Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-13 / 242. szám

2 SZOLNOKiMEG^El NÉPLAP 1954 október 13. NÉPGAZDASÁGUNK HELYZETE ÉS FELADATAI A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Mezőgazdaságunk biztató fejlődése A Magvar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége október 1—2—3- án ülést tartott. A Központi Vezető­ség megtárgyalta a Politikai Bizott­ság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól. A Poli­tikai Bizottság beszámolója, melyet Szaiai Béla elvtárs terjesztett b Központi Vezetőség elé; bevezető-' ben rámutatott azokra az eredmé­nyekre, amelyek meggyőzően bizo­nyítják az új szakasz politikájának helyességét. A mezőgazdaság fejlesztése terén a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormány- határozat alapján az 1953—1954-es gazdasági évben számottevő kez­deti eredményeket értünk el. A parasztság termelési érdekelt­ségének növelésére vonatkozó in­tézkedések hatására a parasztság termelési kedve lényegesen meg­nőtt. A termelési bizottságok 130 ezer tagjának aktív közreműködé­sével az elmúlt év őszén és ez év tavaszán elismerésreméltó lépések történtek a föld termőerejének nö­velése érdekében. Az 1953—1954. gazdasági évben mintegy kétmillió kelasztrális holdnyi területet szer­vestrágyáztak, többet mint a fel- szabadulás óta bármelyik eszten­dőben. A parasztság termelési ked­ve növekedésének számos egyéb mutatója van: a tartalékterületek bérbevétele, évelő kultúrák iránti megnövekedett érdeklődés, növekvő gyümölcs- és szőlőtelepítés (70 szá­zalékkal több szőlőt telepítettek, mint az elmúlt évben) stb, A növénytermesztés terén jelen­tős eredmény, hogy az elmúlt gaz­dasági évben nagymértékben sike­rült kiterjeszteni az öntözéses gaz­dálkodást. Az öntözött területeket 1953-ban 75.000 kát. holddal nö­veltük. Rizstermelő területünk el­érte a 73.000 kát. holdat, hazánk Európa egyik legnagyobb rizster­melő országává vált. A kukorica vetésterülete jóval nagyobb a tervezettnél. Nőtt zöld­ségtermelésünk is. Különösen je­lentős eredmények vannak a hagy­ma- és a paprikatermesztés fejlő­désében. A megnövekedett termelés és felhozatal nyomán a zöldségárak az előzőávihez képest csökkentek. A szarvasmarhatenyésztés kivé­telével lényeges javulás van az ál­lattenyésztés terén is. A sertésállo­mány március óta 1.100.000-rel nö­vekedett. Ez év őszén sertésállomá­nyunk előreláthatóan eléri a 6.5—7 milliót, a felszabadulás óta a leg­magasabb színvonalat. Az elmúlt egy év alatt több mint 232.000-rel növe­kedett a juhállomány is. örvende­tesen növekszik baromfiállomá­nyunk. Ennek következtében jelen­tősen megjavult a városok tojással való ellátása. Az 1953—54. gazdasági évben ja­vult a munka a mezőgazdaság szo­cialista szektorában is, Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a javulás nem áll arányban államunk mesz- szemenő támogatásával. Kalászosok közül a búza és a rozs termésered­ményei az állami gazdaságokban valamelyest meghaladják az orszá­gos átlagot. Az elmúlt évihez ké­pest a tavaszi növényápolási mun­kában is van javulás, ennek elle­nére a kapások várható termése még mindig alacsony. A termelőszövetkezetek zöme megerősödött a múltévá kilépések után. Nőtt az egy dolgozóra eső munkaegységek száma, a kötelező számú munkaegységet nemteljesítő tagdk aránya alacsonyabb, mint a multiban bármikor. •Javult a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata nyomán a mezőgazdaság műszaki-anyagi el­látása. A mezőgazdaság jóval több gépet kapott, mint az elmúlt évek­ben. 1954-ben 50 százalékkal több műtrágyát használtak fel. mint 1953-ban, kielégítő volt a rézgálicel- látás stb. Augusztus 31-ig a mező- gazdaság 1082 G—35-ös traktort. 