Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-28 / 281. szám
Magyar nők! A békéért, családotokért, gyermekeitekért s«nvn«%nÉoh n Népfront jelölt f e irr! 2 <im111111111111111111111111M111111111111111111111111M111111111111111Mi>.111!111111111111111111111111111111111111111 >mrtiiHUii»>iHiHimiiiiii«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiii»iiiiintiitriiiliiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiniiiiiilllitii HÉTKÖZNAP A KŐRÖSI-ÚTON LÜ Néhány nappal ezelőtt jogos érdeklődéssel indultam útnak, megkeresem Munkácsi Istvánnét, a tanácstagjelöltet. Megkeresem, megismerem, s választ kapok arra a legfőbb kérdésre, vájjon miért jelölte őt a Körösi út környéke, a szolnoki Járműjavító és Fűtöház munkásai, a dolgozó nép okos -iyülekezete' Messze kanyargó, széles a Jármű- lavító, a temető szegte Körösi út. Úgy érzi az ember, hogy kifelé megy a városból, csak később döbben rá arra, hegy ez a város szíve. A város szíve, s ezt-nem a fehérre festett házak, a feltakarított udvarok mondják el elsősorban, hanem a gyermeket, jószágot nevelő asszonyok s a tiszta öregek. Töaz. hogy cevés szóval. Hiába csengetek, zörgetek a Körösi út 15 alatt, senki sem válaszol. Vfunkácsiné nincs otthon, ablakaira csend borul, s a házban nincs senki, aki válaszolna a kopogtatásra. m Nem is tudom miért jöttem először ide? Megismerni csak úgy lehet valakit, ha arcát, ruháját megpillantja az ember? Szó sincs róla. Kevés, kicsi az ember, ha csak annyi helyet foglal el, amennyi a térfogata. Belépek a Népbolt ajtaján, s illendően megkérdezem: ismerik-e Munkácsi Istvánnét? A két kiszolgálónő elmosolyodik, azt gondolván, több sütnivalóm is lehetne, kár a felesleges kérdésért. Munká- cstné itt vásárol, tehát ismerik. Csakhogy én nem arra vagyek kíváncsi, mennyi cukrot, kávét vásárol náluk, hanem azt szeretném tudni.. . Végig sem mondom, megfogja a kabátom egy néni, felteszi a kosarat a karjára, aztán int, hogy mehetünk. Kinn az utcán mutatkozik be és tájékozódik kiféle ember vagyok. Amikor ezt kölcsönösen tisztázzuk, már csak hallgatok. Mert Vígh Fe- rencné szavait jegyezni sem kell. Úgy sem felejtem el, amit mond. Egyik karjáról másikra vándorol a kosár, mert a kéznek is mozognia kell. ha a szív beszél az emberről. — Boldog vagyok — teszi le a földre végül a terhet, — hogy Munkácsiné lesz a képviselőnk, őszintén mondom, ez nem ment ilyen gyorsan, de mondanivalójának ez volt a lényege no Héricz Imrénével megint a Népbolt mellett találkoztam. Ott a kút is, ott a legtöbb az asszony, oda-oda térek vissza megint a nagy várakozásban. Mert Mumkácsiné nem érkezett haza. A kendős asszony — Hériczné — kifut a házból, kiskabátban és minden bevezető nélkül a tárgyra tér: — Ugye népnevelő? — s míg gondolkozom, mit feleljek, máris a kúthoz húz és mondja, mondja a bánatát. — Nézze meg ezt a kutat- Ez a környék fájdalma, s az enyém is. Miért? Ez a kút folyik. Nem úgy és akkor, amikor mi akarjuk, hanem szabálytalanul. Nincs rendes emésztő, nincs rendes cső, nyáron szúnyogtelep, télen korcsolyapálya. S itt van a lakásom a kút tövében. Itt mossák a fiúk a biciklit, itt tisztogatják le néhányan a csizmát. Ki kell ezt a kutat bontani, meg kell nézni a belsejét, mert olyan ez, mint a beteg ember, gyógyításra szorul. Vagy arrébb kell vinni a másik sarokra, vagy gödröt kell ásni, vagy — vagy meg kell beszélni a tanácstagjelölttel, hegy mi a tennivaló — szólok közbe halkan és kérdően nézem a nekihevült asszonyt. Egy perc alatt helyén a nyelve. — Bízza ezt Munkácsinéra. Élelmes aszeny az, eddig is megszólalt ott, ahol mások csak hallgatnak. Segítünk neki és a kút állni fog. V jTj Az ember saját képén, vágyain méri le a másik embert. Azt dicséri, amit maga is szeret, azért hibáztatja, ami néki sem jó. Idős Csák Ferencné tíz éve lakik a Körösi út 7-ben. Ez a kis házikó, a hívogató illat — a készülő ebéd párája, a láthatatlan porszemet is le- törlő gondos anyai kéz olyan meleget áraszt, mint Petőfi édes-bús versei. Leülök a virágos ablakkal szemben, ifjú Csák Ferike barátságosan elveszi a sapkám és kétéves fiatlemberhez illő bizalmassággal a hajam kezdi vizsgálni, valódi-e. Három asszony beszél egymásután. A nagymama, aztán Ferike mamája, s végül a hetvenéves öreg- anyó. A fiatat mondja: — Egy nyilvános telefon a vágyunk, tudja a Milleneumba kell menni, ha ne adj isten valami előadja magát a gyereknél. Mert a gyerek a legfontosabb. Az orvos messze van ... szóval telefon kell a környéken. — A nagymama meg-megkeveri az ételt s aztán belekapcsolódik a beszélgetésbe. — Rendes háziasszony a konyhát és az utcát is rendbe teszi. A kút az a legnagyobb baj, azért is, mert a gyerekek nem mehetnek ki a környéken az utcára. Eleget sikál, súrol az ember, nem győzi, ha egy perc alatt piszkos lesz a gyerek. A menye közbeszólna, de Csák néni tovább folytatja: — Magának panaszt már úgyis mondtak erre. Hadd mondjam el a jót is. A közlekedés megjavult a környéken. Hetenként háromszor piacnapokon jár a busz, nem nehéz többé a várost megközelíteni. A telefon sem lehetetlen, de nem kell nyilvános, mert azt a kamaszok tönkreteszik. Jobb lenne valamelyik boltba bevezetni s akkor mindnyájan elérjük öreganyó ajkai is megmozdulnak. Alig hallhatóan beszól. Imádkozik talán. Csák néni szeretettel igazítja el a zsámolyt, aztán magyarázóan mondja: — Édesanyám az istennel beszélget. — Mi meg arra gondoltunk — veszi át a szót Ferike anyja — hogy szólunk Munkácsinénak. Tanácstag lesz, bejáratos mindenhova, nincsenek nagy kívánságaink, meg lehet valósítani. Törődni kell a lakosság apró-cseprő gondjaival. — Munkácsiné meglásd törődik — jól választottunk. Tudja — szegezi le az anyák bölcsességével Csák Ferencné — ennok a Munká- csinénak a gyerekei nagyon rendesek, illedelmesek. A katenafia éppen olyan művelt, udvarias, mint a tisztviselő lánya. Aki a gyerekeit jól neveli, abban bízni lehet. Kell-e tovább idézni? Nem ráérő, unatkozó asszonyok mondtak felületes véleményt. Vígh Ferencné derék munlkásasszony, férje a forgalomnál teljesít szolgálatot. — Idős Csák Ferencné fia a Járműjavító esztergályosa, férje a fatelepen dolgozik. S dolgozik Héricz Imréné, s a halkszavú Kürtösi Józsefné is, aki inkább százszor megfoltozza három gyermeke ruháját, míg egyszer is hangosan felemeli a szavát. A Körösi út és környéke Szolnok szíve. Nagymultú, meleg munkás szív, az Úri Szabók, a régi és új harcosoké. Munkácsiné nem volt otthon sem aznap délelőtt, sem másnap. Nem találkoztam vele. Mégsem mondom azt, hogy nem ismerem. Sok mindent tudok róla, megrajzolták képét a szomszédok, az emberek, a környék asszonyai. Azok, akik ma rászavaznak. Akikért érdemes dolgozni. Egri Aranka. 'Békééi (jijula, TISzASZENT IMREI TANÁCSTAGJELŐLT J/ilnlha egy város nagyobb üzletébe lépnénk be, olyan a ti- szaszentlmrei földmű vesszövetke- zeti áruház képe: hatalmas áruállványok, tömve különböző élelmiszerekkel, ruházati és egyéb cikkekkel. Az áiuházban sokan vannak, beszéd zaja tölti meg a mgy helyiséget, s sűrűn nyiiik-csukódik az ajtó. A ruházati cikkek az üzlet jobboldalában vannak, s itt legtöbb a vevő. Idősebb férfikiszolgáló magyarázza egy kislánynak és anyjának a kiválasztott kabát előnyeit, tulajdonságait. A kislánynak tetszik is, közben kutat a szeme a kabátsorok között, bizonytalanná válik. Vájjon ez a legszebb? Anyjának nem tetszik az áru. A vitára odafigyelnek az asszonyok, ők is elmondják véleményüket. Én is dicsérem a kabátot, mert valóban szép. Szinte látom, miiyen büszkén járna benne ez a csillogószemű mosolygóarcú kislány. /tvennt itt is elmondják, sokat C7* fejlődött a község. Nagykapacitású malma és az állami gazdaság igen sok embert foglalkoztat. Megélénkült az élet. A kormány- programm megvalósításának munkájában szaporábbak itt is a kezek. A határban zöldéinek a vetések traktoros és lovasekék fordítják mélyen a jó feketeföldet. Otthon tervezgetés, számolgatás folyik, melyet alku és vásárlások követnek. A Hazafias Népfront-mozgalom a szíveket és az értelmet mozgatta meg az emberekben. A legfontosabb, amiről csaknem minden ember szót ejt itt is, a bizalom eiő- södése; egymás között, a párt és a kormány politikája iránt, és a tanácsválasztások iránt. Érzik az emberek, hogy szavuk van a községben, a megyében és az országban; mindazt a jót, helyest, a munkát és a mindennapi életet segítő, köny- nyebbé tevő gondolatot, vágyat, melyet régóta magukban érleltek, kifejezhetik és megvalósíthatják. Ezt az érzést, a haza és a szőkébb közösség szeretetét istápolja támogatja a Hazafias Népfront helyi szervezete is, melynek elnöke egy fiatalember: Bekecs Gyula Családos, tiz holdon gazdálkodik szüleivel. Jól dolgozó, becsületes ember, aki szívesen foglalkozik társai ügyeivel, segít panaszaik orvoslásában. Ezért is választották meg őt népfrontbizottsági elnöknek a község dolgozói. Nem marad hátra azonban a munkával sem, amire ékes bizonyíték, hogy néhány hónappal ezelőtt kapta meg a mintagazda jelvényt. ^7>ekecs Gyula ismeri faluját, az eredményeket és a bajokat is. Sokat beszélget dolgozó paraszt- társaival, s így alakult ki benne, hogy milyen sürgős tennivalókat kell a népfront-bizottságnak elvégeznie a falu érdekében. Mindjárt számba is veszi és mondja: — Néhol rosszak a községben az utak, ezért elhatároztuk, hogy 1300 méteren kijavítjuk a gyalogjárót. A munkához hozzáláttunk, s remélem, sikerül befejezni a bél előtt. Megkezdtük a községi piac elkészítését is. A földet egyenletessé tettük, a fákát is elültettük benne. Most készítik a kecskelábas árusítóasztalokat stb. Ugyanakkor a vásárteret is rendbehozatjuk és be- keríttetjük. Nagyszabású fásítási terven is gondolkodik a népfront bizottság. A terv végrehajtása azzal kezdődött meg, hogy a község több utcájába már kiosztották az ültetendő fákat. A dolgozó parasztok mind többen fordulnak ügyeikkel a népfront- bizottsághoz. Bekecs Gyula szavaiból kiderül, hogy már több egyéni és közös ügyben intézkedtek. Id. Mató Dánielnek pl. 80 kg-on aluli sertése megbetegedett, le kellett vágni. Mivel idős, nehezen mozgó emberről van szó, a népfront-bizottság intézkedett a vágási engedély ügyében, melyet meg Is kapott Mató bácsi. Többen kifogásolták a község lakói közül, hogy amikor bekerítették a malmot, erősen megszűkítették a Tiszaörsre vezető utat. A népfrontbizottság ebben is intézkedett azóta, megszüntették az útszűkítést. ('TJeszélgetés közben tudom meg, hogy Bekecs Gyula tanácstagjelölt is. A bizalom tehát megalapozott. Az egyszerű emberek ki tudják választani azokat, akik a község fellendítése érdekében a legtöbbet képesek tenni. A felesége mondja — ő is jelen volt a jelölő- gyűlésen —, hogy mindenki rászavazott, egyhangú volt a jelölés. Bizony az ilyen lelkes, tettrekész emberek, mint Bekecs Gyula, virágzóvá, jómódúvá tehetik a községeti V. B. rD a // ni, tn * fi fial, ztntix ti 92.000 kilogramm vasat és fémet qyűj’ötiek eddig a szolnoki Papírgyárban Nagy napjuk van ma megyénk dolgozóinak. Saját jelöltjeiket választják meg mindenütt, hogy jobban menjen a munka, az ország építése. A fiatalok is várva-várták ezt a napot. A kulturcsoportok mindig örömmel szerepeltek, hát még ilyen jelentős alkalommal. Becsületesen megtanulták szerepeiket, — melyeikkel egész nap fokozni akarják a jó hangulatot és várják az estét is, amikor kedvükre táncolhatnak, szórakozhatnak a jólvégzett munka örömével. Szolnokon csaknem minden vállalat és üzem kulturcsoportja készen áll a munkára. Tegnap este tartották utolsó próbákat, megkapták beosztásukat, megbeszélték a találkozó időpontját. — A Közlekedési Műszaki Egyetem csoportja az 5. szavazó- körnél, a Fűtőház kulturbrigádja a 24. sz. szavazókörnél, a cukorgyáriak a Cukorgyárban, a TÜZÉP brigádja az Irodaházban ad műsort. Népi zenekarok, a kulturotthonok vegyes csoportjai, énekkarok és tánccsoportck mutatják be ezenkívül tudásukat. A kulturcsoportok minden tagja lelkesen és fáradhatatlanul készült a nagy napra. A fiatalok kedve, humora , csengő hangja szólalt meg esténként a kulturotthenokban. jelezve, hogy a választók jól fognak szórakozni s örülnek majd az ügyes és hangulatos műsorszámokniak. — A nap egyébként zenés ébresztővel kezdődik, melyet a Szigligeti Színház művészeinek 45 perces műsora kö- vet. * Jászberényben is zenés ébresztővel kezdődik a szavazás napja majd utána azokat köszönti a városi stúdió, akik először szavaznak. A kulturcsoportok és az iskolák brigádjai minden szavazó- kört meglátogatnak műsoraikkal Este 7 órakor pedig vidám estet rendeznek —fővárosi művészek felléptével — a járási kulturotthonban. Ugyanakkor a Szabadságharcos Szövetség szákházában, reggelig tartó bál kezdődik. Ujszászon akarnak szerepelni, ki akarják venni részüket a választási munká. bői. Tiszafüreden a választás napján hét brigád ad választási műsorokat a szavazókörökben, Kakuk József kultúrotthon igazgató vezetésével. Este a csoportok együttes műsort adnak, melyet tánc követ. A fiatalok itt is nagy lelkesedéssel készültek a munkára. Nagy János készítette fel a kul- turcsoportakat a választási munkára. Náluk sem hiányzik a lelkesedés, a készülődés láza. Hat csoportban szerepelnek, —• melyekben vannak táncosok, énekesek és zenészek is. Kisúiszálláson tizenkét kulturbrigád látogatja végig a szavazóhelyiségeket ének-, zene- és íáncszámckkal. A kisújszállási népi együttes Nyikos Sán- derné, Tcroczkai Endre, Borók Imre és id. Papi Lajos vezetésével jól felkészültek november 28-ra. Mind a citerások, mind a hegedűsök jól 1 Tiszaörvényen napok óta nagy készülődés folyt kulturális berkekben. — A község ügyes tánccsoportja új ruhában fog fellépni a szavazóhelyiségeknél. — Nagy izgalommal várták a táncosok a ruhákat, mely szombaton meg is érkezett. Nagy az öröm, jó a kedv, jó lesz a kulturmunka is. A november elsején kezdődött országos vas- és fémgyüjtő kampányba a Papírgyár dolgozói is bekapcsolódtak és már ezideig is igen szép eredményt értek el. A gyűjtés munkáját Molnár Ferenc elvtárs, a karbantartó műhely vezetője szervezte meg s ő maga a használhatatlan anyagok felkutatásában és gyűjtésébe is mindig példamutatóan élen járt. A karbantartó műhely dolgozói közül dicséret illeti meg Menvhárt Bélát, Bede Bélát, Tösmagi Imrét és Bíró Bélát Eredményes munkájukat bizonyítja, hoav eddig már összegyűjtöttek mintegy 92 000 kg vasat és fémet. Közte 35 mázsa gépönl- vényt, 44 és fél má- zsa kovácsolt, vasat., 10 mázsa bádog- és szita- hulladékot és 250 kg színesfémet. Az eredmények mellett meg kell említenem azt is, hogy a Papírgyár dolgozói közül sokan lebecsülik a vas- hulladékgyüjtés fon-* tosságát s nem értik meg a vasgyüj tőhónap jelentőségét. A DISZ- szervezet tagjai közül igen kevesen tettek valamit a gyűjtés érdekében. Pedig a fiatalok munkájára is nagy szükség lett volna, hogy még jobb eredményt tudjunk felrn"- tatni. A fiatalok kövessék Bíró és Tösmagi Imre Ifjúmunkások példáját, akik nem sajnálták a fáradságot, hogy minél nagyobb eredményekkel záruljon a gyűjtés. BALOGH JÁNOS Szolnok, Papírgyár 1 a NOVEMBERVEGi NAPOK' már egyre rovidebbek. Korán alkonyodik, s a hosszú estéken sok mindenről esik szó. Mostanában a tanyázga- tásek alkalmával a tanácsválasztásról, a szavazásról beszéltek legtöbbet az emberek. Ez érthető is, hiszen minden nap, minden óra közelebb hozta azt a nagyszerű pillanatot, amikor a dolgozók az urnák előtt tesznek hitet szebb életük, a békés, boldog jövő építése mellett. A szavazásról beszélgetünk mi is ifjú Bolté Lászlóval a szászbereki gépállomás fiatal traktorosával. — Mosolya, csillogó szeme is elárulja azt, amit szavakkal így fejez ki: — „Nagy örömmel készülök az első szavazásra, hiszen népünk legjobbjait választjuk a tanácsokba’“. Besze László érzi — ha mondatokba formálni nem is tudja — a dolgozó nép hatalma tette és teszi lehetővé a fiatalok számára, hogy tanülj anak és olyan élethivatást válasszanak, amihez legtöbb kedvet, tehetséget éreznek magukban. Bizonyság erre saját életük. Besze László bátyja egyetemen tanul. Tanárnak készül, öt viszont a gépek érdekelték, Ezért választotta a Két választó traktoros mesterséget. A múltban mindkettőjükre az a sors várt, hogy édesapjukhoz hasonlóan a nehéz kubik munkában koptassák el fiatalságukat. A felszabadulás, a munkás-paraszt összefogás hatalmas ereje teremtette meg az új társadalmi rendet, amely nagyszerű lehetőségeket tárt a fiatalok elé. I a hoszevesI Besze László augusztus óta dolgozik a gépállomáson. Munkaszeretetével, igyekezetével rövidesen kiérdemelte, hogy munkagépkezelőből önálló műszakos lett. Kobela Jenő felelős vezető váltótársaként dolgozott az őszi szántás-vetés idején. Gépe gondos ápolásával biztosította a folyamatos munkát, s akár tsz, akár egyéni gazda földjén dolgozott, jó minőségű munkát végzett. A téli hónapokat tanulásra, a gép fokozottabb megismerésére ford itta a fiatal tratoros. Beszélgetésünkbe bekapcsolódik Nagy bácsi, a gépállomás éjjeli őre. Vékony, szívós, fürge ember, aki a gépállomás alaJkulásától kezdve itt Szászberekért dolgozik. Idős kora ellenére 1949- ben traktorra ült, s három évig szántott, vetett a dolgozók földjén. Nevelte az utánpótlást, • a fiatal trakorosokat. Sokat lehet tanulni Nagy István bácsitól. Az élet sok mindenre megtanította. 64 év alatt sokat látott, tapasztalt. Hétéves korától kezdve 42 esztendeig cseléd volt Kohner Adolf földbirtokosnál. Előbb mint konászgyerek, később mint vizsgázott gépkezelő szolgálta a 70.000 hold urát. A gépállomás fiataljainak többször beszél erről a küzdelmes, szomorú szolgaéletről. | most is] mélyen kutat emlékezetében, s aztán így fonja szavait: — „Egészen fiatal gyerek koromból emlékszem egy képviselőválasztásra. Az út mellett őriztem éppen az uraság disznóit. Ott haladtak el kocsik, amelyen a cselédséget vitték szavazni. Csodálkozó szemmel néztem a lovak kantárjához fűzött piros és fehér tollakat. Majd később, felnőtt koromban én is szavaztam. De hogyan? Ott ült a szobában az intéző, meg az imok. Ok ismertek bennünket, kezünkbe adták a borítékot, ők tették bele a szavazólapot is. Mi legfeljebb leragasztottuk, s az urnába dobtuk. Hogy kit választottunk meg, azt nem tudtuk. így szavaztatták le a cselédséget a földesurakra. S utána az intéző, vagy a kasznár noszogatta az embereket. „Gyerünk, gyerünk, siessenek, mert kaszálni kell a szénát”, vagy mikor milyen munka várt bennünket. [milyen jo,[ hogy ez már a múlté. Nagy bácsinak, Besze Lászlónak és a többi dolgozónak sem kell már félszegen, sapkáját a hóna alá gyűrve álldogálni a földesúr, vagy az intéző ajtaja- előtt. Ha kérése, vagy panasza van, bátran benyithat a tanácsházára. Magaformájú, egyszerű embereket talál ott, akik segítő készséggel, szeretettel fogadják a dolgozókat A választók most tudják, kire szavaznak, hiszen saját soraikból jelölték őket. A legjobbakat, azokat a dolgos férfiakat és nőket választják meg november 28-án, akik a néppel összeforrva viszik győzelemre a pépjójét, a felemelkedés Programm j át.