Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-09 / 265. szám

Siolnokmegyei PLAP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 265. szám Ara 50 fillér 1954 november 9., kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Megyeszerte bensőségesen ünnepelték a Forradalom születésének évfordulóját (2. o.) A kisújszállási Uj Élet tsz-ben felkészültek az átteleltetésre (3. o.) A csinovnyik halála <3. o.) SZTK-tanácsadó (4. o.) Hírek a vasárnap sportjáról (4. o.) A rr. r • np•• rr mezőtúri 1 oro A tejszínű sűrű köd- ben nehezen halad előre a nagy tehergépkocsi. A Törő Pál termelőszö­vetkezet tanyaközpontja felé vezető síkos földútra nem is kanyarodik már be. Innen a kövesúttól gyalogosan halad tovább a kis csoport, mindenütt a kitaposott nyomokat kö­vetve. Néhányperces út után egy n-agyobbacska ház körvonalai bontakoz. nak ki alig láthatóan, pe­dig olyan közel van már, hogy akár kézzel is elér­nénk. — Ez a tanyaközpont irodája — ismer rá valaki azonnal. Innentől kezdve azután otthonosan mozog­nak már a vendégek: a Szolnoki Építőipari Válla­lat munkásai, műszaki ve­zetői, értelmiségi dolgozói. Nem is csoda, ez alkalom­mal már körülbelül tized­szer járnak itt. De az ilyen vendégekkel úgy vannak a termelőszö­vetkezetbeliek, minél többször jönnek, annál jobb. Most is így fogadják őket az összegyülekezett tsz-tagok. — Már vártuk magukat, jó, hogy jöttek. Azt is megtudom rövi­desen, hogy miért. Dókáig érő, csúszós sárban lehet meg­közelíteni a tanyaközpont istállóját. Hat-nyolc ember álldogál a lovak körül. Egyrészük a vendégeket várta, mert hogy a tsz tag­sága is segít majd a mai napon. *— Ez az istálló nem so­káig bírja már -— magya­rázza az egyik igazgatósági tag. — Pedig az idejétől még tarthatna. Néhány éves csak, de már úgy kell feltámogatni dúcok­kal a falat meg a mester­gerendát, hogy össze ne dőljön. Ezt a telet már nem bírják itt ki az álla­tok. — Úgy volt — tér visz- sza rá később az elnökhe­lyettes elvtárs is — hogy rossz helyre építették. A lapályba mindig oda­folyt a víz. Tönkretette az épületet. Egy hajítással odébb már az új istálló épül he­lyette. Tető alatt is van már, csak éppen a belső, külső vakolás hiányzik. _ 71/f a a belső vakolás, hoz fogunk — mondja Tarjáni József elvtárs, az építővállalat igazgatója, s maga is sza­porán munkaruhát ölt. Bent az új 100 férőhe­lyes istállóban rövid vita előzi meg a munkát. Fenyvesi Antal bácsi, az egyik gépállomásépítkezés kőművese már az álláson van. Lent pedig még azon vitatkoznak, hogy meg kell erősíteni az állást. Kövér István, a műszaki osztály vezetője a hat kő­műves között próbálja beosztani a munkát. A be. járat előtt nagy keverőlá­dában már a habarcs ké­szül. Hegedűs István, a szolnoki gépállomás-épít­kezés művezetője, Kiss István szakoktatási felelős a keverőláda előtt dolgoz­nak. Jöttek ,,segédmunká­sok” is jócskán. Pál tsz vendégei Kiss Mária, a tószegi gépállomásépítkezés egyik segédmunkása először ide­genül nézeget körül, ö még új vendég itt. — Nem régen dolgozom még a vállalatnál sem. Október 28-án kerültem Tószegre, Hadnagy Margit brigádjába — meséli. — A hét vég£n DISZ-titkár jött el a szállásra s mondta, hogy vasárnap patronálócsoport jön ide Mezőtúrra. Úgysem szán­dékoztam hazamenni, gon­doltam, eljövök én is. Legalább szétnézek. Meg aztán tudom, szükség js van ilyen helyen, a mun­kások segítségére, szívesen szánom rá ezt az egy na­pot. MáF szólítják is: „Má­ria, jöjjön, majd anyagot ad fel‘‘. A vékonytermetű kislány szürke overálos, fejkendős alakja hamar belevész a szorgos munka forgatagába. Zsellér elvtárs, a tsz '~T elnökhelyettese sie­tős léptekkel közeledik az építkezés felé. Van dolga most neki is. Anyagról, szerszámról s más min­denről kell gondoskodnia. Egy kis időt mégis szán rá, hogy a munkások se­gítségéről beszéljen. — Igen, nagyon meg va­gyunk elégedve az építő- vállalat dolgozóival. Elő­ször úgy volt, hogy a kul- turlházunkat építik fel még ez évben. A terv­rajza már el is készült. Azok az ajtók, ablakok, amiket az iroda előtt lá­tott, már a kulturházhoz jöttek. Az építővállalat adta őket. A héten azon­ban, ahogy kijött Tarjáni elvtárs, mégis úgy beszél­tük meg, hogy a 100 férő­helyes istállót hozzuk előbbre, mert most a jó­szágok téli átteleltetése a legfontosabb. Azután, ha minden jól megy, még ez évben elkészítik nekünk a 60 vagonos magtár végé­ben a daráló épületét. merre csak járok, a tanyaközpontban, mindenütt szívesen emlé­keznek meg a mai vendé­gekről. Munkájukról is­merték meg őket. A nyá­ron segédkeztek a betaka­rításnál, behordásnál. Az­óta az építkezésnél, a ter­vek elkészítésénél és se­gítő kezüket mindig oda- nyujtják, ahol éppen .a legnagyobb szükség van rá. Míg a tsz magára volt hagyatva, egyes lelkiisme­retlen magánvállalkozók nagyon kihasználták a szövetkezet erejét. Magas árakat kértek az építkezé­sekért. Az építővállalat fő­mérnöke és szakemberei azonban átvizsgálták a benyújtott számlákat és 27.472 forintot hoztak vissza a tsz-nek. A ködös, csúszós reg­gelt ragyogó napsütés vál­totta fel. A munka szinte szárnyakat kapott s jól haladt a vakolás. Délután rövid búcsú után jókedvű csoporttal indult vissza az autó s hamarosan el­tűnt a Törő Fái zöldelő búzatáblái között.' Ezen a napon a több kenyérért dolgozott ,a 62/1-es válla­lat önkéntes munkáscso­portja. Palatínus István Ankét Szolnok városrendezési kérdéseiről A" város felszabadulása tízéves évfordulójának tiszteletére rende­zett ünnepi hét keretében novem­ber 7-én, vasárnap délelőtt a me­gyei tanács házának nagytermében ankétot rendeztek Szolnok város- rendezési kérdéseivel kapcsolatban. Bemutatták az építésügyi minisz­térium és az É. M. Építési Tervező Vállalata által elkészített kb. 70 darab térképet és modellt Szolnok városrendezési munkáiról. Az ankét anyagát Valentini Károly Ybl-díjas építészmérnök ismertette. Elmondotta, hogy Szolnok az egyetlen város az országban, amely­nek városrendezési terve már elké­szült s azt jóvá is hagyták. Ez a terv figyelembe veszi a város tele­pülési és történelmi sajátosságait s az a célja, hogy jelentőségének megfelelően fejlessze Szolnokot. Valentini Károly a továbbiakban a Tisza balpartjának a kialakításá­val foglalkozott. A közelebbi terv az, hogy itt egy «portligetet létesítsenek stadionnal, utakkal s megfelelő fásítással. A későbbiek folyamán lehetőség nyí­lik arra, hogy egyetem, esetleg más közintézmény épüljön. A tervek ezt a területet lakóházak építésére nem javasolják. Ezután rátért a Tisza jobbpartjá­nak rendezési kérdéseire. Igen fon­tos a Szabadság-tér rendezése. A városon áthaladó forgalom szinte teljes mértékben itt bonyolódik le A közlekedés megkönnyítése érde­kében éppen ezért a terv szerint a közúti Tisza-híd feljáróját szélesí­teni fogják. Az ' átmenő for­galmat részben elterelik a Balogh Kálmán- és Ady Endre-utcákon keresztül. A tüdőkórháznál meg­építendő Zagyva-híd a város belső —- jelenleg az itteni Zagyva-hídon és a téren átmenő — forgalmát te­relné más irányba. Ezeknek a terveknek ,a megvalósítása során a tér mentesülne a jelenlegi nagy for­galomtól. A város rendezésének tervei sze­rint a tissapart park-sávját megnyújtják, egészen a tárházakig. A hajóállo­másnál esetleg kultúrintézményt lé­tesítenek s innét a tárházakig na­gyobb lakóháztömbök épülnek. A Ságvári Endre-út meghosszab­bításában épülő lakóházak építése igen jó és helyes, mivel itt az új épületek miatt régieket elbontani nem kell. Az új Zagyva-híd a Ság­vári Endre-körút létrehozásának függvényeként épül meg. Az új körúttal kapcsolatban Valentini Károly bemutatta a Csokonai-utca vonaláig kialakítandó szomszéd, sági egység' tervét. Ez a terv meg­őrzi a mai utcák vonalát s így le­hetőség nyílik arra, hogy az utakat, csatornákat, vízvezetéket már előbb .megépítsék, A József Attila-út és a Beloian- nisz-út találkozásánál a Gólyánál forgalmi teret képesnek ki a terv szerint s parkot létesítenek. Ez megjavítja a tér közlekedését. A Vasútállomás felvételi épüle­teinek elkészítésével egyidőben a Liget-utca vonaláig teret képeznek ki ugyancsak parkkal. A város fő­útvonalán — a hiányzó házak he­lyére ■— lakóépületek létrehozását irányozza elő ,a terv. Ezek között szerepel egy hatalmas épülettömb is, amely a városi tanács házától egészen a tiszti klubig terjed, át­ívelve a Magyar-utca torkolatát. Az igen érdekes és a jövő Szol­nokjának képét megmutató előadás után többen hozzászóltak az ankét részvevői közül. Kaposvári Gyula azt javasolta, hogy szükséges lenne egy olyan épület megtervezése is. amelynek terraszos tetejéről kilátás nyílna a város panorámájára. Fel hívta a figyelmet arra, hogy as új épületek tervesése során feltétlenül vegyék figyelembe a környesetet, az ott lévő épületek stílusát, Ebben az esetben nem a jelenlegi fámá­jában épült volna fel az Irodaház, amely így elüt a Kossuth-tér há­zainak stílusától. Dr. Sarkadi László főorvos a kór­ház felé vezető út forgalmának hi­báiról beszélt, így többek között a vasúti átjáró szükségességéről és arról, hogy főforgalmi időben szinte lehetetlen feljutni az autóbuszokra. Dr. Suchy Dezső, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője azt mondta el, hogy a modern egészségügy követelményeinek megfelelően az új rendelőintézet mellé kónház kívánkozik, míg a kórház mellé egy rendelőintézet. A Víz- és Csatornaművek részé­ről azt kérték, a csatornázás ter­veit úgy készítsék el, hogy azok a város fejlesztéséhez már eleve iga­zodjanak. Palonay József, a 62/1. Építőipari Vállalat főmérnöke mon­dotta el, az építkezéseket gyakran hátráltatja, hogy a közszolgáltatá­sok, víz, csatornázás, villany nem áll rendelkezésre már az építkezés kezdetén. Dr. Harczos György a gyárváros fásításának szükségessé­gét hangoztatta. Zsemlye Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese a lakásprobléma enyhítésével kapcsolatban a Ságvári-körát lakóházai építésének meggyorsítását sürgette s javasolta, hogy jelöljék ki azokat a telkeket a városban, amelyeket családi házak építésére lehet hasz. nosítani. Elmondotta, hogy nincs összeműködés az egyes minisztériu­mok között, holott ez szükséges, ha azt akarjuk, hogy egy-egy lakóte­rületen megfelelő hely álljon üzle­tek, kulturális és egészségügyi in­tézmények rendelkezésére is. Fapp Imre, a „Városterv“ mű­terem főmérnöke a reális tervezés­re hívta fel a figyelmet s rámuta­tott, most az a tennivaló, hogy a kész tervek alapján kijelöljék a legsürgősebb feladatokat, s hozzá­lássanak azok megvalósításához, A fószkiséri Kossuth tsz országosan első lett a november 7-e tiszteletére indult mezőgazdasági versenyben A jászkiséri Kossuth termelőszö­vetkezet tagjai egész éven át igen sokat tettek az 1953 december 19-i párt- és kormányhatározat meg­valósításáért. A növénytermelésben, állattenyésztésben kimagasló ered­ményeket értek el. Mindez a jól szervezett, idejében végzett munka, a tsz tagság lelkesedésének és álla­munk sokirányú segítségének ered­ménye. — A termelőszövetkezetek augusztus 20-i országos versenyé­ben a második helyre kerültek. Akkor megfogadták a Kossuth tsz tagjai, hogy sokkal jobban igyekez­nek, a legközelebbi versenyszakasz­ban az elsőséget akarják megsze­rezni. A talajmunkával, az őszi kalászosok vetésével jóval a határ­idő előtt végeztek. Nagymennyiségű silótakarmány készítésével, széna­termésük gondos betakarításával biztosították az állatállomány ta­karmányszükségletét. Állam iránti kötelezettségeiket kiegyenlítették, s November 7-e tiszteletére indult mezőgazdasági versenyben országo­san is első helyre kerültek. Az ez­zel járó 20 ezer forintos pénzjutal­mat november 18-án, szombaton adják át bensőséges ünnepség kere tében a jászkiséri Kossuth tsz tag­jainak. Bállá Miklósi, a jászjákóhalmai és Szappanos Jánosi, a iászfolsószentgyörgyi gépállomás vezetfimechanikusát a szocialista vagyon gondatlan kezelése miatt büntetésből alacsonyabb munkakörbe helyezték A Mezőgazdasági Igazgatóság a szocialista tulajdon gondatlan keze­lése miatt fegyelmi eljárást indítót; Bállá Miklós jászjákóhalmai és Szappanos János jászfelsőszent- györgyi vezetőmechanikus ellen. A jászjákóhalmai gépállomáson elhanyagolták az erő- és munka­gépek rendszeres karbantartá­sát. Emiatt a betakarítás és az őszi talajmunkák idején számos műszaki hiba adódott. A rábí­zott feladatot nem látta el be­csületesen, munkahelyéről gyak­ran elkésett. Súlyosan megsér­teti* a terv- és munkafegyel­met. Büntetésből egyévi időtartamra ala­csonyabb rr. unkakörbe -helyezték a jászszentandr-ási gépállomásra. Hasonló hibák és mulasztások miatt indult eljárás Szappanos Já­nos jászf elsőszen t-györgyi vezető- mechanikus ellen is. A gépállomá­son a sokszázezer forint értékű gé­peket gondatlanul kezelték. Elhanyagolták a rendszeres kar­bantartást, nem készültek fel műszakilag az őszi munkákra, valamint a téli gépjavításra. Szappanos János vezetőmecha­nikust büntetésből ugyanazon a gépállomáson alacsonyabb munka­körbe helyezték. A forradalmi műszakon t.öbb mint 157 köbméter fenyő-fűrészárut adott terven felül a szolnoki Gőzfűrész A szolnoki Gőzfűrész dolgozói példásan tel­jesítették ígéretüket: nem csak teljesítették, hanem túl is szárnyal­ták a forracfhlmi mű­szak hat napjára tett vállalásukat. A műszak megindu­lásakor azt ígérték, hogy napi terveiken túl 77 köbméter fű­részárut termelnek. November 6-ig ter­ven felül 157.42 köb­méter fenyő-fűrészárut adtak építkezéseink­hez. Tehát 80.42 század köbméterrel túlszár­nyalták vállalásukat. 50.674 forint értékben. E kiváló teljesítmé­nyükért méltán érde­melnek dicséretet a legjobb brigádok. Tisza József vagonkirakó bri­gádja 165, -az Ozsvár keretfűrészesbrigád tagjai 115, a Hoksári keretfűrészesbrigád tagjai 126, a Hamzi ke. retfűrészesbrigád tag­jai 141, százalékos tel­jesítményükkel vették ki részüket az ünnepi versenyből. ÍJ üzent lett a Baromfi* és Tojásbegyüjtő Vállalat A Szolnokmegyei Baromfi- és To­jásbegyüjtő Vállalat dolgozói örömmel jelentették, hogy három- negyedévi tervüket globálisan 121.5 százalékra teljesítették. Szép ered­ményt értek el az önköltség csök­kentésében is. A vállalat elnyerte a büszke élüzem címet. Az élelmi- szeripari minisztérium megbizottja szombaton este adta át a miniszté­rium és a szakszervezet vándor­zászlóját, s az ezzel járó ötezer fo­rintot. A vállalat 21 dolgozó között 3080 forint jutalmat osztottak ki. Bartucz Győző, a vállalat megbí­zott igazgatója az „Élelmiszeripai kiváló dolgozója'’ kitüntetést kapta. cA aépjjtönt-bLzőitiág, tcujfci i SZIMONIDESZ LAJOS, a Tiszamentl Vegyiművek mérnöke, a Hazafias Népfront Szolnoki Bizottságának tagja. — Képünkön: Szimonidesz Lajos a Vegyiművek mun. kasaival beszélget a Hazafias Népfront feladatairól. Jobbról balra: SZ1MONI- OESZ LAJOS, VfCS MIHÁLY FOTO, TÓTH LÁSZLÓ KEMENCÉS, SINKO RÓKUS MŰVEZETŐ, MAGYAR ISTVÁN PÖRKÖS ÉS KOVÁCS ZOLTÁN FESTŐ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom