Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-22 / 224. szám

1954 szeptember 22. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP i t A HARMADIK NEGYEDEVES TERV TELJESITESEERT Javult a Szolnoki Vasútállomás munkája, gyengén dolgozik a 1 örökmiklósi Gépgyár Üzemeink legnagyobb részében még mindig általános jelenség a hóvégi hajrát követő pangás, visz- szaesés. Különösen az első és má­sodik dekád eredményein látszik meg a rendszertelenség, mely igen érezteti hatását a termelékenysé­gen kívül az önköltség alakulásán is. Népgazdaságunknak, üzemeinknek is egyaránt káros a tervszerűtlen munka. Megyénk gyárai általában eredményesen dolgoznak, s hó vé­gére igencsak egyenesbe kerülnek tervük teljesítésével. Mennyivel jobb volna munkájuk azonban, ha szép, egyenletes munkával halad­nának át a negyedéven s egyik hó­napról a másikra javítanának ter­melékenységükön. A Szolnoki Papírgyár, mely augusztus harmadik tíznap­jában mennyiségi tervét 5, érték­tervét 12.5 százalékkal túlszámya- ta, szeptember első felében már nem ért el ilyen jó eredményt. 98.2 százalékos tervteljesítése esügge- désre azonban nem ad okot, mert- hiszen a hónap végéig még kikö­szörülhetik a csorbát. Az I.-es gép­nél a Farkas brigád 114, a II.-es gépnél a Tamási brigád 158, a III.-as gépnél a Tass! brigád 136 százalékos tervteljesítéssel harcol a feladatok maradéktalan valóra- váltásáért, az adóáság pótlásáért. Igen nagy munka nyug­szik a műszakiak, karbantartók és az energetikus vállán. A legutóbbi lemaradás főoka az állásidők meg­növekedése volt. — A tervszerintd 90.8 százalékos gépkihasználás he­lyett csák 86.4 százalékban tudták kihasználni a gépeket, s ez még a legnagyobb igyekezet mellett is át­hidalhatatlan nehézségek elé állí­totta a papírgyártó brigádokat. A Tisza Cipőgyár munkájában is bizonyos vissza­esés van, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy adós maradt a gyár. Ellenkezőleg, szeptember első felében 5546 pár cipővel többet ké­szítettek el a tervezettnél. Augusz­tus utolsó tíznapjában, azonban tagadhatatlanul lelkesebben ment a munka. Ezt mutatta a 111.8 szá­zalékos tervteljesítés is. Igyekezze­nek a gyár dolgozói még kisebbre csökkenteni az 5.4 százalék mű­szaki hibás cipők számát s egyen­letes munkával még jobb eredmé­nyek elérésére törekedjenek. Az őszi forgalom megindulásá­val javult a Szolrioki Vasútállomás munkája is. A műszakok közötti versenyben első helyen a II.-es műszak végzett 101 százalékkal. — Második helyre az I.-es műszak került 100.7 százalékkal, míg har­madik s egyben utolsó helyen a III.-ik műszak áll 4 százalékos tervlemaradással. . Mindhárom műszáléban példamu­tató munkát végeztek a gurító- domb dolgozói s 10—15 százalékkal több vagont rendeztek kiszabásuk­nál. Hiba, hogy a terhelési tervét, a tehervonatck indítási tervét nem tudták valóraváltani a szolnoki vasutasok. A Mezőtúri PamutszOvő szép munkát végzett szeptember­ben is. 7.5 százalékkal több szöve­tet adtak a tervezettnél, — jó mi­nőségben. — Augusztus végéhez képest, azonban itt is némi vissza­esés mutatkozik. A Törökmiklósi Mezőgépgyárban az elmúlt dekád eredménye sem volt jó: mindössze 35 százalék. A szeptemberi viszont ennél is rosz- szabb: mindössze 13 százalékát tel­jesítették a tervezett munkának. Az öntöde, mely ezideig mindig elkészítette a tervezett öntvény- mennyiséget, most közel 10 tonná­val adós maradt. XT boronából az előirányzott 144 helyett, csak 17 készült el. Zetor kultivátorból, ló- gereblyéből, pótalkatrészekből nem termelt a gyár s szénarendrakóból is 30 helyett, mindössze nyolcat ad­tak a mezőgazdaságnak. E súlyos elmaradásnál az objek­tív okok mellett nemkevésbbé köz­rejátszattak a szervezés hibái, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem megsértése. A cserkeszöllői Vqs Zoltán tsz tagjai igyekezzenek a vetéssel A cserkeszöllői Vas Zoltán tsz-ben eléggé előre­haladtak a betakarítással. Az istállótrágya jó részét is kihordták a szántóföldekre. Több mint 100 holdat elő is készítettek a vetés alá. A gabonavetéssel azon­ban késlekednek a tsz tagjai. Elfeledkeznek arról, hogy az őszi árpának és az őszi takarmánykeverék­nek most van az úgynevezett optimális ideje. — Vagyis az Ilyenkor elvetett árpa és takarmánykeve­rék hozza a legjobb termést, ha a talajt előzetesen megfelelően előkészítették a vetés alá. Erről gondos­kodtak is a tsz-ben, Hiszen a napokban gyűrűs­hengerrel is aprították a rögöket, hogy elég porha- nyós legyen a magágy. Az árpával szinte egyidőben a rozsot, majd rövi­desen a búzát is vetni kell. A következő évi nagyobb termés érdekében a Vas Zoltán tsz tagjai szívleljék meg a jő tanácsot és ne halogassák tovább a vetést. Nagy József vb. elnök, Cseilkeszöllő. flz abádszalóki gépállomás traktoristái előkészítették a talajt a vetésre Az őszi szántás-vetési munkák időben történő elvégzésében nagy feladat hárul gépállomásainkra. Az abádszalóki gépállomás traktorosai legfonto­sabb feladatuknak tekintik, hogy idejében végezzék el a termelőszövetkezeteiknél a szántást, talaj-előké­szítést. A gépállomás körzetében 10 közös gazdaság van, az itt leszerződött területek 90 százalékát már felszántották. Az abádszalóki Lenin tsz-nél még ennél is jobb az eredmény. A szorgalmas tsz-tagok úgy igyekez­nek a betakarítással, hogy a gépek folyamatosan dol­gozhassanak. A szövetkezetben a gépállomás segít­ségével elvetettek 20 hold répát és 10 hold őszi takar­mánykeveréket. Dicséret illeti Tompa Lajos és Ács József traktorosokat, akik a tiszaderzsi Szabadság tsz tagjainak adnak jelentős segítséget. Annakidején 23 hold másodnövényt vetettek el a szövetkezetben, most pedig készítik a kalászosok magágyát. Élhetetlen Leó egyike annak a néhány pesti pol­gárnak, aki csak házas­sága alkalmával mozdult ki a kerületből, ahol la­kik. Élete ugyanolyan szürkén, esemény nélkül zajlott, mint ahogy a sár­ga akták korhadnak az Aktatörténelmi Múzeum polcain, amik között negy­ven évet kopott, halvá­nyult fnaga is, mint pa­pírjai. Számára az élet csak azt jelentette, hogy reggel 8-ra bemegy, szer­tartásosan felhúzza klott könyökvédőjét, majd mi­után megdicséri munka­társnőjét — „Jó színben van ma Micike, ha meg nem sérteném...” — ösz- tövér karjaival megra­gadja a papírszagú létrát, mindig ugyanazon a he­lyen — és felmászik a so- r on következő polcra. Odafönt elbogarászik a fojtószagú aktahalmazok között s aki munka köz­ben látja, feltétlenül rág­csáló kisegérhez hasonlít­ja. Madárfeje előrecsúcso­sodik és félénken szipogó orrcimpája alatt ..rádió- módszerben” sorakoznak baiuszkáia szálai: egy szál szőr — öt perc szünet. Ha nyílik az ajtó, rémület ül ki gombocskává szűkült szemére: jaj, nem a főnök iön-e s megint meg talál­ta kérdezni: „Felszólal-e már egyszer a termelési értekezleten?1' Ha hiszi, ha nem, ked­ves Olvasó, Élhetetlen I^eó még azt sem tudja, azaz­hogy ... de erről később..; — tehát azt sem látta még, milyen egy délelőtt odakint a világban, az ut- eán. Benti a négy fal közt folvdogált életpatakja reg­geltől, estefeléig... amint mondtuk, negyven éven át. Nem csoda hát, ha fur­csa fogalmai alakultak ki benne a mozgásban, zaj- gásban megnyilvánuló va­JßeÄ a hiállítáian fl vezetők segítsék elő, hogy a belépni szándékozók mielőbb otthon érezzék magukat a tsz-ben lóságról. Tehenet például még csak a hentesüzletben látott s mikor ráunt an­nak a kikutatására, hogy lesz abból a vörös, nedves, puha húsból tej, fel is hagyott a töprengéssel. Amit az iskolában meg­tanult annakidején a szarvasmarháról, úgy rög­ződött emlékezetébe, hogv térképhez hasonló állat, amelynek egyes testré­szeit megszámozták: pél­dául szügye, lapockája, stb. Azt már házasember korában tudta meg, hogy ezenkívül felsálja is van a marhának. Az elmúlt' vasárnap azonban forradalmi ötlet született meg Leóban. Elhatározta, hogy ki­megy a Mezőgazdasági Kiállításra, mert maga is tűrhetetlennek tartotta gyér ismereteit. Felvette ünneplőjét. A nadrág egv kicsit betyárul nézett ki rajta. Nem mert szólni a vásárlásnál, megvette, amit először a kezébe nyomtak. De ugyan ki veszi észre a falusiak kö­zül, hogy a korcát még a hóna alatt is visszhajtotta a felesége. Az inggallér kilátszott belőle, nem mondhatta senki, hogy nem úriember. A Népszínház-utca sar­kán úgy állt m<eg dobogó szívvel, mint Baiazzo leánya, mikor Parafucci zsákba gyömöszölte. Eny- nyi nép, jóistenkém! Sze­rencsére nem kellett so­káig idétlenkednie, az áradat elnyelte s fél Őrá múlva valaki gallérjánál fogva emelte fel a villa­mosra, annyira láb alatt volt. | J ' A vásár kanul a előtt szinte magánkívül lihe­gett' a rém szokatlan lát­ványtól Fénytelen sze­mében megmozdult vala­mi féléink lángocska: óh, hát ilyen a napsütés, ilyen vidám, tarka a vi­lág? És ő ezt negyven év után fedezte fel. Valami elkezdett odabent sajog­ni, de nagyan-nagyon bá­tortalanul. Szerencsére megint elkapta a tömeg, így sikerült jegyet is vál­tania. Ment, ment némán, a tragikus felfedezéstől el­gyengülve. Vitte az em­berfolyam. Aztán a csodá­latosan érdekes, színes gépek, zajos árusbódék, léggömbök, ínycsiklandozó aromát lehelő éttermek, borkóstolók mellett be­sodródott egy titokzatos épületbe. Odabent büdös volt egy kicsit, de hamar megszokta s minthogy elevenebben fogott az esze, mint máskor, eszébe ju­táit, hogy a bejáratnál azt látta kiírva: Juhok. Gyor­san behúzta a nyakát egy drabáiis ember oltalmába, mert egv dugóhúzóval fel­szerelt fejű, morcos állat nagyon szigorúan ráné­zett. De aztán rájött, hogy senki sem fél a jószágok­tól, ő is bátrabban néze­lődött. Már éppen azon vplt, hogy megkérdezi, mi­lyen válfaja ezeknek a szőrös szörnyeknek a juh­túró, mikor újabb pavi­lonban találta magát Itt is büdös volt, csak másfaita. mint az előbbi­ben. Kétoldalt félelmete­sen nagy állatok. Nedves szájuk állandó, monoton mozgásban volt s azok is haragudni látszottak. Ek­kor világosság gyúlt Él­hetetlen Leó elméjében: á, 1— ezek a tehenek! Úgy van, négy lábuk van, fe­jükön a szarv, abból gyártják Lehel kürtiét. És csodák-csodája! ügy Az utóbb napokban Ismét több dolgozó paraszt határozta el, hogy a következő gazdasági évet már termelőszövetkezett tagként kezdi meg. A kunmártoni járásban a Zalka Máté tsz-ben az elmúlt hé­ten nyolcán kérték felvételüket. Öcsödön előkészítő bizottság van alakulóban, melynek tagjai az _ I. típusú tszcs-k alapszabálya szerint gazdálkodnak a csoportalakulás után. Az öcsödi dolgozó parasztok közül többen érdeklődtek § Sza­badság tsz vezetőségénél. A tsz ve­zetői azonban nem foglalkoznak megfelelően a belépni szándékozó dolgozó parasztokkal. Nem ismer­tetik eredményeiket és nem segí­tik, hogy az eddig még egyénileg gazdálkodók minél előbb otthonra találjanak a tsz-ben. A kunhegyesi járásban Kende­resen már többet törődnek az új- belépőkkel. A Vörös Csepel tsz- ben nagy szeretettel fogadták a fel­vételre jelentkezőket. Segítettek nekik ügyes-bajos dolgaik elinté­zésében. Ennek eredménye, hogy nemcsak a már meglévő Vörös Csepel és Haladás tsz-ekbe léptek be egyéni gazdák, hanem két elő­készítő bizottság is alakult a köz­ségben. Az egyiknek tagjai I. tí­pusú tszcs-t alkarnak szervezni. A másik előkészítő bizottság tagjai pedig arra határozták el magukat, hogy a tsz megalakulása után a III. tip. tsz-ek alapszabálya sze­rint gazdálkodnak. A jászberényi járásban különö­sen Jászárokszálláson van nagy érdeklődés a szövetkezeti gazdál­kodás iránt. A Táncsics és a Rá­kóczi tsz tagjai ebben a gazdasági évben kimagasló eredményt értek el. Sokat javult a munkaszervezés, a munkafegyelem és a közös va­gyon megbecsülése a tsz-ekben. — Legutóbb hárman léptek be a Táncsics tsz-be a kívülálló dolgozó parasztok közül, a Rákóczi tsz-ben pedig hat család tizenkét taggal lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A jászberényi járásban az elmúlt héten hetvenöt tsz tag sem­misítette meg a korábban benyúj­tott kilépési nyilatkozatot és be­jelentette, hogy továbbra is a szö­vetkezetben dolgozik a közös gaz­daság gyarapításáért. Javítsák meg földművesszövetkezeteink a tagértekezletek előkészítését IMINDIGI jelentős esemény a földművesszövetkezetek életében a tervbeszámoló tagértekezlet. A kor- mányprograirm szabta feladatokat ennek segítségével könnyebben, jobban oldhatják meg szövetkeze­teink. Itt számol be a vezetőség, milyen a szövetkezet vagyoni hely­zete, hogyan működtek s a tagság­nak is itt nyílik jobban alkalma arra, hogy megmondja vélemé­nyét. A MÁSODIK negyedévi terv­elragadta a felfedezés Iá' za Leót. hogy kikecmer- gett a tömegből, a menet szélére, sőt az egyik állat­nál, amelyiknek akkora volt a hátulja, hogy elta­karta azt a mogorva ele­jét, meg is mert állni. Le-lehajolt, nézegetett a szigorú, meleget árasztó lábak közt: itt lenni kell valaminek, minek is, ahá, a tőgyének, úgyvan, ezt mondta a tanító úr ötven­három évvel ezelőtt. Ugve mondtam. Ez az, de érde­kes! Úgy fellelkesedett, hogv hallatlan merészségre vál­lalkozott. Belül azért resz­ketve, mert akkora mar­ka. bajusza volt a falusi­nak, aki hősiesen jött- ment a tehenek között — odasündörödött a komor emberhez. '— Lenne szíves felvilá­gosítani a tisztelt úr, hol jön ki a tej? ön bizonyá­ra Ismerős ezen a tájon -- mutatott a tehén hasa alá; ' Minthogy a falusi ba­jusza veszedelmesen fic- kándozni kezdett. Leó re­megve mentegetődzött: — Ne haragudjon, nem tu­dok rajta eligazodni. A hentesnél egészen más helyzetben van a fogason és nem is mozog ennyit. 1— Ebbül kérem sehun. e bbbika —■ felelt mogor­ván a markos ember. — Ne mondja, é-de- kes . és az milyenfajta tehén? Ez talán mestersé­gesen adja a tejet? Ä parasztember sajnál­kozva nézett Élhetetlenre. Tisztába jött vele, hogy ama ritka pestivel van dolga. Felvidulva adott is­mét választ: — Ez nem tehénfajta;,. Ez a tehén-papa, tetszik érteni? Ha ruhába járna, olyat hordana, mint a tisztelt úr, T. beszámolók rrost folynak megyénk­ben. Az eddigiekből azt állapíthat­juk meg, hogy sok helyen nem ismerték fel a tagértekezlet szere­pét, jelentőségét. Nem fordítottak megfelelő gondot a beszámoló he­lyes összeállítására, de még keve­sebbet törődtek a tömegek szerve­zésével, a meghívásával. Több he­lyen az ügyvezetők csak későn ér­tesítették az értekezlet helyéről, idejéről a tagságot. Ez azt vonta maga után, hogy a gyűlés nem volt határozatképes, vagy egyálta­lán nem is tudták megtartani. Az ügyvezetők a tagcsoport vezetőket sem mozgósították a szervező munkára, pedig az ő segítségükkel meg tudták volna nyerni a tagokat. | A TURKEVEI | földművesszö­vetkezet ügyvezetője, Simon elv­társ helyesen végezte az előkészí­tést. A tagokat névreszóló meghí­vóval értesítette az értekezlet ide­jéről, helyéről. Ebben a tagcso­portok vezetői voltak segítségére, így a nagy dologidő ellenére is háromszázan jöttek össze, hogy meghallgassák, hogyan dolgoztak a közelmúltban s megvitassák a kö­vetkező tennivalókat. Hasonlóan jól végezte munkáját Mohácsi László tiszasasi ügyvezető is, Hívá­sukra kétszázan jöttek össze meg­hallgatni a beszámolót. IKISUJSZALLASONI azonban már nem ment így a dolog. A tö-* megszervezők hiányában ebben a nagy városban mindössze száztízen jöttek össze. Pedig Vigh Elek elv-' társ jól állította össze beszámolóját s bizonyára szívesen meghallgatták volna azok a tagok is, akiket ha- nyagságból nem értesítettek. Itt az is hiba volt, hogy akik összejött tek, azok sem tudták, miről lesz szó s mindössze három hozzászólás volt. Ezek közül Molnár Albert azt javasolta, hogy a szövetkezeti ta­goknak járó évi részesedésből évente legalább 5000 forint értékű iskolai felszereléseket adjanak a többgyermekes szövetkezeti tagok-* nak. Bizonyára, ha több hozzászó-* lás van, több hasznos javaslat is született volna. Rendszertelen, felü­letes munka nyilvánult rr.eg Tisza- burán, ahol mindössze öt szövet­kezeti tag jött össze a beszámoló meghallgatására. A részvétlenség oka kétségkívül az, hogy nem ér­tesítették a többi tagokat. A. tag­csoportvezetők sem segítettek a szervezésiben, mert meg sem kérték erre őket. Ezért nagyban felelős a kunhegyesi járási központ is, mert segítségül olyan elvtársat küldött ki, aki törr.egszervezésben még já­ratlan, nemrégen került a járás-* hoz. |jArAst| központjainknak oda-? adóbban és következetesebben kell foglalkozniok a tagértekezletek előkészítésével és a szövetkezetnék adott segítségnek sokkal ponto­sabbnak, az emberekhez közelálló­nak kell lennie. Az ügyvezetők pe­dig pontosabban és megfelelőbb időben végezzék munkáiukat Csáti Lajos, MÉSZÖV. Nagyobb tisztaságot kérünk — Hej, de jót fogok most ebé­delni — gondolta magában Török elvtérs, öntödei munkás a napok­ban és szinte meglepődött, hogy mennyire kitett magáért a magyar­utcai konyha. — Még szalonnada­rabok is vannak az ételben. Amikor jobban belenéz a tá­nyérba, akkor látja, hogy egy jól megtermett kukac van benne, Per­sze meglepődött és az étvágya is elment, pedig éhes volt, mert aznap is keményen dolgozott, akár az ön­töde többi munkásai. Társai ét­vágya is elment, akikkel együtt ebédelt volna. Már több ízben megtörtént, hogy idegen tárgyak kerültek az ételbe (gyufaszál, stb.). Gondolja el a ma­gyarutcai konya személyzete, hogy az a munkás, aki egész nap szinte emberfeletti főn-óságban dolgozik, eat várja-e tőlük? Vállalatunk vezetősége gondos­kodott, hogy egészséges, tiszta ét­kezdénk legyen — legyen hát jó az ennivaló is. BÄNVÖLGYI TIBÓR Vasipari Vállalat Szolnok Néhány szót a jászapáti postáról Cím elégtelen! —* Pontosabb cí­met kérünk! — Vissza a feladónak! felirattal érkezett vissza a feleséi gemhez küldött, pontosan megcím­zett levelem. Ugyanazon a napon két külde­ményt adtam fel azonos címmel. Az egyiknél megtalálták a címzet­tet, a másiknál nem. Nagy lellkiis- meretlenségre és felületességre vall a jászapáti postahivatal levélke­zelése. E hó 12-én személyesen is előad­tam a postavezetőnél a panaszo. mat. — Azt az Ígéretet kaptam, hoigy kivizsgálják. Azonban nem ez az első eset. Több levelem már el is veszett. Megtörtént az is, hogy panaszom után irányították vissza a keresett lapot. Hibát tapasztaltam az irányító hivatalnál is. A jászapáti levél né­ha megjárja Cibakházát és Tisza- Sülyt, pedig nem hasonlít a hely­ségnév. Azt kérem a posta dolgozóitól, hogy körültekintőbb és pontosabb munkát végezzenek. Fenyő István Szolnok', Szabadság út 8 szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom