett. A tehené­szek nagy gondot fordítanak a nővén dékállatok felnevelésére, megfelelő takarmányozására. Egy héttel ezelőtt a mezőtúri Mezőgazdasági Technikumiban a Földművelésügyi Minisztérium, va­lamint a Mezőgazdasági Igazgató­ság kezdeményezésére takarmány­gazdálkodási ankétot rendeztek. Résztvettek azon a három szom­szédos megye, valamint Szolnok megye állattenyésztői, mezőgazda- sági szakemberei, termelőszövetke­zeti tagok és egyénileg dolgozó pa­rasztok. Forgács József, Vígh József és Hajdú Lajos technikumi taná­rok szakelőadása után értékes vita indult a silózás, takarmánygazdál­kodás, az átteleltetés kérdéseiről, majd az értekezlet résztvevői meg­tekintették a mezőtúri Petőfi és a Haladás tsz állattenyészetét. A Petőfi termelőszövetkezet kö­zös gazdasága igen sokat gyarapo­dott az elmúlt esztendő óta. Nem­régen készült el az új korszerű is­tálló, s az eddig szanaszéjjel lévő tehénállomány végre megfelelő el­helyezést nyert. Most épül a másik istálló is. A tehenészek, az állatte­nyésztési szakemberek gondot for­dítanak a növendékállatok nevelé­sére. Ezért külön borjúnevelő kará­mot, istállót létesítettek. A takar, mányellátásról az .abraktakarmány észszerű, takarékos felhasználásá­val és silózás útján gondoskodnak. A Petőfi tsz ma első helyen van a mezőtúri szövetkezetek közöt a si- Iczásban. Máris többszáz köbmé­ternyi kukoricaszárat, nyers répa­szeletet silóztak be. A tehenészet­ben emelkedett a tejhozam. A Haladás termelőszövetkezet különösen a sertéstenyésztésben érf el kimagasló eredményeket. Kálnai Imre sertésfarmvezető és a többi állattenyésztési dolgozó munkáját dicséri, hogy a 48 mangalica anya­kocától 327 nyári fialású malacot nevelnek. S a termelőszövetkezet jövedelmének többségét az állatte­nyésztés elsősorban a sertéstenyész­tés és hizlalás adja. Hiba, hogy a tsz vezetősége korábban a szarvasmarha tenyésztést meglehetősen elhanyagolta. A növendékmarháknak azonban most sincs még egy dkg silótakar­mány sem. Holott az istállótrágya- szükséglet igen nagy a Haladás tsz- ben. Erről pedig elsősorban a szarvasmarhaállomány növelése és minőségi fejlesztése útján lőhet leg­jobban gondoskodni. E hiányossá­goktól eltekintve a Haladás tsz-ben most már igen jó kezekben van az állattenyésztés fejlesztésének ügye. Szűcs Gyula állatorvos, Csatári Fe­renc állattenyésztő, Kálnai Sándor jószággondozó és a többiek szinte éjt-napot eggyétéve dolgoznak az állatállomány mennyiségi és minő­ségi fejlesztésén. A takarmánygazdálkodási ankét tapasztalati felhívták a termelő- szövetkezetek, az állattenyésztési szakemberek és dolgozó parasztok figyelmét az állatállomány megfe­lelő átteleltetésének biztosítására. Ennek megfelelően megyénkben többfelé nagy szorgalommal végzik az istállók takarítását, fertőtlenítését. A tsz házi építkezések is meggyor­sultak és a takarmányos brigádok sokszáz köbméter silótakarmányt készítettek. A kisújszállási Uj Élet termelőszövetkezet tehenészetében jól készültek ,a télre. A nemrégiben felépült új istállóban már megfelelő helyen van a tehénállomány egy- része. Az istálló környéke tiszta. A tsz építőbrigád által épített takar- mányosépületben a takarmányt faj­tánként külön tárolják. Az építő­brigád trágyalékutat is épített, ahová az istállóból csővezetéken fo­lyik a híg ürülék. Az istállóban rend, tisztaság van, nem terjeng nz orrfacsaró ammóniák-szag. Az ösz- szegyűlt 'híg lével majd a legelőket öntözik. Az istállótól nem messze