Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-08 / 238. szám

Megkezdi évadját a szolnoki állandó színház GOZMÄNY GYÖRGY '3Cedv>e*i. UótóntUg | MESSZIRŐL j jöttünk, nagy az út mögöttünk, kocsmákban, városokban kezdtük régen, nagyon régen. Ügy adták tovább a jelszót mestereink, kevés szóval, sok te­kintettel, hogy nem feledhetjük: népünkért élni igaz kötelesség, nagy-nagy komédiás szívvel. Ismét kapuit nyitja a színház, ki tudja, Szolnokon immár há­nyadszor? Ki tudja, hány ember könnyét, boldog mosolyát, szív­ből jövő kacaját, a játéktól indí­tott nagy gondolatát szülte a színpad varázsa. Mielőtt elkez­denénk ezt az évet, egy pár pil­lanat birtokában hadd szóljunk így egypár írott szóval. Itt vagyunk ismét, de most- már, mint állandó színház, s azt a széttéphetetlen láncot, amely évszázadokon át a színészek leg­nagyobb örömét adta, — hogy közönségét szívére ölelve nevet­tesse, sirattassa, tanítsa, nevelje — tovább kovácsoljuk a még boldogabb éveknek, amelyek elé együtt megyünk, amelyekért együtt harcolunk, kedves közön­ség. Azért jöttünk ide, hogy nagy szerzők nyomán a legélőbb for­mában átadjuk a világról, az emberekről véleményeinket. Vá­logattunk sok-sok, a legváltozato­sabb színművek között, miközben egy vezérelt bennünket: mit kér­hetne, rr.it szeretne leginkább látni a város, a közönség. így aztán tarkaságban felsorakoztak, készen állnak, igaz, még papír­formában a legszebb hősalakok. Rövidesen hangot kapnak érde­kesnél-érdekesebb jellemek, föl- tárülnak izgalmas és romantikus helyzetek, fölragyog majd tisztán a szép, a jó, a szerelem, felharsan a dal, a nóta és mindezek árnyé­kában — mint az életben — m"'- mutatjuk mindazt, ami ellenük van. 1 BOLONDOS KEDV, | sok-sok szeretet hozott össze bennünket itt vagyunk és játszani fogunk, akiket már régebben ismernek: Farkas Anni, Győri Ilona, Kaszab Anna, Gábor Mara, Marczi Erzsi, Adóm Éva, Lukács Éva, Kom- póthy Gyula, Szép Zoltán, Fillár KERES EMIL igazgató István, Veszprémi László. És aki­ket valójában most Ismernek csak meg; Budapestről: Serfőző Ilona, Bed Teréz, Dukcny Mar­git, Újvári Viktória, Czigány Ju­dit, Velenczey István, Somogy- vári Pál, Hídvégi Lajos, Varga D. József, Bánky Róbert, Király Zoltán, Kovács Dénes, Lendvai Gyula; Pécsről: Harsányi Margit, a ^Színművészeti Főiskoláról: Varga Gyula. Mindannyiónk legszebb és leg­izgalmasabb gondolata: minél jobban játszani. Szeresd a színházat, kedves kö­zönség, mert az nemcsak erőt ád, hanem kötelez is bennünket. Aki a színházat szereti, az életet, az embereket szereti bolondságaival, szépségeivel, harcaival együtt. Aki nem szereti a színházat, az életet kerüli s megfosztja magát sok szépségtől, sok gazdag él­ménytől. __________ I ELSZALADTAK | a pillana­tok, mindjárt felgördül a füg­göny, hogy előlépjen a Csárdás­királynő. Érezzétek jól magato­kat, sokat tapsoljatok, nagyon sokat, jöjjetek el ismét, vigyétek szerteszét színházunk hírét s ezt a köszöntőt ígéreteivel, amit szí- néí7&i.nk nevében elmondott az igazgató. CZIGÁNY JUDIT SERFÖZŐ ILONA DUKONY MARGIT VELENCZEI ISTVÁN KÉT SZERELEM C ikket kértek a „Csárdáskirálynőről.“ A cikk megírásához néhány utalást tettek: színes, tanulságos és rövid legyen. Az ilyenirányú gondolatok elindultak bennem.’, de megszakítja a szín­ház lüktetése, mely a főpróba hetében ezirányúan hat a rendező felé. Kavarog az egész színház. Lázban ég az egész társulat, de ilyenkor talán még a tárgyak is beszélnek és cselekednek, a színház lázas, forró levegője újabb és újabb problémákat vet fel és ezek az új problémák elnyomják a cikkel kapcsolatos gondolatok megformálását, 1/ imegyek az utcára. Este van, szitál az eső, ősz van. A színház környéke csendes. A gon­dolatnak jó szülőanyja a csend. Egy fiatal lány és fiú jön egymás mellett. A próbateremből kiszűrőd­nek a „Csárdáskirálynő“ melódiái. A fiatalok meg­állnak az ablak alatt. A próbatérén:.’ ablakára fel­rajzolódik a primadonna árnyéka. „Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé le­szünk mi még.“ A próbateremben a primadonna énekel. Az utcán a fiú rámosolyog a lányra, a lány közelebb húzódik a fiúhoz. A próbateremben a hős megcsókolja a primadonnát, az utcán a fiú meg­csókolja a lányt, hosszan és sokkal hosszantartób­ban, mint odafent a próbateremben a hős a prima­donnát, aztán egymásba karolva, elindulnak. Elindul­nak a jövő felé, utánuk nézek és elgondolkodom, milyen boldogok: szerelmesek. Az ő szerelmüket nem fenyegeti a rangkülönbség, az érdekházasság, mely a múltban annyi tiszta szerelem elpusztítója volt. Szorosan karolnak egymásba és eltűnnek sze­neim elől a távolba. A próbateremben lecsukják a zongorát, vége a próbának és gondolataim ismét a „Csárdás- k;rálynő‘‘-re esnek. A „Csárdáskirálynőről“ kellett volna írnom és az életről írtam. De talán éppen ezzel írtam a legtöbbet a darabról, mely az életről szól és estéről-estére tanítja, hogy akik igazán szeretik egy­mást, azoknak soha nem szabad elválniok. Orbók Endre. SZÉP ZOLTÁN VARGA D. JÓZSEF KOMPÖTHY GYULA . A Csárdáskirálynő zenéjéről FARKAS ANJÍY BÄNKY ROBERT A Századforduló a könnyű zene terén ná­lunk Magyarországon érte el fénykorát. Három nagy operettzeneszerzőnk: Jacöbi Viktor, Szirmai Albert és Kálmán Imre egy és ugyanazon évben kerülték ki a Zeneakadémia padjaiból. De ne feledkezzünk meg a többi nagy zeneszerzőnkről sem, elsősorban Lehár Ferencről, Buttykai Ákosról és mintegy kü­lönálló jelenségről, Kacsóh Pongráczról, akinek János vitéze a népies hang szerencsés stilizálásával, irányt- mutató, klasszikus értéke a magyar operettirodalom­nak. Sokan vannak még rr.;a is, akik a könnyebb- fajsúlyú operettzenét lenézik és szembeállítva a ko­moly zenével, alacsonyabbrendű zenének minősítik. Véleményem szerint kétféle zenét ismerhetünk csak; éspedig jó zenét és rossz zenét, tekintet nélkül a zene fajsúlyára. A jó operett-zene ugyanolyan értéke az emberiségnek, mint a jó, komoly zene, Kálmán Imre zenéje, a „Csáirdáskirálynő" örökéletű jó muzsika. Bizonyítéka az általános, a nagy tömegek részéről megnyilvánuló elismerés. Miért jó, miért fülbemászó a „Csárdáskirálynő“ ze­néje? Mert szépsége, nemessége, népszerűsége a természetességen, egyszerűségen alapszik. Ha bárme­lyik kcrin.gőjét hallgatjuk, a melódia megformálá­sának, ívelésének olyan spontán és zeneileg logikus felépítését észleljük, amely legdöntőbb és legelsőren- dűbb feltétele a jó muzsikának és amelynek ered­ménye az a világszerte való elismerés, amely Kál­mán Imre muzsikáját övezi. Gondoljunk csak a ke­ringőkön kívül az operett két legnépszerűbb szá­mára: „A lányok, a lányok ...“ és a „Jaj, cica .. dallamára. A legegyszerűbb eszközökkel éri el a leg­nagyobb hatást a zeneszerző, anélkül, hogy a bana­litás veszélyes területére csapna át. A „Csárdáskirálynő“ világhírű zenéje minket, magyarokat külön büszkeséggel tölt el. Nagy sike­rére jellemző, hogy 1907 és 1937 között mintegy 30.000 előadást ért meg! Orbán Leó. ÉVADNYITÓ ELŐADÁS 1954 október hó 9-én. este 7 órakor KÄLMÄN IMRE: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ Nagyoperett; 3 felvonásban. Irta: Stein & Jenbach szövegének felhasználásával: Békcffy Ist­ván és Ke llér Dezső. Verseit írta: Gábor Andor és Innocent Vince Ernő. Ferdinánd főherceg > ■ • « • Leopold Mária, Lippert Weil­ersheim hercege i , , , «. Cecilia a felesége , • ■ , s Edvin, a fia , t i • i , a Silvia , i ■ • ■ i ■ i i • Bóni iiiiiaiiii .- Stázi saayaiiiiia Kerekes Ferkó , , , , ; , s Miska t i a i i i i § a » Kiss közjegyző , , , , , , . Tábornok * « a < ■ • ■ ? ­Tapelii * ■ > • • i * a i ­Mérő aaiiiaift* Endrey . , , . ■ ■ a • • • Lazarevics , a « « ■ « a > Gróf , | i i i ■ • i i i . Báró aa Karnagy . a a ■ a » ; i > Rendőrtiszt t « » i » » a s Mac Gawe saitiasa Szólótáncosok i « a i i i • Rendező: Orbók Endre. Díszlettervező: Kerényi Lajos Díszletkivitel: Horn F. Nándor Jellem.tervezők: Hell Árpád és Kugler Karola Velenczey István Bánky Róbert Farkas Anni Gozmány György m, v. Serfőző Ilona Varga D. József (Czigány Judit (Dukkony Margit Szép Zoltán Kompóthy Gyula Fillár István Haraszin Tibor Szommer Béla Molnár Iván Berta András Benyovszky Béla Hadházy Sándor Borbás László Lorányi Román Bors Béla Roth Richárd (Tóth Nelly (Kiss Tibor (Kovács István Segédrendező: Hives László. Vezényel: Betlen B. László Zenei asszisztens: Orbán Leó Koreográfia: Szalay Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom