Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-04 / 209. szám
1954 szeptember 4, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP •?: Mezőgazdasági szakemberek az őszi munkák sikeréért Ni da Endre agronómus sok segítséget ad a fegyvernek! Kossuth tsz tagjainak A fegyvemeki Kossuth tsz irodájában szép selyerrzászló vonja magára a belépő figyelmét. A járási tanács jutalma ez a tavaszi és nyári munkáikban legjobb termelő- szövetkezetnek. A versenyzászló minden szónál szebben fejezi ki a tsz tagok szorgalmát, munkaszeretetét s azt, hogy becsülettel meg- állták helyüket az általuk kezdeményezett járási versenyben. A megtisztelő első hely kivívásához nagy segítséget adott a tsz- tagoiknak Nida Endre agronómus. Aki — mint sok más szakember — az új kormányprogramm után került vissza a mezőgazdaságba. — „Amikor olvastam a párt- és koí- mány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát, úgy éreztem, hogy nekem is részt kell vennem e nagyszerű feladat megvalósításában. A mezőgazdaságban nőttem fel, szakiskolát is végeztem és sokévi tapasztalatom lehetővé teszi, hogy tevékenyen részt vegyek a mező- gazdaság fejlesztésében. A budapesti Fémöntöde vezetői segítettek elhatározásom valóraváltásában. — így kerültem ezév februárjában a fegyvernek! gépállomásra, majd a Kossuth tsz-be. Célul tűztem magam elé, hogy már az idén is segítem a tsz terméshozamának növelését.“ Nida Endre a tsz vezetőségével és tagjaival szoros kapcsolatot teremtett az elmúlt hónapok alatt. Már a tavaszi munka során érezhető volt a szakember segítsége. Javaslatára fogasolták, hengerez- ték, majd kétszer pétisóval fejtrágyázták az őszi vetést. Ennek köszönhető, hogy búzából 8, árpából 9 mázsás termést takarítottak be holdanként. Búzájuk 81-es fajsúlyú, így vetőmagnak is kiváló. A kapásnövémyek .vetésére, gondos ápolására is nagy figyelmet fordítottak. Ezévben először alkalmazták kukoricánál a kelés utáni azonnali fogasolást E módszernek az a hasznossága, hogy a gyenge gyamokat a fogas elpusztítja, a talaj nedvességtartalma tovább megmarad, s így erőteljesebben fejőldik a növény. Az 50 hold kukorica „meghálálta“ a gondos ápolást. Holdanként 25 mázsa termést ígér, 48 hold cukor- és 10 hold takarmányrépája van a termelőszövetkezetnek. Nida Endre javasolta, hogy a kapálás meggyorsítása érdekében használják a négy Deil-ka- pát, amelytől eddig idegenkedtek a tagok. Megfogadták tanácsát. Nem jártak rosszul, mert így naponta 12 hold répát kapáltak meg. Egyelés után háromszor gyomtalanították a répát. Ügyesen gazdálkodnak a Kossuth tsz tagjai, s egyre jövedelmezőbbé teszik szövetkezetüket. 53 holdas gyümölcsösük, 3 holdas bulgárker- tészetük van, s ezenkívül dohányt és burgonyát is termeltek. Igen szép jövedelmet hoznak ezek a kultúrák. A kertészetből idáig 26 ezer forint volt a bevétel, a dohány szintén hoz 32—35 ezer forintot. — Burgonyából kiváló termést takarítottak be, holdanként 120 mázsát. Ezt úgy érték el, hogy a burgonyának szánt területet ősszel mélyen felszántották, istállótrágyázták és tavasszal gondosan ápolták a növényt. A nyári munkák során tovább fokozták eredményeiket. A vezetőség jó szervező munkája párosult a tagok szorgalmával. Mindenki megfogta a munka végét s a járásban elsőnek fejezték be e fontos munkát. Nida agronómus' elismeréssel beszél Diószegi Zsuzsámna, Nagy Katalin, Szabados Mária és a többi DISZ fiatalról, Jakab János, Zábróczki Sándor, Varga János, Csiga Imréné, Homyák Istvánná és * többi szorgalmas tsz tagról, akik példamutató munkával járultak hozzá az eredmények eléréséhez. Szecsei István és Poós János a munkaszervezésnél segítette az elnök és agronómus munkáját. Közös fáradozásuk gyümölcse a bő termés, amelyből az állam iránti kötelesség teljesítése után szépen jut a tagoknak. Takács Vendel és Ábrók Zsigmond, akik másodma- gukkai vettek részt a munkában, közel 18 mázsa, Balázs József pedig 16 mázsát vitt haza az előlegosztáskor. Az őszi betakarítás, talajelőkészítés, vetés gyors és jó minőségű elvégzésével ,a Kossuth tsz tagjai tovább akarják öregbíteni jó hírüket. A cukorrépaszedés, dohánybetakarítás mellett már 200 holdon elvégezték a mélyszántást. A terméshozam növelése érdekében a talaj táperejének pótlásáról sem feledkeztek meg . Már tavasszal megkezdték a trágya kihordását, s hogy ne veszítsen minőségéből, szarvasokba rakták és leföldelték. Most közvetlenül a szántás előtt fogásokban terítik szét és alászántják az érett trágyát. Búzavetőmagot saját maguk termeltek s ezt külön aratták, csépelték. Őszi árpa vetőmagot szokványminőségű árpáért cserélnek. Nida agronómus most dolgozik a tábla törzskönyvezés felfektetésén. Ebben fel lesz tüntetve a talaj minősége, az, hogy mikor volt trágyázva, milyen talajmunkát végeztek azon a táblán és milyen növény volt benne. A tábla-törzskönyv segíti a helyes vetésforgó kialakítását, mert évekre visszamenőleg meg lehet állapítani, hogy melyik táblába mit vetettek, hogyan művelték azt. A Kossuth tsz tagjai a mezőgazdaság általános fellendítése és a közös gazdaság jövedelmezősége érdekében már ezévben fejlesztik állatállományukat, s újabb üzemágakat létesítenek. Jelenleg 14 tehenük van, jövőre 25 tehén lesz a tsz istállóban, s ezenkívül növendékállatokat is nevelnek. A lóállom ány számát — a csikókkal együtt ■ 1955-ben 30-ra emelik. Juhtenyésztéssel eddig nem foglalkoztak, most 5 tenyészkost és 100 anyát vásároltak. Tervben van halastó létesítése is, s ezenkívül 15 holdas rizstelep építéséhez is hozzáfognak az őszi betakarítás 'befejezése után. A jószágállomány fejlesztéséhez nagyobb mennyiségű takarmányra van szükség. Erről sem feledkeztek meg a tsz vezetői és tagjai. Gondosan takarították be az 50 hold lucernát. A kalászosok tarlójába silókukoricát vetettek, s úgy számítják, hogy 600 köbméter silót készítenek. Növelik a takarmánynövényék vetésterületét is, 20 holdon vörösherét vetnek. Nida Endre bizakodva beszélt arról, hogy eredményeiket évről- évre tovább tudják fokozni, hisz ehhez megvannak a lehetőségek. A párt és kormány minden támogatást megad a tsz-nek ahhoz, hogy minél előbb jól jövedelmezővé tegyék a közös gazdaságot. A mező- gazdaság fejlesztéséiben a szakembereknek irányt mutat a párt és kormány december 19-i határozata s Hegedűs elvtárs cikke, amely az augusztus 29-i Szabad Népben jelent meg. Nagy Katalin Hering Sándor IV. negyedéves tervén dolgozik Közel 10 év telt már el azóta, hogy Hering Sándor elvtárs először lépett be a Járműjavító kapuján. Azért jött, hogy továbbfolytassa kitanult mesterségét, a csőszerelést. Szerette ezt a szakmát, hisz ezért is szánta magát ennek tanulására még a felszabadulás előtt. Először Budapesten dologzott, csak 1945 után került a szolnoki Járműjavítóba. | Az eltelt évek alatt sok minden történt. Űj élet lépett a régi keserves napok helyébe. Az út, amit Hering elvtárs megtett, nem volt egészen sírna. De egy bizonyos: jó szakemberré vált és ma egyike azoknak a Járműjavítóban, akik már teljesítették harmadik negyedéves tervüket. Állandóan 160 százalékon felül teljesíti havi kiszabását. Hering elvtársat ismeri az üzerr.’ fiatalja, öregje és becsülik is valamennyien. Ezt nemcsak azzal érdemelte ki, hogy szorgalmas, példamutató munkás — persze, ez Is hozzájárult, — hanem azzal, hogy mindig ő a kezdeményező, ha valamilyen új szakasz kezdődik a versenyben. Júniusban a hónap vége felé term elési értekezletet hirdetett a hangoshíradó. Hering elvtárs is nagyban készülődött már előtte való napokban. A harmadik negyedéves vállalását- szövegezte munka után s ezen tűnődött munkapadja mellett is régóta. Az értekezlet napján az egész üzemben elsőnek fogadta meg, hogy a beütemezett munkáján felül minden hónapban elvégzi egy gőzmozdony csőszerelési munkáit. Alig néhány hét telt el, s az üzem dolgozóinak közel 90 százaléka csatlakozott kezdeményezéséhez. Hering elvtárs nem egyedül dolgozik. Két fiatal munkatársa is van: Szekeres Antal és Serfőző György. Szorgalmas fiatalok, így ismerik őket a mellettük dolgozók, de erről tanúskodik augusztusban elért 168 százalékos teljesítményük is. Nem kell különösebb magyarázatot keresni a 168 százalékra, elég bizonyíték, ha munka közben dolgozni látja őket bárki. A közel 25 fokos nyári délutánon sem csökkent a munkialendületük. A két fiatal egymást segítve a 326-os sorozatú mozdony kiömlőcső marásán dolgozik. Hering elvtárs a 411-es túlhevítőjét készíti. Amint mondja, egy óra múlva megkezdik a beszerelést. így megy ez niap- ról-napra, óráról-órára s így készül el minden hónapban terven felül egy gőzmozdony csőszerelése. EXSÖÖSZTÁIYOS ... JASZALSÖGYÖRGYÖN is megkezdődött a tanítás. Weiszmüller Béla elsőosztá. lyos tanuló még félénken hallgatja Darók Erzsébet nevelő kérdéseit. Hátamőgött Berkó Ilona és Tánczos Irén elsőéves gyakorló tanítók. Űk is most indultak a szép pályán, nevelik és tanítják majd az első osztályosokat. Jobbról a kisfiú édesanyja beszél a tanítókkal. _________________________________ ___ . \ PO STÁSOK A PÁRTSAJTÓÉRT INTÉZKEDÉSEK A Gyapottermeltetési Vállalat ifj. Fekete József tiszabői lakosnak a múlt évi gyapottermcl vényét nem Beavatkozhat-e az ember a természet életébe ? vette ál. A kivizsgálás során kitűnt, hogy községében több alkalommal vettek át gyapotot az elmúlt év őszén. Az átvétel idejéről, helyéről a termelőket nem értesítették. Nyilvánvaló, hogy az értesítés nem jui tott el Fekete Józsefhez. Hibát követtek el a vállalat dolgozói, amikor személyesen nem keresték fel a szerződött termelőket. A Gyapottermeltető Vállalat megszűnt, de hibáját igyekszünk jóvátenni. —< Kérjük ifj. Fekete Józsefet, hogy küldje be a gyapotot a hódmezővásárhelyi Magtermeltető- és Vetői magellátó Egyesülés címére. Meny- nyiség és minőségnek megfelelő álban azt átvesszük és részére a pénzt feladjuk. Varga Sándor. HódmezSvásárhelvi- MagtermeltetS is Vetőmagellátó Egyesölés. * Deák Mária, a törökmiklósl Ali kotmány tsz könyvelője néhány nappal ezelőtt azt írta szerkesztőségünknek, hogy több mint egy éve tévedésből a Szolnokmegyei Teri ményforgalrrinak küldtek el 16 zsái kot. Azóta sokszor kérjék vissza, de nem küldték. Levelét a Ten ményforgalmitól megválaszolták és közölték velünk, hogy a , zsákok nem náluk, hanem a Közraktárak-* nál voltak. A panaszos levél kézhezvétele után azonban intézkedtek s a zsákokat azonnal visszaküldték az Alkotmány tsz-nek. l Csécsei András, Fegyvernek Bánházi Sándor, Kisújszállás pártsajtó terjesztése szép feladat. Ezt a munkát a postás kézbesítők végzik. Ök juttatják el napról- napra,.._ esőben, hóban vagy ‘jóidőben a párt- sajtót az előfizetőkhöz. Megyénk postás dolgozói augusztus 15. óta versenyben vannak egymással. Céljuk az, hogy a Szabad Nép, Szolnokmegyei Néplap, Szabad Föld és Tartós Béke olvasótáborát több ezerrel megemeljék. Ebben a versenyben jó.l dolgoznak a kisújszállási kézbesítő elvtársak, akik vállalták, hogy augusztus hónapban 60 új előfizetőt szerveznek. ígéretüket már augusztus 27-én teljesítették. Közülük is kiemelkedik Bánházi Sándor elvtárs, aki maga 30 előfizetőt szervezett, — „Nem is olyan ördöngös dolog egy új előfizetőt szerezni — mondja. — Ha valami küldeményt, levelet, vagy pénzt kézbesítek, megemlítem a címzettnek, hogy rendeljen újságot és ez legtöbbször sikerrel jár.” Tiszafüreden Bodó Márton elvtárs az alkotmány ünnepe tiszteletére vállalta, hogy 20 új előfizetőt szerver Felajánlását augusztus 18-ig kettővel túlteljesítette. ígéretében az is szerepel, hogy a meglevő előfizetőiket is megtartja. Jó munkáját igazolja, how ezt is teljesítette. Ji1 egy vermeken Csécsei András elvtárs néhány nap alatt 26 új előfizetővel emelte a pártsajtó olvasóinak számét. Á jól dolgozó postás kézbesítők megérdemlik, hogy feletteseik foglalkozzanak egyéni panaszaikkal és ahoí lehet, segítsenek pro-i blémáik megoldásában, Ne úgy segítsék őket, ahogyan Csécsei elvi társnál mutatkozik, Csécsei elvtárs egy ideig — mert kézbesítői járása nagy — a posta által adott kerékpárral járta területét, Ezt a kerékpárt nenw régiben elvették tőle, mert „másnak kell’*, most kénytelen gyalog járni, pedig így nem tudja jól elvégezni munkáját a nagy terü-< let miatt. Az a kérése, adjanak neki újra ke-i rékpárt. A felsorolt kézbesít tőket a lap szer-i kesztösége és kiadóhb vatala is megdicséri a jó munkáért. Kövessék őket megyénk összes postásai, akkor elérjük közös célunkat, mert az eddiginél is több dolgozóhoz eljut a pért sajtója. ti • • • “s enrnseg x;d.THdQ. a ioiu. termőképessége jelentékenyein csökken, kevés lesz a gabona, a legtermékenyebb földek szemünk láttára változnak sztyeppévé és kiégett sivataggá, a háziállatok évről-évre kevesebb hasznot hajtanák. Nem terem rizs, rák-betegség pusztítja el a burgonyát, nem lesz elegendő élelem. A halak kipusztulnak a vegyileg szennyezett vizeken és a tyúkok egyre kevesebbet tojnak. — Naponta háromszor annyi ember születik, mint ahány meghal. A de- generált emberiség a sötét jövő útján lépked. A föld ismét puszta lesz és sötétség uralkodik a vizek felett...“ Ezekkel a mondatokkal fejeződik be Huxley angol író, a természettudományok propagátorá- nak „A j ö v ő“ című könyve. Ehhez a végeredményhez jutott a kapitalista világ biológiája, amelynek nevében Huxley beszél. Micsoda szörnyű értelmetlenségek! Ma már tudjuk, hojgy alárendelhetjük akaratunknak a természetet, alkotó módon beleavatkozhatunk fejlődésébe és életébe. ,,A termőföld pusztává változik1', mondja Huxley — mi pedig ma pusztaságokat változtatunk termőföldekké. Emeljük az állatállomány hasznosságát, emeljük a földek termését és lényegesen magasabb halszaporulattal számolunk! ue nogyan avatkozik De az emoer a vizek csodálatos életébe? A hal-utódokról való gondoskodás első pillantásra teljesen reménytelennek látszik. Hiszen az ik- rás halak, — a nőstények — néha a hegyi-patak gyors sodrában, közvetlenül a sebesen zuhanó vízesés előtt bocsátják ki az ikrákat. A tejes hial, — a hím — ugyanitt engedi ki a tejét — a spermatozoidákat, •— amelyeknek egyesülniük kell az ikrákkal! De hol vannak azok már néhány peyc, sőt pár pillanat múlva? A hal-sperma pedig csak néhány másodpercig életképes! Ha mégis sikerül a megtermékenyítés, akkor is az ikra' csak bizonyos viszonyok közt, megfelelő hőmérséklet, világosság és víz-összetétel mellett kezdheti meg fejlődését. Hogyan találja meg az ikra mindezeket a feltételeket? Hogyan lehet több pisztráng, ha a sebes hegyi patakok elhordják az ikrákat a folyók vegyileg szennyezett vizeibe? Hogyan lehet több ponty, ha az ívgs idején hirtelen csökken az éjszakai hőmérséklet és az ikrák megfagynak? Mi pedig kétszeres hasznot akarunk ott, ahol munkához látunk. A csehszlovák ichtiológusok a szovjet tudósok példája nyomán tanulmányozták a vizeket, azok természetes táplálékalapjának és növényi életének bonyolult kérdéseit es eiKezateiK peiaaui trágyázni a tavakat. Természetesen nem közvetlenül a tavat, hanem a tó medrének vízalatti rétegét. A trágyázott területen jobban fejlődik majd a vízi növényzet, ezáltal bőségesen lesz oxigén a vízben, ahol jól élhetnek a halak. A szovjet tapasztalatok felhasználásával biztosított a halak szá- számára mindent, amire fejlődésükhöz szükségük van. Az ikráshalak megtelnek ikrákkal, a tejeshalak bőségesen termeltek tejet. Az ember kihalászta az ikráshalakat, vagy ponyvákban a víz színe fölé emelte őket. A halak vergődtek a szárazon, s ekkor már egy kicsiny nyomásra is ívás nélkül kiengedték ikrájukat a ponyvákba. A halakat aztán visszadobták a tavakba. Az előre kifogott hímektől ugyancsak elvették a tejet és a sperma hamar egyesült az Ikrákkal. Milliónyi mesterségesen megter- rrékenyített ikra — milliónyi ivadék — milliónyi hal, amelyekkel gazdagon be lehet népesíteni fo- lyóinkat, új tavainkat. Ebből az egy példából is világosan látszik, hogy ahol az ember alkotó módon avatkozik be, ott a társadalom javára változtatja meg az életet! S nem a Huxley által festett éhínség, hanem a jólét a szocialista világ jövője.(Rövidített fordítás.?’