1308 traktorekét, 943 cséplőgépet és számos egyéb gépet kapott. A pa­rasztság által legjobban keresett termelőeszközök közül ez év első nyolc hónapjában több mint 14.000 fcgatos ekét állított elő az ipar — tavaly ennek gyártása nem folyt — és több mint tizenegyszeramnyi ló­kapát, mint az 1953. év ugyanezen időszakában. Számos új mezőgazda­sási gén gyártása indult meg. így a többi között fejőgépé, permetező- porozóé, rétgyalué stb. A felsorolt tények mutatják, hogy bár még csak az első lépéseket tet­tük meg a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, máris sok biztató ígéret, kedvező jelenség mutatkozik, és megvannak az első eredmények. A feladat abban áll. honv még hatá­rozottabban menjünk a megkez­dett úton, ne sajnáljuk a fáradságot ás áldozatokat, egy-két éven belül azok bőven megtérülnek, A beszámoló ezután megállapí­totta, hogy begyűjtési rendszerünk helyesnek bizonyult, ismertette a begyűjtés erdményeit, majd rátért az ipar kérdéseire. A közszükségleti cikkek gyártásának növekedése Az ipar elé a Központi Vezető­ség 1953 júniusi határozata és pár­tunk III. kongresszusa fő feladat­ként a mezőgazdaság korszerű gé­pekkel és egyéb termelőeszközök­kel való jó ellátását, közszükség­leti cikkek termelésének jelentős növelését állította. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata óta eltelt egy és negyed év alatt történt előrehaladás a fenti célkitűzések megvalósításá­ban. Késéssel, huzavonával ugyan, de rregkezdődött és már hozott is kezdeti eredményeket az ipari ter­melés átcsoportosítása. A közszükségleti cikkek terme­lése 1954 első 8 hónapjában 12.4 százalékkal volt magasabb, mint 1953 megfelelő időszakában. A kohó- és gépipari minisztérium, amelynek területén a legnagyobb mértékű átcsoportosításra volt és van szükség, 1954 első 8 hónapjá­ban 27 százalékkal több közszük­ségleti cikket gyártott, mint az el­múlt év azonos időszakában, és 22.2 százalékkal emelte a mező- gazdasági nagygépek, 32.4 százalék­kal a mezőgazdasági kisgépek, al­katrészek és szeráruk termelését ugyanezen idő alatt. A helyiipari állami vállalatok 57 százalékkal, a kisipari szövetkeze­tek 32 százalékkal termeltek töb­bet ezév első 8 hónapjában, mint tavaly ugyanezen időszakban és ezen belül is lényegesen emelke­dett a lakosság részére termelt áruk, végzett javítások és ipari szolgáltatások értéke. A magánkis­ipart is beleszámítva a helyi ipar 1954 második felében előrelátható­lag 1.1 milliárd forinttal több ipar­cikket, javítást és szolgáltatást jut­tat a lakosságnak, mint 1953 máso­dik felében. Teljesen helyesnek bi­zonyult a párt és kormány gazda­ságpolitikájának az a célkitűzése, mely a helyi ipar és a kisipar mű­ködési területének kiszélesítésére irányult. A lakosság áruellátása, as életszínvonal emelkedése Az új kormányprogramm beje­lentése óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkások és alkalmazot­tak, rr.int a parasztság életszínvo­nala igen jelentős mértékben emel­kedett, 1954 első félévében a mun­kások és alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint 1953 első félévében, ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. — Ennek megfelelően emelkedett a reálbér átlaga 1953 I. félévéhez képest. Nem szabad azon­ban megfeledkezni arról, hogy az 1953 I. féléve, amihez képest a reál­bérek emelkedtek, a legkedvezőtle­nebb volt 1949 óta, nem utolsó­sorban az 1952. évi rossz termés következtében. 1954 I. félévének kiskereskedelmi áruforgalma 26 százalékkal maga­sabb volt az elmúlt év I. félévének áruforgalmánál. A földrr.űvesszö- vetkezetek forgalmának növekedése ennél jóval nagyobb, 43.4 százalék. Élelmiszerekben az ellátás általá­ban jó volt a kormányprogramm óta eltelt időben. Zavartalan volt a kenyér-, liszt-, cukor-ellátás. A fontosabb élelmiszerek közül a hús és húskészítmények kivételével ál­talában kielégítette a kereskedelem a lakosság igényeit. Különösen nagy mértékben emel­kedett a ruházati kiskereskedelmi forgalom. Népünk ebben az évben többet költ ruhára és ennek megfelelően sokkal jobban ruházkodik, ír int egy évvel ezelőtt. A ruházati kis­kereskedelem forgalma 64 száza- I lékfcal emelkedett egy év alatt. A kereskedelem több fontos cikkben nem tudta kielégíteni a hatalmas mértékben megnövekedett igénye­ket. Sok a panasz egyes közszük­ségleti cikkek gyenge minősége miatt, A pártnak a széles néptömegek számára vonzó politikája az új sza­kaszban, különösen pedig az élet- színvonal gyors emelkedése 1953 második felében, megnövelte a dol­gozókban a párt iránti bizalmat. Megszilárdult a párt és a munkás- osztály közötti kapcsolat. Megerő­södött a munkás-paraszt szövetség. Közelebb került a párt a széles néptömegekhez. Mindez a párt szá­mára komoly politikai sikert jelen­tett és döntő bizonyítéka az új sza­kasz politikája helyességének. Milyen hiányosságok fékezik a párt helyes politikájának végrehajtását ? Az elért jelentős eredmények mellett súlyos hiányosságok ta­pasztalhatók népgazdaságunk terü­letén: 1. A mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. En­nek egyik oka, hogy a mezőgazda­ság sem a műszaki-anyagi ellátás, seír.’ a káderekkel való ellátás terén nem kapta meg időben azt, amit a különböző párt- és kormányhatáro­zatok számára előírtak. A kohó- és gépipari minisztérium az előírt határidőre a G 35-ös traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekék 44 százalékát, fogatos fűkaszálók 48 százalékát, kazalozók 62 százalékát adta át. Az utóbbi időben elakadt a me­zőgazdaságba való káderátcsopor­tosítás Is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Igen laza a fegyelem. Nagy méreteket ölt a pazarlás, sok a me­zei lopás. A gazdaságokban nagy­ban gátolja a helyi lehetőségek ki­használását z túlzott centralizmus és a tervezés bürokratikus mód­szere. Az állarr.i gazdaságok és gépállomások döntő többsége rosz- szul használja ki az állam által ren­delkezésükre bocsátott gépeket és egyéb anyagi eszközöket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsak azért, mert a mezőgazdaság számá­ra nagy késéssel szállítja a szük­séges gépeket és felszereléseket, ha­nem többek között azért sem, mert a közszükségleti cikkek termelése túlságosan lassan növekszik. Az év első 8 hónapjában keve­sebb kerékpárt, motorkerékpárt, kályhát, húsdarálót, kartont, fla­nelt gyártottak a tervezettnél. Ipari kivitelünkben növelni kell a munkaigényes és ugyanakkor rragas devizahozamot biztosító, gazdaságosabb cikkek exportját, figyel om-bevé ve természetesen a baráti országok szükségleteit és a tőkés országokban való értékesítés lehetőségeit. Az ipari exportban a fentieknek megfelelő fordulat azon­ban egyelőre nem következett be. Az ipari vezetők munkájának egyik komoly hiányossága, hogy sem a belföldi szükségletre, sem az exportra való gyártás terén nem következett be lényeges javulás a termékek minőségében, A Politikai Bizottság beszámolója ezután rámutatott arra, hogy a termelés mennyiségi fejlődése túl­zottan lelassult, az alapanyagter­melés viszonylagos elmaradása fo­kozódott. A szénbányászat az^első nyolc hónapban tervét 98.4 százalékra tel­jesítette. A kohászat ugyanezen idő alatt sem a martinacél terme­lés tervét, sem a hengereltacélét nem teljesítette. Az építőanyag- ipar tervteljesítése ugyanezen idő­szakban 91.7 százalék. Szénből, hengereltacélból és építőanyagok­ból ezév első nyolc hónapjában ke­vesebbet termeltek, mint az előző év megfelelő időszakában. E lema­radások közül egyelőre legsúlyo­sabb kihatása a szénbányászatnak van. A szénbányászat adóssága, mely szeptembere 1-ig közel 300.000 tonna volt, szeptember 20-ig több mint 350.000 tonnára emelkedett. Egész népgazdaságunk felemelke­désének alapvető előfeltétele az ipari átcsoportosítás- meggyorsítása és ezzel együtt az ipari termelés jelentős emelése, mindenekelőtt mezőgazdasági gépekben és szer­számokban, közszükségleti cikkek­ben, megfelelő exportcikkekben, valamint az alapanyagtermelés vi­szonylagos elmaradásának felszá­molása. 3. Tűrhetetlenül alakul a terme­lékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa nép­gazdaságunk fejlesztésének, az élet- színvonal emelésének döntő előfel­tételeként a termelés állandó eme­lését és az önköltség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg kell állapítani, hogy azt a fordulatot, amelyet a kon­gresszus e téren megkövetelt, gaz­dasági vezetőink egyelőre nem haj­tották végre. Az iparban az év első felében egymilliárddal több anyagot és munkabért használtak fel, mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összehason­lítható termelésének önköltsége 1954 első félévében ez 1953. évi át­lagos önköltséghez képest, a ter­vezett 0.2 százalékos csökkenés he­lyett 2.8 százalékkal növekedett. Melyek az okai az önköltség tűr­hetetlen alakulásának? Mindenek­előtt az, hogy a termelékenység nem emelkedik, hanem csökken. Az egy munkás égy napra eső termelése a minisztériumi iparban az év első 8 hónapjában a múlt év megfelelő időszakához viszo­nyítva 3.3 százalékkal csökkent. A béralaptúllépésekhez és az ön­költség emelkedéséhez hozzájárul a túlzottan magas alkalmazotti lét­szám is. Az alkalmazotti létszám a minisztériumi iparban 1954 augusztusában 7.8 százalékkal ma­gasabb, mint egy éve volt. Az önköltségcsökkentés terén ta­pasztalható lemaradás másik fő té­nyezője az anyagpazarlás. Nem sok történt a kongresszus óta annak érdekében, hogy fokoz­zuk a dolgozók anyagi érdekeltsé­gét a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig világos, hogy enélkül előbbre nem jutunk. Gyökeres vál­tozásokra van szükség; helyenként az ár- és bérrendszer hibái követ­keztében a munkások többet ke­resnek, ha az anyagot pazarolják, mintha azzal takarékoskodnak. A minisztertanács úgy döntött, hogy az önköltségcsökkentést figyelem­be kell venni a műszaki és admi­nisztratív személyzet prémium- megállapításánál. Ennek érvényesí­tése azonban rendkívül vontatottan megy. i Az elmondottakból látható, hogy nálunk a termelés igen széles te­rületein hosszú hónapok óta nem önfcöltségcsökkenés van, hanem önköltségemelkedés. A pártnak és a kormánynak kemény kézzel sür­gősen változtatni kell a helyzeten. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az álla­mi költségvetési kiadások is túl magasak. Lényegesen gyorsabb volt az el­múlt években a költségvetési ki- adásek emelkedése, mint a nemzeti jövedelem növekedése. Az áilarr'- igazgatás létszáma 1949-hez viszo­nyítva 164 százalékkal növekedett. Államapparátusunk létszáma na­gyobb, mint amit a tényleges szük­séglet megkövetel. | Az állami költségvetésből 1954- ben sporttámogatásra fordított ki­adások több mint ötszörösét teszik ki az 1949. évinek. Az ösztöndíjakban részesülők szá­ma az 1950—1951-es tanév óta az összes hallgatók 64 százalékáról az elmúlt tanévben 90 százalékéra emelkedett. A Politikai Bizottság beszámoló­ja ezután — többek között — rá­mutatott egyes nagyberuházások leállításának okaira. A kormány elhatározta több nagyberuházás le­állítását és a felszabaduló anyagot, valamint munkaerőt nagyrészt a mezőgazdaság beruházásaihoz cso­portosítjuk át. Helytelen azonban azt gondolni, hogy a beruházások leállítása örök időkre szól, vagy hogy a nagy­beruházások ideje lejárt Ma­gyarországon, amint ezt az el­lenség híreszteli. A leállított be­hány év múlva az eredeti célra felépítjük, másik részét ugyancsak felépítjük, de nem az eredeti cél­ra, hanem az új szükségleteknek megfelelően, harmadik részét pe­dig a mai állapotában használjuk fel. A jövőben nem lehet a készből élni, az életszínvonal emelésének állandó forrásaiból lehet csak me­ríteni, ezért elengedhetetlen a ter­melés fokozott emelése és az ön­költség csökkentése. Gazdasági nehézségeinknek nagy­részt 1953 június előtti időkből származó okai vannak. Nehézsé­geinket elsősorban a túlzott ütemű iparosítás politikájának káros kö­vetkezményei okozzák: a mezőgaz­daság elhanyagolt állapota, gazda­sági adottságainknak nem megfe­lelő ipari szerkezet, alacsony anyagkészletek és tartalékok, ter- melőbarendezésék rossz karbantar­tása és hiányos felújítása stb. Az elmondottakon túl mai nehéz­ségeink oka abban keresendő, hogy mindezideig nem folyt kielégítő harc az új szakasz politikájának megvalósításáért. Az ipari átcsoportosítás 1953—- 1954. évi üteme a; *gyes elért ered­mények ebenere egyáltalán nem tekinthető kielégítőnek. Az 1954.» évi népgazdasági terv a termelő- eszközök termelésének 2 százalékos csökkentése mellett a fogyasztási cikkek termelésének 16 százalékos növekedését irányozta elő. Már a tervnek ezek az előirányzatai sem tartalmaztak elég bátor célkitűzé­seket az ipar struktúrájának meg­változtatására. Az ipar azonban ezt az elégtelen tervet sem teljesítette az átcsoportosítás terén. Az építésügyi minisztérium von­tatottan végzi a beruházások csök­kentése folytán felszabaduló építő­anyagoknak a belkereskedelem, illetve a lakosság részére való át­adását. A kohó- és gépipari minisztérium a mezőgazdaság számára nagy ké­séssel szállítja a szükséges mező­gazdasági gépeket. Az ipari minisz­tériumok számos új cikk gyártását egyáltalán nem vállalták, az új ter­mékek gyártásának elosztását a vállalatok között végül is kapkodva és tervszerűtlenül végeztek, aminek következtében egyes cikkek önkölt­sége megengedhetetlenül magasra szökött. !-■ ..... "*n »•••*, Bá r az iparon belül a fogyasztási iparágak beruházásának kerete az összes beruházások 4.3 százaléká­ról 7.9 százalékára emelkedett, de az első félévi tervteljesítés első­sorban az építőipar átcsoportosítá­sának hiányosságai miatt a nehéz­iparban jóval magasabb volt, mint a fogyasztási iparokban. A mező- gazdaság összes beruházásainak pe­dig csupán 50 százaléka valósult meg szeptember végéig. Az átcsoportosítás erélyes végre­hajtására egyetlen területen sem folyik kemény munka. Az átcso­portosításnak ez az erélytelensége és vontatottsága gátolja a mező- gazdaság fejlesztésének és a fo­gyasztási cikkek termelésének, ki­bővítésének tervszerű, gyors meg­valósítását. Mindenekelőtt az Orszá­gos Tervhivatal feladata lett volna ipari berendezéseink kapacitásának számbavétele alapján az átcsopor­tosításra vonatkozó irányelvek ki­dolgozása. A mulasztásokért első­sorban így a Tervhivatal felelős. Pártunk Központi Vezetősége már 1953 októberében rámutatott az átcsoportosítással szemben meg­nyilvánuló ellenállás veszélyes kö­vetkezményeire és erre a kongresz- szus is felhívta a figyelmet. Nem folytattunk azonban sem ideológiai téren elég erélyes harcot azok el­len a helytelen nézetek ellen, amelyek csak szűkén vett paraszt­politikát lábnak mezőgazda, ságunk erőteljes fejlesztésében, sem a gyakorlati munka terén nem fo­ganatosítottunk erélyes intézkedé­seket azok ellen, akik csak im- mel-ámmal, akadékoskodva, von­tatottan hajtják végre az ipar át­csoportosítására és a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározatokat. Az utóbbi időben egyesek gaz­dasági nehézségeink alapvető okát abban látták, hogy az életszínvo­nal emelése terén túl nagy lépést tettünk előre. A nehézségek e „ma­gyarázata“ teljesen helytelen, el­lentétben áll pártunk politikájával, és pártunk ezért a leghatározottab­ban elutasítja azt. Az igaz* hogy pártunk és kormá­nyunk új politikája szellemében komoly előrehaladást tettünk az életszínvonal emelése terén, de ez nem növelte, hanem ellenkezőleg, csökkentette a politikai és gazda­sági nehézségeket. | Pártunknak határozottan tovább kell vinnie az új szakasz politiká­ját, amelynek sarkalatos követél­ménye népünk anyagi és kulturá­lis életszínvonalának következetes emelése. (Folytatás a 3. oVMon.}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom