Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-02 / 233. szám
1E54 Oktober 2. bZOLNOKiVIEGVEl NÉPLAP Bz önlcillségcsöhkentés problémái a szalntkl Cukorgyárban Az életszínvonal emelésének feltétele a munka termelékenységének növelése és az önköltség csökkentse. Az első tényező, a termelékenység terén szép eredményt ért el a szolnoki Cukorgyár, mert termelését — a háború előtti színvonalhoz képest — 24 százalékkal növelte s ezzel a kristálycukor önköltsége is csökkent. Nem akarom ezzel azt állítani, hogy ezen a téren nincs tennivaló. A termelékenység növelésére még sok lehetőség nyílik, amit nem merítettünk ki. Ez alkalommal azonban az önköltségcsökkentés problémájával akarok bővebben foglalkozni, illetve azokkal a tényezőkkel, amelyek útját állják annak, hogy olcsóbb cukrot termelhessünk. Tű Rákosi elvtárs is felhívta aura figyelmünket pártunk III. kongresz- szusán, hogy a kommunistáknak, a gazdasági vezetőknek a dolgozók segítségével szigorú rendet és fegyelmet kell teremteni a termelésben, A rend és a fegyelem az előfeltétele annak, hogy jól tudjunk gazdálkodni s eredményesen oldjuk meg az önköltségcsökkentés feladatát. Két dologra kell itt különösen figyelemmel lennünk. A külső tényezőkre egyrészt, másrészt a belsőkre: üzemünk dolgozóitól is függ a költségek alakulása. A cukor önköltségének legnagyobb hányada az anyagköltség s ebben tekintélyes részt foglal el a cukorrépa ára. A termelés emelése érdekében kormányunk jelentős prémiumot biztosított a termelőknek — s így is van ez rendjén. Azt azonban már nem lehet rendnek nevezni, hogy nagyrészt termelőink hibájából a megtermelt cukorrépa nagv cukorveszteséggei érkezik a gyárba. Az érési kísérletek ugyan pontos cukormeghatározást adnak, azonban ebből a cukortartalomból nagyon sok elkallódik, amíg a répa a gyárba érkezik. m Á kiszedett répa élő anyag. lélegzik a kiszedés után is s súlya csökken, mert a légzés során a cukor széndioxiddá és vízzé oxidálódik. 10 C fok hőmérsékleten ezek a reakciók a rendesnél négyszerié nagyobbak. A hőmérséklet tehát sok cukorveszteség okozója. Ez ellen különféleképpen védekezünk: gyékénytakarókkal, mésztej- jel s általában azzal, hdgy a meleg szeptemberi hónapban csak 5 7 napi készletet tárolunk. Ezek szerint, mi meg tudjuk védeni a répát a jelentősebb cukorveszteségtől. Nem tudjuk megakadályozni viszont a cukorveszteséget addig, míg át nem adják vidék; átvételi helyeinknek. A gyár ugyanis pontos szedési és átvételi programúmat ad a termelőknek, ezt azonban nem mindenki tartja be. így az engedély nélkül kiszedett répa rosszul betakarva hetekig fül- led a répaföidön. Az ilyen nyersanyag nem a cukorkészletet, hanem a melaszt növeli. Nagy károkat okoz a gaz is. Amellett, hogy a répa rothadását is előidézi, eltörni a gyári berendezéseket, egyenetlenné teszi a szeletelést s végül is a kilúgozási veszteséget növeli. Gátja a termelésnek a répával berakott kő, mely vágógépeinket tönkreteszi s nyilván mindenki tudja, mennyire drágítja a gyártást n külföldről importált vágókések beszerzése. PQ Fontos tehát a gyártól kapott ütemtervek pontos betartása. így tesz a kengyeli Sallai tsz. az abo- nyi Lenin tsz s más termelőcsoportok. Mindig ütemterv szerint gaz- és kőmentesen adják át a répát. A gyáron belül értünk el eredményeket eddig a cukorveszteségek csökkentésében. Itt is vannak azonban további lehetőségek s főleg a technológiai fegyelem pontos betartása vezethet nagyobb kihasználáshoz. Kerülni kell az olytan vesenyt, mely műszakváMskor abban mutatkozik meg, hogy a veszteségek emelésével akarja egyik műszak a másikat túlszárnyalni. A szocialista munkaverseny nem enged meg jlyen módszereket. L±j A másik nagy lehetőség az önköltségek csökkentésére a gyári anyagok: szén, mészkő, koksz, szűrőruha stb. felhasználásának csökkentése. Az üzemrészek pontos, A jászberényi Aprítógépgyárban péntek reggelig befejeződött a III. Békekölcsön jegyzése, összesen 741 munkás, műszaki és adminisztratív dolgozó tett eleget hazafias kötelességének s 200 ezer 700 forint értékű’ kötvényt jegyeztek összesen. Az utolsó napokban is sokan voltak olyanok, akik jó példával jártak elől. A lemezlakatosműhely- ben Gömöri László 900 forintos keresete mellett 500 forintot, a TMK- bam Kovács István 900 forintos összehangolt munkája — csakúgy, mint az elmúlt évben — most is eredményeket hozhat. A szén helyes tárolása lehetővé teszi a kalóriaveszteségek elkerülését. A szállítóvállalatok ütemszerű szállítása is az önköltségcsökkentés követelménye, mert az áruátvétel és kirakás rohammunkát igényel, ami 50 százalékkal drágább, sőt ebben az évben már kényszerkirakást is akozott vállalatunknál. Az ilyen munkában természetesen nincsen köszönet. Az így lerakott szenet vagy mészkövet mégegyszer át keil rakni, hogy a felhasználási helyre juttassuk, ami egyben újabb költséget is jelent. Az elmúlt évben kilónként ' két fillérrel emelkedett gyártási költségünk a vasútnak fizetett kocsiálláspénz miatt. Ez a költség majd minden évben megismétlődik s feltehetjük }tt a kérdést: a gyár az cka ennek? A gyár vágányhálózata nem erre a kapacitásra készült és karbantartása is sok kívánnivalót hagy. Lehet-e itt sablonosán alkalmazni a kocsifordulót, amikor annak lehetőségét meg sem teremtettük? Bizonyos, hogy a rakodást végző dolgozók munkafegyelmének megszilárdulásával ez az összeg csökkenne, de meg nem szűnne, mert a százvagonokra menő kocsiforgalom úgy telerakja vágányainkat, hogy a kiállítás idejére egyes kocsik már álláspénz alá esnek. no Csak pár kiragadott példát közöltem az önköltségcsökkentés lehetőségeiről. Azonban ezernyi 1e- hetőség nyílik arra még, hogy a pazarlást megszüntessük. A párt és a becsületes dolgozók százai segíteni fogják üzemünket az önköltségeik csökkentéséért vívott harcban. KAR LÁSZLÓ igazgató keresete mellett 1000 forintot, Kreuter Ferenc minőségi ellenőr 1300 forintos keresete mellett 1000 forintot jegyzett. A kölcsönjegyzés eredményei a gépgyár dolgozóinak lelkes hazaszeretetéről tesznek tanúságot, A jegyzés befejezésekor elhatározták, hogy forintjaikon kívül jó munkájukkal szolgálják országunk gazdasági megerősödését, a tervek végrehajtását. Az Aprítógépgyárban 200.700 forintos eredménnyel befejeződött a kölcsönjegyzés A kiállításon látottakat a tsz-ben megva lásítjuk IaZOK KÖZÖTT I voltam én is, akik felutaztak Pestre, hogy megnézzék az őszi Mezőgazdasagi Kiállítást és Vásárt, Nagy élmény volt számomra Azzal az elhatározással mentem, hogy mindent megnézek töviről-fregyire. Ebből persze nem lett semmi, mert sokat láttam ugyan, de mégsem mindent. Nagy érdeklődéssel vizsgáltam a népi demokráciákból hozott gépeket. Különösen megnyerték tetszésemet a román és a német gépek. Saját szememmel győződtem meg arról, hogy vélünk együtt a szomszédos baráti országokban is hatalmas fejlődés előtt áll a mezőgazdasági termelés. ITTHON. | a szolnoki Tisza Antal tsz-ben jószággondozó vagyok. Érthető tehát, hogy legfőképpen mégis az állattenyésztés érdekelt. Láttam a különböző állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kiváló tepyészjószágait, beszélgettem a jószággondozókkal és mondhatom, nagyon-nagyon sokat tanultam.'. A kiállítók eredményeiket azoknak a módszereknek alkalmazásával érték él, melyeket mindannyian ismerünk. Biztosították a megfelelő takarmányozást, gondoskodtak az -állatok tisztántartásáról, és a kiváló egyedek továbbienyész- téséről. Már ott elgondolkodtam a látottakon. Egy kis irigységgel szemléltem a sóik, szép jószágot. Elhatároztam.', hogy én is alkalmazom, s egyre inkább megvalósítom azokat a módszereket, amelyekkel javítani lehet az állattenyésztést |a kiállítat kapuit bezár * ták. Én is hazajöttem és végzem mindennapi munkám. Az ott látottakat azonban nem.' felejtettem el. Most azon vagyok, hogy amit ott tanultam, azt itthon a gyakorlatban megvalósítsam'. Elsősorban a takarmány biztosításáról gondoskodom és még jobban gondozom a rámbízott jószágot. Termelőszövetkezetünknek megvannak azok az adottságai, amelyeknek a felhasználásával a kiállításon megszerzett tapasztalataimat a gyakorlatban alkalmazhassam. |SZERETNÉM, | ha azok a gazdatársaim és tsz-tagok, akik velem együtt megtekintették az őszi Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt, megírnák, vagy elmondanák, hogy milyen módon hasznosítják már most azokat a módszereket, amelyeket a legjobbaktól Pesten eltanultunk. I Seller István, tehenész. Örömmel olvastuk Seller István szolnoki levelezőnk írását. Megyénkből is többezren nézték meg az őszi Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt, örülnénk, ha olvasóink megírnák, hogy a mezőgazdasági kiállításon szerzett tapasztalataikat hogyan hasznosítják már most az őszi írezőgadasági munkák idején, az állattenyésztésben pedig a télre való felkészülés során. Ä hozzánk beküldött írásókat lapunkban közöljük. Ilymódon azoknak Is tudomására hozzuk a mezőgazdasági kiállítás gazdag tapasztalatait, akik nem vehették részt azon. (A szerte.) A Néplap intézte el Úgy döntöttünk, hogy rumot iszunk, nem az én döntésem volt, az egész családé. Négy megtermett, felnőtt tagja van családomnak. A rum sokak szerint jó gyomorfájás el-* len, jó éhgyomorra, teával is fogyasztják. Fogtam a kétdecis rumos üveget, elmentem a „Gólya“’ féle italmé- résbe. Egyenesen a pénztárhoz és kértem két deci rumot. Nincs! — hangzott a könyörtelen, ellentmondást nem tűrő válasz. Tényleg nem volna rum? Hisz tegnap is egy egész sor üveggel láttam. A kíváncsiság a pulthoz vezetett. Tegnap jól láttam, valóban jól. Egy kis üvegajtós fa'liszekrényben most is kb. 20 dugaszolt literes üveg állt, rajta a magyarázó szó: „Tearum". A csaposok egyikétől megkérdeztem, van-e rum, vagy a szemem káprázik? A csapos azt válaszolta, hogy az I vegekben valóban rum van, de csak literszámra adják, üveggel együtt. Ez baj —mondtam én t—■ és megesküdtem anyámra, apámra, hogy egy liter rumot képtelen vagyok meginni. Az üvegre meg semmi szükség nincs, mert paradicsomfőzés után vagyunk. Elkezdtem könyörögni, de minden hiábavalónak bizonyult. Öriási ötletem támadt. Azt mondtam, hogy ha nem kapok két deci rumot, a Néplapba fogom megírni. A csaposok között kitört a pánik. s most ők kezdtek el könyörögni. Adunk, amennyi csak kell, fél litert, három decit, két decit, ha kell egy gyű- szűvel is, csak a lapba ne írjam meg. Diadalmasan vonultam a pénztárhoz nyomomban az italmérés vezetője Szigorúan utasította a pénztárost, hogy azonnal adjon ki két deci rumra blokkot. Az italmérésben álldogáló emberek, alkik szintén nem kaptak rumot (mertcsak fél decit akartak inni), meghallották a vezető utasítását, körülállták a pénztárt s egy-egy fél deci rumot kértek. Helyes lenne, ha a Vendéglátóipari Vállalat vezetői megszüntetnék a visszaéléseket s lehetővé tennék, hosv az emberek, ha kell egy fél decj rumot is megihassanak. — Kojó — A gépállomásuk üzemi üizatisigai segi’sék az őszi mezőgazdasági munkák e vészését A december 19-i párt- és kormányhatározat megvalósításában a mezőgazdaság szocialista üzemei, a gépállomások, állami gazdaságok igen fontos szerepet töltenek be. A gépállomások jó munkájától függ, hogy a hátralévő őszi.betakarítási ír unkát, rizsaratást, csép- lést, valamint a talajelőkészítést idejében el tudják-e végezni. Ennek sikerétől függ a kenyér- és takarmánygabona terméshozamának növekedése. Az állami gazdaságok, de különösképpen a gépállomások előtt álló feladatok megoldásában kell nagy segítséget nyujtaniak a szak- szervezeti bizottságoknak. Első és legfontosabb teendő, hogy az üzemi bizottságok küzdjenek a jó munka- feltételek megteremtéséért. A traktorosok számára biztosítsák az üzemi étkeztetést. Gondoskodjanak az egészségügyi követelmények megtartásáról. Hozzák rendibe és tartsák tisztán a munkásszállásokat, lássák el ágyakkal, szalmazsákokkal, tűzhelyeikkel és gondoskodjanak a téli tűzrevalóról. Az üzemi bizottság kísérje figyelemmel, hogy a dolgozók munkájuk után megkapják-e időben és hiánytalanul fizetésüket. Követeljék meg szigorúan a védőberendezések, védőruhák biztosítását, de lépjenek fel minden olyan nézet ellen, amely a pazarlást szolgálja. Legyenek éber őrei a szocialista tulajdonnak. Ne forduljon elő olyan eset, mint a fegyverneki gépállomáson. A gépállomás igazgatója az állami vagyont képező dróthálókat, vascsöveket, beton oszlopokat saját céljaira használja fel. A dolgozókról való gondoskodás, a rr unkafeltételek biztosítása mellett az üzemi bizottságok másik feladata a verseny szervezése. Első és legfontosabb teendő, hogy ne csak a tervek teljesítésére, hanem kiváló minőségű munkára serkentsék a dolgozókat. A szán-« tásnál ne legyenek vakbarázdák, A magágyat a vetés alá úgy készítsék el, hogy a termés betakarítását géppel is lehessen végezni. Különösen fontos, hogy a gépek teljesítő képességét kihasználják. Ennek érdekében szervezzék meg a gépállomásokon a két műszakot. Az őszi méyszántást ebben az esztendőben és nem a tavasz folyamán kell elvégezni, mert a határidőre elvégzett talajmunka segíti elő a terméshozam növelését. Az üzemi bizottságok emellett a takarékosságra és az önköltség csökkentésre is ügyeljenek. Szüntessék meg a pazarlást. Gondoskodjanak arról, hogy az újtíási mozgalom és a munkamódszerátadás eleven legyen. Cseréljék ki tapasztalataikat, vonjanak be a szakmai továbbképzésbe szakembereket. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében lépjenek fel az igazolatlanul mulasztók, lógó- sok ellen. Tartsák szemelőtt, hogy a munkaverseny, a termelési tervek teljesítése csak szilárd munkafegyelemmel valósulhat meg. Az üzemi bizottságok egyben gondoskodjanak a verseny rendszeres értékeléséről. A karcagi gépállomás traktoristái most az őszi munkák megindulása kezdetéin versenyre hívták megyénk gépállomásait. Különböző szervek hibájából azonban rr.ég nem értékelték ezt a versenyt és nem szerveztek hozzá csatlakozásokat. A gépállomások üzemi bizottságai, a karcagiak versenyfelhívása alapján saját üzemükre vonatkoztatva, dolgozzák ki a mun- kaverseny feltételeit. Idejében elvégzett, gondos munkával tegyék lehetővé az őszi mezőgazdasági feladatok mielőbbi elvégzését. Ötvös József, MEDOSZ megyei elnök. Legfőbb tennivaló: a vetés Ä városi párt-végreh'aj tóbizottsági ülés — melyen résztvettek a termelőszövetkezetek elnökei is 1— értékelte az őszi szántás-vetést. Megállapította, hogy — főleg a gabonavetés területén —1 komoly lemaradás van, mivel őszi árpa előirányzatunkat csak 65—70, rozsvetési tervünket pedig mindössze 30— 40 százalékban teljesítettük. Ősz: búzát pedig szeptember 28-ig egyáltalában nem vetettek, sem a szövetkezetek, sem az egyénileg gazdálkodók. A vetés meggyorsítása érdekében a termelőszövetkezeti párttitkárok részére titkári értekezletet, maid azt követően a tsz-ekben aktivaülé- seket tartunk. Az egyéniekkel pedig a következő módon foglalkozunk: A városi tanács mezőgazda- sági osztálya dűlőnként kiválogatja azokat « dolgozó parasztokat, akik a tavaszi és nyári munkák idején szorgalmukkal példát mutattak és közülük mintegy 60—80 embert meghív a vasárnap tartandó kibővített termelési bizottsági ülésre, melyen megvitatják a korai vetés előnyeit és szükségességét. A vitán részvett dolgozó parasztokat aztán megbízzuk azzal, hogy odahaza, saját dűlőjükben szervezzenek kisgvűlé§t és azon is vitassák meg az őszi munkákkal kapcsolatos problémákat. Fe’hívjuk az aktivisták figyelmét arra, hogy salát példamutatásukkal is segítsék a vetés gyors és jóminőségű elvégzését. A párt-végrehaitöbfzottság emellett szombaton és vasárnap több kisgyűlést szervez a központi tanyarészeken, tanyai iskolákban, melyeken szintén az őszi tennivalókról lesz szó. DOBOSI IMRE Jászberény, Városi Pártbx. Munkásszállás Az 51. Teherautófuvarozási Vállalat gépkocsivezetői közül sokan jöttek vidékről. A vállalat szállást rendezett be számukra. hogy munka után második Otthonukban pihenjék kt fáradalmaikat. Egy ilyen munkás- szállást néztünk meg a Ver- seghy-útan, • Meleg őszi délután van. Ilyenkar sem csökken a forgalom a Vörös Csillag és a Verseghy-út környékén. Egyik autó téglát, a másik kavicsot hord az épülő háziakhoz. A lovaskocsik, a vontatók pedig ezekben a napokban a cukorrépa és kukorica szállításával vannak elfoglalva. Az egész utoa zajos, csak a munkásszálláson honol a csend. Benyitunk. Kísérőnk, Serfőzőné adja tudtunkra, hogy ez a szoba rr. ennyivel kényelmesebb a réginél, amelyik az udvaron volt még a tavasszal. Valóban otthonias kis szállás. Az emeletes ágyakra katonás rendben simulnak a pokrócok és alóluk kivirul n frissen mosott fehér lepedő. Tizenegy dolgozó ennek a tiszta lakásnak a tulajdonosa. Az ágyak végénél éjjeliszekrények és hosz- szú fehér pad, amelyre éiszakán- ként ruhájukat rakják. Mindjárt a bejárat mellett politúrozott fehér asztal, rajta vizeskancsó, po- hanskkal. hozzá székek. Nem hagyhatjuk szó nélkül a szobából nyíló kis helyiséget sem. Három mosdótál, barna ruhás- szekrény, állványos tükör a berendezése s ez lehetővé teszi, hogy minden pihenés előtt megtisztálkodjanak a dolgozók. Persze, nem ez a három mosdótál szolgálja csupán a tisztálkodást, Ä vállalat udvarán alig pár hónapja készült el az új fürdő, meleg vízzel, zuhanyozóval. A fürdőt külön kabinokkal is ellátták. Az új épülettel nemcsak a rendes tisztálkodást, az emberhez méltó pihenő kérdését tudták megoldani a vállalatnál. Elég hosszú idő után, de biztosították a rendes ebédlőt, az elég jól felszerelt kuTturhely iséget. Á szoba egyik felében hatalmas könyvesszekrény, tele szép- irodalmi és szalkkönyvekkel. — Bárki ránéz a könyvekre, nyomban megállapíthatja, hogy sokszor forgatják őket. Munka után a ping-pong asztalt is igénybe vehetik a dolgozók. Mikor az -alkony leszáll, a munkásszállás ajtaján is felkúszik a rolló. Mire a portásfülkébe akasztott villanyóra 8-at mutat, egyre több gépkocsivezető szállingózik kényelmes pihenőjére. Balázs Ferenc elvtárs is megkezdi esti szolgálatát. Vigyáz B rendre, tisztaságra és nem utolsósorban a csendre, hogy reggel kipihenve kezdhessék napi munkájukat Takács Mihály, Kántor Gyula és a tőbbiefc
