Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-14 / 243. szám

1954 október 14. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP EGY Éj VELENCÉBEN Színes osztrák film, Jolsann Strauss operettjéből J ohann Strauss, az „Egy éj Velencében“ című operett szerzője 1825-ben, Bécsben szüle­tett, itt is halt meg 18^9-ben. — Bécsben tanult zenét s 1844-ben önálló zenekart szervezett. A hí­res zeneszerző apjától, idősebb Johann Strausstól örökölte a „ke­ringőkirály’“ címet. Johann Strauss munkásságához kapcsolódik a bé­csi operett első virágkora. Operett­jeivel, a „Denevérrel“, a „Cigány­báróval" és később az „Egy éj Ve­lencében“ című zeneművével nagy sikert ért el. * IT arneválra készül Velence. — Ezen az estén érkezett Velen­cébe az öreg Urbinó herceg, pom­pás kíséretével. Palotájában a vá­ros színe-java fogadja. Többek kö­zött Delequa szenátor, aki mái’ nem a legfiatalabb éveit éli, de annál szebb és fiatalabb éjfekete hajú felesége — Barbara. A léha, semittevő herceg kapva kap szol­gája szaván, aki elmondja, hogy a legszebb asszony Velencében a szenátor felesége. Kiadja a paran­csot szolgájának, Caramellónak, — hogy hozza el az éj folyamán Bar­barát. Delequa ismerve Urbinót, úgy dönt, hogy biztosabb, ha feleségét eltávolítja a herceg közeléből és elküldi egy Velence melletti Ko­lostorba. Barbara dühösen veszi tudomásul férje elhatározását, hi­szen egy éjszakai karneválon egy daliás velenceivel akar találkozni. A szerelemre vágyó asszony azon­ban hamar feltalálja magát. Ru­hát cserél a házába bejáratos ha­lászlánnyal, Aninával, aki egyéb­ként a herceg szolgájának szerel­mese. A véletlen közbeszól ésAni- nát nem kolostorba kísérik, ha­nem az álruhás Caramelló a her­ceg palotájába viszi. A csalafinta­ság azonban hamar kiderül s Ca­ramelló mindent elkövet, hogy Aninát megmentse a herceg elől. * A szenátor házában közben ^ Delaqua eppen a komornát öltözteti felesége ruháiba. Rájött, hogy szüksége van a herceg támo­gatására és ezért elviszi felesége ruháiban a komornát a herceg palotájába. Urbinó tanácstalanul veszi tudomásul, hogy most már két szenátorné van házában. * V/" ajjon melyik az igazi? Közben megérkezik Barbara, a valódi szenátorné. A herceg most már látja, hogy alaposan felültették. Ráadásul beront dalolva és tán­colva a karneváli förgeteg. — Az egész palotát elárasztják a külön­böző jelmezbe öltözött velenceiek. A jókedv tetőfokát éri. S miköz­ben a „keringőkirály’“ lágyan rin­gó däliliamaära táncol az emberára­dat, a szerelmesek is megtalálják egymást. Bemutatja a szolnoki VörSs Csillag mozgö október 14-től 20-ig. tLÍLu íjb\z/uuyj*/ u/ uutiru Miért árusítanak drágábban az étlapon előirt árnál ? Október 8-án a szolnoki Szabad­ság-téri Utasellátóban ebédeltem. Amikor fizetésre került a sor, a legnagyobb meglepetéssel vettem, hogy az étlapon előírt 4.15 forintos ár helyett, 4.50 forintot' fizettetnek egy tányér gulyásért. Mikor megkérdeztem a kiszolgá­lót, hogy milyen címen számít fel többet, zavarba jött és vissza akar­ta adni a pénzt. Erre a pénztárnál ülő dolgozó odiaszólt, hogy „mit hangoskodik itt, annak annyi a blokkolt ára“. Amikor mutattam az étlapon feltüntetett árat újra rámförmedt, mondván, hogy ne lo- gobtassam előtte a papírt. A panaszkönyvet kértem. Erre gyorsan előkerült az ÜB elnök és még egy másik személy, s azt akarták bizonyítani, hogy délelőtt. 10 óráig 4.50 forint az ára a gu-’ lyáslevesnek, s 11 órakor 4.15 Ft. Megjegyzem, hogy én 12.15 órakor ebédeltem. Azt kérem az étkezde dolgozóitól és vezetőitől, hogy az elkövetett hibát ismerjék el, s javítsák ki. Ne csapják be még filléreikkel sem az üzemükben fogyasztó dolgozó­kat. Csontos Dezső Szolnok. Hol késik az illetményünk ? Kilenc munkatársam és saját ne­vemben panaszt írek meg a szer­kesztőségnek. A karcagi tilalmasi állami gazdaságban dolgoztunk ez év augusztus 16-tól. A gazdaság vezetőségétől nem kaptuk meg rendesen illetményünket, s van olyan dolgozó is, aki egy fillért sem kapott. Kérjük á szerkesztőséget, adjon segítséget ahhoz, hogy pénzünket mielőbb megkapjuk. Kiss Mihály és kilenc társa ______________Szelevény. !H TÉZKEÚÉSeK Ä Néplap besenyszögi fogadó­napján többek között elmondották a dolgozók, hogy a község áruellá­tása hiányos, élesztőt, gyufát és egyéb cikkeket nem lehet kapni. Ezzel kapcsolatban felvilágosítást kértünk a Fűszer és Édességkeres- kedelmi Vállalattól, s innen az alábbi választ kaptuk: j „A besenyszögi gyufa és élesztő- hiány feltétlenül azt igazolja, hogy vagy a megrendelések feladásánál, vagy a boltok közötti áruterítésnél komoly hibák vannak. Mindkét cikkből korlátozás nél­kül állt módunkban szeptember hónapban a beérkező igényeiket ki­elégíteni. Október 6-án is 6000 do­boz gyufát és 25 kg élesztőt szállí­tottunk. Egyidejűleg felvettük a kapcsolatot a besenyszögi földmű­vesszövetkezet vezetőségével, hogy mindkét cikkből szükségleteiket kívánságuknak megfelelően rendel­jék meg. Mi gondoskodunk annak kiszállításáról. Hegedűs Imre igazgató, Szolnok, FŰSZERT 4* A tiszatenyöi községi tanács dolgozói arról írtak szerkesztőségünkhöz küldött levelükben, hogy még áprilisban írattak tüzelőt, azonban az utalványt nem kapták meg, bár a tüzelő árát fizetésükből a já­rási tanács levonta. A járási tanács ellenőrzési csoportjá­tól az alábbi választ kaptuk: ,”A tiszatenyöi tanács dolgozóinak tüze- löszükségletét az akkori vb. titkár önha­talmúlag írta össze. A névsort a járási tanácshoz nem továbbította. A községi íóldmüvesszövetkezet ebben a hónapban k^P tüzelőt. A dolgozók ott beszerezhetik tüzelöszükségletüket. A levont pénzt pe­dig visszakapják. PAPP ISTVÁN Tőrökszentmiklós, Járási Tanács”. Fogadják A termelőszövetkeze­tek eredményei meg­győztek arról, hogy én is a közös gazdaságban keressem boldoguláso­mat. Elhatároztam, be­lépek a jászteleki Tol- buchin tsz-be és szor­galmasan dolgozom, hogy munkám után két kis gyermekem jó­létét megteremtsem. A tagok nem úgy fogad­tak, mint ahogy gon­doltam. Kértem mun­kát, de nem tudtak ad­ni. holott a kukorica- .-”ár még talpon állt és a burgonya is sze- detlen volt. Közülük többen úgy véleked­tek, hogy két kisgyer­mekem gondozásával éppen elég a tenniva- 'óm. s emiatt nem *v- dok részt venni a kö­zös munkában. Én már korábban elhatároztam. hogy gyermekeimet óvodába adom. Tudom. hogv ott jó helyen vannak szívesen az uj és vigyáznak rájuk, amíg én dolgozom. A tagok véleménye pedig azt a gondolatot vál­totta ki bennem, hogy a Tolbuchin tsz-nek nincs szüksége új ta­gokra. Az Alkotmány tsz. elnöke tudennást szer­zett arról, hogy hogyan fogadtak a Tolbuchin tsz. tagjai. Meglátoga­tott és elmondotta, ná­luk szeretettel fogad­ják az új belépőket. Szeptemberben Boros József, Czabán István Tóth. Márton, Kiss György feleségével és Tamási József család­jával lépett be az Al­kotmány tsz-be. Az új tagok már résztvesz- nek a betakarításban. Elgondolkoztam a hallottakon. összeha­sonlítottam a két ts? közötti különbséget és elhatároztam, hogy be­lépek az Alkdtmány belépőket tsz-ibe. A tsz. tagok nagy örömmel fogad­tak és én nagy kedvvel láttam a munkához. Szedjük a burgonyát és cukorrépát. A ka­pásnövények betaka­rítása mellett a vetést sem hanyagoljuk el. 50 hold őszi árpát ke- íresztsorosan vetettünk el. 20 hold búzát elve­hettünk és folyamato­san halad a vetés. A? új tagok a régiekké’ együtt a jövőévi termés eléréséért dol­goznak. Véleményem szerint a Tolbuchin tsz-nek nem válik becsületére hogy nem foglalkoz­nak az új belépőkkel Ezzel megakadályozzák szövetkezetük tovább­fejlődését, új tagekka' való erősödését. Ifj. Pusztai Lászlón? Jásztelek, Alkotmány tsz. iVe feledhessenek meg a jó brigádokról a 6217-es építőipari vállalatnál | A SZOLNOKI 62/7-es [ Építő­ipari Vállalatnál nincs olyan ember, aki ne ismerné Kecskés Albert ti­zenkét tagú, betonelemgyártó bri­gádját. Azt tartják róluk, hogy ők a legszorgalmasabb emberek, s a legmagasabb teljesítményt érik el a telepen. Ahogy munkaközben néz­zük őket, hamarosan meg is győ­ződhetünk erről. Sokan vannak, de mindenki mestere a maga munká­jának. Födémtárcát készítenek ép­pen, Kecskés elvtárs kőműveskana­lával egyengeti a híg betont.' Ifjú Nagy Imre, a japánerbe öntött be­tont kavargatja. A brigád másik ré­gi tagja, ifj. Deák Mihály vödör­ből önti a hézagosán hagyott tég­lák közé az anyagot, G-ulyásné pe­dig a kész betont öntözi már. Régi, összeszokott brigád, öt éve dolgoznak együtt, s még egy perc­re sem álltak el egymáf mellő1. Bi­zony 5 év nem kis idő. Mikor falu­jukat, Rákócziujfalut otthagyták, első ütjük a 62/1 Építőipari Válla­lathoz vezetett. Kubdkoltak, hord­ták rendületlenül a földdel púpo­zott talicskákat. Kecskés elvtársék- nak már nem volt szokatlan a földmunka, mert mint ahogy mond­ják is, — mióta csak karjuk a lapá­tot bírja, — azóta gyakorolják. iKKCSKftS ~ALBERTj fiatalon megtanulta a keserves munkát. — Álla még alig pelyhesedett, máris nyakába akasztotta vándortarisz­nyáját. Járta az országot, de nyu­godtan mondhatjuk a világot is. Dolgozott Erdélyben, Csehszlováki­ában, megismerte az Alföld ke­mény, a Dunántúl omlós földjét. — Ment-ment és vándorolt. Ez volt akkortájban a szegény ember sorsa. Otthagyta az otthoniakat és falu­ját jó, ha egy évben egyszer látta. Lám milyet változott a világ. Az egyszerű, kisemmizett napszámos szakember lett. Keze nyomán for­málódnak az uj épületek modern szerkezetei, a betongerendák, pillé­rek, nagytartók. Most örömmel, jogos dicsekvés­sel beszélnek munkájukról. El­mondják, hogy az elmúlt hetekben Turkevén dolgoztak. A szakipari vállalat vezetősége 5 namts határ­időt szabott a kinti munkára. Az illetékesek ki is jelentették, hogv hn határidőre elvégzik a munkát. 2.000 forint prémiumot kapnak. — Hogy elvégezték, az természetes és nemcsak a gerendákat, hanem a nagy tartókat, a darupályát, a pilléreket is megcsinálták. Ahol ez a brigád munkához fog, ott nincs ténfergés. Ég a kezük alatt a mun­ka. |JQ EREDMÉNYÜK*] nemcsak az 1.700 forintos keresetükön, de a vállalat tervteljesítésén is meg­látszik. Az év elején, mikor az előgyártó üzem működését meg­kezdte, 30.000 forint volt a havonta termelt érték, a létszám pedig har­minc-negyven fő. Azóta csekély létszámemelkedéssel több, mint — 400.000 forint — értékű árut készí­tenek. — Számszerint ez ügy néz ki, — mondja Molnár Jenő — részlegve­zető, hogy tízszeresét termelik an­nak, amit kezdetben, alig számot­tevő munkaerő emelkedéssel. Elért eredményük titka az. hegy munká­jukat több észszerűsítéssei és egy­re nagyobb gyakorlottsággal vég­zik. Kétségtelenül komoly munkára! vall ez, hisz a havonkénti 170 szá­zalékos átlagteljesítmény nem kis dolog. Nekünk, és valószínű a te­lep munkásainak is ez a vélemé­nye. No, de nem vagyunk mind“ nyáján egyformák. A szakipart vál­lalat vezetősége fi gye1 men kívül hagyja a jó munkájú brigád lelke­sedését. Szeretnénk sztahanovisták lenni — mondták szinte valamennyien. Vájjon miért nem lehetnek, hisz át­lagteljesítményüket már május óta tartják? ..Egyszerű’' rá, a válasz. Molnár Jenő részlegvezető, amikor szóltak neki, hűvösen, semmitmen- dóan kijelentette, „nem megy az olyan egyszerűen“1. Azóta semmi sem történt ebben ez ügyben. |A NOVEMBER 7-i verseny­vállalásaikkal is hátul kullognak; Eddig még senki sem kérdezte meg a brigádtól: tesznek-e felajánlást, akamak-e versenyezni? Pedig a mevasabb életszínvonal eléréséért, a több és olcsóbb termelésért szí­vesem versenyeznének mindany- nyiam. Tagadhatatlan, hogv eredménye­sen dolgozik a 62/7 Építőipari Vál­lalat. A felsoroltakon kivül ezt bi­zonyítja az is, hogy egyre olcsób­ban állítják elő a készített beton­elemeket. A hiba ott van, hogy ke­veset járnak a vezetők a dolgozók között, nem ismerik problémáikat ügyes-bajos dolgaikra kézlegyintés­sel válaszolnak. Hagyják néha ott az íróasztalt. Éljenek kint az embe­rek között. így a dolgozók is jól ér­zik magukat, s a munka még len­dületesebben halad. Úgy kívánja a becsület, hogy október 20-ig földben legyen a búza — Lapunk ankétja Nagykörűben A Szolmokmegyei Néplap szer­kesztősége a nagykörűi dolgozók kérésére, néhány nappal ezelőtt ol­vasó ankétet tartott a községben. A kultúrotthon nagytermét zsúfo­lásig megtöltötték az érdeklődők, hegy személyesen is beszámolja­nak munkájukról, a kormánypro- gramm és a december 19-i párt- és kormányhatározat megjelenése óta eltelt év eredményeiről. Volt miről beszámolniok. A nagykörűi szövetkezeti tagok, egyéni gazdák magukévá tették a népjólét programmjät, s dolgoznak megvalósításáért. Mi bizonyítja ezt legjobban? Jó talajelőkészítéssel, idejében való vetéssel törekednek a terméshozamok növelésére. A szol­noki járás községeinek vetési ver­senyében jelenleg az első helyen vannak. A Petőfi tsz tagjai egy-két napon belül végeznek a munkával. A csataszögi Szebb Élet tsz közös gazdasága pedig zöldelő vetéssel és fekete ugarral köszönti November 7-ét és a tanácsválasztások napiát. A Petőfi tsz tagjai 25, a Szebb Élet tsz tagjai pedig 15 hold búzát vet­nek terven felül. Vasárnap is dol­goznak, csakhogy mielőbb valóra- válsák ígéretüket. A szövetkezeti tagok évröl-évre gyarapodó közös, gazdaságáról, a tsz-tagság növekvő szorgalmáról beszélt Barta István, a fegyveraeki gépállomás kihelye­zett agronómusa. A Petőfi tsz-hez 1952-ben kerül­tem — mondotta Bana elvtárs. — Akkor alig dolgozott néhány em­ber a többszáz holdas közös gazda­ságban. A gazdasági évet nem va­lami jó eredrr. énnyel zárták. Alig 20 egynéhány forint volt egy-egy munkaegység értéke. A kormány- programm óta itt is sok minden változott. Egész esztendőben szor­galmasan dolgozott a szövetkezeti tagság. A nehéz körülmények elle­nére 8 mázsás búzatermésük volt, 3 kg. kenyérgabonát osztottak mun­kaegységenként. S az idén 50 fo­rint lesz egy munkaegység értéke. Faragó János, a tsz elnöke a ta­gok mostani nagy szorgalmáról, igyekezetéről szólott. A takarmány­gabona már kikelt a tsz földjén, a búzavetéssel pedig 60 százaléknál tartanak. Jól előkészített mag­ágyba, gondosan megmunkált föld­be vetettek. A szorgalmas tsz-ta- gok az idén is szép jövedelemmel zárják az esztendőt. Bálint Ferenc­nek 22 mázsa búzát, 8 mázsa ár­pát, 12 és fél mázsa kukoricát, 57 kg. rizst, 16 mázsa szénát, 123 kg. almát, szilvát és egyéb terményt hozott ez az esztendő. Mindent ösz- szevetve, kereken 41 ezer forint az: évi keresete. Rajta kívül még szá­mosán dolgoztak hasonló szorga­lommal a tsz-ben. özv. Pető B<- láné, a Majzik-család szintén ki­tett magáért. Nem is lesz gondjuk télire. Még nincs teljesen befe­jezve a kukoricatörés a tsz földjén, de nem ritka az olyan tag, aki prémiumként másfél-két mázsa ku­koricát visz haza a termelési terv túlteljesítése után. no A szövetkezeti gazdák igyeke­zete azont^m nerr.' egyedülálló. Az egyénileg dolgozó parasztok és a tsz. között hallgatólagos verseny alakult ki még a tavasz kezdetén. S ez a verseny most is tart a búza­vetés idején. A kenyérgalbonater- melés hozamának növeléséről szóló minisztertanácsi határozat óta egy­re több egyéni gazda vet az elő­irányzottnál nagyobb területen bú­zát. Nádas Ferencnek tavaly más­fél hold kenyérgabona vetése volt. Az idén két és fél holdat vetett. Veres Balázsnak 2 hold, Szilvás Józsefnek 4 hold, Lading József­nek 3 és fél hold, Tóth Fferencnek ugyancsak 3 és fél hold a búza­vetése. S a legjobb földbe, gondosan megmunkált magágyba vetettek. —- Szorgalmukért, igyekezetükért pél­daképül állítjuk őket a község és a járás többi községénjeik egyéni gazdái elé. Két héttel ezelőtt alakult meg a községben a Hazafias Népfront­bizottság. A nagykörűi dolgozó pa­rasztok akkor ígéretet tettek, hogy október 20-fa földben lesz a búza. A mostani igyekezetük igazolja, hogy még is tartják szavukat. így kívánja ezt a nagvkörüi becsület. ED Kár, hogy néhány olyan zavaró körülmény adódik a községben, ami gátolja a nagykörűi dolgozók igyekezetét. Erről is szó esett az ankéten. Többen bírálták a csata­szögi gépállomást, hogy későn fog hozzá a szerződött területek meg­munkálásához, s ez az egyéni gaz­dáknál hátráltatta a búzavetést. Turkeve szocialista város új egészségügyi intézménnyel gyarapo­dott. Október 1-én megkezdte mű­ködését a bőr- és nemibeteggondozí intézet. Az intézet feladata Turkeve város területén a nemibetegségek elleni gyógyító-megelőző tevékeny­ség, továbbá a fertőző és gombás bőrmegbetegedések, foglalkozási bőrbántalmak megelőzése és gyó­gyítása, Az intézet egyelőre az Sok hiba van az áruéi látásban^ Kevés a bolt és nagy a tort Írás* A legnagyobb munkaidőben fél:.a-* pokat kell álldogálni emiatt. Azon“ kívül kora reggel, vagy ebe a munka végeztével már sehol sem találnak nyitva üzletet, ahol bevá“ sárolhassanak. Özv. Sternátli Fe“ rencné elmondotta, hogy az új bolt“ helyiséget már többször megígérte a földművesszövetkezet az új te“ lepre, még sem tettek semmit idáig. Továbbra is be kell jámiok az amúgy is mindig zsúfolt belső üz“ letbe. Rossz a kenyér minősége —1 mondotta Lázár Mstvánné —, de nem a liszt, hanem a hanyag kidől“ gozás miatt. Legtöbbször lapos és sületlen a kenyér. Az illetékesek a többszöri kérés ellenére sem intéz-* kedtek a kenyér minőségének meg“ javítása iránt. Ráadásul a két kg-os kenyérből 10—15 dkg rendszerint hiányzik. Reisinger Józsefr.é elmon“ dotta. hogy a földművesszövetkezet vezetősége nem sokat törődik az el“ látás megjavításával. Annakidején kevés sertést fogtak hízóba a helyi szükségletek kielégítésére, s emiatt most zavarok vannak a zsírellátás“ ban. A multévi hibákat most ősz“ szel módjában van megszüntetnie a földművesszövetkezetnek. Jó ku“ koricatermés van, állítsanak be mi­nél több sertést hízóba a lakosság zsírellátásának megjavítása érdé“ kében. DÖ Igen hátráltatja a nagykörűi dől“ gozó parasztok munkáját a helyi cukorrépaátvevő, Márkus Mátyás és Reketa István felügyelő nemtö­rődömsége. Az átvételi idő alatt kocsmáznak, s a répával megrakott szekerek félnapokat várakoznak. Reketa István felügyelő pedig dur“ ván bánik és nyomdafestéket nem tűrő hangon beszél a cukorrépát szállító dolgozó parasztokkal. A többi felszólalás, illetve panasz ügyében a szerkesztőség intézkedik és az eredményről az érdekelteket levélben értesíti. Kiss Antal Egészségház épületében kezdte meg működését, de az új helyiségek át“ építése a központi orvosi rendelő épületében már folyamatban van. Az intézet jelentős segítséget kap a szifilisz elleni küzdelemben az Országos Bőr-Nemikórtani Intézet“ tői az által, hogy az intézet seroló“ giai osztályának szűrőbrigádja Túr* keve egész lakosságát november ha elején átszűri.. Megkezdte működését a twkevei bőr- és nemi- beteggondozó intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom