Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V •. évfolyam. 258. szám Ara 50 fillér 1954 október 31. vasárnap MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A „vasfejű kunok” újfajta virtusa (2. o.) A kongresszus anyagának tanulmányozásával fokozzuk a pártmunkások, párttagok képzettségét, aktivitását, helyt­állását a párt politikájának megvalósításában (5. o.) Jász-Kun Kakas — képes, szatirikus melléklet (3—1. o) V -------------------------------------­Ni ncs nagyobb erő, mint az egységbe forrott nép ereje A Szolnokmegyci Néplap részére írta: BOGNÁR JÓZSEF belkereskedelmi miniszter Dolgosó népünknek az elmúlt években elért eredményei, államha­talmunk megszilárdulása, a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság megerősödése lehetővé és szükség­szerűvé teszik a Hazafias Népfront megalakítását. A Hazafias Népfront a népi-nemzeti egység megteremté­sére törekszik és azt akarja elérni, .'hogy minden becsületes dolgozó magyar ember résztvegyen abban a nagy munkában, amely a béke, a jólét, a szocializmus megteremté­sére irányul. A magyar történe­lem, haladó hagyományaink és a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő is azt bizonyítja, hogy az ország felvirágzását a népi-nemzeti erők csak egységben tudják megvalósí­tani.. Az űj szakaszban legdöntőbb cé­lunk a dolgozó nép életszínvonalá­nak emelése, a mezőgazdasági ter­melés fellendítése, a fogyasztási cikkek termelésének bővítése út­ján. A mezőgazdasági termelés nemcsak a kormány, nemcsak az államvezetés, hanem egész dolgozó népünk ügye, és megvalósítása el­sősorban dolgozó parasztságunkon, az állami gazdaságok dolgozóin, a termelőszövetkezetek tagságán és egyénileg dolgozó parasztjainkon múlik. A mezőgazdaság fellendítése az egy holdra eső hozam növelését, a belterjes kultúrák, az állatte­nyésztés fejlesztését követeli meg. Hazánk kis ország, nagy népsűrű­séggel, kedvező talaj- és éghajlati viszonyokkal. E konkrét feltételek között a mezőgazdaság fellendítésé­ben csak az intenzitás, a belterjes­ség növelésével érhetünk el átfogó eredményeket. Az ipar szerkezetének megváltoz­tatása, a fogyasztási cikkek terme­lésének növelése, minőségének és választékának javítása, a mezőgaz­daságban szükséges termelési esz­közök biztosítása elsősorban mun­kásosztályunkon, műszaki értelmi­ségünkön múlik. így ma valóban elmondhatjuk, hogy a magyar nép saját jólétének kovácsa, mert az életszínvonal emelkedése abban a mértékben valósítható meg, ahogy azt dolgozó népünk együttes erőfe­szítései lehetővé teszik. Meg vagyok győződve arról, hogy a Hazafias Népfront ezeket a politikai és gazdasági feladatokat meg tudja valósítani, mert egész népünkben lobog a hazaszeretet lángja, mert népünk tehetséges, szorgalmas, mert minden társadal­mi osztály és réteg e hazában fel­ismerte a népi-nemzeti egység ha­talmas jelentőségét. A magyar r.ép szorgalmas, te­hetséges és igyekvő volt a múltban is. Az elmúlt évszázadok során azonban az uralkodó osztályok vak önzése és az államhatalom népelle­nes jellege megakadályozta, hogy népünk szabadon fejthesse ki tehet­ségét, hogy szorgalmával a maga és a haza javára valóban eredménye­ket tudjon elérni. Ma a Hazafias Népfront és kormányzatunk segít és felkarol minden kezdeményezést, azt akarja, hogy mindenki szaba­don fejthesse ki képességeit, tehet­ségét. Szolnok megye népe a történe­lem folyamán tettekkel is bizonyí­totta, hogy a dolgozó magyar nép hazaszeretetének kioithatatlan lángja lebeg benne, hegy a szabad­ságért és a függetlenségért mindig kész harcolni. A Szolnok-megyei jászok és ku­nok ott harcoltak Dózsa György mezítlábasainak hadseregében _ — ahogy azt legnagyobb élő költőnk, Illyés Gyula Dózsáról szóló űj drá­májában meg is írta. — A Rákóczi szabadságharc idején Szolnok me­gye ncpe. a jászok és kunok, szinte egy szálig Rákóczi mellé állottak. A szabadságharc vezérei — Rákó­czi, Bercsényi — többször jártak a megye területén és Jászberény népe ma is kegyelettel mutogatja a „Rákóczi fát‘‘. azt a fát, amely alatt II. Rákóczi Ferenc a jász- kunok küldöttségét fogadta. Az 1848—49-es szabadságharc idején a megye lakosságából tobor­zott katonák bátran és vitézül har­coltak sok csatában, de különösen a szolnoki és bedrogkereszturi üt­közetben tüntették ki magukat. Szabadságszeretetük oly erős volt, hogy a Lehel huszárezred a vilá­gosi fegyverletételt nem várta meg, hanem előző éjszaka fegyverestől elhagyta a tábort, mondván, hogy azokra a fegyverekre még szükség lesz. A fegyverek egy része az ez- redzászlóvai együtt ma is látható a J ász-múzeumban. Az 1919-es Tanácsköztársaság harca idején a salgótarjáni csatá­ban vitézül harcoltak a Szolnok megye területéről a forradalom hadseregébe került dolgozó parasz­tok. „A vér nem válik vízzé” — mondja a közmondás. Ilyen apák­nak, ilyen hősöknek csak olyan késői utódai lehetnek, akik ma is szeretik a hazát, ragaszkodnak a szabadsághoz és a függetlenséghez. Szolnok megye dolgozó népe azonban nemcsak a szabadságért és függetlenségért folyó harcban, ha­nem a mindennapi munka terüle­tén is gyakran kitüntette magát. Szolnok megye talajviszonyai ál tálában nem kedvezőek. A megye területén hajdan mocsarak, homo kos területek, szikesek váltották egymást. A szorgalmas nép azon­ban megküzdőit a vadvizekkel, mo­csarakkal, homokkal, szikessel egy­aránt és a megye földjét termő­Papírgyár dolgozói is elhatározták, hgy hétfőtől ünnepi hetet kezde­nek. „Dolgozóink vállalják, hogy no­vember 7 tiszteletére és a tanács- választásiakra tett fogadalmukat az ünnepi hét alatt maradéktalanul teljesítik’“ — írják felhívásukban. A műszaki dolgozók elvállalták, hogy biztosítják a növekvő munka­tempó műszaki fettételeit. „Tudjuk, hegy adósai vagyunk népgazdasá­gunknak s az emlékműszak alatt minden igyekezetünkkel azon le­szünk, .hogy minőségi árut adjunk. 4 jászberényi Apritógépgyár dolgozói október 28-tól ünnepi mű­szakkal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünne­pére. Ezeken a napokon landülete­' keresték fel a legjobb dolgozókat és nívós műsorral teremtettek to­vábbi jókedvet, lelkesedést a mun­kához. Most is azt mondjuk, amit három hónappal ezelőtt. Nem állunk meg az eddigi sikereknél, nem pihenünk meg. Dolgozóink újabb fogadalmat tettek a negyedik negyedéves “terv- föladataink időeiőtti elvégzésére, — túlteljesítésére. Ezideig munkásaink és műszaki személyzetünk 93 szá­zaléka tett vállalást, 1,668.940 forint értékben. — Október 20-ig ebből a vállalásból 556.121 forint értékűt teljesítettek. Október 27-től ünnepi műszakot tartanaik műhelyeinkben s november 7-ig felszabadulásunk és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére még az ed­digieknél is jobb eredményeket ígyek s z ünk_.olérni. ­Fa'feladat mostäzTi hegy mű- szakiaink támogassák