a szakszerűen kezelt trágyakazal. Az ifjúsági brigád 500 köbméter siló- takarmányt készített kukoricaszár­ból, nyers répaszeletből, valamint kertészeti hulladékokból. A széna kazlakat szalmával befedték, hogy az őszi és téli csapadék ne áztassa be Használatkor pedig a kevésbé széljárta oldalon bontják meg. Az építőbrigád a típustervtől el­térő újítást alkalmazott a növen­dékállatok, borjak megfelelő elhe­lyezése érdekében. Ács Sándor, Ga. raj Lajos, Deák Ferenc, Simái Ist­ván tehenészek és Németh Gábor tsz-tag a rájuk bízott jószágokat megfelelően gondozzák, takarmá­ny ózzák. Naponta vezetik a nyil­vántartást és több tehenük van tozskönyvi ellenőrzés alatt. Az 5 igyekezetük is hozzájárult ahhoz, hogy a kisújszállási Uj Élet terme­lőszövetkezetben nem lesz hiba té­len a szarvasmarhaállomány elhe­lyezésével és takarmányozásával. t , Újságíró baráti béke-találkozó Szolnokon A Megyei Békebizottság az el­múlt héten pénteken délután a szolnoki Tisza Szálló különter­mében újságíró baráti béke-talál­kozót rendezett. A találkozón megjelent Vadász Ferenc, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­ségének főtitkára, Horváth Győző, az Országos Béketanács sajtó­osztályának munkatársa, Ruszeva elvtársnő, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövetségének titkára, Bajtai Károlyné, a Me­gyei Békebizottság titkára, Egri Aranka, a Szolnokmegyei Néplap főszerkesztője, a Szolnokmegyei Néplap, valamint a megyei veze­tékes rádió munkatársai és a Szolnokmegyei Néplap' meghívott munkás-paraszt levelezői. A megjelenteket Bajtai Ká­rolyné köszöntötte, majd Vadász Ferenc, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének főtitkára beszélt a sajtónak a békemoz- galamban betöltésre váró nagy feladatairól. Vadász Ferenc rá­mutatott arra, hogy a békemoz­galom jelentősége a Hazafias Népfront-mozgalom létrejöttével nem csökkent, mivel a népfront­mozgalomban való részvétel poli­tikai aktivitást tételez fel. A cél pedig az, hogy mindenkit bekap­csoljunk a békemozgalomba. El­mondotta, hogy a sajtó nem tesz meg mindent a békeagitáció ér­dekében. Ezért gyakrabban és jobban kell foglalkozni a béke kérdésével nemcsak a lapban, -hanem a vezetékes rádióban, az üzemi lapokban is. A békéről, a jelenről szóló cikkeket hassa át a haladó hagyományok ápolása, írjunk a szomszéd népekkel való barátságról, A beszámoló után a találkozón résztvett újságírók és levelezők többórás vitát folytattak a béké­ről szóló írásokról s elhatározták, hogy jobban foglalkoznak ezután a lapban a béke kérdésével. A választókerületi bizottságok felelősségteljes munkája a tanácsválasztások előkészítésében [az eg esz I ország népének nagy érdeklődése mellett tárgyalta meg az Országgyűlés az új választási törvény javaslatot s megvitatás után törvényerőre emelte. Az új válasz­tási törvény, melynek alapján a közeli tanács választást tartjuk — pártunk kongresszusának útmuta­tása nyomán jött létre, s a legszé­lesebb demokráciát biztosítja a dol­gozó nép széles tömegei számára’a választás gyakorlásában. Emellett azonban egész választási rendsze­rünk a dolgozó tömegek aktív rész­vételére, ellenőrzésére épül fel. Ez a körülmény abban is kifejeződik, hogy a választást lebonyolító szervek a dolgozók koréból alakulnak meg, s a hatóságok csak technikai segítségadásra hivatottak a választási munkában. A Hazafias Népfront-bizottságok javaslatai alapján alakultak meg röviddel ezelőtt megyénkben a