Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-03 / 234. szám
Siofnokmegyä MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 234. szám Ara 50 fillér 1954 október 3.. vasárnap MAI SZAMUNKBÓL : Nagyobb gondot fordítson a fiatalok nevelésére a kisújszállási gépállomás pártszervezete (2. o.) Amikor a vezetők akadályozzák a mezőgazdaságfejlesztési határozat megvalósítását (3. o.) Mikszáth Kálmán: Törvény és köztörvényhatóság (3. o.) Jász-Kun Kakas melléklet 1 EMLÉKEZZÜNK! ffizév október és november hónapjában ünnepeljük megyénk felszabadulásának tizedik évfordulóját Tíz éve annak, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg megyénk határaihoz ért, s kemény harcokban egymás után szabadította fel községeinket. November 4-én már Szolnok köszönthette a hős szovjet harcosokat. November 17-én pedig Jászfényszaru visszafoglalásával Szolnok megye sokat szenvedett népe felszabadult. Megyénk e történelmi nevezetességű évfordulóján életünk derűs jelenéből tekintsünk vissza a tíz év távlatába és emlékezzünk. A megye, de különösen Szolnok, földrajzi helyzeténél fogva, az ország vérkeringésében igen fontos helyet foglal el. A német hadvezetés ezt felismerve, megyénket nem csak megszállta, hanem szolnoki székhellyel egyszersmind stratégiai központtá építette ki, hogy nyugodt átvonulást biztosítson csapatainak a két csatlós állam, Románia és Magyarország között. Keresztül-kasui futottak a különféle árok- és erőd-rendszerek. Mennyi magyar vér, könny és verejték öntözte ezeket, ameddig elkészültek. A magyar polgári lakosság építette ezeket, mert dr. Takács József polgármester „úr‘‘ falragaszokon kiadott rendele te az alábbiakat parancsolta; „A német katonai hatóságok megkeresésére a polgári lakosságot tömeges honvédelmi munkára igénybeveszem napi 9 órás munka- teljesítés céljából. A kijelölt német tisztek és altisztek irányítása mellett a munkát kezdjék meg. Mindenki hozzon magával szerszámot és élelmet. A fenti rendeleték hatályosabb biztosítása végett a lakosság eltávozását karhatalmi szervek meg fogják akadályozni." Ilyen és hasonló „Rendeletek“ súlya alatt nyögött a lakosság. Stratégiai fontossága miatt a háború véres hullámai és tüzes ‘"'^csóvái fokozott kegyetlenséggel sújtották megyénket. Egykori „Légótérkép" adatai szerint egyedül Szolnokon 1944 június 2-án nappali bombatámadás következtében ötszáznégy ember halt meg és 512 ház vált rommá. Augusztus 20-án hetvennégyen vesztették életüket, száztízen súlyosan megsebesültek és 554 épület pusztult el. E borzalmas nyomorúságot még fokozták dr. Cserháti Dezső polgárőrparancsnok „Felhívása“-!. Ezek közül kettőt, amelyek egy napon, október 11-én falragaszokon jelentek meg, az alábbiakban idézek: „...figyelmeztetem a lakosságot, hogy a polgárőrség a rend fenntartására fegyverét használja.*' „Minden levente, aki 16 életévét betöltötte, jelentkezzék polgárőrnek a városi rend fenntartása céljából." Az elvakult szerző úgyszólván gyerekek kezébe adott fegyvert saját szüleik ellen. Mi sem jellemezheti jobban az akkori állapotokat, mint az, hogy 1944 november 4-én, amikor a Szovjet Hadsereg győztesen bevonult Szolnokra, a valamikor több mint 40000 lakosú városban alig háromezer ember volt. ^ felszabadító hadsereg katonáit, akiket a fasiszta propaganda bemocskolt, a lakosság hamar megismerte és megszerette. A gyerekek ösztönös megérzése vezette rá elsőnek a felnőtteket arra, hogy a harcokban zordonná vált külső alatt meleg, szerető és nagyon emberi szívek rejtőznek. Milyen más hangú, más szellemű és világnézetű a várost felszabadító csapatok parancsnokának, Kovrisev ezredesnek 1944 november hó 5-én kelt 1. számú parancsa: „A város katonai parancsnoka a normális élet és rend fenntartása érdekében elrendeli; 1. Minden polgári hatóság folytassa kötelessége teljesítését. 2. Minden kereskedelmi és iparvállalat tulajdonosa folytassa tevékenységét. Az áruk, élelmiszerek stb. árai olyanok maradnak, amilyenek voltak a szovjet csapatok bevonulásáig, 3. A helyi hatóságok és a polgári lakosság minden eszközzel segítse elő az iskolák, kórházak, orvosi segélyhelyek és egyéb kulturális közintézmények és vállalatok szabályszerű működésének biztosítását, 4. Az istentiszteleteit megtartásának a templomokban és ima- háziaklban nincs akadálya," szellemben, a proletárin temaclanalizmus szellemében adtak segítséget az élelmezés, az építés, az orvosi segély, a tapasztalatok átadása területén és adnak azóta is szüntelenül. Milyen nagyszerű példája a testvéri együttérzésnek önkéntes harcuk a megáradt Duna hullámai ellen, néhány hónappal ezelőtt, Történelmi sorsforduló volt felszabadulásunk napja. A nép olyan hosszú idő után ismét szabad lett és új életet kezdhetett. Nem sokat tétovázott, rövidesen hozzákezdett az újjáépítéshez. — A munkások hősiesen helytálltak. A MÁV műhely dolgozói, a lerombolt csonka műhelyekben, fagyban, hóban, négy hónap alatt 155 mozdonyt javítottak ki. Az első szabad május í-én a menetben az öreg élvtársak köny- nyes szemmel nézték a Fúrész-tekpiek 1919-es forradalmi vöröszászlaját, jelképét annak, hogy a munkásság legyőzhetetlen. Legyőzhetetlen, mert tagja) olyanok,mint Úri Szabó József és Ragó Antal, akik inkább ketté hasíttatták volna magukat, minthogy zászlajukat elárulják. ^ munkás, paraszt és az értelmiség összefogásának és hősies munkájának eredményeképpen, pártunk irányításával a múlt romjain felépült szép jelenünk és épül boldogabb jövőnk. Tovább haladunk az úton, melyet pártunk a III. kongresszus határozatában népünknek megadott. Ez az út nem síma és nem akadály- mentes, de Szolnok megye népe tudja, hogy biztosan eljut az út végére, a szocializmushoz, Ezeken az emlékezetes napokon szeretettel gondolunk azokra, akik' lehetővé tették számunkra, hogy szabadon éljünk és építhessük hazánkat. Hálával és megbecsüléssel gondolunk azokra, akik életüket adták országunk, s egyben megyénk boldog jövőjéért — a szovjet hősökre — s mert számunkra a legszentebbet, népünk szabadságát hozták el* emlékük szívünkben örökké élni fog, Kablay Lajos, alezredes. JÓ MUNKÁVAL KfiSZiNTSilK NOVEMBER 7. ÜNNEPÉT ÉS 0 TANÁCSVÁLBSZTÁSOKAT 480.000 forint értékű árút készít terven felül a Pamutszövő Egy héttel ezelőtt a MÁVAG mozdony- és gépgyár dolgozói, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója és a tanácsválasztások tiszteletére szocialista munkaversenyre hívták fel az ország vállalatait, üzemeit. Felhívásukat megtárgyalva, az alábbi szempontok alapján csatlakozunk kezdeményezésükhöz: j-j-j Éves tervünket határidő előtt 12 nappal be- —! fejezzük. így az év végéig hátralévő idő alatt még 480.000 forint értékű árut gyártunk, nyj Vállaljuk, hogy jóminőségú munkát végzünk I—I s a tervezett 97.6 százalék helyett 98 százalékban gyártunk elsőosztályú árut. A selejtet teljesen kiküszöböljük. Béralaptúllépésünk az évből eltelt három- — negyedévben nem volt. ígérjük, hogy a negyedik negyedévben sem lépjük túl béralapunkat, sőt megtakarításokat érünk el. ppj Az egy főre eső termelési értéket 10 száza- lékkai növeljük. pH A gyártási önköltségek csökkentése érdeké- — ben, havonként 4900 forintos, összesen 12 ezer forintos megtakarítást vállalunk. Üzemünkben fokozott gondot fordítunk a tisztaságra és balesetmentes munkát végI 6 | zünk. pr-j A mezőgazdaság megsegítése érdekében a — mezőtúri Szabad Nép tsz felett védnökséget vállalunk és segítjük őket a magasabb terméseredmények eléréséért folytatott harcukban, j—- A Tolnai Textilmúvek kisegítésére terven fe- UL! lül 11.000 méter rr unkásruhaanyagot gyártunk. Vállalásunk teljesítésével is segíteni akarjuk pártunk és kormányunk programmjának mielőbbi valóraváltását. Bízunk abban, hogy megyénk többi üzemei is tanulmányozzák a MÁVAG felhívását és november 7-e, illetve a tanácsválasztások tiszteletére új célok elérését tűzik maguk elé. Szelei János Papp Béla Boldog Mihályné gyárrészlegvezető, párttitkár. ÜB. elnökhely. Papp Mária sztahanovista előkészítő. Csala Lajos sztahanovista szövő. Augusztus elseje óta 1046 taggal gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei E A sürgető betakarítási, vetési munkák ellenére sem szűnt meg az érdeklődés az egyénileg dolgozó parasztok körében a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Az elmúlt héten újabb 106 egyéni gazda lépett a közös gazdálkodás útjára. Főleg a szorgalmas tsz. tagok szép jövede1- me van vonzó hatással a kívülállókra. A tiszafüredi Zöld Mező tsz-ben Gulyás Józsefnek 44 ezer 930 forint az eddigi termény és készpénz jövedelme. A betakarítás befejezése után pedig számítása szerint összesen 65 ezer Ft-nyi termény és készpénz jövedelemmel zárja az 1954-es gazdasági évet. Bődi Sándor. a szelevényi Szikra tsz. tagja a napokban vásárolt családi házat és tehenet a tsz-beli keresetéből. A kőteleki Petőfi tsz-ben Vona József 360 munkaegysége után 25 ezer 920 forintot visz haza. A Bariba családból négyen dolgoztak ezévben a Petőfi tsz-ben. Szorgalmas munkájuknak meg is van az eredménye. Évi keresetük meghaladja a 70 ezer forintot. Nemcsak a magasabb jövedelem vonzza az egvénlleg do’goző parasztokat a szövetkezet felé. Rojkó István volt 10 holdas középparaszt a múlt év őszén kilépett a tisza- földvári Petőfi tsz-ből. Akkor nem találta a helyét, mert sok hiba volt a szövetkezetben. Azóta is figyelemmel kisérte a szövetkezet munkáját, s a napokban ismét aláírta a belépési nyilatkozatot. Azért jövök visz- sza a tsz-be — mondotta — mert látom, hogy sokkal szervezettebben, nagyobb szorgalommal dolgoznak, mint az elmúlt évben. A karcagi Szabad Ifjúság tsz. tagjai az Országos Mezőgazdasági Kiállítá°r, is folvítték terménvei- ket, — kimagasló búza terméseredményeikről s termelési módszereikről a kiállítás látogatói is meggyőződhettek. A jászszentandrási Haladás* tsz. tagjai kiváló minőségű búzát termeltek az elmúlt gazdasági év nehéz időjárási viszonyai mellett. A község egyéni gozdái szinte versenyeztek azon. hogy minél több vetőmagot cseréljenek a tsz-ben termelt búzából. Az utóbbi két hónapban új termelőszövetkezeti gazdaságok alakultak megyénkben. A kengyeli már meglévő szövetkezetek eredményei láttán alakították meg a kengyeli egyénileg dolgozó parasztok a Harcos és a Béke tszcs-1. Jászdózsán Vörös Csillag, Fegyver- neken Gárdonyi Géza. Kenderesen Előre. Öballán Haladás és Béke, Tiszafüreden pedig Kiss Pál tszcs, néven kezdték meg működésüket az új szövetkezeti gazdaságok. Az újonnan alakult szövetkezetek tagjaival együtt augusztus és szeptember hónapban 1046 egyénileg dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodás útját. A korábban kilépni szándékozó tsz. tagok közül 919- en vonták vissza kilépési nyilatkozatukat. s jelentették be, hogy az új gazdasági évben is szövetkezetben dolgoznak. Az új'szászi tsz-ek befejezték az árpavetést Az újszászi dolgozó parasztok az elmúlt Hét végén befejezték az 1440 hold kukorica törését és a 220 hold napraforgó szedését. A szár betakarítás azonban kissé vontatottan halad, mert a fogatok többsége a trágyát hordja és vetőszántást végez. A termelőszövetkezetek, a Bem, a Szabadság tsz. és a Kossuth tszcs tagjai elvetették az árpát és a takarmánykeveréket. Az egyéni gazdák is végeztek az őszi takarmány- keverék vetéssel, s mintegy 10 százalékkal többet vetettek az előző évinél. Az árpavetéstervet azonban csak 65 százalékra teljesítették és elmaradtak az őszi búza vetésével A kenyérgabona vetés meggyorsítása érdekéiben tegnap este gaz- dagyűlést tartottak, ahol megbeszélték a munka meggyorsításának teendőit. Most már szinte naponta esik az eső és biztosítva van a gabona kicsírázása, megerősödése. Az újszászi dolgozó parasztok többsége igen jó gazda. A Bem tsz. tagjai például a kedvezőtlen időjárás ellenére egv kísérleti táblájukról holdanként 14 mázsás búzatermést takarítottak be. Koránérő tavaszi árpájuknak pedig 12 mázsa a termésátlaga. Viola András egyéni gazda tavasszal fejtrágyázott Bánkúti 1201-es búzából több mint 13 mázsát termelt egy holdon A kukorica és napraforgó termesztésben is vannak kimagasló eredményeik. (Mindezeket (bemutatják a tegnap megnyílt és ma estig tartó helyi mezőgazdasági kiállításon melyet a községi kulturotthonban a termelési bizottság kezdeményezésére rendeznek. A tiszavárkonyi Petőfi tsz tagjai a leg jobb földbe vetik a búzát A tiszavárkonyi Petőfi termelőszövetkezetben van olyan terület, ahol már több év óta kalászos után kalászost vetettek. A tagok tudták, hogy ez nem vezet jóra. hiszen évről-évre csökken a talaj nitrogéntartalma és egyre kevesebb gabona terem. Területi adottságaik miatt azonban a vetésforgón nem igen tudtak változtatni. Az idén a vetési munkálatok megkezdése előtt közgyűlést tartottak. Alaposan megvitatták a gabona- termesztés problémáit. Most már nem voltak egyedül, hiszen Fe- rencz; Imre, a szövetkezet agronómusa is segíti munkájukat. Fe- renczi elvtárs a közgyűlésen újból felelem venítette a tsz. tagok előtt a december 19-i párt- és kormányhatározat egyes pontjait. Különösen azokat a részeket, amelyek a gabonatermés hozamának növelésére vonatkoznak. A tagok js helyesléssel fogadták, hogy a legjobb földbe kerüljön a búza, hiszen nem közömbös az számukra, hány mázsa kenyérgabona lesz jövőre a kamrájukban. Nehézségeket okozott azonban a vetés- területek kijelölése, ugvanis a legjobb földek a háztáji területek voltak, ahol általában kukoricát, napraforgót, burgonyát termeltek. Végül is úgy határoztak, hogy a jövőévi bő termés érdekében a jelenlegi háztáji földeket is beállítják a közös vetésforgóba, és az idén abba vetik a búza egy- részét. Ez két okból előnyös. A háztáji területeken a betakarítást már elvégezték, mert az közelebb van a faluhoz. így ott a vetőágy előkészítésének nem volt semmi akadálya. Másrészt pedig jóerőben lévő földbe kerül idén a búza. A tsz. tagjai tavaszra ősszel megtrágyázott földet kapnak cserébe a most leadott háztáli területért. A szövetkezeti gazdaságban a vetőszántást már teljes égészében befejezték. Hétfőn reggel megkezdik a búza vetést és a jövő hét végéig teljes egészében be akarják fejezni. fl tiszaugi Petőfi tsz és a kunmárfoni Rákóczi tsz tagjai ne késlekedőnek a vetéssel Á kunmártoni járás területén is megkezdődött a kenyérgabona vetése. Az öcsödi szövetkezeti tagokat és egyénileg dolgozó parasztokat a multévi gabonatermés hozama figyelmeztette arra, hogy sokkal na. gyobb gondot kell fordítaniok a talajelőkészítésre és a vetés idejének megválasztásra. A Béke tsz-ben már be is fejezték a takarmánygabona vetését, és mindkét csoportban előrehaladtak a búzavetéssel. Ezzel szemben a tiszaugi Petőfi t sz-ben még a rozsot sem vetették el. A kunmártoni Rákóczi tsz-ben szeptember 30-án még hozzá sem fogtak a vetéshez. Pedig a tiszaugi Petőfi, s a kunmártoni Rákóczi tsz tagjai is több gabonát akarnak jö vőre a kamrában látni. Miért nem igyekszenek tehát a vetéssel, hogy ezzel is elősegítsék a nagyobb termést. I