és segítsék földdé varázsolta. A nagykun vidé­keit szilaj állattartása, az úgyneve­zett réti állattartás már többszáz esztendővel ezelőtt is híres volt. A jászsági szarvasmarhatenyésztés a XVII. század végén, a XVIII. szá­zad első felében is már az ország határain túl is ismert volt és az ak­kori gazdák gyakran hajtották lá­bon jószágaikat külföldre. A me­gye parasztsága már régen tudja annak a közmondásnak az igazát, amelyből ma is van mit tanulnunk, hogy: „Mező cseppenti, jószág csur­gatja a pénzt“. A felszabadulás óta a talajműve­lés és az öntözéses gazdálkodás ki- szélesítésében jelentős eredménye­ket értek el. A két háború között kb. 4500 hold szántóföldön és 1S90 holünyi kertben folytattak öntözé­ses gazdálkodást. Ma Szolnok me­gyében az öntözőcsatornákkal Ui- é<3Ített, tehát öntözéses gazdálko­dásra alkalmas terület már több mint 63 ezer hold. Az öntözéses te­rület legnagyobb részén — több mint 40 ezer holdon — rizsterme­lés folyik. A megye vetésterülete a felszaba­dulás óta a magasabbhozamú nö­vényféleségek felé tolódott el. így ma négy és félszer akkora terüle­ten termelnek cukorrépát és tízszer akkora területen rizst, mint a fel- szabadulás előtt. Szolnok megye dolgozó paraszt­sága a felszabadulás óta élenjár a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének nagy munkájában. A me­gye mintegy 704 ezer kh-nyi szán­tóterületéből 162 ezer holdon gaz­dálkodnak a termelőszövetkezetek. Egyes szolnokmegyci termelőszö­vetkezetek az egész országban is­mertek és az ország minden sar­kába elvitték a szolnokmegyei dol­gozó parasztság szorgalmának és törekvésének hírét. A turkevei „Vö­rös Csillag*’, a karcagi „Április 4“ termelőszövetkezet mellett a kun- esorbai „Vörös Október“, a jászkis- éri „Kossuth”, termelőszövetkezetek nevet az egész országban ismerik. Az elmondottakból nyilvánvaló, hagy Szolnok megye dolgozó pa­rasztsága az elmúlt évek során igen komoly eredményeket ért el a me­zőgazdasági termelésben. Emellett azonban hibák is vannak, hiszen nem fejlődött kellő ütemben az “ál­lattenyésztés, szőlőtermelés és más hasonló belterjes kultúrák. A sző­lőterület 1954-ben kisebb a megyé­ben, mint 1935-ben. néha a jász­ság; bor — különösen a jászberé­nyi, ,iászfelsőszenfgyörgyi és jász- szentandrási — az elmúlt évtizedeit során országos hírt vívott ki magá­nak. Dinnyetcrme’és Uh. ugyanak­kora területen folyik, mint a fel- szabadulás előtt, de ma többnyire görögdinnyét termelnek, míg a fel- szabadulás előtt inkább cukordiny- r.yét. A ,.jászkincs“ nevű cukor­dinnye — a Jászság egyik sneoia’i- tása — az utóbbi években úgyszól­ván teljesen eltűnt. A szarvasmarha- és a baromfite­nyésztésben is van bizonyos elma­radás, noha Szolnok megye állat-, de különösen baromfitenyésztése a felszabadulás előtt igen fejlett volt. Szolnok megye jeüegc ma is me­zőgazdasági, de a megye területén a felszabadulás óta jelentősen fej­lődött az ipar. Olyan könnyűipari üzem, mint a Tisza Cipőgyár, kü­lönböző élelmiszeripari üzemek, a Törökszentmiklósi Gépgyár mű­szaki értelmisége cs dolgozói sokat tehetnek a lakosság ellátásának megjavítására, a mezőgazdasági termelőeszközök biztosítására. A nagyipar mellett a megye kis­iparosaira is jelentős feladatok vár­nak a tájigények kielégítésében. Olyan községekben például, mint Jákóhalma, amelynek híres bútor- inara volt, meg kell adni a lehető­séget, hegy a kisiparosok nagy szaktudásukat, kézügyességüket a maguk és az ország javára haszno­síthassák. A magyar nép szorgalma, tehet­sége és alkotóereje segítségével az elmúlt évek során sokat haladtunk előre. De az egész országban is, Szolnok megyében is még nagyon sok a tennivaló. A Hazafias Nép­front ezért hív táborába minden becsületes magyar embert, pártta­gokat és pártonkívüljeket, munká­sakat, parasztokat, értelmiségieket, kisiparosokat és kiskereskedőket, hogy ezt a sok tennivalói a népi- nemzeti egység erejével el tudjuk végezni. Nincs nagyobb erő a vilá­gon, mint az egységbe forrott, cél­tudatos, munkálkodó és harcoló dolgozó rép ereje! Ezt a legna­gyobb erőt mozgósítjuk ina ?, béke, a, jólét, a szocializmus megterem­tése érdekében! Ünnepi műszakot tartanak üzemeink Xotember 1-től, hétfőtől Ün­nepi műszakot tartanak a szolnoki üzemekben. Tíz évvel ezelőtt, no­vember első hetében történelmi fordulat előtt állt Szolnok város népe s ezekben a napokban vívták legkeményebb harcukat a szolnoki munkásak is, hegy megmentsék az üzemek berendezéseit az elhurco­lástól, a megsemmisítéstől. Végül november 4-én a szovjet csapatok győztesen vonultak be a városba. Élénken emlékeznek még e for­dulatos napokra a szolnoki munká­sok, s most tíz évvel később jó mukával, napi termelési terveik túlteljesítésével köszöntik a felsza­badulás évfordulóját. A Tiszamenti Vegyiművek és a Szolnoki Gőzfűrész után a Szolnoki Ismét „éliizcin44 a szolnoki Járműjavító | ha rom honappal| ezelőtt, ami­kor hosszabb szünet után újból el­nyertük az élüzem jelvényt, dolgo­zóink, sztahanovistáink, műszaki vezetőink megfogadták, hogy e büszke címet még jobb munkával, együttműködéssel a harmadik ne­gyedévben is megőrzik. Az ígéret valósággá lett s öröm­mel adjuk tudtul, hegy a közleke­dés- és postaügyi miniszter — szakszervezetünk központi vezetősé­gével egyetértésben — harmadik negyedévi jó munkánk jutalmául ismét élüzem jelvénnyel tüntette ki vállalatunkat. Hármas ünnepet jelent ez nekünk. Szolnok város felszabadításának tizedik évfordu­lója egybeesik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ünnepével s végül egybeesik a nagy kitüntetés­sel is. Annakidején azt ígértük, hogy íó munkával ünnepeljük városunk felszabadulásának tizedik évforduló, fát. Nem készülhettünk volna job­ban, mint azzal, hogy másodszorra is elnyerjük a jó munka e meg­tisztelő jutalmát. Néhány szám is fényesen bizo­nyítja, milyen lelkesen, erőt, fárad­ságot nem kímélve dolgoztak mun­kásaink, műszakiaink, alkalmazot­taink. A 102 százalékos élüzemszint- tel szemben 102.22 százalékra telje­sítettük teljes termelési tervünket. Járműjavítási kiszabásunknál 11.2 százalékkal több munkát végez­tünk. Termelékenységi tervünket 102.2 százalékban váltottuk valóra s túlszárnyaltuk a minőségi köve­telmények tervét is. önköltség- csökkentésben közel hárem száza­lékkal jobb eredményt értünk el, mint az élüzem-szir.t követelmé­nye. [jo eredményekhez! segített dol­gozóink lelkes versenye. A harma­dik negyedévben elvállaltuk, hogy 1,313.545 forint értékű munkát vég­zünk el terven felül. Valóságban 1,603.000 forintra teljesítettük ígé­retünket. Pálmai Imre és Szentesi Imre mozdcuyiakatosok. — Korom Sándor és tűzikovács brigádjának tagjai, Török István esztergályos, Kovács János villany hegesztő, Hor­váth Miklós és alvázlakatos bri­gádja csakúgy, mint sodr an mások az első vonalban harcoltak a ma­gas termelékenységért, a takaré­kosságért, a terveik teljesítéséért. Itt kell megemlékezni kulturneve- lési bizottságunk iekes munkájáról is. Ennek tagjai munkahelyeiken A féli gépjavítást is idejében elvégezzük Q römmel tudatjuk megyénk dolgozóival, hogy gépállomásunk éves tervét október 20-ig 100 százalékra, talajmunkatervét pedig 118 százalékra teljesítette. Traktorosainkat ösztönözte a nemrég megkapott élüzem kitüntetés. Gép állón', ásunk ugyanis a nyári mun­kák értékelése során a gépállomások országos versenyében megsze­rezte a harmadik helyet. Egész esztendőben kiváló munkát végzett a Bakos-brigád. Éves tervüket 133 százalékra teljesítették, öt gépük van, s mindannyian ivet műszakban dolgoznak. Elismerés illeti nagyszerű traktorosainkat, akik fáradságot nem ismerve végezve munkájukat, segítik a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósulá­sát. Minden erejükkel támogatják a körzetükben lévő termelőszövet- .cezeteket. Kiss József, Földi János, Kosik Ferenc, Perjést Sándor, Nagy József, Révai Sándor, Juhász György traktorosokat illet legtöbb dicséret. Éves tervünk teljesítésekor nem feledkezhetünk meg kihelye­zett agronómusaink munkájának értékeléséről sem. Csak egyet em­lítek meg, Pinkóczi József elvtársat, aki Vezseny község tsz-tagjait segíti szakmai tanácsaival. Kiváló munkájának fokrr érője a terme­lési eredmény. A működési területén lévő termelőszövetkezetek, a vezsenyi Rákóczi, az Alkotmány és az Üj Élet tsz tagjai búzavetés­tervüket teljesítették, a mélyszántást pedig október 31-re fejezik be. Eredményeink azonban nem tesznek elbizakodottá bennünket. Traktorosaink, agronómusaink és mechanikusaink nevében Ígérem.' megyénk dolgozóinak, hogy ezután is minden erőnkkel a párt- és a kormány célkitűzéseinek megvalósításáért harcolunk. A téli gépjaví­tást idejében, minőségileg is kifogástalanul végezzük el. Füleip Ferenc, gépállomásigazgató, Tószeg. sen halad a munka s nem kétséges, hogy nggy lépéssel haladnak előre a november 7-i vállalásuk teljesí­tése terén. Potem/kin és Andriska evtársak másfél hónapja, a patronázs moz­galom keretében, egyik gépállomá­sunk esztergapadját generálozzák. Október első tíznapjában különféle akadályok miatt esek £9 százalékos teljesítményt értek el. A második dekádban í77 százaléknál jártak s e havi átlaguk előzetes számítások szerint 120—130 százalék lesz. Szabó művezető, Hagyó An­tal és Kulich György esztergáiyo- sdk felett vállalt patronálást. Jó munkaszervezéssel, a mellékidők csökkentésével e hónapban előre­láthatólag elérik a 120—130 száza­lékos teljesítményt. dolgozóinkat fogadalmuk valóra- váltása során. Idejében gondoskod­janak a munka elvégzéséhez szük­séges anyagról és a helyes, egyen­letes munkaadagolásról. Vállalatunk vezetősége biztosítsa a téli munka feltételeit, a balesetmentes, egész­séges munkahelyeket. Egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy tervünk teljesítése az út az életszínvonal emeléséhez. A párt és a szakszervezet vezetői­nek és aktíváinak az eddigieknél is jobb munkát kell végezni. Járjanak élen a munkában, nap mint nap be­szélgessenek el dolgozó társaikkal. Helyes intézkedéseikkel segítsék elő a jó munkafeltételek kialakítá­sát, hogy a negyedév végén újtól elérjük a magas kitüntetést. Batta Ferenc OB elnök. Járműjavító. 2 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom