Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

2 SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP 1954 október DO. Rendelet az önkéntes földcserék és földátadások szabályozásáról A „MAGYAR KÖZLÖNY“ októ­ber 9-én megjelent 78. száma közli a földművelésügyi miniszter ren­deletét az önkéntes földcserék és földátadások szabályozásáról. A he­lyesebb terület-kialakításra hozott rendelet szerint az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok a területükhöz tartozó földek kicserélésére önkén­tes megállapodást köthetnek. Föld­átadásra, illetve földcserére meg­állapodást köthetnek: állami gazda­ságok egymás között, állami gazda­ságok termelőszövetkezetekkel, il­letve I. és II. típusú termelőszövet­kezeti csoportokkal, termelőszövet­kezetek egymás között, állami gaz­daságok egyénileg gazdálkodókkal és végül termelőszövetkezetek egyé­nileg gazdálkodókkal. A megállapo­dás érvényességéhez, az állami gaz­daság felett felügyeletet gyakorló termelési igazgatóság vezetőiének, illetőleg a termelőszövetkezet köz­gyűlésének előzetes hozzájárulása szükséges. Egyénileg gazdálkodónak cseireföldet kívánságára a nem hasznosított állami tartalékföldek­ből is lehet adni. ÖNKÉNTES megállapodás alap­ján állami gazdaság 'termelőszövet­kezettől, termelőszövetkezet pedig állami gazdaságtól indokolt esetben csereföld nélkül is vehet át terü­letet, ha ehhez az illetékes terme­lési igazgatóság vezetője, illetve a termelőszövetkezet közgyűlése elő­zetesen hozzájárult. Termelőszövet­kezet állami gazdaság részére ily- rr ódon földet legfeljebb az általa átvett állami tartalékterület mér­tékéig adhat át. Az állami gazdaság — ha üzemi területének jobb kialakítása szük­ségessé teszi — távoleső, szétszórt ingatlanait az illetékes termelési igazgatóság vezetőjének előzetes hozzájárulásával állami tartalék­tőidként leadhatja, ha a földet a községi tanács végrehajtóbizott­sága hasznosítani tudja, vagy arra földrendezés céljára szükség van. Az állami gazdaság üzemi területé­nek tagosított táblájából azonban lartal ékföldként területet leadni nem lehet. Termelőszövetkezet gaz­dálkodási területéből állami tarta­léktőidként csak a közgyűlés hatá­rozata és a földművelésügyi mi­nisztérium előzetes engedélye alap­ján adhat le ingatlant. A FÖLDCSERÉRŐL és földát­adásról szóló megállapodást az ér­dekelt tulajdonos vagy használó és a községi tanács végrehajtóbizottsá­gának elnöke írja alá. A földcserét vagy földátadást a járási tanács vég­rehajtóbizottságának: mezőgazdasági osztálya engedélyezi s azt csak az engedély kiadása után lehet végre­hajtani. A járási tanács végrehaj­tóbizottsága mezőgazdasági osztá­lyának döntése alapján a telek­könyvi hatóság, valamint a járási földnyilvántartási kirendeltség a földcserét, illetve a földátadást a telekkönyvben és az állami föld­könyvén keresztülvezeti. A rendelet végrehajtásával kap­csolatos földnyilvántartási és eset­leges földmérési munkákat — a telekkönyv részére szükséges váz- rajzokat is — az illetékes megyei földmérési iroda végzi el. (MTI.) Szabályosiák az őszi begyűjtési verseny feltételeit A begyűjtési miniszter szabályoz­ta a november 7-e tiszteletére in­dult őszi begyűjtési verseny felté­teleit. Eszerint a gabona, kukorica, napraforgó, burgonya, hüvelyes és bor, valamint sertés, vágómarha, tej, tojás és baromfi, a szerződéses és szabadsertés és a szabadvágó- marha begyűjtési eredményeit — a jóváhagyott éves terv alapján — együtt kell értékelni. A versenyt pontozással értékelik, s az egyes cikkekre százalékonként az alábbi pomtsziámcfcat adják: a sertés és a kukorica 2—2, a napra­forgó, a burgonya, a hüvelyes, a bor, a vágómarha, a tej, tojás, a baromfi és a szeptember 4-e után beadott gabona 1—1, a szerződéses és a szabadsertés, valamint a szer- zőldéses és szabad vágómarha pe­dig fél-fél pont. Az országos versenyben továbbra is kategóriánként állapítják meg a két első várost, a három első köz­séget és termelőszövetkezetet. A megyék rangsorét, valamint a me­gyéken belül legjobb járást, várost, községet és termelőszövetkezetet kategorizálás nélkül kell megálla­pítani. A verseny záróértékelésének idő­pontja terményeknél 1954. novem­ber 27, bornál állat- és állati ter­mékeknél 1954. november 30. A legjobb eredményt elérő me­gye kapja a minisztertanács ván- dcrzászlaját és elismerő oklevelét, valamint az ötvenezer forintos pénzjutalmat. A második és har­madik helyezett megye a begyűj­tési miniszter vándorzászlaját nye­ri el és a velejáró harmincezer, il­letve húszezer forint pénzjutalom­mal együtt. A begyűjtési miniszter vándorzászlaját és jelentős összegű pénzjutalmat kapnak az egyes ka­tegóriákban országosan helyezést elért járások, városok, községek és termelőszövetkezetek. — Ugyancsak pénzjutalomban részesülnek min­den megyében a legjobb járások, községek és termelőszövetkezetek. A kötelezettségüket példamuta­tóan teljesítő és a begyűjtési ter­vek teljesítését jó felvilágosító munkával elősegítő dolgozó parasz­tok tárgyjutalmazására — mintegy félmillió forintot ad kormányza­tunk. Az új szabályok az eddigiektől eltérően külön határozzák meg a tárgy jutalmazásra fordítandó ösz- szegeket az országos versenyben legjobb eredményt elért járások, városok, községeik részére. így a termelőknek is érdekük, hogy já­rásuk, illetve városuk vagy közsé­gük a versenyben az élre törjön, mert akkor több tárgyjutalmat osz­tanak ki részükre. A szabályozás a továbbiakban intézkedik a versenyben legjobb eredményt elért vállalatok jutal­mazásáról, valamint a pontos érté­keléshez szükséges jelentőszolgá­latról. (MTI). GYÖRFFY ISTVÁN HALÁLA 15. ÉVFORDULÓJÁRA A mikor meghalt, végrendeletet ** hagyott a nemzetre. Azzá vált utolsó műve, nagy tanulmá­nya. „A néphagyomány és a nem­zeti művelődés'’ címmel megje­lentetett átfogó művelődéspolitikai terve, amely halála előtt pár nap­pal hagyta e] a nyomdát. Ez a három év alatt három kiadást ír­megért könyvecske, itt-ett roman­tikus túlzásaival együtt, vezérfona­la lett nálunk a negyvenes évek népi kulturmozgalmainak, a népi irodalmon nevelődött újarcú, hala­dó ifjúság törekvéseinek. Nem vé­letlenül vált neve zászlóvá: a róla elnevezett kollégium lett — már a fölszabadulás után — a parasztif- iúság radikális balszámyának irá­nyításával a népi kollégiumi moz­galom bölcsője, s hibái, túlzásai el­lenére is a vagyonos osztályok is­kolázási monopóliumának történel­mi jelentőségű szétzúzója. A Györ- fty-kollégisták legjobbjai részt vet­tek a hazánk fölszabadulásáért ví­vott partizán harcokban, ott küz­döttek az ellenállási mozgalomban, kivették részüket a földreform megvalósításában, bekapcsolódtak a megszülető magyar népi demo­krácia minden harcába. Györffy István nem volt politi­kus. Tudós volt, a magyar nép év­százados, hagyományos paraszti kultúrájának kitűnő ismerője, a népi kultúra kincseinek fáradhatat­lan gyűjtője, a történeti nép­rajztudomány megteremtője. Műveiből számos tudomány kuta­tója táplálkozik m3 is: a szorosan vett néprajz művelője, a folklór vizsgálója éppúgy, mint a földrajz­tudós vagy a művelődés-, gazda­ság- és teleDÜléstörténész. Szőkébb hazája, a Nagvkúnság volt érdek­lődésének legfőbb tárgya: szülővá­rosának. Turkevének és későbbi lakóhelyének, iskolázójának, Kar­cagnak levéltáraiból, a nagykun parasztok száj hagyom anyából meg­elevenítette a 18. és 19. század ma­gyar népáleténék számos érdekes, tanulságos mozzanatát. „Magyar főid — magyar nép” és ..Magyar falu — magyar ház” címmel két kötetben megjelent gyűjteményes tanulmánykötetei a magyar gazda­sági kultúra népi tudás kincses­C gy szép, irodalmi mértékkel is értékes művel, a „Nagykun­sági krónikával’' tette először is­mertté nevét. A magyar vidék mű­velődéstörténete szempontjából is erdekes, híres vidéki nyomdában a gyomai Kern-nyomda mellett másik neves műhelyben, a karcagi Kertész-nyomdában készült 1922- ben ez a kis könyvecske, amely ha­marosan újabb és újabb kiadásban ielent meg. s a közeljövőben újból kiadja a Művelt Nép könyvkiadó. Nagyszerű íráskészséggel, vonzó, novellisztik.us elbeszélőmodorban eleveníti föl e munkájában Györffy István a nagykun népálet érdekes, tanulságos múltját, a Nagykunság hajdan szabad pusztai népének, szi­laj pásztorainak, pákászainak, réti embereinek már feledésbe merült, különleges életmódját. Művének termékenyítő hatását nemcsak a szőkébb néprajztudomány, de a magyar irodalom is megérezte. A néprajzban iskolát teremtett: olyan nagyszerű, kiváló művek születtek példája nyomán, mint tanítványá­nak, a karcagi múzeum mostani igazgatójának, Szűcs Sándornak szépirodalmi igénnyel írott, mégis tudományos hitelű könyvei, „Ä régi Sárrét világa’* és a „Pusztai krónika", vagy a Hódmezővásár­hely néprajzát megörökítő néprajz társadalomrajzi klasszikus mű, a munkásságáért ' a legelsők közt. 1948-ban Kossuth-díjj'al jutalmazott Kiss Lajos könyve: a barátnak, Móra Ferencnek ajánlott „Szegény ember élete’ és nagyszerű párja: A szegény asszony élete*’. A magyar irodalomban Veres Péter első művei, „Az Alföld pa­rasztsága*1, a „Számadás“ és a „Falusi krónika’* nyilván Györffy István írásainak indítása nyomán születtek. S a másik nagy tiszántúli földi, Móricz Zsigmond is megsze­rette Györffy István e kitűnő írá­sát: két regényében, az Erdély-tri- lógia egyik kötetében, a „Tündér­kertben'’ és a szegedi ihletésű „Ró­zsa Sándor a lovát ugratja" című műviben i? fö’Jv-.szoálio a „Maay kunsági krónika*’ tanulságait. Mind­kettőbe nemcsak adatokat, de szó szerint átvett szövegrészeket, olda­lakat illesztett be, melyek észrevét­lenül forrnák egybe a móriczi pró­za képteremtő, valóság-elevenítő Dasszusaival. A láp! ridegpásztorok életének roppant erejű megörö­kítését, az alföldi árvíz irodalmunk­ban szinte páratlan művészi ábrá­zolását kettejük kongeniáliis alkotó­tehetségének: a tudós Györffy és az írásművész Móricz közös mű­vének köszönhetjük. C század elején Györffy István néhány karcagi barátjával mozgalmat indított egy Nagykun- múzeum fölállítására. Fáradozásuk gyümölcséként létrejött a nagykun nép; kultúrájának kincseit, tárgyi emlékeit megőrző kis gyűjtemény, amely ezekben a napokban épp tíz esztendeje a visszavonuló német csapatok pusztító dühének áldozata lett. Népi demokráciánk kultúrpo­litikája teremtette újjá a teljesen elpusztult kis gyűjteményt. Nekem jutott a megtisztelő föladat, hogy Györffy István karcagi örökségét megteremtsem. Az 1950-ben újjá­szervezett karcagi múzeumot róla neveztem el, s most három éve ki­állítással áldoztam emlékének. Cso­konai nyomában járva magam is elmondhatom: „ .;. megláttam vég­re •— Azt az áldott Kardszagot, — Hol a kun a szép térségre — Hal­moz sok száz asztragot.” Györffy István öröksége azonban több. mint amit ebből Karcag és a Nagykun­ság a magáénak mondhat. Mint a budapesti egyetem első néprajzpro­fesszora és mint a Néprajzi Mú­zeum igazgatója, a néprajzi folyó­iratok szerkesztője a tudós tanítvá­nyok seregét nevelte, és munkás­ságával a magyar tudományos élet ■évik legnagyobb alakjává nőtt. fi yörffy István, a tudós, az író és a magyar parasztság hű fia, népe hagyományos kultúrájának •negbecsülője ma az egész ország mlékczetárs méltó. Péter László Mendes-France miniszterelnök a bizalmi kérdés felvétele mellett döntött A nemzetgyűlés keddi ülésén dönt a kormány sorsáról Párizs (MTI.) A francia nemzet- gyűlés kétnapos „londoni vitája*1 után, amelynek során Mendes- France miniszterelnök balról épp­úgy, mint jobbról, ismételten igen kínos keresztkérdések pergőtüzébe került, a miniszterelnök végül is úgy döntött: nincs más kiút, mint felvetni a bizalmi kérdést. A miniszterelnök ezt a bejelenté­sét hajnali egy óra tájban tette a nemzetgyűlés hosszan elnyúló éjszakai ülésén. Az alkotmányos előírások értelmében csak két. ülés­nap eltelte után, tehát a nemzet- gyűlésnek kedden tizenöt órára ki­tűzött ülésén kerülhet sor a bi­zalmi szavazásra. A miniszterelnök bejelentése sze­rint a bizalmi szavazás azon hatá­rozati javaslat alapján történik, melyet a miniszterelnök pártjához tartozó Aubry képviselő szövege- zett meg, azonban az eredetihez képest módosított formában. A ja­vaslat a következőképpen hangzik: — A nemzetgyűlés újból leszö­gezi Franciaország hűségét az északatlanti egyezményhez és aka­ratát, hogy közreműködjék a nyu- gateurópai egység felépítésében. A nemzetgyűlés tudomásulvéve a lon­doni tárgyalások lefolyásáról és eredményeiről szóló beszámolót, bizalmát nyilvánítja a kormány iránt a londoni tárgyalások során elfoglalt álláspontjáért és azon po­litikájával kapcsolatban, amelyet a miniszterelnök a Ház előtt kifej­tett. Párizsi politikai körök szerint a miniszterelnök még a nemzetgyű­lési vita másnapján is abban re­ménykedett, hogy a Ház egyszerű szótöbbséggel tudomásul veszi majd beszámolóját. Rövidesen azonban meg kellett győződnie ar­ról, hogy az Aubry-féle határozati javaslatnak, első fogalmazásában, nincs sok kilátása arra, hogy elfo­gadásra találjon olyan szótöbbség­gel, amelyet a miniszterelnök még „elfogadhatónak és kielégítőnek11 találhatna „londoni politikájának“ folytatására. így történt azután, hogy Mendes­France közölte a Házzal, a maga részéről nem tartja elfogadhatónak a más pártok és pártcsoportok ál­tal előterjesztett határozati javas­latok egyikét sem és úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kérdést. A szocialisták ugyanis elhatározták, hogy az Aubry-féle javaslat feletti döntésnél tartózkodnak majd a sza­vazástól. Az MRP viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány határozati javaslata ellen fog szavazni, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a szocialis­ták álláspontja. Az ellenzéki állá - - pont kialakulása azután lavinasze­rűen átterjedt a „függetlenekre“ is. A helyzet tehát úgy alakult, hogv egyedül a radikálisok és az RPF támogatása körülbelül kétszáz sza­vazatot biztosított volna Mendes- France-nak. Mindezek a nyílt és kulisszák mögötti eredménytelenül maradt alkudozások önmagukban is mu­tatják, milyen a tömegnyomás által váltig kiélezett, helyzetben kísérli meg a miniszterelnök megszerezni a nemzetgyűlés jóváhagyását a bonni revansisták felfegyverzé­sére. (MTI.) Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának ülése Róma (TASZSZ.) Véget ért az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának ülése. Nernni beszá­molóját nagyszabású vita követte, majd határozatot hoztak a beszá­molóval kapcsolatban. A határozat kimondja, hogy a párt „erélyesebb ellenzéki politikát fog folytatni a jelenlegi kormánnyal szemben, amely akadály a feszültség enyhí­tésének útjában, amellett az ország széttagolásámak és a néptömegek elleni provokációknak az eszköze.” Amint az Avanti közli, a Köz­ponti Bizottság elhatározta, hogy 1955 márciusára összehívja az Olasz Szocialista Párt XXXI. Országos Kongresszusát. (MTI.) G. M. Puskin, a Szovjetunió berlini nagykövete fogadást adott a Német Demokratikus Köztársa­ságban időző szovjet kormányküldöttség tiszteletére Berlin (MTI.) G. M. Puskin, a Szovjetunió berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete pénte­ken este ünnepi fogadást adott a Szovjetunió kormányküldöttsége tiszteletére, amely V. M. Molotov, a Minisztertanács első elnökhelyet­tese, külügyminiszter vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság­ban tartózkodik, A fogadáson a szovjet küldött­ség tagjain kívül megjelent Wil­helm Pieck, a Német Demokra­tikus Köztársaság elnöke, Ottó Grotewohl miniszterelnök, Német­ország Szocialista Egységpártja po­litikai bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának tagjai, Correns tanár, a Demokratikus Németország Nem­zeti Frontja Országos Tanácsának elnöke, Reimann, a Német Kom­munista Párt elnöke, valamint a Német Demokratikus Köztársaság kulturális és gazdasági életének ki­váló személyiségei. Az ünnepi fogadáson résztvettek a Német Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából Berlinbe érkezett külföldi küldött­ségek tagjai, valamint a Német De-* mokratikus Köztársaság kormányá­nál akkreditált nagykövetek, kö­vetek és más diplomáciai képvi­selők. Az ünnepi fogadás szívélyes légi körben folyt le. (MTI.) A Berlinben tartózkodó magyar kormányküldöttség meglátogatta a Szlálin-fasori új ifjúsági Áruházat Berlin (MTI.) A Német Demo­kratikus Köztársaság Nemzeti Ün­nepe alkalmából Berlinben időző magyar kormányküldöttség Apró Antalnak, a Minisztertanács elnök­helyettesének vezetésével megláto­gatta a berlini Sztálin-fasoran meg­nyílt új Ifjúsági Aruházat. (MTI.) Krisna Menőn nyilatkozata egy sajtóértekezleten New-York (TASZSZ.) Krisna Menőn, India ENSZ képviselője október 7-én egy sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva részleteseb­ben foglalkozott azzal a tőle szár­mazó felhívással, hogy Kelet- és Nyugat-Nérr.etország kormányai folytassanak közvetlen tárgyaláso­kat egymással. Krisna Menőn kije­lentette, e felhívás nem szarul bő­vebb magyarázatra, s célja csupán az, hogy megtalálják a kivezető utat a jelenlegi zsákutcáiból. Arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e kapcsolat az 5 és V. Molo­tov javaslata között, Menőn kije­lentette, amikor ő október 6-án be­szédet mondott, nem tudta, hogy Berlinben elhangzik majd valami­lyen nyilatkozat. Egy másik kérdésre válaszolva Menőn kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a német kérdés ren­dezése meggyorsítaná az osztrák 'lérdé: megoldását is. Több tudósítónak arra a sürgető kérdésére válaszolva, vájjon elis- m-eri-e, hogy fennáll a „kommu­nista veszély“ Délkelet-Ázsia tér­ségében, Menőn kijelentette: „Dél- kelet-Ázslában a tényleges agresz- szió nem a kommunistáktól, hanem a kuomintangistáktól indul ki.“ Délkoreai repülök átrepültek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba Phenjan (TASZSZ.) A Koreai Központi Távirati Iroda közli, hogy Han Gan Ok és Pák Te Kvam, a délkoreai légierők két hadnagya át­repült a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A két repülő el­mondotta, hogy felháborították őket a Li Szín Man-klikk népelle- nes provokációi. Elhatározták, hogy átrepülnek a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaságba és követ­kezetesen harcolnak a haza békés egyesítéséért, (MTI.) i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom