Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-07 / 264. szám
FE3TÖRÖ »- Leá.tLif,&k.nak ORVOSI TANÁCS* Mit kell tudni as influenzáról? Majdn&m minden évben a hideg idő beállta előtt írunk erről a kérdésről, énért szeretnénk elérni, hogy a közönség megtanulj:? mindazon védekezési módokat, amelyekkel megakadályozhatjuk mások megbetegedését. Ajánljuk, hogy iskolákban a nevelők olvassák fel és tanítsák az itti leírtakat: Az influenza-betegség netr.i egységes. Ide soroljuk sokszor a hu- rutos, náthás megbetegedéseket is. Ezért is olyan soíkféle az elnevezése: influenza, grippe, náthaláz süb. A valódi influenza hirtelen kezdődik, magas 38—30 ídk leörüli lázzal, amely 5—6 napig is eltarthat. Tünetei a láz mellett: általános rossz közérzet, levertség, kedvetlenség, deréktáji, kar, láb, szegycsont-táji fájdalmak, köhögés, tüsz- szentés. nátha. Hasonlít ehhez az ugyancsak magas lázzal kezdődő hurutos, náthás megbetegedés, amelynél azonban nincsen rossz általános közérzet, csak köhögés s gyakran fentjárva zajlik le, 1—2 napig tart. Sokszor azonban nem lehet a két betegséget egymástól elkülöníteni. A valódi influenzát a baktériumoknál ás kisebb kórokozó hozza létre (ú. m. filtrálható virus). Két típusa van, A és B, sőt újabban egy harmadikat is kikutattak,1 a C típust. Ez azért fontos, mert az elszórt megbetegedéseket a B. típus okozza, a nagyobb járványokat az A. típus. A kórokozó a szájon, orron, felső légútiakon át kerül be a szervezetbe. Akkor fertőzi egyik ember a másikat legjobban, amikor még büsszög, köhög, amikor még hurutos. A gyógyult egyén már nem fertőz. Nem mindenki egyformáin fogékony a megbetegedéssel szemben. Pl. egy családban van olyan, aki nem kapja meg a fertőzést. Aki a betegségen átesett, rendszerint már azon a télen nem betegszik meg újra, mert egy bizonyos védettséget szerzett. A b et e g at g ritkán halálos (1—2 százalékban), de súlyos szövődménye a. tüdőgyulladás, amiben bizony sokan meghalhatnak. Az influenzát megkapni a beteg orribertől lehet, akinek az orr- és torokváladéka tartalmazza a betegség kórokozóját. De már akkor Is fertőz a beteg, amikor még nem lázas, még nem.' is köhög, tehát a lappangáisi időben. A köhögéssel, a tüsszentéssel kikerült finom cseppek viszik át a másik emberre a fertőzést. Ebből következik az, hogyan védekezzünk ellene. Aki beteg, — köhög, tüsszent — tartson szája elé zsebkendőt. Kerüljük a kézfogást, a csókolgatást. Használjunk külön törülközőt, külön kéztörlőt, külön evő-, ivóeszközt. Ne beszéljünk közel egymás szájába. Okosan öltözködjünk — száraz-melegen, mert egyszerű megfázás lerontja az ellenállóképességünket s könnyebben megkapjuk a betegséget. Aki beteg, maradjon otthonában, feküdjön le s hívasson orvost. Am influenza bármikor előfordulhat szórványosan — de járványosán inkább télen — ilL hűvösebb időben. Ilyenkor az emberek zsúfoltabban élnek együtt, s könnyebben terjesztik a betegséget egymás között. Azért kell ismernünk az influenza megbetegedés védekezésmódjait, mert csak az egyéni és közös védelemmel tudjuk elejét venni a járványos elterjedésnek. Mindenki tudja, hogy influenzajárvány idején hány ember esik ki a termelésből, mennyire megbénul az ipar, a kereskedelem és minden. Tegyünk hát mindent meg, arr.it jóérzésünk és az orvosi előírás diktál, hogy önmagunkat gyermekeinket, de másokat is mentesítsünk az influenzától. . =. dv |& leves 1 legtöbb nép konyhájának elmaradhatatlan, rendszerint kezdő étele. Nálunk az ebéd nélkülözhetetlen bevezetője, , sokan az ebédet el sem tudják képzelni nélküle. A leves általában ízanyagokban gazdag, étvágyat javít, az emésztést fokozza és az étkezéshez kedvező emésztési körülményeket teremt Ezért szoktuk meg, hogy étrendünk első fogása a leves. A leveseket általában fehér és bamalevesekre osztjuk fel. — A „barna“ és „fehér” kifejezés nem a leves színét jelenti. Fehérlevesnek nevezzük a sűrítés nélkül készülő leveseket, így a húslevest, erőlevest, csontlevest, míg bamaleveseknek a sűrített leveseket. A bamaleveseket az elkészítési mód vagy a készítésükhöz felhasznált alapanyagok szerint ismét több csoportra osztjuk: 1. Egyszerű bamalevesek.: pl, gombaleves, zöldségleves, 2. Áttört (püré) levesek: pl, lencse- püré, májpüréleves, 3. Krémlevesek: pl. csirág-, vegy kelvirágkrém leves, 4. Gyümölcslevesek: pl. almaleves, meggyleves, 5. összetett vagy különleges levesek: pl. Újházi tyúkleves, Mi- nestre leves.-Az egvszéroJ bamalevesek .általában berántva készülnek, magyarosan, megfelelően fűszerezve. Alapanyagaikat finom metéltre, apró kockára vagy apró darabokra vágva főzzük és tálaljuk a levesben. Az áttört (püré) leveseket elkészítés után finom szitán áttörjük, passzí- rozzuk és simára elkeverve tálalA jó lev«g az ebéd egyik legfontosabb része juk. A krémlevesek olyan áttört levesek, amelyekhez tálalás előtt tejszínnel elkevert tojássárgáját adunk azért, hogy élvezeti és táp- értéküket növeljük. A gyümölcslevesekét az különbözteti meg az egyszerű barnalevesektől, hogy nem rántással, hanem habarással sűrít jük őket és a nyári melegben többnyire jégbehűtve, hidegen tálaljuk. Végül az összetett vagy különleges levesek csoportjába soroljuk azokat, amelyekben a különböző főzelék- és zöldségféléken, egyéb betéteken kívül a húst is betálaljuk. Ilyen a gulyásleves, az Újházi tyúkleves vagy a külföldi konyhán ismertebb, nálunk is közkedvelt levesei, például az oroszok borsos és scsi levese, az olaszok Minestrája. A jó leveskészítés első feltétele a nyersanyagok gondos megváloga- tása. Valóban jó levest csak szép, és a célnak megfelelő, jó alapanyagokból lehet főzni. 'Í^~HÜSLEVESr£LEKNEL| fontos — hogy felforralás és bezöldségelés után a leves lassú, egyenletes tűzön főjön tovább, nehogy zavaros legyen. A bamaleveseknél szinte nélkülözhetetlen a megfelelő fűszerezéssel jól kifőzött borjú- vagy sertéscsontié, mert ez ad erőt, tartalmat és jó ízt a levesnek. (Készíthetjük csont nélkül is, de akkor ke- vésbbé tartalmasak és ízesek.) Egyes bamaleveseknél, így a zöldséglevesnél, gombalevesnél — ajánlatos a vegyes zöldséget, gombát a főzés előtt zsírban kissé megpirítani, mert a forró zsír hatására jóízű pörzsanyagok, — aro-matdkus anyagok keletkeznek. Fontos a levesek alapos kiforralása >s, egyrészt mivel ezzel érjük el a leves kellő simaságát, másrészt mivel a kiforralás jobban felszínre hozza, ki- dcsQ^prítja a leves ízét, za-matát. A fűszerezésre különös gondot fordítsunk, mindig a fogyasztó ízlésének, kívánságának feleljen meg, azonban lehetőleg kerüljük a túl erős fűszerezést, mert árt az egészségek, elrontja a leves jellegét, sőt sokszor teljesen élvezhetetlenné teszi. IA leves SPRPSEGE I f2lés do]ga. Varinak, akik a ritkább, vékonyabb levest kedvelik, mások viszont a sűrűbb, tartalmasabb leves hívei. A fogyasztó azonban általában sem a túl hideg, sem a túl sűrű levest nem szeretik, ezért ha nagyobb mennyiségű levest készítünk, ezt tartsuk szemelőtt. Az étrend összeállításánél nagyon fontos a leves helyes megválasztása. Nehezebb, tartalmasabb ebédet mindig egy könnyebb, míg könnyeb ételekből összeválogatott étrendet inkább egy táplálóbb laktatóbb levessel vezessünk be. A meleg leveseket forrón szinte a fogyasztás pillanatáan adjuk asztalra: a hideg leveseket ‘pedig alaposan lehűtve hideg csészében tálaljuk. Ia LEVESEK~kEDVELOi| azt tartják, hogy a jó leves az ebéd egyik legfontosabb része. Ha a leves rosszul sikerül, leronthatja az egész ebéd értékét. Ezért törekedjünk arra, hogy a leves mérsékelt fűszerezésével, ízeinek összhangjával, illatával, zamatával necsak az étvágyat keltse fel, hanem fogyasztása örömöt is szerezzen Hétfő kolbász SicrdQ Péntek kektkmt.kmi 12 9 II c is ASZTAL ! 1? 6 . « 0 (Sí 1 1-1 | P^l í i+R 14 7 í W m ^ 1 ^l«Á 1 II szolnoki sporthorgiszok társadalmi munkával veszik ki részüket a palotási állami gazdaság rizsföldién maradt ponty ivadékok megmentéséből A Középtiszai Horgász Egyesület Területi Intéző Bizottságához tartozó szolnoki sportíhorgászok nyolcszáztagú csoportja az elmúlt hónapban elhatározta, hogy társadalmi munkával kiveszi részét a hal- szaporításból. Erre a célra *— a vízi ragadozók támadásaitól veszélyben forgó kishalak számára védelmet adó tavakat létesítenek és ivadékokat telepítenek. A lelkes horgászok első Ízben a palotási állami, gazdaság 1.600 holdas rizsföldjén láttak munkához. Amint a gazdaság dolgozói a rizs- földek egyrészén lehalászták a pontyokat, a társadalmi munkások utánuk összegyűjtötték a pocsolyákban maradt kis nemesponty ivadékokat. Eddig mintegy 4 és fél mázsa pontyot szedtek össze, amelynek egyrészét a Tiszámén ti Vegyiművek horgász szakosztályának tagjai, a gyár mellett húzódó holt Tiszaágban helyeztek el, A horgászok az állami gazdaság rizsföldjéről összesen 30 mázsa ivadékot akarnak összeszedni, s ennek egyrészét a gazdaságnak adja át, Munkájukat az alcsiszigeti állami gazdaság is segíti. A holt Ti- szaág mellett egyholdnyi földet bocsájtanak rendelkezésükre. Itt két „nyuj főtavat“ építenek a legkisebb ivadékok részére, A palotása gazdaságból elhozott halak száma, ahogy a horgászok számítják, megfelelő gondozással egy óv múlva tízszeresére emelkedik. Lelkes munkájuk példaképül állítható a többi sporthorgász egyesületek elé. TALÁLÓS KÉRDÉSEK Mikor fekszel, ő akkor kél. Egyszer egész, máskor csak fél. Nincsen tüze, mégis lámpás, A vándornak szinte áldás. (Pioq V) Se hárfája, se gitárja, Mégis szól a muzsikája. (jjosonj v) Száz szeme van, mégse lát, Nem lehet, az más csak .., Lába van és mégse jár. Víz felett visz s nem madár. Nem rab, mégis láncot hord S minden utat összetold. (PJH) Erős *— tán a legerősebb, Az életnél is idősebb, S a föld színén, a föld alatt Meg nem állna, mindég.szalad. Néha, mintha szárnya volna, Felszáll messze a magosba, S ha elunta égi útját, Könnyei a földet mossák... (ZIA V) lön a fél — jó a meleg kötötfsapka ^ fejkendő eddig csupán szükségmegoldás volt, bár célszerűségét és használhatóságát nem vitathatjuk. A fej kendő viseleté azonban lassan szinte uniformizálta a nőket és ez ellen a divat mindenkor szembehelyezkedett. Télidőre a női kalap nem praktikus viselet, mert nem takarja eléggé a fejet. A téli hónapokban a nők kalapot többnyire csak egyes alkalmakkor viselnek, ha öltözékük jellege megkívánja. Egyre terjed azonban a kötött sapka divatja. A kötött sapkák a fejkendőknél melegebbek, jól fedik a fület és -i~ ami szintén fontos — a fejen ízlésünk és típusunk szerint formálhatjuk őket, vagyis úgy. ahogy arcunkhoz az a legjobban illik. Mindegyik sapka egyszínű pamutból vagy gy.rpjúfcnálból készül.' Alább közöljük néhány kötött sapka elkészítési módját. ni A pamut vastagsága szerint kiszámítjuk, hogy hány szemmel kezdjük a kötést, melyet öt darab kötőtűvel, patentkötéssei kezdünk el és 22V” cm magasságig folytatunk. Azután a szemeket megfelezzük és mind a jobb-, mind a baloldalon addig fogyasztunk, amíg a sapkát lezárjuk és a végeket a sapka visszáján eldolgozzuk. A körülbelül 7 cm széles karimát visszahajtjuk, vagy kitörjük a sapka színére. Baretsapkát is öt tűvel kötünk. Patentkötéssel kezdjük, melyet 8 cm magasságig kötünk. Azután 5 cm-t kötijrűt simán. Ezután a szemeket négy részre osztjuk és hegybe fogyasztjuk úgy, hogy a fogyasztás hossza 11 cm legyen. Kartonpapi rosfoól kört vágunk ki. ennek átmérője 25 cm. A sapkát ráhúzzuk a körre, a patentkötést félig visszahajtjuk és nedves kendőn át vasaljuk. 00 Ezt a sapkát is öt tűvel kötjük. A patent- kötés 17 cm. Azután 3 cm-t állandóan simán kötünk. .A kötést négy részre osztjuk és ezeket addig fogyasztjuk, amíg a fogyasztás hossza 7'/2 cm lesz. A kész sapkát kivasaljuk és a fogyasztás kezdetét a tőle visszafelé számított 3 cm-re lévő ponthoz varrjuk. — Ugyancsak összevarrjuk a négy fogyasztott részt. 03 A duplasapkát, mint egyenes téglalapot kötjük, mely 60 cm hosszú és 50 cm széles. Az égés/, téglalapot patentkötéssel kötjük. Ha elkészül, félbehajtjuk és géppel összevarrjuk. Azután színére fordítjuk és a sapka felső, bő részét ráncoljuk, majd erősen ÖTszebúz- zuk. Ilyen sapkát régi szvetterből, vagy más kötésből is könnyen készíthetünk. A sapkát úgy tesszük fejünkre, hogy varrása hátul -középre essék. KISPAJTÁSOK rovata Milyen mélyek a tengerek ? pedig kágömbölyödő, mint egy keA legnagyobb tengeri mélységet a Csendes-Öceánban mérték a Fii- löp-szigetek mellett: 9780 métert. Az Atlanti-óceán legmélyebb pontja Portorico közelében 8526 méter mélységű. A legmélyebb tenger a Csendes-óceán 4282 méteres átlagmélységgel, a világ összes tengereinek átlagmélysége 3759 méter. Mekkora a földgömb? Mindenki tudja, hogy földünk gömbalakú, helyesebben a sarkoknál kissé belapult, az egyenlítőnél reik alma. De már kevesebben tudják a számokat, melyek megmutatják: mekkora is a földgömb. Földünknek az északi sarktól a déli sarkig érő tengelye 6355 kilométer hosszú, az egyenlítő egyik pontjától a szembenilévő pontig érő sugara pedig 6376 kilométer. Az egyenlítő hossza 40,076.595 méter. A földgömb felülete 510 millió négyzetkilométer s ennek a felületnek háromnegyed részét tenger borítja. Mit nevesünk elemeknek ? A vegytan tudósai megállapították, hogy a természetiben 92 alapanyag van, amelyeket elemeknek neveztek el. Ezekből az elemekből áll az összes többi anyag. Maguk az elemek egyszerű anyagok. azaz nem.’ tartalmaznak más nyagot. A hidrogén, az oxigén, a szén, a vas, az ezüst, az arany — elemek. A víz, vagy a fa például már összetett anyag. összetett anyag nagyon sók van, minthogy a 92 elemből százezernyi különböző kémiai vegyület keletkezik. Meséskönyvek, regények, kalandos történetek az ifjúság számára Az Ifjúsági Könyvkiadó még ebben az évben számos vonzó és értékes ifjúsági és gyermekkönyvvel örvendezteti meg az ifjú olvasókat. A DISZ- korosztályt érdeklő mű Kirov „Az ifjúságról’* szóló gyűjteménye, mely Sz M. Kirovnak, 1924—1934 között a Komszomol feladatai, ról tartott beszédeit foglalja magában. Időszerű cikkgyűjtemény jelenik meg „Komszo- molmunka a mezőgazdaság fellendítéséért“ címmel. „Az igazi barát'*, címmel Leninről szóló történeteket, epizódokat tartalmazó taépkáállftású, illusztrált kötet jelenik meg, szerzője Kononov. Az ifjúsági regények sorában szerepel Defoe „Robinson’‘-j ának, Mark Twain .Huckleberry Finn1* és „Tom Sawyer kalandjai'*-nak újabb kiadása, Verne Gyula „Nemo kapitány’* című regénye, amelynek előző kiadásai „Húszezer mérföld a tenger alatt“ címmel jelentek meg. Számos mesekönyv is kiadásra kerül. Odo- jevszkij „Városka a bumótos szelencében“ című gyűjteménye az orosz meseirodalom gyöngyeit tartalmazza. „Repülő hajó’* címmel szovjet népmesegyüjte. mény jelenik meg. Uj meséskönyvek: Benedek Klek „Arany tulipán‘‘-ja, a „Kerek egy esztendő'* 1954. évi kötete, Fazekas Anna „Mackó, mókus, malacka’* című állatmeséi, Mészöly „A bánatos medve“ című meséje és Komjáthy István „Aranykert'* című vidám története. Népi mondókák, rigmuson gyűjteménye készül a legkisebbeknek „Csip, csip csóka’* címmel. Az ifjúságnak szóló új riportkönyvek: Vo- juteczki Emil utinap- lója, mely a múlt nyáron a Szovjetunióban járt DlSZ-küldöttséa élményeiről számol be és Kőbányai György „Hazai földön** című riport gy ü j teménye.