köz­ségi, városi, járási és megyei vá­lasztókerületi bizottságok. Ezzel kö­zel tizennéigyearen, a munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparo­sok, kiskereskedők legjobbjai kap­csolódtak be a tanácsválasztás elő­készítésébe. A megye lakossága te hát a választás lebonyolításának nagy és megtisztelő feladatát a vá­lasztókerületi bizottságokra bízta. A tanácsválasztások sikere főként akkor biztosítható, ha a választási szervek, — elsősorban a választó- kerületi bizottságok —• a választás napja előtt kellő gondot fordítanak az előkészítésre, közreműködnek a jelölőgyűlések meg­szervezésében, őrködnek a törvényes­ség betartása felett, s jól megszerve­zik a választási eredmények össze- számlálását, illetve továbbítását. Nagy és fontos feladatok ezek, | Megyénk [ legtöbb választókerületi bizottsága megfelelően eleget tett eddig megbízatásának. Jászboldog- házán, Cserkeszőlőn és Karcagon aktívan résztvettek a jelölőgyűlések megszervezésében. Munkájuk ered­ményét mutatja, hogy az említett helyeken a választók 90-100 száza­léka megjelent a gyűléseken, A jelölőgyűlések befejezéshez kö­zelednek. Ezután még komolyabb feladat vár a választókerületi bi­zottságokra. Ilyen feladat pl. az, hogy döntsenek a Hazafias Nép­front által bejelentett jelölt elfo­gadásáról és gondoskodjanak a je­lölt nyilvántartásba vételéről. Fontos feladata minden választókerü­leti bizottságnak, hogy felülvizsgálja a választói névjegyzékeket és az eset­leg kimaradott választókat felkutassa, illetve felvegye pótlólag a választói névjegyzékbe. Több helyen megtörtént már a választói névjegyzékek felül­vizsgálása, s ennek során csaknem nyolcszáz olyan dolgozót találtak, akik kimaradtak belőle. Az intézkedés nyomán ezeket a dol­gozókat a tanácsok felvették a név­jegyzékbe. Fel kell hívni emellett a választók figyelmét is arra, hogy maguk is ellenőrizzék: szerepel­nek-e a névjegyzékekben? Ezzel biz­tosíthatják, hogy területükön min­den választó éljen választójogával. [rvÄLASzTQKEROLETil bizottságok­nak a választókat rendszeresen tá- jékoztatnidk kell. Helyes azonban, ha mindazokkal a szervekkel, me­lyeknek komoly szerepük lehet a választások lebonyolításában, szo­ros kapcsolatot építenek ki, Az ilyen együttműködés jó példáját mu­tatja a kunhegyesl és a mezőtúri vá­lasztókerületi bizottság. Mindkét he­lyen — a Hazafias Népfront helyi szer­vével, a tanács végrehajtóblzottságával együtt — felülvizsgálták a szavazó­helyiségeket. Minden választókerületi bizottság­nak gondoskodnia kell arról, hogy a választás napja előtt a szavazó- helyiségeket felülvizsgálják és az esetleges hiányosságokat pótolják. Feladatuk még az is, hogy elbírál­ják a szavazatszedő bizottságok munkájával kapcsolatos bejelenté­seket. Emellett a választás befeje­zésével megállapítják a választás eredményét és a megválasztott ta­nácstagnak átadják a megbízóle­velet. Iezek Jö végrehajtásai érdeké­ben sürgősen ki kell egészíteni a választókerületi bizottságokat az esetleges hiányzó tagokkal, az el­nököknek pedig össze kell hívniok a bizottságok tagjait, s meg kell magyarázniok teendőiket. Kuti György a megyei tanács VB titkára. Kiemelkedő eredményeket értek el a szolnoki vasútállomáson Októberben a vasútállomás átla­gos teljesítménye 99 százalék volt. A műszakok közötti versenyben első helyen a II. műszak, második helyen az I. műszak végzett, míg utolsó helyre a harmadik műszak került. A forradalmi műszak már az első napokban megváltoztatta az októ­beri verseny sorrendjét, s ez arról tesz tanulságot, hogy kemény küz­delem alakult ki az egyes turnu­sok között. A versenyszakasz vé­géig a III. műszak bizonyult a leg­jobbnak. A Verses József gurftós- torigád és Baranyi János Sarusbri- gádja a három műszak alatt a ki­szabott 2910 kocsival szemben 3285 kocsit gurított le, rrely 113 száza­lékos teljesítménynek felel meg. Sipos József kocsfmiester Irány-* vanatképzési tervét 140 százalékra teljesítette. A műszak végéig az előírt 15 helyett 21 irányvonatot állított össze. Az első műszak a vonatforgalmi terv teljesítésével ért el jó ered­ményt. Kókai János vonatmenesztő és brigádja 124 száazlékával tű-f nik ki. A második műszak a gőztartásí idők teljesítésében végzett jó mun­kát, ez a műszak az érkező gépek gőztartásánál 31 százalékkal túl­szárnyalta tervét. Antal András gépkísérő jó munkamódszerével el­érte, hogy egy-egy érkező gép a normaszerinti 20 perc . helyett 15 perc alatt a fűtőházFog érkezzék. A CSINOVNYIK HALÁLA T?gy kiváló szép estén a nem kevésbé kiváló Ivan Dmit­ries Cservjakov a földszinti zső- lye második sorában ült és lát­csövén keresztül gyönyörködött a „Comevillei harangokéban. Gyönyörködött és a földi boldog­ság csúcspontján érezte magát, De hirtelen .., Elbeszélésekben gyakorta találkozunk ezzel -a „hirtelen1‘-nel. Igazuk is van az íróknak: az élet olyannyira bő­velkedik meglepetésekben. Nos; Cservjakov arca hirtelen lefinto- rodott, szeme kidülledt, lélegzete elállt.., leeresztette szeme elől a látcsövet, előrehajolt és,,, haipcsiü! Amint tetszik látni •>— tüsszentett. Tüsszenteni sehol senkinek sem tilos. Tüsszent a paraszt, tüsszent a rendőrkapi­tány, sőt némelykor még a való­ságos titkos tanácsos is. Min­denki tüsszent. Cservjakov nem is jött zavarba, megtörülközött zsebkendőjével és mint udvarias ember, körülnézett: nem zavart-e meg valakit tüsszentésével? Ek­kor azonban menthetetlenül za­varba jött.Észrevette, hogy a zsöly- lye első sorában éppen előtte ülő öregúr kesztyűjével törölgeti tar­kóját, kopasz fejét és valamit mormol hozzá. Az öregúrban Cservjakov felismerte Brizzsalo- vot, a közlekedési minisztérium tábornoki rangban lévő főtiszt- viselőjét. Ráiprüszköltem! — gondolta rös- telkedve Cservjakov. — Nem a főnököm, más hivatalban szolgál, de mégiscsak kínos. Bocsánatot kell kérnem, Cservjakov köhécselt felsőtes­tével előredőlt és a tábornok úr fülébe súgta; , -J — Bocsásson meg mélts ; H uram, leprüszköltem, 6, nem szándékosan tettem, — De kérerr, semmi az egész... *— Bocsásson meg, az istenre kérem. Igazán nem ,,, igazán akarattal,,4 — Jaj, hagyjon békén kérem! Ne zaklasson már! ' i Cservjakov még jobban zavarba jött, bambán elmosolyodott és felnézett a színpadira. Nézett, né­zett, de előbbi boldogsága nyom­talanul elűnt. Növekvő nyugta­lanság gyötörte. A szünetben odalépett Brizzsalovhoz, egy da­rabig szaladt mellette, majd fé­lénkségét leküzdve megszólította: *— Az imént leprüszköltem, mélts.., uram.., Bocsásson meg.- Én igazán ,,, nem azért, hogy ., ■ — Elég volt! Rég elfelejtettem az egészet és maga még mindig ugyanazt hajtogatja! — szólt rá a tábornok és türelmetlenül el­húzta alsó ajkát, Azt irondja, elfelejtette, a sze­méből meg csak úgy árad a gyű- gyűlölség — gondolta magában Cservjakov és gyanakodva pillan­tott a tábornokra. — Beszélni sem akar velem, Meg kellene írta, A. CSEHOV neki magyaráznom, hogy nem szántszándékkal tetteim ,,, hogy ez természet törvénye, máskülön­ben még azt gondolja, majd ké­sőbb eszébe jut! IJazaérkezvén, Cservjakov elő­adta a feleségének akaratlan udvariatlanságát. Úgy találta, hogy az asszony igen könnyedén fogja fel a történteket. Előbb egy kissé megijedt, de amikor megtudta, hogy Brizzsalov más hivatalbeli, mindjárt megnyugodott, (— Tudod mit, mégis csak menj el hozzá bocsánatot kérni *— ajánlotta azután, — Nehogy azt h igyje, hogy nem tudsz illendően viselkedni jó társaságban. ■— Éppen erről van szó! Bocsá­natot kértem tőle, de ő valaho­gyan furcsán fogadta,,, Egy jó szót se szólt. Meg nem is volt rá idő, hogy megbeszéljük a dol­got. ^ i'i Másnap Cser jalcov felöltötte va­donatúj hivatali egyenruháját,meg- nyiratkozott és elment Brizzsa­lovhoz bocsánatot kérni. A tá­bornok fogadószobájában már rengeteg kérelmezőt talált s közöt­tük megpillantotta magát a tá­bornokot is, aki már megkezdte a fogadást. Miután néhány kérel­mezőt meghallgatott,. Brizzsalov végre Cservjakovra emelte te­kintetét. Tegnap az Árkagyija-szfn­házban, ha mél tóz tátik rá emlé­kezni, mélts.., uram.., *— kezdte meg előadását a gondnok, ■—, Tüsszentettem és véletle­nül ,,, lefrecskeltem,,, Bocs ,. — Hát ez meg miféle, . Ilyen semmiséggel zaklat.,, Nos, műt kíván? — fordult a tábornok a soron következőhöz. Beszélni sem akar velem! ■— gondolta Cservjakov elsápadva, >—* Tehát haragszik ,,, Nem, ezt nem.' hagyhatom annyiban,,, Meg kell neki magyaráznom,,, Amikor a tábornok az utolsó várakozóval is végzett és megin­dult belső szobái felé, Cservja­kov utámavetette magát; ■—* Mélts.., uram! motyogta, Ha zaMaitnd bátorkodom a mélt.- urat, ez kizárólag a bűnbánat ér­zületéből fakad! Hiszen nem szántszándékkal tettem.', ezt mél- tóztátik tudni! tábornok siránkozó arcot vágott és elkeseredetten legyintett, — De hiszen ön csűfolódik’ ve­lem, tisztelt uram! —* recsegte és azzal eltűnt az ajtó mögött. Hogyan csúfolódnék? — mor­fondírozott Cservjakov. — Szó sincs itt semmiféle csúfolódásról! Ilyen nagy úr, aztán mégse érti meg. Nos. ha így van, bezzeg nem kérek többé bocsánatot ettől a felfuvalkodott alaktól! Vigye el az ördög. Levelet írok neki, de személyesen nem megyek él hozzá többé. Nem én! Eképpen gondolkozott Cservja­kov hazafelé menet. Azonban nem írt levelet a tábornoknak. Gondolkozott, de sehogyan sem sikerült kitalálnia, hogy mit ír­jon. Másnap mégis csak szemé­lyesen kellett elmenni hozzá ki- magyarázkodni, —* Tegnap nem azért zaklat­tam mélts.., uramat — motyogta, amikor Brizzsalov kérdő tekinte­tét ráemelte, — hogy csúfclód- jam, amint azt tegnap mondani tetszett. Csupán azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek, amiért trüsszentetterr.' és lefröcsköltem mélts.., uramat, eszembe se ju­tott, hogy csúfolódjam. Hogy is mernék én csúfolódni? Ha a ma­gunkfajta ember csúfolódásra ve­temednék, akkor izé . . ho vá len­ne akkor a tisztelet, a tekintély tisztelete,, s egyszóval,, 4 — Takarodjék előlem! — hör­dült fel a tábornok, elkékülve és egész testében remegve. — Tes-séék? — kérdezte sut­togva Cservjakov. rémülettől ro­gyadozó térdekkel, — Takarodjék! —» ismételte a tábornok és dobbantott lábával. /^servjakov belsejében valami megszakadt. Se látott, se hallott, az ajtóhoz hátrált, ki­osont az utcára és roskadozva elindult. Gépiesen hazaért, va­donatúj egyenruháját le se vetve, végigfeküdt a díványon és., 4 meghált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom