Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-23 / 225. szám

ÍA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE 1 TANÁCS LAPJA I VI. évfolyam, 225. szám Ara •»O fillér 1954 szeptember 23.. csütörtök MAI SZAMUNKBÓL: Rendelet a nyugdíjak rendezéséről (2. o.) Közel négy és félezer vagon répát dolgozott fel idáig a Szolnoki Cukorgyár (3. o.) Karinthy Frigyes: Háromnegyedes dolgozat (3. o.) Sportszerűbb viselkedést a nézőközönség részéről megyénk labdarúgópályáin (4. o.) Késedelem nélkül, teljes erővel kezdjék meg a vetést! A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtóbizottságának felhívása A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtótoi- " zottsága a hét folyamán megtárgyalta az őszi betakarít tási és szántás-vetési munkák jelenlegi helyzetét. Megállapította, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és az egyéni­leg dolgozó parasztok az elmúlt évihez viszonyítva, komoly ered­ményeket értek el a betakarításban. Csak néhány helyen mutat­kozik súlyosabb elmaradás. Hiba azonban, hogy a betakarítással párhuzamosan nem halad megfelelő ütemben az őszi szántás és vetés. A őszi takarmánykeveréknek, az őszi árpának már a földben a helye. Megyei szinten mégis alig néhányszázalékos a vetési eredmény. Kevés állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni gazda fejezte be a takarmánykeverék és árpa vetését. Kevesen kezdték meg a búza vetését. Az elmaradás már veszélyes, mivel n^m. kisebb dologról, mint a jövőévi bő termésről van szó. A me­gyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtóbizottsága a megye legjobb szakembereinek véleménye alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy minden körülmények között ülepedett, mor- zsalékos magágy biztosítása, a vetés megkezdése legyen a cél. * legbiztosabb helyen a száraz földben van a vetőmag, ép- " pen ezért minden erőt mozgósítani kell a vetésre. A jól előkészített magágyba most már minden további nélkül el lehet vetni a csávázott vetőmagot, elsősorban az őszi takarmánykeve­réket, az árpát és a búzát. Tekintve, hogy megyénk területén csaknem mindenütt igen száraz a talaj, ezért a vetőmagot csává- zás után meg kell szárítani és 5—6 cm-es mélyre elvetni. így a legközelebbi eső alkalmával a mag azonnal csírázásnak indul, erőteljesen fejlődik és még a tél előtt bokrqsodik. Olyan növényzet várja tehát a telet, amely a legerősebb fagyot is ki­bírja. » A vetéssel párhuzamosan kell elvégezni a tavasziak alá való trágyázást és mélyszántást. A főfeladat az összes trágya kihor­dása és azonnali alászántása. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtóbizott- ” sága felelőssé teszi mezőgazdasági igazgatóságának, a já­rási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak, valamint a gépállomásoknak vezetőit és szakembereit. Működésük területén biztosítsák a betakarítási munkák meggyorsítását, a tisztított és csávázott vetőmag elvetését, a szántás és talajelőkészítés minősé­gét, az ülepedett morzsalékos magágyat, a helyes növényi sor­rend alkalmazását, hogy az őszi vetések az előre kijelölt táb­lákba kerüljenek. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtóbizott- ” sága feladatává teszi a szakvezetőknek, hogy széles kör­ben alkalmazzák az agrotechnikai módszereket. Egyben felhívja a megye összes szakembereit, a tsz-ek vezetőit és tagjait, az egyéni­leg dolgozó parasztokat, hogy kezdjék meg teljes erővel a vetést. A községi, városi termelési bizottságokat, hívják segítségül ehhez a munkához, és a tanács segítségével szervezzék meg a vetési versenyt. Oaknem kétszáz fegyrerneki gazda telj esi tette már egészért beadását A fegyvernek! dolgozó parasz­tok szorgalmasan végzik az őszi takarmány- és kenyérgabona veté­sét. Azt tartják, az idejében földbe i-erült magból erőteljes növényzet ‘ejlödik, biztosítva van a jövőévi bő termés egyik fontos előfeltétele \ vetés sürgeti a betakarítást, a betakarítás pedig a vetést. Az ot­tani gazdálkodók a fontos őszime- : '.gazdasági munkák végzése ide­in sem feledkeztek meg az állam- ól zári kötelezettség teljesítéséről. Idáig 22 vagon kukoricát és 23 vagon napraforgót adtak az állam­nak. Jó ütemben folyik a burgonya begyűjtése is. Most már egyre több olyan gazda van, aki a kapásnövé­nyek beadásával egész esztendőre kiegyenlítette mindenfajta köteles­ségét. Vámosi János 8 holdas, Balogh Pál 7 holdas, ifj. Hubai Kálmán 4 holdas dolgozó parasztokkal együtt 195 olyan gazda van a köz­ségben, aki mindenből, élőállatból, állati termékből, kenyér- és takar­mánygabonából lerótta idei állam- iránti tartozását. A MEZ0G4ZDASAGI KIÁLLÍTÁSRÓL Égés* nap sok nézőié akad a CSK 800- as szivattyúnak, mely a kiállítás legna­gyobb gépberendezései közé tartozik. Másodpercenként 800 liter vizet szív fel és emel fel 6—7 méter magasra ez a szlvatty úórlás, melyet a Középönt kunhegyes! mű­helyének dolgozói készítettek el. Méltán lehetnek büszkék a modern és szépkivitelű gépkonstrukdőra. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása az Ötödik Békekölcsön jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa kibocsájtja az új á>- lumkölcsönt. Felhívjuk dolgozó né­pünket, hogy szorgalmas építő műn-' kaja mellett a kölcsön jegyzésével segítse a kormányprogramm célki­tűzéseinek megvalósítását. Az új államkölcsönt, az ötödik Békeköl­csönt 1100 millió forintban bocsájtja ki államunk, melynek jegyzése a mai nappal kezdődik. Tíz esztendővel ezelőtt Magyar- országot akkori ural a pusztulás szélére taszították. Háború dúlta fel hazánkat, a fasizmus sanyar­gatta népünket. Minden becsületes ember úgy érezte, hogy népünk sorsát, hazánk jövőjét, családja és a maga életét végső pusztulás fe­nyegeti. Egy évtized múltán büszkén hir­detjük, hogy nemcsak a háború- okezta romok tűntek el hazánk földjéről, hanem új, egészséges élet lüktet gyárainkban, mezőinken, is­koláinkban, otthonainkban. Népi demokratikus rendünk minden be­csületes dolgozó igazi hazájává tette országunkat, s ma biztos lép­tekkel haladunk a szocializmus épí­tése útján a még szebb, még boldo­gabb jövő felé. A változás alapja — "hazánk fel- szabadulása. A szabad országban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Eredményeinket elsősorban a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság, az értelmiség, egész népünk áldozatos, jó munkájának köszön­hetjük. De hozzájárult eredmé­nyeink eléréséhez az az összeg is, amelyet dolgozó népünk az állam- kölcsönök jegyzésével bocsátott rendelkezésre. Az áll antk ölesönök minden forintjával gondosan gaz­dálkodott a nép állama, s az épí­tés költségeinek fedezésére, a nép­jólét növelésére használta fel azt. Az államkölcsönök — a béke köl- csönei, a békés építésre, a haza megerősödésére szolgáltak. A köt­vények évente kétszeri sorsolása, a visszatérített és nyereménnyel teté­zett összegekkel a jegyzők közvet­len hasznára is váltak. A kormányprogramm új távlato­kat nyitott meg dolgozóink előtt s hatalmas eredmények eléréséhez mutatott utat egész népünknek. Ezeket az eredményeket a munka- fegyelem megszilárdításával, a ter­melékenység emelésével, a minőség javításával, az önköltség csökken­tésével, a legszigorúbb takarékosság megvalósításával érhetjük el. Jól tudja ezt dolgozó népünk s a biz­tató, szép célok elérése érdekében vállalja is a feladatok végrehajtá­sát. De túl ezen, a kormánypro­gramul megvalósításához az állam­kölcsön összege is hozzásegített. Az ötödik Békekölcsön ezerszázmillió forintos összegét kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájá­ruljon a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, növelje a közszük­ségleti cikkek termelését, emelje valamennyi dolgozónk életszínvona­lát. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt a felhívását minden magyar dol­gozó a maga ügyének érzi s az ötödik Békekölcsön jegyzésével Is ki akarja venni részét népünk nö­vekvő jólétének megvalósításából. Magyar dolgozók, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek! A Haza felemelkedése, a nép jó­léte további emelése érdekében fordulunk hozzátok. A Haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt: Budapest, 1954 szeptember 23. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ÖitfAlX >***< SGY Síi t F O * I # T «*»*»*> NO* x h O ***** ****** M *** K r^****Ü> «*«.**•<*-. «♦>*«***t*X<~ OO* ********** **********Á***** >' wo* -0»-x O.o4*ot *** '****<■ * — * ***** ***** U**f*X­Dz Ötödik Békekölcsön kibocsátási feltételei 1. Az Ötödik Békekölcsön 1954 október elsején, 1955 március hó 1-től 1975 március hó 1-ig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakos­ság körében lehet elhelyezni. A kölcsonjegyzés rendjét a pénzügy­miniszter állapítja meg. 3. A kölcsön százmillió forintos osztályokra tagozódik. Minden osz­tály 20 ezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek „sorozat“ száma negyvenezeregytől hatvan­ezerig, egy sorozaton belül a köt­vények „száma“ 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön 100 Ft-os névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 Ft-os név­értékben, amelyek kettő, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvé­nyek az azon feltüntetett számok­nak megfelelő kettő, illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló ne­gyedkötvények a 100 forintos név­értékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenkint kisorsolásra ke­rülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg 20 évre szóló évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből 20 százalék nyereményilleték levo­násra kerül. A kölcsön nyererr.é- nyei: százezer forintos főnyere­mény, ötvenezer, huszonötezer, tíz­ezer, ötezer, ezer, ötszáz, kettőszáz forintos nyeremények, melyek a százforintos kötvényre vonatkoz­nak és magukban foglalják a köt­vény névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön húszévi Időtartama alatt évenkint két, összesen negy­ven nyereménysorsolás lesz, a pénz­ügyminiszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával, minden százmillió fo­rint névértékű osztályra, a követ­kező nyereményeket kell kisor­solni: >3 i . $ 2 -'S Ja S'* 2>. g ■2 5 »'S £ B Sí g-s®! «u 2 c B ­e > s| £ C 3 ©’S «48 w) c be a; .. £ jíj *® © •© © so tK)-* U cd 2 r* ^ 1 « B C (j-jj 50.000 1 40 25.000 1 40 10.000 2 80 5.000 6 240 1.000 50 2.000 500 650 26.000 200 8040 321.600 Nyeremények száma ossz.: 8750 350.000 Nyeremények Ft-össz. 2.108.000 8 4 320.000 Ezenkívül minden sorsoláson ki- sorsolásra kerül egy darab százezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sor­solt kötvények 1960. évtől 1975. évig terjedő tizenöt év alatt, a pénzügyminiszter által megállapí­tott időpontokban, névértékben ke­rülnek kisorsolásra. 9. -A nyereménnyel kisorsolt, va­lamint a névértékben visszavál­tásra kerülő kötvényeket, 1978. március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nerr váltott kötvények érvényüket vesz­tik és azokra sem a névértéket sem a nyereménvt kifizetni már nem lehet. (MTI.) HátszázkilencifenkeTőre emelkedett az augusztus 1 óta tsz-be A sürgető őszi betakarítási és ve­tési munkáik ellenére megyénk szá­mos községében egyre növekszik a termelőszövetkezetekbe belépő, — vagy új termelőcsoportok alakítá­sán fáradozó dolgozó parasztok szá­ma. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a jól működő szövetkezetek­nek az őszi betakarításban és ve­tésben elért eredményei serkentő­leg hatnak az egyéni gazdákra, — méginkább megnövelik érdeklődé­süket a közös gazdálkodás iránt. Elég példának megemlíteni, hogy a karcagi termelőszövetkezeti tagok e hét közepére az őszi takarmánykeverék és őszi árpa vetésén felül több mint 1000 holdon az őszi búzát is elve­tették. Ezzel megteremtették a következő évi nagyobb termés egyik előfelté­telét. Az elmúlt napokban a már eddig működő termelőszövetkezetekbe több belépés történt és ezzel az augusztus 1 óta szövetkezetbe lé­pett dolgozó parasztok száma 792-re növekedett. A tiszafüredi Gerő Er­nő tsz-be hét dolgozó paraszt 28 hold földdel, a tiszafüredi Hámán Kató tsz- be 11-en 32 hold földdel léptek be, azonkívül a szövetkezetei korábban elhagyott tagok kö­zül 13-an visszajöttek. A kunhegyes! járásban másfél hó­nap alatt 154-re nőtt a tsz-be be­lépett dolgozó parasztok száma, a kunhegyes! Ságvári tszcs-be 30-an, a Zöld Mező tszcs-be 22-en léptek be. Azonkívül a kunhegyes! Lenin tsz-ben 16, a Vörös Október tsz-ben 7 és a kenderesi Vörös Csepel tsz-ben 11 dolgozó paraszt talált új otthonra. A tiszafüredi és több más járásban előkészítő bizottságok alakultak. — Tiszafüreden már lépett dolgozó parasztok száma napok őta dolgozik két előkészítő bizottság. Mindkettőnek a tagjai egyes tipusú termelőcsoportot ala­kítanak. Tiszaimrén 9 tagú, Tisza- szöllősön 7 tagú előkészítő bizott­ság működik, melynek tagjai I., il­letve III. tipusú termelőcsoport alakításán fáradoznak. A szolnoki járásban Tiszaföld váron szintén megnőtt az érdeklődés a termelő­szövetkezetek iránt. Az elmúlt napokban a tisza- földvári Petőfi tsz-be három középparaszt 27 hold földdel lépett be, A besenyszögi Győzelem tsz közös területe pedig 58 hold földdel nö­vekedett, ugyanis az elműt napok­ban három középparaszt kereste meg a szövetkezetben a boldogu­lás útját. A szolnoki járásban az elmúlt két hétben 33 dolgozó pa­raszt lépett a szövetkezetbe és a korábban kilépett tagok közül 32- en kérték visszavételüket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom