Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-24 / 252. szám

¥ 2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1054 október 24. Megkezdte tanácskozását a Hazafias Népfront első kongresszusa Mendes-France és Adenauer hajnalig tartó tárgyalásokat folytattak a Saar-vidék kérdésében Tegnap kezdte meg tanácskozá­sát Budapesten a Hazafias Nép­front felső (kongresszusa. A gyűlés- teremben megjelent kétezer kül­dött méltán képviseli népünk, egé­szét, méltán fejezi ki nemzetünk vágyait, terveit, alkotókészségét, A küldöttek között ott találha­tók a munkásosztály képviselői, az értelmiség színe-java, a dolgozó parasztság fiai, a vallásfelekezetek papjai, írók, művészek, néphad­seregünk harcosai, kisiparosok és kiskereskedők, egyszóval mindazok, akiknek összefogása, tevékeny mun­kája nemzetünk felemelkedésének záloga. Ott vannak megyénk kül­döttei is, akik a mi véleményünket, munkavágyuhkat és hazaszerete­tünket tolmácsolják az ország né­pének, A Népfront kongresszusának első napján Darvas József népművelési miniszter mondott beszédet. „Va­lami új, nagy dolog kezdetét jelzi ez a gyülekezés így, önmagáiban is. Bizonyos, hogy ahogy ilymódoo együtt vagyunk, nézeteink nem minden részletkérdésben egyezőek — mondotta többek között,^ — de az is bizonyos, és ez a döntő, hogy a nemzetünk sorsát érintő lényeges, fontos kérdésekben egyetértünk, A népgazdaság fejlődését, vala­mint a d<feozók anyagi helyzeté­nek és kulturális színvonalának alakulását 1954 harmadik negyed­évében a következő adatok jellem­zik: Ipar A gyáripar 1954 harmadik ne­gyedévi teljes termelési tervét 100.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok ipar­vállalatai 1954 harmadik negyed­évében teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: a kohó_ és gépipari miniszté­rium 99.8 százalékra, a nehézipari minisztérium 99.7 százalékra, a könnyűipari minisztérium 102 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium 107.5 százalékra, az építésügyi minisztérium iparvállalatai 87.4 százalékra, a közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium iparvállalatai 109.8 százalékra. 1954 harmadik negyedévében az egész gyáripar 1 százalékkal, ezen belül a könnyűipar 7.7 százalék­kal, az élelmiszeripar 11 százalék­kal termelt többet, a nehézipar 5.1 .százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953 harmadik negyedévé­ben. 1954 első háromnegyed évében 12-5 százalékkal több közszükség­leti cikket termelték, mint 195? azonos időszakában. A fontosabb közszükségleti cikkék közül 14.000- rel több kerékpárt, 1500-zfel több motorkerékpárt, 81.600-zai több rá­diót, 1000 kilogrammal több peni­cillint, 3,100.000 négyzetméterrel több gyapjúszövetet, 564.000 párral több selyemharisnyát, 5,300.000 pár­ral több pamutharisnyái, 106.000 Párnál több bakancsot. 147.400 pár­ral több férficipőt. 608.500 párral több gyermekcipőt, 125.800 darab­bal több férfiöltönyt, 132 millió darabbal több péksüteményt. 8100 métermázsával több szalámit. 10.500 métermázsával több vajat, 15.300 métermázsával több sajtot és 40.500 métermázsával több szap­pant gyártottak, mint a múlt év azonos időszakában. Az elért jelentős eredmények el­lenére az ipar a fogyasztók meg­növekedett szükségletét nem elégí­tette ki teljes mértékben. Egyrészt a tervben előirányzott mennyisé­gek is alacsonyak voltak, másrészt a vállalatok számos esetben a ter­veket sem teljesítették. Nem tel­jesítették a mezőgazdaság fejleszté­sét szolgáló mezőgazdasági gépek, pl. a kerekes traktor. e borona, a fo- gatos fűkasza, valamint a nitrogén- műtrágya termelési tervét. Lema­radt az ipar néhány fontos alap­anyag, például a szén, ez acé1- nversvas, a timföld, a martin- és elektroacél, a hengereltacél, a tégla stb. termelésében is. Számos termék minősége nem kielégítő, A könnyűipar területén néhány fontos közszükségleti cikk­egy akaraton vagyunk, a népünkért égő felelősség érzésében mélysége­sen egyet akarunk. Ez a mindenek fölött való egyetértés, ez a közös nagy felelősség hozott bennünket együvé! Ez ad formát szavainknak, ez szab, — mert csak ez szabhat — utat cselekedeteinknek is! Jelen van itt ir.a elbben a terem­ben, választott küldöttein keresztül valójában az egész nemzet. S jelen van — ezt személy szerint is mind­annyian tanúsíthatjuk, — jelen van itt általunk népünk nagy többsé­gének az óhaja, bizakodása, aka­rata. Az óhaja, hogy a hazafias népfrontban egyszer már ténylege­sen váltsuk valóra évszázadok ál­mát, amely a múltban soha nem tudott teljesen megvalósulni, a leg­szélesebben ható, a mindenfajta kor­látokat ledöntő nemzeti összefo­gást, a bizakodása, hogy a jó­szándékú, a haza üdvén munkál­kodni kész, hazafias erők tömörí­tése még gyorsabb, termékenyebb. Előrehaladást jelent nagy nem­zeti céljaink megvalósítása útján az akarat, hogy népünkben élő sok jószándék nem marad szó, hanem egységbe fogott cselekedetek lép­nek a szavak helyébe. Csak akkor végzünk jó munkát, nél, például a csizmánál, a ba­kancsnál, a női és gyermekcipőnél, pamutszövetnél, a kártolt gyapjú- szövetnél, a selyemharisnyánál az elsőrendű minőségű termékek rész­aránya az előző negyedévhez ké­pest csökkent. Nem minden tekin­tetben megfelelő a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek minősége sem. A termelékenység valamelyest alacsonyabb volt, mint a megelőző negyedévben és mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar önköltségcsökkentési tervét már hosszabb idő óta nem teljesíti, s ennek következtében az önköltség az év folyamán jelentő­sen emelkedett. 1954 első félévé­ben az Ipar összehasonlítható ter­mékeinek önköltsége 2.8 százalék­kal magasabb volt, mint az előző évben. Előzetes számítások szerint az önköltségcsökkentési terv telje­sítése terén (az ipar a harmadik ne­gyedévben sem ért el kedvező eredményt. Mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlesztéséről az új kormányprogramm végrehaj­tása során hozott intézkedések je­lentősen megnövelték a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ez a harmadik negyedévben a többi kö­zött abban mutatkozott meg, hogy a parasztság sokkal több kisgépet és két és félszerannyi műtrágyát vásárolt, mint a múlt év hasonló időszakában. Javult a tenyésztés! kedv, a parasztság ez évben gon­dosabban művelte meg földjeit és négyszerannyi szőlőt és gyümöl­csöst telepített, mint a múlt évben. Fejlődtek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is: gazdál­kodásuk színvonala az előző évhez viszonyítva emelkedett; a jobb agrotechnika következtében maga­sabb a kapásnövények termés­átlaga és emelkedett a tejhozam. A jól dolgozó termelőszövetkezetekbe a harmadik negyedéviben több mint 3600 család lépett be. Számos ál­lami gazdaság és termelőszövetke­zet azonban nem érte el az egyéni gazdaságok eredményeit sem az ál­lati terméfchozam. sem a termés­átlagok tekintetében. Az állam: gazdaságok nagy része még mindig drágán termel. A harmadik negyedévben befeje­ződött a gabomaneműek betakarí­tása. Az aratás előtti kedvezőtlen időjárás miatt a kenyérgabona ter­mésátlaga kisebb, mint amennyi­nek az előzetes becslések mutat­ták. A kukorica, a burgonya és cukorrépa várható termésátlaga kedvező, megközelíti az 1953-ban elért eredményeket. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig 2423 darab trak­tort, 302 kombájnt, 950 cséplőgé­pet, 332 aratógépet, több mint 16 ezer ekét, körüllbelü 17 ezer boro­nát és többtízezer egyéb mezőgaz­dasági kisgépet kapott. A mező­gazdasági gépek egy része azon­ban nem állott kellő időben ren­delkezésre. A gépállomások meg­növekedett kombájn, és aratógép­állományukat és általában a gépe­ket nem eléggé használták ki. 1954 nyarán a gépállomásokon és az államj gazdaságokban az 'ha a ránk bízott gondolatokra tet­tekkel válaszolunk, eleget téve né­pünk megbízatásának, amellyel ide- küldött bennünket.“ Darvas elvtárs ezután a múlt nyomoráról, majd a felszabadulás óta eltelt idők következetes harcai­ról beszélt, s így folytatta: „Soha el nem múló elismerés illeti a Ma­gyar Dolgozók Pártját, a kommu­nisták pártját, amiért a legjobb magyarok álmát, népünk régi-régi vágyát teljesítve, legszebb törté­nelmi hagyományaink hű örököse­ként lankadatlanul munkálkodott a nemzeti összefogás, a nemzeti egy­ség létrehozásán. A kommunisták pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának hallhatatlan történelmi sze­repe hazánk felemelkedésében, egész nemzetünk előtt világos. S világos az is, — bebizonyította a történe­lem — hogy a Magyar Dolgozók Pártja az az egyetlen, nagy erő, amelyre biztosan támaszkodhatunk, amely vezetni képes országunkat, népünket a felemelkedés útján .. A Hazafias Népfront első kon­gresszusának és Darvas elvtárs be­szédének ismertetésére még vissza­térünk. iparból és a népgazdaság egyéb ágaiból átirányított 2000 agronómus, 200 mérnök és technikus, valamint 1890 ipari szakmunkás dolgozott. Közlekedés 1954 harmadik negyedében a vasúti tonnakilorr.éterteljesítmény 2.7%-kal kevesebb, a tehergép­kocsik tonnakilométerteljesítménye 4.7 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakálbam. A személyforgalom a múlt évhez viszonyítva emelkedett: vasúton körülbelül félmillióval, távolsági autóbuszon mintegy hatmillióval többen utaztak, mint 1953 harma­dik negyedében. A negyedév folya­mán Budapest közúti közlekedésé­nek megjavítására 29 villamosko­csit és 40 autóbuszt adtak át a for­galomnak. Áruforgalom A kiskereskedelem — beleértve a vendéglátóipart és az üzemélel- mezóst is — 1954 harmadik ne­gyedévi eladási tervét 101 száza­lékra teljesítette, az év első kilenc hónapjában 25 százalékkal, a har­madik negyedben 23 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év hasonló időszaká­ban, A legfontosabb élelmiszercikkek közül kenyérből, péksüteményből, Lisztből, cukorból, étolajból, marga­rinból a kereskedelem a lakosság keresletét teljesen ki tudta elégí­teni. A hús- és a zsírellátás nem teljes mértékben elégítette ki a szükségletet. Jelentősen nőtt a la­kosság fogyasztása a nem elsőrendű fontosságú élelmiszercikkekből. Pl. édességfélékből 127 millió forinttal többet adtok el, mint a múlt év harmadik negyedében, sörből a ne­gyedévi fogyasztás körülbelül 75 millió liter volt, 10 millió literrel több, mint a múlt évi hasonló idő­szakában. A lakosság keresletéi ezekből a cikkekből még így sem tudták maradéktalanul kielégíteni. A 39 megfigyelt város piacaira ez év harmadik negyedében 22.2 százalékkal több árut hoztak fel, mint a múlt év azonos időszaká­ban; egyes cikkek piaci ára csök­kent: a megfigyelt városok piacain például az élőcsirke ára 18.2 száza­lékkal, a vágott kacsáé 13.8 száza­lékkal, a paradicsomé 25 százalék­kal volt alacsonyabb, mint a múlt év 3-ik negyedében. Ugyancsak csökkent egyes főzelékfélék ára. Ugyanakkor egyes cikkek, például az alma, a szőlő, a káposzta ára a multévinél magasabb volt. Az év harmadik negyedében a szocialista kiskereskedelem az ipar­cikkek eladási tervét 98 százalékra teljesítette, 35 százalékkal több iparcikket adott el, mint az elmúlt év harmadik negyedében. A lakos­ság a fontosabb ruházati cikkek közül például pamutszövetből 2.4 millió négyzetméterrel (21.6 szá­zalékkal), gyapjúszövetből 474.000 négyzetméterrel (21.8 százalékkal), selyemszövetből 272.000 négyzet­méterrel (29.9 százalékkal), férfi-, női- és gyermekkabátból 68.000 darabbal (30.1 százalékkal), férfi­öltönyből 48.090 darabbal (36.9 százalékkal), női ruhából 25.000 Párizs (MTI.) Mendes-France és Adenauer a párisi angol nagykövet­ség épületében szombaton hajnalig tartó tárgyalásokat folytatták. Az „AFP” francia forrásra 'hivat­kozva közli, hogy „a megbeszélése­ken sok kérdésben sikerült jelentős előrehaladást elérni, főleg a politi­kai kérdésekben, bizonyos gazda­sági problémák azonban még füg­gőben vannak.“ A londoni rádió jelentése szerint Mendes-France a szombaton hajnalban befejeződött tárgyalások után kijelentette, hogy „némikép élőbbre jutottak, de még néhány nehéz kérdés megoldásra vár.“ Adenauer hasonló értelem­ben nyilatkozott, ugyancsak azt emelte 3d, hogy bár több pontban megegyeztek, de „más kérdések igen nehezeknek bizonyultak és ezekkel kapcsolatban Mendes- France ki akarja kérni kormánya véleményét.“ A bonni kancellár azt a reményét hangoztatta, hogy sike­rül megegyezni, ugyanakkor ismé­telten utalt arra. hogy „még mindig van néhány súlyos megoldatlan kérdés.“ Adenauer hozzáfűzte, hogy szombaton délelőtt tárgyal a nyu­gat-német kormánykoalíció veze­tőivel. Mendes-France és Adenauer szombaton délelőtt ismét találko­zik. Valószínűleg ez lesz a francia miniszterelnök és a bonni kancellár utolsó tanácskozása a Saar-kérdés- ről. A washingtoni rádió diplomáciai tudósítójának jelentéséből is vissza­tükröződik a Saar-tárgyalások ki­menetelével kapcsolatos bizonytalan nyugati hangulat. — A tudósító a darabbal (26.7 százalékkal), gyer­mekruhából 207.000 darabbal (44.7 százalékkal), férfi-, női- és gyer­mekcipőből 226.000 párral (12.3 szá­zalékkal vásárolt többet, mint a múlt év harmadik negyedében. A kereskedelem.' azonban a lakosság keresletét teljesen kielégíteni nem tudta. A lakosságnak az úgynevezett „tartás fogyasztási cikkek" iránti kereslete igen nagy mértékben emelkedett. A negyedév folyamán több mint 48.000 rádiót, a múlt év hasonló időszakában eladott meny- nyiség kétszeresét, közel 5.000 mo­torkerékpárt, a múlt év hasonló időszakában eladott mennyiség — 265.2 százalékát, több mint 30.000 kerékpárt, a múlt év hasonló idő­szakában eladott mennyiség 107.6 százalékát és körülbelül 55 millió forint értékű edényárut, a múlt év hasonló időszakában eladott meny- nyiség 133.9 százalékát adták el. A kormányprogrammban kitű­zött céloknak megfelelően gyors ütemben emelkedett a mezőgazda- sági lakosság vásárlása, mind a termelési eszközökből, mind a fo­gyasztási cikkekből. Javult a falu áruellátása: a szövetkezeti boltok ez év harmadik negyedében az ösz- szes kiskereskedelmi forgalom 25.8 százalékát bonyolították le, a múlt évi 22 százalékkal szemben, Beruházások — építkezések A harmadik negyedévben a be- ruházásck éves tervét 17 százalék­kal csökkentették. A csökkentett beruházási terv mintegy 30 száza­lékkal .alacsonyabb az 1953. évi tel­jesítésnél. A beruházások csökken­tése következtében nőtt a lakosság rendelkezésére álló építőanyag mennyisége. A beruházási össze, gek csökkentését, illetve egyes be­ruházások leállítását néhány mi­nisztérium tervszerű tlenül hajtotta végre, | , Nem folynak kellő ütemben a kormányprogramm végrehajtásá­hoz szükséges átcsoportosítások. Az első háromnegyed évben 1953. év­hez képest megnőtt a mezőgazda- sági, illetve szociális és kulturális beruházások aránya és csökkent az ipari beruházásoké, de még mindig nem érték el a tervezett arányokat. Az ipari beruházások az összes be­ruházásoknak mintegy 43 százalé­kát képviselik, a tervezett 36 szá­zalékkal szemben; a mezőgazdasági beruházások aránya ipintegy 21 százalék, a tervezett 24.2 százalék­kal szemben és valamivel alatta maradt az előirányzottnak a szo­ciális, kulturális, valamint az egész­ségügyi beruházások aránya. A harmadik negyedévben meg­gyorsult a mezőgazdasági és kis mértékben a lakásépítkezések üte­me. Az építésügyi minisztérium azonban a mezőgazdasági építkezé­sek számára az előírt munkáslét­számnak még mindig csak körül­belül 60 százalékát biztosította. A csökkentett éves beruházási tervet a harmadik negyedév végé­ig a minisztériumok 64 százalékra teljesítették. miniszterelnök és a barmi kancellár a diplomácia történetében már nem egyszer előfordult, ezúttal is az egyik legnehezebb megoldásra váró kérdés csak közvetve kapcsolódik a német fegyverkezés problémájá­hoz, Ez a kérdés ez alkalommal a Saar-vidék problémája, A Saar-profoléma rendezése ne­héz és bonyolult feladat és éppen ezért senki sem jósolhatja meg, hogy az erre vonatkozó tárgyalások miként fognak végződni ..,“ Az angol sajtó is nagy figyelmet szentel a Saiar-kérdés alakulásának. A legtöbb angol lap azt a nézetet tükrözi, hogy ez a probléma veszé­lyezteti a párizsi egyezmények alá­írását. A „Times“ párizsi tudósítója sze­rint „A probléma a péntek esti órákban távolabb látszott a megol­dástól, mint eddig bármikor, a francia és német részről egyaránt kifejezésre jutott optimizmus elle­nére.“ (MTI.) fl bonni parlament november 18-án vitatja meg a párizsi tárgyalások eredményét Berlin (MTI). A bonni szövetség, gyűlés elnöksége Adenauer kéré­sére csak november 18-ra tűzte napirendre a párizsi tágyalások eredménye feletti parlamenti vitát A késpi időpontot Adenauer küszö­bönálló amerikai utazásával indo­kolták. A külpolitikai vita előtt Adenauer kormánynyilatkozatot tesz a bonni parlamentben. A harmadik negyedévben üzem­be helyeztek több ipari üzemet, a mezőgazdaságnak nagyszámú mező- gazdasági gépet adtak át, de a me­zőgazdaság gépesítése nem folyt az előírt ütemben. 1 Az első három negyedévben ösz- szesen közel 13.000 lakás készült el, ebből állami erőből, illetve álla­mi támogatással, nagyobbrészt Bu­dapesten és a városokban 5.800 la­kás; főleg magánerőből, elsősorban a falvakban mintegy 7.000 lakás. Az év végéig még sokezer lakás- építkezésének befejezése várható. A negyedév folyamán elkészült többek között a Lőrinci Fonó 120 férőhelyes, a Duna Cipőgyár 60 fé­rőhelyes bölcsődéje, Budapesten egy 100 és Balmazújvárosban egy 50 férőhelyes óvoda. Számos általá- nosiskoíát bővítettek és több új ál- talánosiskoláí adták át rendelteté­sének, 4 i A lakosság egészségügyi átlátá­sának javítása érdekében az or­szágban többhelyütt új szülészeid osztályokat és szülőotthonokat léte­sítettek. I Az elért eredmények ellenére 1954 harmadik negyedében az épí­tőipar termelési feladatát nem tel­jesítette; a tervteljesítés mértéke csak mintegy 75 százalékos. Az épí­tőipari vállalatok több épületet, köztük lakásokat, szociális és kul­turális létesítményeket, valamint mezőgazdasági épületeket nem ad­tak át határidőre a megrendelők­nek. Nem folyik kellő ütemben a lakóházak tatarozása sem. Számos építkezésen az elvégzett munkáik minősége nem kielégítő. Az építőipari vállalatok jelentős ré­sze az építési költségeket nem csök­kentette. Szociális és kulturális eredmények 1954 harmadik negyedében, a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva, a népmozgalom kedvezően alakult: a halálozások arányszáma 11 százalékkal volt alacsonyabb, az élveszületéseké 7 százalékkal, a ter­mészetes szaporodásé 21 %-kal volt magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A csecsemő halandóság aránya egy év alatt 24 százalékkal javult. A múlt év azonos időszakához vi­szonyítva a rendelőintézeti szakor­vosi munkaórák száma 12 százalék­kal, az üzemorvosi munkaórák szá­ma 13 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 1350 új férőhellyel bő­vült. vz év nyarán az idénybölcső­dékben 8.5 százalékkal volt több a férőhely, mint a múlt esztendő ha­sonló időszakáiban. 1954 harmadik negyedévében több mint 5000 művet adtak ki, 9.6 mil­lió példányban. A kiadott könyvek peldányszáma, 1953 azonos idősza­kához viszonyítva, 29%-kal nőtt. Az ifjúsági művek példányszáma 174%- kal, a szépirodalmi műveké 22 szá­zalékkal, a tankönyveké 58 száza­lékkal volt több, mint 1953 harma­dik negyedévében. A filme 1 őad ásóknak a negyedév folyamán több mint 25 millió lá­togatója volt, 40 százalékkal több, minit 1953 azonos időszakában. Központi Statisztikai Hivatal. ü Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom