Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-20 / 248. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 október 20. 0 kffteieki határban határidőre befejezik a búzavetést Á kőtelekiek Nagykörű községgel varrnak párosversenyben rnár tavasz kezdete óta, s gyakran szerezték meg az elsőséget a mező- gazdasági munkában. Az árpavetési tervet már korábban teljesítették, búzavetésben pedig 70—80 százalék között tartanak. S minden jel arra mutat, hogy határidő előtt befejezik a munkát. A Petőfi és az Ezüst Kalász termelőszövetekezet- bem befejezéshez közeledik a kenyérgabona vetés. Egy-két napi munka van hátra. Az egyénileg dolgozó parasztok többsége is elvetett. A kapásnövények betakarítása pedig régebben befejeződött. Sokkal jobb eredményük lenne azonban a kenyérgabonavetésben, ha a község egyénileg dolgozó parasztjai nagyobb segítséget kapnak a gépállomástól. A fogatok többsége ugyanis a jó kukoricatermés betakarításával, valamint a cukorrépaszállítással volt elfoglalva hosszú időn keresztül. A vetés alá előkészített terület kezdetben alig szaporodott. A csataszögi gépállomástól pedig késve kapták meg a gépi segítséget Ennek egyik oka, hogy a gépállomás a megnövekedett igényekhez képest most már kevés géppel rendelkezik. A meglévő gépek munkáját pedig nem szervezték meg körültekintően. így fordult elő, hogy a tsz-ekben a vetőszántás befejezése után nem az egyéni gazdáknál folytatták a vetőszántást, hanem a mélyszántásba kezdtek. Nagyon fontos, hogy a mélyszántást még ezév őszén elvégezzék a traktorok. A napjainkban égetően sürgős munka azonban a kenyérgabonavetés, s a gépállomásnak ezt kellett volna minden erejével segítenie. A Szolnckmegyei Néplap szerkesztősége néhány nappal ezelőtt Kőtelek községben tartott sajtóan- kétct, amelyen nagyszámban megjelent dolgozó parasztok beszámoltak munkájuk eredményeiről. Márkus Máté egyénileg dolgozó paraszt mondotta el felszólalásában a fentieket. Id. Ulviczíki József hasonlóképpen nyilatkozott. (Elmondotta, hogy a kőteleki termelési bizottság már több ízben meghívta a gépállomás vezetőit, de azok egy alkalommal sem mentek el az ülésre. Ilyen körülmények között pedig nehéz megszüntetni a hiányosságokat. A gépállomás vezetői és a termelési bizottság közötti kapcsolat hiánya igen hátráltatja a dolgozó parasztok őszi mezőgazdasági munkáját. A kormányprogramm megjelenése óta a kőteleki szövetkezeti tagak és egyéni gazdák is nagyobb kedvvel dolgoznak. A Petőfi és Ezüst Kalász tsz-bem szinte megkétszereződött a közös vagyon értéke. A Petőfi tsz-ben ebben az évben 3 kg búza, 75 dkg árpa, 3 kg. széna, 1 kg. burgonya, 80 dkg. hántolt rizs, olaj, cukor, hús, sajt és egyéb járandóság jutott egy munkaegységre. S minden hónapban osztottak pénzelőleget is. — Nemrégen pedig új tagokkal erősödött a közös gazdaság. Az egyénileg dolgozó parasztok gazdasága' is sokat fejlődött egy esztendő alatt. Az állatállomány azonban nem növekedett megfelelően. Különösen a szarvasm&rhate- nyésztésben van elmaradás. Ennek legfőbb dka — mondotta Földes István egyéni gazda, — hogy kevés a legelő a kőteleki határban. A tiszasülyi állami gazdaság már évek óta jogtalanul használja a kőteleki dolgozó parasztok tulajdonát képező 731 —1. 795—1, 816—1, 791—1 helyrajzi számú földeket. Jártak már a járási tanácsnál, a megyei állattenyésztési osztálynál, sőt a Földművelésügyi Minisztériumban is, még sem kapták vissza a telekkönyvi- leg jelenleg is tulajdonukban lévő és a gazdaság területéhez nem ta- gosított 179 hold földet. A községben több mint ezer szarvasmarha van. A legelő pedig a 200 holdat sem éri el. Az állami gazdaság által használt földre a legeltetésnél rendkívül nagy szükségük lenne. A Földművelésügyi Minisztériumtól azonban még csak választ sem kaptak kérésükre. Helyes lenne, ha a minisztériumban gyors intézkedéssel tennének pontot a kőteleki dolgozó parasztok ügyére. Elegendő takarmány hiányában nehéz a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése. Az ankénton elhangzott felszólalások ismertetését a Néplap következő számában folytatjuk. — (A szerk.). j fl francia ifjúság eilenzi Nyugat-Németország felfegyverzésit Párizs (TASZSZ.) A Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség Országos Bizottsága Arcueilben, Párizs munkáslakta külvárosában ülést tartott. Guy Ducolomé, a szövetség főtitkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a francia ifjúság határozottan ellenzi Nyugat-Németország bármilyen formában való felfegyverzését. A francia ifjúság követeli, hogy a francia parlamenti képviselők utasítsák el a londoni határozatokat, miként annakidején az EVK-ról szóló szerződéssel tették. A bizottság az ülésen elfogadott határozatában és a Mendes-France kormányához intézett levelében újból leszögezte a francia ifjúság szilárd elhatározását, hogy nem engedi meg a bonni nevansisták felfegyverzését. (MTI.) Átnyújtották „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sxtálin-díjat Andrea Gaggero olasz lelkésznek EGY NAP» TISZAFÜREDEM /Iszi napfény aranyozza be a szőke és barna földeket, melyek elsuhannak nt ellettünk a Tiszafüred felé vezető úton. Néhol fehér csíknak látni az egy-egy fán vagy barázdán fennakadó ökömyá- lat. A fákról sárgult levelek hullanak a gabonamagvakat kívánó földekre, a zsíros barázdákat forgató ekék alá s néhol a zölden sarjadó vetésekre. Az útmenti akácosok néhány nap óta sok szorgalmas tiszafüredi tsz- tagot és egyéni gazdát látnak reggel és este, munka előtt és után. Kell is ez a mozgolódás, hiszen kevés még a vetés, múlnak a szép, napsütéses őszi napok s jövőre többet akarnak itt is. A községi tanács elnöke mondja ‘ — tehát így igaz, — hogy a kenyérgabonának csak mintegy negyedrésze van még a földben. Ezekben a napokban azonban a helyi Népfront Bizottság, a Termelési Bizottság és a tanács mező- gazdasági állandó bizottsága együttes munkája nyomán meggyorsult a munka. Okos, baráti szavakkal kopogtattak a dolgozó parasztoknál s azok megértették, hogy vetni kell saját maguk és az ország érdekében is. Sohasem volt nagyobb szükség erre, mint most, amikor közös dolgaink megoldására megtaláljuk egymás kezét és szívét s újult erővel fogunk hozzá községünk, megyénk, országunk jelien körülményeinek megjavításához, s a boldog holnapok megteremtéséhez. A tiszafüredi tanácsnál és a Népfront Bizottság tagjaival való beszélgetés közben ilyen és hasonló gondolatai támadnak a szemlélődő vendégnek, amikor találkozik ezeknek az embereknek igyekezetével, mellyel a község dolgozóinak ügyeit, bajait vizsgálják és orvosolják. Mit is kell h'rtelenében tenni? T/ égig járva a tanácsot és a községet, kiderül, hogy igen sokat. De vegyük sorjába, hogy mit tesz a tanács? Az első és legfontosabb teendő nyilvánvalóan a kenyérgabona elvetése. A tanács vezetői, a Termelési Bizottság és a Népfront Bizottság tagjai elmennek a termelőszövetkezetekbe, az egyénileg dolgozó gazdákhoz s baráti szóval kérik őket a vetés meggyorsítására. E munkának máris vannak kezdeti eredményei, sokasodnak a bevetett holdak. A községi Népfront Bizottság kezdeményezésére, a környék dolgozóinak önkéntes részvételével a csordajárás útvonalának 400 méteres szakaszát — ahol esők alkalmával egy méter mély viz áll és lehetetlenné teszi a közlekedést — rövidesen feltöltik és megjavítják. Dolgoznak itt tanácstagok és népfront-bizottsági tagok is. Az elmúlt vasárnap már 15 fogat hordta a földet, bizonyságul arra, hogy a segíteni-akarás, a dolgozó emberek ügyeivel való rendszeres törődés alapozza meg mind a tanács, mind a Népfront Bizottság iránti bizalmat. A Bajcsy-Zsilinszky-úton 1500 méteres hosszúságban járdaépítés folyik, szintén társadalmi hozzájárulással. A terméskövek és a homok szállításában örömmel segítenek az utca lakói a tanácsnak, hiszen nem kell sárban csoszogniuk, mint eddig, esős időkben. A Tiszai-útón, melyet itt Tisza- végnek neveznek, újabb 420 méteres szakaszon bevezetik a villanyt, olyan dolgozókhoz, akik mór öt éve várnak erre. Október 31-én kigyúl az itteni házaikban is a kultúrált életet, jólétet előrevetítő fény s az Annuskák, Pistikék és Jancsikák este is elmerülhetnek a mesék világába, kézbe kerülhet jobban, mint eddig a Szabad Nép. a Néplap, vagy Móricz, Mikszáth, Jókai stfb. egy-egy könyve. A tanács vezetői gondolnak a kicsikre is. Amiért jól tanulnak és az utcán rendesen, úttörőkhöz méltóan viselkednek, sportfelszerelést kaptak. A legfiatalabbak után meg kéül említeni azt is, hogy a tanács a napokban tizenhárom idős, elaggott dolgozót résziesített 100—150 forintos segélyben. \/T eg kell emlékezni Vályi János Tisza-utcai lakos öröméről is. Vályi János idős ember, 1919-ben már a Vörös Hadseregben harcolt hazájáért, a szocializmus megvalósításáért. Megsebesült, megrokkant s így élte éveit az ellenforradalmi rendszer alatt. A fel- szabadulás után fellélegzett ő is, sorsa azonban még nem javult megfelelően. A községi tanács szociálpolitikai állandó bizottsága, élén Kultsár Istvánnal, segítségére sietett Vályi Jánosnak. A tanács vezetőinek támogatásával szervezni kezdett annak érdekében, hogy új, szép, megfelelő házat kapjon az az ember, aki maga már nem "képes építésre, de szívéiben már régen egy új, szocialista haza megteremtésének vágya ég. A szükséges építési anyagok már a helyszínen vannak Szűcs Rudolf, Vincze András és még több tanácstag közreműködése, személye« segítsége nyomán. Mató István kő- rr.lives is készen áll a munkára, hogy még a tél előtt elkészüljön Válvi János háza. TT j, kényelmes házának falai élete végéig a szocialista hazát építő emberek erejéről és megbecsüléséről beszélnek Vályi Jánosnak. Mennyivel több ez a ház egyszerű ajándéknál! Erről és hasonló tettekről lehet majd mindinkább megismerni a tiszafüredi tanácsot és a dolgozók által választott tanácsokat. íme egy csokor, az egynapos látogatás tapasztalataiból. Nyilvánvaló az eddigiekből is a következtetés: ha még hibákkal terhesen is, de kialakul a dolgozó emberek érdekeit szolgáló, ügyeiket .eredményesen intéző tanács Tiszafüreden is. S a dolgozó emberek egyre jobban a magukénak érzik a tanácsot itt is. Róma (TASZSZ). Október 17-én Rámában a. Művészeti Dolgozók Szövetségének épületében átnyújtották a „Népek közötti béke megszilárdításáért” elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjat Andrea Gaggero lelkésznek, a neves olasz közéleti személyiségnek, a lelkes békeharcosnak. A teremben tartózkodott A. J. Bogomolov, a Szovjetunió nagykövete, a népi demokratikus országok diplomáciai képviseleteinek? vezetői. . Az ünnepséget Pietro Nenni nyitotta meg. Átadta a szót Concetto Marchesi professzornak, a Nemzetközi Sztálin-békedíj Bizottság tagjának, aki Andrea Gaggero életéről és tevékenységéről beszélt. Marchesi professzor emlékeztetett, hogy Gaggerót 1944-ben, fiatal lelkész korában a fasiszta rendőrség letartóztatta, mert tevékenyen résztvett a hitleristák elleni parti- zánmozgalomban és 16 évi börtönre ítélte. Gaggero két évet töltött el egy német koncentrációs táborban. 1950-ben résztvett a varsói béke- világkongresszuson. Ezért az egyházi hatóságok eljárást indítottak ellene. Az egyház megfosztotta tisztségétől és megtiltotta, hogy papi funkciókat teljesítsen. Gaggero az üldözés ellenére hű marad a szegényekhez és mindazokhoz az olaszokhoz — katolikusokhoz és nemkatolikusokhoz - akik az új háború megakadályozásáért harcolnak — mondotta befejezésül Msrchesi professzor. Ezután Pietro Nenni szólalt fel. Elmondotta, hogy a rendőrség megtiltotta a római színházaknak, hogy helyiséget bocsássanak rendelkezésére Gaggero nemzetközi Sztálin- békedíja átnyujtásának ünnepségére. A díjat Moszkvában kellett volna átnyújtani, de az olasz kormány nem adott útlevelet Andrea Gaggerónak. Pietro Nenni élesen elítélte az olasz hatóságoknak ezt a lépését. Dörgő taps közepette adja át Andrea Gaggerónak a Nemzetközi Sztálin-békedíj oklevelét és aranyérmét. Andrea Gaggero válaszbeszédét az egybegyűltek nagy figyelemmel hallgatták meg. A nekem juttatott Sztálin-díj nem az én személyes kitüntetésem. Azoknak az eredményeknek elismerése, amelyeket az olasz nép egész országos békemozgalma elért — mondotta a többi között Gaggero. — Tevékenységem annak példája, mennyire méllyé sikerült tennünk egységünket a béke megszilárdításának nemes munkájában. Ami bennünket, katolikusokat illet, munkánkban az a kívánság vezet bennünket, hogy hívek maradjunk Krisztus legfőbb tanításához, a felebarát! szeretet törvényhez és megőrizzük az emberek legfőbb ja-< vát, a békét. Csak a béke biztosíthatja minden népnek hite, kultúrája, története és élete védelmét. A béke nem óvható meg egymással szemben ellenséges tömbökkel és háborús egyezményekkel. A béke híveinek munkája távolról sem fejeződött még be. Még számos akadály áll a béke megszilárdításának útjába. Harcoltunk az Európai Védelmi Közösség ellen és most harcolunk Németország felfegyverzése ellen. Engedjék meg, hogy kifejezzem reményemet, hogy minden jőaka- ratú emberrel együtt sikerül megteremtenünk a népek közötti testvéri barátságot és sikerül még nagyobb hozzájárulással elősegíteni az egész világ békéje megteremtésének ügyét. (MTI) A japán nép normális kapcsolatok kiépítését követeli a Kínai Népköztársasággal és a Szovjetunióval ,Uj Kína*’ Peking (TASZSZ). Az hírügynökség közli: Szoici Taguci, a Japán Szakszervezeti Főtanács titkára október 15- én tett nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányának a Japánhoz való viszonyról közzétett közös nyilatkozata élénk visszhangra talált a japán nép körében. Taguci elmondotta, hogy a japán nép, amelynek sok szenvedést okoz az amerikai-japán ..kölcsönös biztonsági segélyegyezmény“, erélyesen követeli Japán Kínával és a Szovjetunióval folytatott kereskedelme korlátozásainak magszüntetését. Taguci szerint ez a követelés már országos mozgalom jellegét ölti. „Ha megszüntetnék a kereskedelmi korlátozásokat, rengeteg munkanélküli jutna ismét munkához. Azok a közép- és kisvállalatok pedig, amelyek most becsuknak, újabb életösztönzést kapnának". — Ohó-tick kidufaltálládi diák a néft kátóü Szabó Pál író nyitotta meg előadásával Kisújszálláson a Könyvhetet. Mikor említettem neki, hogy Móricz Zsigrrmod a tanítványom volt, megölelt örömében. — Eljött a megyei tanács képviseletében az a jókötésű paraszt- ember ,. i a neve nem jut eszembe . i s ■— Csőtó István s I, —1 Az, az ..« értelmes, invenció- zus férfi... Szóval az is igen megörült, mikor találkoztunk. Szereli Móriczot, biztatott, hogy közöljem emlékeimet híres íróvá lett diá- komról. Legközelebb megint írdk levelet, öcsém. Hiszen annyi minden zsong bennem abból a néhány esztendőből, mialatt Zsiga Kisújszálláson diákoskodott. így jelentette be egy héttel ezelőtti legutóbbi levelét Barla Szabó Jenő, az öreg tanár. Böngészgette Mórizs Zsigmond „Forr a bor" és „BáT‘ című regényét... s olyan jólesett visszarepülni a fiatalsága idejébe. Menjünk el az öreg tanárral s tanítványával abba a kedves környezetbe, melyet az író Is megörökített műveiben. s Pal lagt Gyulát, az író nagybátyját 1893 szeptemberében választották meg gimnáziumi tanárnak Kisújszálláson. Ide költözött hát édesanyjával, Nyilas Katalinnal, A 15 holdas gazdánál, Rázsó Jénoséknál béreltek lakást “ a mostani Kossuth Lajos-utcában. A gyermektelen házaspár megszerette az egyszerű idős papnét és fiát, az előzékeny fiatal tanárt. Barátságuk akkor is fennmaradt, mikor három esztendő múltán Pallagi Gyula az igazgatói lakásba költözött. Szívesen látott vendég volt Rázsó- éknál Móricz Zsiga is, aki 1896 utolsó napjaiban jött diáknak az itteni gimnáziumba. Az igazgató unokaöccse sokszor bekopogtatott és szívesen elbeszélgetett a tisztes Öregekkel. Mindig mosolygósán, nevetve fogadta az öregasszony és Zsiga ilyenkor még a bánatát is feledte.. s így történt akkor is. 11 Eszter néni a kemencét fűtötte, éppen kész volt vele. — Megálljon csak, mindjárt lesz friss lángos. Zsiga nagyon szerette a lángost, boldog volt, hogy kap abból. (Forr a bor 98. L) Majd a tőzegkészítésre hívta fel figyelmét a néni. — Látta-e már az úrfi, hogy készül a tőzeg? — Igen! —< kiáltotta Zsiga —. hogy a trágyát elégetik tüzelőnek, ahelyett, hogy kihordanák a mezőre. — De sohase látta, mikor csinálják. — No, ezt megnézem, hol is van? — Hátul az udvaron •— mondta a néni és örömmel vezette ki Zsigát az udvar hátuljára. Az pedig csodálkozva nézte, hogy nagy területen ki van rakva az udvar téglákkal. A téglák trágyából voltak készítve. Ezeket rakják össze boglyába, mikor jól megszárad, ezzel ffitenek egész évben. Errefelé nincsen erdő, a fa nagyon drága. Kilóra veszik a fát a boltban, hát úgy segítenek magukon, ahogy lehet. (Forr a bor 99. 1.) Majd János bácsi elmondta, hogy a földjüket felesbe adták ki. r— Kinek? — Hát a Vömnek. — Hiszen maguknak nincs gyermekük, — Attól még lehet vöm — nevetett az öreg. — Még dézsmát is adnak a föld félhozama mellett. — Milyen dézsmát? —• Hát gyermakdézsroát. Négy gyermekük van, elhoztunk egyet. Mi neveljük fel, édes gyermekünkként gondozzuk. Majd meglátja, milyen sugártermetű lányka. Rozikának hívják, vidám teremtés. ID Máskor nehéz töprengés közepeit járta a várost Mőricz Zsiga. A segítő-egyleti bál gondja nyomta Mint ifjúsági elnök — 6 volt a rendező. Megnyugodni betért Rázsóék- hoz. — Ei, úrfi. Szép, hogy eszébe jutunk. No, tessék besétálni — fogadta melegen a diákot János bácsi. Kis idő múlva mán ott ül Zsiga a két öreg között az asztalnál, a kis petróleumlámpa világában. Kedves, jó emberek! A néni sietett előhordani mindent, ami jó. Túrós, kapros bélest tett az asztalra. — János bácsi, mondja csak, miért csinálnak ebben a városban ilyen magas deszkakerítéseket? — Nem tudom t— volt a válasz —■> ez így szokás. — De valami okának kell lenni, valaki, aki elkezdte, meggondolta, miért csinálta. Miajd más témára térnek'. —* Azt mondja meg nekem a bácsi, mi haszna van magának abból, hogy csendőrök vannak, meg bíróságok vannak, meg polgármester van, meg közigazgatás van? A bácsi nevetett. — Hát ők szedik az adót — mondotta. — Hát mondja meg, mi haszna van magának abból, hogy az országban adót szednek? — Bizonyosan az országnak szüksége van rá. Ha nem lenne, talán csak nem szedné. —11 No figyelje csak, mit gondolok: az ország azért szedi az adót, hogy a polgárságnak hasznára lehessen. Általában íjnindenkinek, akinek az országiban lakozása van, A néniegy darabig szótlanul hallgatta a beszédet, majd közbeszólt: — Igazán furcsákat kérdez az úrfi. — És ráncos arca nevetéssel volt tele. Bizony nekünk a felettes hatóságra sohasem volt szükségünk! Neki volt én reám szüksége. (Folytatása következik.)
