Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-03 / 234. szám
Harminchetedik csípés SZATIRIKUS OLDAL 195é október 3 FOGÁS KÉRDÉS A talaj jobb megművelése s nyilvánvalóan a nagyobb termés elérése érdekében iparunk nehéz fogasokat gyártott a mezőgazdaság részére. Ezekből a nehéz fogasokból megyénk is jócskán kapott. Azóta azonban a gépállomások vezetőit az a fogas kérdés gyötri, mihez kezdjenek ezekkel a fogasokkal? A helyzet ugyanis az, hogy ha a fogassal egy- szer-kétszer végigmennek a felszántott földön, utána nem lehet használni. Mégpedig azért nem, mert a keret, amelyre a fogakat erősítették fel, igen vékony vasanyagból készült s minduntalan elhajlik. Az a vélemény a gépállomásokon, hogy a tervező, aki elkészítette ennek a nehéz-fogas fajtának ' ja rajzát, bizony-bizony nem igen láthatott még ilyet munkában. Ugyanakkor az a kérdés is felmerül, ebben az esetben miért nem kérdezett meg egy l szakembert a tervező s miért dobálja ki az ország ' oénzét az ablakon használhatatlan im»nka<*«zlri>- :ökre? Képes magyarázat arról, hogy egyes helyeken miért késnek a vetéssel —’ Mikor vetnek már? ^ . — Mikor vetnek már? Majd, ha esik az eső... és * __________________________________________________Majd, ha eláll az eső,., és megs?.:l:':r.d í\ fij.Y, Az egészségügy új fellegvára Felépíti* a szolnoki rencieio intézet. Gombhoz ruhát is ? A* utóbbi időben gyakran töröm a fejemet azon, hogy ha például valaki egy tehén kötő láncot akar vásárolni, szükséges-e ahhoz megvenni egy tehenet is? Jómagam ugyanis ilyenformán jártam már gyakran Török- ntiklóson a hetipiac alkalmával. Ilyenkor szoktam megvásárolni a Ludas Matyi című újságot. Az elárusító azonban csak akkor volt hajlandó eladni, ha egy Népszavát is veszek hozzá. Vájjon miért vegyek Népszavát, mikor nincs szükségem rá, hiszen a Szabad Népet és a Szóin okmegyei Néplapot is rendszeresen olvasom s a szorosabban vett ipari kérdésekkel nem akarok foglalkozni. Ez az egész úgy fest hogy bemegyek egy boltba s gombot kérek Ezt azonban csak úgy adják ide. ha elviszel vele együtt egy ruhát is. Ne tegye így a hetipiac újságárusa. Tö- rökmiklóson a Népszavának is akad vásárlója. RAKÖNDI PÁL Surján, 89. sz. ROSSZCSONT ROBI KALANDJAI javítják Szolnokon az utcait aszfaltját. Moxi-ügy Tisxaugon A tiszaugi mozit a szelevényi építőipart ktsz javította, illetve javította volna, de nem javította még ki. A festés lejön a falról, egyik gerendája arra készül, hogy leszakadjon. A ktsz azonban nem csinálja az épületet s a munka darabban van, holott igen-igen sürgős lenne már az épület átadása. A mozi ugyanis addig a kultur- otthonban székel. Itt azonban nem sokáig, mert ha bejön az esős idő. akkor beázik a gépház, s vájjon hol tartják majd a drága mozigépet az előadásokról nem is bes'élve, s arról sem, hogy a DISZ fiatalok nagyon szeretnék már birtokukba venni a kulturotthont, hogy előadáso- '-f.t tartsanak. BENKOVICS ILONA Tiszaug Egy kis törődés kellene csak Azt mondja valaki a gépállomást s úgy tán kiderült, hogy víz minap Karcagon, hogy mennek haza lakásuk- van, csak olyan szerérdemes lenne már va- ra. kezet nincsen, ami a lamit írni a gépállo- Mondom egyikük- vizet bejuttatná a gépmásról, hiszen szép, új, nek: „Ezen a gépállo- állomál vízvezetékké-, pompás a gépállomás, tonáson nincsen fürdő, lózatába. , E célból tehát felke- vagy mosdó?* Mire ki- Az a véleményem, restem a gépállomást, derül, hogy van fürdő hogy erről egy kis tö- s megállapítottam, is, mosdó is, ragyogó rődéssel gondoskoáhat- hogy valóban új, nagy- vízcsapok, porcelán- nának az illetékesek. S szerű épületek sora- kagylók, stb. egyszóval ez a véleménye a gépkoznak egymás mellett, minden, ami a mosa- állomás dolgozóinak is. Ugyanakkor azt- is-kodáshoz és a fürdés- akik, bármint is néz- megállapítottam, hogv hez szükséges, tehát zük a dolgot, szeretnek a munkájukat végzett ahhoz, hogv a gépállo- mosdani, fürödni, akár- traktorosok és szerelők, más dolgozói megtisz- csak azok, akiknek ezt de a lakatosok is, mun- tálkodjanak, elleniben lehetővé kellene ten- kaidő után olajosán, víz nincsen. niök. piszkosan hagyják el a Végeredményben az- Jász-Kun Kakas. KERESKEDEIMI TÖRTÉNETEK Tanulságos mese Egyszer volt, hol nem volt, az egyik földművesszövetkezeti boltban (vezetőjét nem nevezem meg. nem az egyedüli ebből a fajtából) bizonyos áruféleségeket drágábban adott a vásárlóknak. Boltvezetőnk á szalimiáksót pontosan kétszer annyiért adta dekánként, mint a hatóságilag megállapított ára. így is ment ez egy darabig. Egyszer azonban az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei jelentek meg a holtban s egyből megállapították azt, hogy 3 szal- miáksó árusítása során megkárosítják a . vevőket. Megkérdezték a boltvezetőt, miért adta drágábban, így felelt: — Tudják, azért, mert a szalmiák- só párolog. Az ellenőrök azonban nem hitték el, hegy a szalmiáksó párolgása arányiban van a százszázalékos árdrágítással. S így kirótták rá a büntetést. Gyakori az árdráeílns a boltokban — Maguk drágábban adják az árút! — Na hallja, valahol csak be kell hozni a hiányt... Kálmán Sándor tl»íát«reai ki petróleumot, pedig volt. *-■ Ne zavarjon... Mondtam már, Keresd Buksi... Csak a szag ■— Na, mit szól ,a kutyámhoz? Ez hogy jűnc5.ttl után.., megleli még azt is, ami „nincs’*, íoiamüvesszövetkezetj boltvezető nem aaott
