Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-22 / 224. szám
Siofnofanemä NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS-A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 224. szám Ara 50 fillér 1954 szeptember 22 szerda MAI SZAMUNKBÓL: Ez történt a nagyvilágban (2. o.) Javult a Szolnoki Vasútállomás munkája, .vengén dolgozik a Törökmiklósi Gépgyár (3. o.) Leó a kiállításon (Karcolat) (3. o.) Negyedik sportpályázati szelvény (4. o.) Gyorsítsuk meg a talajelőkészítést és a vetést Irta: MIHÁLYFALYY ISTVÁN tudományos kutató * z 1954—55-ös gazdasági év rendkívül nagyjelentőségű a de^ cember 19-i párt- és kormányhatározat megvalósításában. Tern előszővetkezeteink, állami gazdaságaink és egyénileg dolgozó parasztjaink földjén ezévben már több gép segíti a talajelőkészítést. Traktoristáink tudása is sokat gyarapodott egy esztendő óta. Azonkívül 70 mezőgazdasági szakember Ikerült megyénk termelőszövetkezeteibe, gépállomásaira. Népünk élelmiszerellátása szempontjából rendkívül fontos a gabona, elsősorban a kenyérgabona terméshozamának a növelése. Az elmúlt gazdasági év hibáján okulva, mindent el kell követnünk, hogy jól előkészített magágyba, megfelelő időben vessük el az őszi kalászosokat. Az ezévi terméseredményekből is kiderül és a sokéves tapasztalat is igazolja, milyen nagymértékben befolyásolja a talajelőkészítés és a vetés időpontja a terméshozam-ot. Mindezek ellenére megyénkben igen vontatottan halad a vetőszántás és ennek következtében a korai növények, a repce, őszi takarmánykeverék, őszi árpa vetése. U a talajunk száraz, akkor is vetnünk kell mostmár, mert az egyes kultúrnövények vetésideje elérkezett. Ne várjunk tovább az esőre, jobb, ha az őszi csapadék a talajban találja a magot. Biztosbban kikel, mint a zsákban. A minisztertanácsi határozat értelmében az őszi takarmánykeveréket szeptember 20-ig, az árpát szeptember 30-ig, a rozsot október 10-ig, az őszi búzát pedig október hó 20-ig, illetve 31-ig kell elvetni. Erre az időszakra esik a felsorolt gabonanövények optimális vetésideje, vagyis ez alatt az idő alatt elvetett gabona adja meg a legmagasabb termést. Az őszi munkákban mutatkozó elmaradás nagyságát akkor tudjuk kellően értékelni, ha felmérjük, milyen munkákat kell elvégezni most az ősz folyamán. A kukorica vetésterületének mintegy 70 százaléka, a napraforgó 20 százaléka, a takarmányrépa 90 százaléka jelenleg még betakarítatlan. A rizsaratás körülbelül 30 százaléknál tart és a learatott rizsnek mindössze 20 százaléka van elcsépelve. Ezenkívül szántóterületünknek mintegy felét kell előkészítenünk az őszi gabona vetésére. A tanácsok és a pártszervezetek vezetői ennek ellenére számos helyen várakozó álláspontra helyezkedtek. így van ez a jászapáti, tiszafüredi, kunmártoni járás több községében, Tisza- derzsen, Jászandráson és több más községben, termelőszövetkezetben. A késedelem a várakozás következtében a kései aratás és cséplés miatt amúgy is zsúfolt őszi betakarítási, talajelőkészítés és vetési munkák méginkább összetorlódnak, A késedelmes betakarítás, talajművelés nem teszi lehetővé a jó vetőágy készítését és a vetést. Köztudomású, hogy az ősziek számára kellően ülepedett, gyommentes magágyat kell biztosítani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy elsősorban azokról a területekről hordjuk le a terményt, cukorrépát, kukoricát, napraforgót, ahová most a kenyér- gabonát és a takarmánygabonát vetjük. Ezzel lehetővé tesszük a traktorok kapacitásának teljes kihasználását és elkerülhetjük az októberben szokásos gépi munka torlódást. A z őszi kalászosok talajelőíkészítésénél mutatkozó elmaradás egyik főoka elsősorban az, hogy a fogatok sok helyen állanak, A traktorosok pedig az alkatrészek, vagy megfelelő munkaerő hiánya miatt kettős műszakban nem tudnak dolgozni. A traktorok teljesítőképessége nincsen kihasználva. Sok a műszakkiesés. Ezen a hiányosságon úgy lehet gyorsan segíteni, ha a szükséges alkatrészeket a FÖMÁV idejében biztosítja, a gépállomások vezetői pedig gondoskodnak, hogy a két műszak megszervezéséhez elegendő traktoros, gépkezelő legyen. Azonkívül a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok fogatai is haladéktalanul kezdjenek hozzá a takarmánykeverék, az őszi árpa, m ajd a kenyérgabona vetéséhez. Sok év tapasztalata bizonyítja a korai vetések termésfokozó hatását. Ezekben q napokban van az őszi takarmánykeverékek, az őszi árpa, valamint a rozs legmegfelelőbb vetési ideje. A vetéshez csak jóminőségű, jól csírázó, gondosan tisztított és csávázott vetőmagot használjunk. Különösen ügyeljünk arra, hogy csak csávázott búzát és árpát vessünk, mert egyedül ez a módja az üszög elleni védekezésnek. Tekintettel arra, hogy a talaj most megyeszerte meglehetősen száraz, a nedvesen csávázott vetőmagot vetés előtt gondosan szárítsuk meg, hogy az tökéletesen száraz állapotban kerüljön a talajba 5—6 cm mélyre és a későbbi csapadék alkalmával induljon csírázásnak. így nem kell félnünk attól, hogy a száraz talajban, a száraz vetőágyban megromlik a vetőmag. A z őszi gabonák közül a legnagyobb igényeket az őszi árpa ^ támasztja. Ez a legérzékenyebb a fagy iránt. Ezért kell a legkorábban vetni, mert máskülönben a tél beállta előtt nem tud kellően megbokrosodni. A ritka őszi árpa vetésnél igen nagy a kifagyás és a felfagyás veszélye. Az őszi árpa számára éppen ezért jól előkészített, kellően ülepedett vetőágyat és jó előveteményt kell biztosítanunk. Lehetőség szerint a korán lekerülő takarmánykeverékek, hüvelyesek, vagy korai burgonya helyére vessük. Népgazdaságunk legfontosabb kalászos növénye az őszi búza, amit szóntóterületünkek csaknem 40 százalékán termelünk. Búza vetésterületünknek jelenleg még nem tudunk megfelelő előveteményt biztosítani. Sok helyen kell a búza és kukorica után ismét búzát vetni. A kalászosok tarlóit megyénkben már nagyrészt felszántoták, de kevés helyen munkálták el. Ezeket a szántásokat tárcsával, vagy gyűrűshengerrel munkáljuk meg. A hántatlan tarlókat pedig, amibe búza kerül, sekélyen szántsuk fel, fogasoliuk meg és hengerezzük le. Célszerű ezeknek a tarlóknak a szántás előtti műtrágyázása. Katasz- trális holdanként 150—200 kg szuperfoszfátot és 50—60 kiló pétisót adjunk a talajba. A szántás mélységét úgy szabályozzuk, hogy a felfordított talaj hantos, rögös ne legyen, mert annak elaprózása, megíöretése igen sok munkát kíván, A szántás mélységére nagy figyelemmel' legyünk, mert a ki- ^ száradt hantokat gyűrűshienger segítségével is nehéz elaprózni. Ha a rögök szívósak és az egysoros gyűrűs-hengerezés sem vezet erdményre. A hengert kövesse a tárcsa, ezt a borona s végül ismét a henger. Ezzel az eljárással többnyire sikerül, tömött vető- ágyat is biztosítani. Az így előkészített vetőágyba 5—6 cm.’ mélyre került búzát vetés után célszerű gyűrűshengerrel megjánatni, hogy a talaj felületén egy vékony, poros réteg képződjék. Célszerű az őszi vetéseket sima hengerrel lehengerezni. Ne sajnáljuk a fáradságot, a munkát. A jó talajmunka nemcsak közvetlenül emeli a terméshozamot, hanem közvetve is, mert elősegíti az aratáskor a gépek jobb munkáiét és kihasználását. Ezekben a napokban dől el, mennyit aratunk, csépelünk a következő esztendőben, s ennek érdekében az agronómusok, traktorosok, a tsz-tagok és egyéni gazdák mindegyike végezzen lelkiismeretes, cdaadó munkát. A betakarítás óta tizennégy új taggal gazdagodott a tiszafüredi Hámán Kató tsz A TISZAFÜREDI járás községeiben az elmúlt hetekben egyre több dolgozó paraszt tért a közös gazdálkodás útjára. Az egyénileg dolgozó parasztok mindjobban felismerik a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. A párt és kormány sokirányú segítségadása óta a termelőszövetkezetek megerősödtek, sokkal jobban gazdálkodnak, mint esztendővel ezelőtt. Tisza szöll ősön, a Szarvas Sándor tsz-ben is nagy változás történt. A bajok persze nem szűntek meg minden nyom nélkül, de az idén már joblbmódúak lettek a tagok. A közös gazdaság irányítását nemrég új, erőskezű elnök vette át. Azóta még szervezettebben végzik az őszi termések betakarítását. Egy-két nap óta pedig több dolgozó paraszt már a felvétel ügyében érdeklődött a Szarvas Sándor tsz vezetőségétől. A járás három községében, Tiszafüreden, Tiszaimrén és Tisza- szöllősön négy előkészítőbizottság működik. A tiszafüredi Hámán Kató tsz tagjai pedig a gafoonabe- takarítás óta tizennégy új taggal gazdagodtak. Az új belépők egy- része azonnal részt kért a közös munkából és most az ősziek betakarítását segíti. A HÄMÄN KATÓ tsz-foe való belépések különösen érdekesek és egyben tanulságosak is. A belépések körülményei igazolják, ha a tsz nem rejti véka alá eredményeit, jó kapcsolatot teremt az egyéniekkel, a gazdálkodók egyre közelebb kerülnek a szövetkezethez. így történt a Hámán Kató tsz-be belépettek esetében is. Kulcsár Istvánná, a tsz elnöke elmondta, miért van nagy becsülete az egyéniek előtt a szövetkezetnek. „Nemrég történet, hogy a tagok egyrésze a közös jószágállomány szétosztását javasolta. Ezeknek az embereiknek megmagyaráztuk, hogy saját magunkat csapjuk be, ha a közös vagyonból csákiszalmá- ját csinálunk. A tagok értettek az okos szóból és korábbi tervüktől elállottak. Ez persze jó hatással volt az egyéniekre is, akik látták, hogy a szövetkezet közös vagyona nem prédálódik el.’* A KÖZÖS GAZDASÁG állandóan gyarapodik és bővül. Pár nappal ezelőtt kaptak 112 birkát. így jószágállományük értéke megsokszorozódott. A szövetkezet tagjai alakuláskor tizenöten 85 holdon gazdálkodtak, most a hetvenkét tag 706 hold gazdája. Az új belét ők száma pedig egyre nő — mondotta beszélgetés közben Kulcsár Istvánná — a betakarítás óta tizennégy új taggal gazdagodtunk Úgy történt a dolog, hogy a szénakaszélás idején, miután nem rendelkeztünk elegendő számú munkaerővel, igénybe vettük a környékbeli egyénileg gazdálkodók segítségét. Azok szívesen jöttek. Tizennégyen vettek részt a réti- széna betakarításában. Munka közben alkalmuk volt megismerkedni gazdaságunkkal. Nemcsak megismerték, meg is szerették. EGYIK NAP Berzétei János 10 holdas és G. Ács István 16 holdas középparaszt bejött az irodába. Közölték szándékukat, amely szerint tagok akarnak lenni. Utána még heten követték G. Ács és Berzétei elvtársak példáját. A segítségünkre siető tizennégy egyéni gazdálkodóból tehát kilencen ittmaradtak a csoportban. Amikor láttuk érdeklődésüket, akkor szívesen megmutattunk mindent és elbeszélgettünk velük a közös gazdálkodás előnyeiről. A Hámán Kató tsz tagjai most nagy gonddal végzik az őszi betakarítás és vetés munkáját. Idáig minden munkaegységre 5 forint készpénzt, 2 és fél kg búzát, fél kg mákot osztottak saját erejükből. Azt akarják, hogy az őszi munkák gyors befejezésével mielőbb megtartsák a zárszámadást. Adósságuk nincs egy fillér sem, sőt 38 ezer forint készpénzük van. Ezt már a zárszámadásra tartogatják. A szorgalmas tagok idáig 20 hold rozsot vetettek keresztsorosan. Már a búza is a földben lenne, ha a gépállomástól több segítséget kapnának. AZ ŐSZI NAGY munkát az új tagokkal együtt végzik. B. Nagy Eszter aratás idején lépett a csoportba. Követte őt hamarosan édesapja, B. Nagy Mihály ^s. Azóta mind a ketten szorgalmasan dolgoznak, s azon vannak, hogy a szövetkezet jövőre még szebb eredményeket érjen el. Az új tagokkal erősödött Hámán Kató termelőszövetkezetben a szorgalmas munkának meg is lesz az eredménye, Ä tiszaföldvári, kunhesiyesi, zagyvar ékasi dolgozó parasztok teljesítsék kukoricabeadási kötelezettségüket Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai általában előrehaladták a kukorica- töréssel. A begyűjtési törvényerejű rendelet előírja, hogy a kukorica- és napraforgóbeadási kötelezettségnek, a töréstől számított 8 napon belül, a burgonya-beadásnak pedig 3 napon belül kell eleget tenni. örményesen, Fegyvemeken Kugyalun és még néhány községben a tanács és a pártszervezet vezetői megmagyarázzák a beadás ’jelentőségét. A tanács a hátralékosokkal, késlekedőkkel szemben bátran alkalmazza a 10 százalékos felemelést, vagy a helyszíni elszámoltatást. Hátralékos nem is igen kerül a községben. Tiszaföldváron, Kunhegyesen és SJagyvarékason, de megyénk több községében azonban a tanács vezetői nem figyelmeztetik a dolgozó parasztokat államiránti kötelezettségeik teljesítésére. Mind a három községben úgy vélekednek, hogy a begyűjtés megy magától. Ezekben a községekben is vannak szép számmal kötelesség- tudó, igyekvő dolgozó parasztok, akik joggal megkövetelik a tanács vezetőitől, hogy a notórius nemteljesítőkkel ne bánjanak kesztyűs kézzel. Az elmaradt községekben, városéban a tanács vezetői a felvilágosító munka megjavításával, a nem teljesítők felelősségrevonásával biztosítsák a begyűjtési tervek teljesítését. A megyei begyűjtési hivatal szeptember 21-i értékelése szerint a járás,ok és városok kukoricabegyüj- tési versenye az alábbiak szerint alakult: JÁRÁSOK: 1. Jászapáti járás 26 % 2. Tiszafüredi járás 22.5 „ 3. Törökmiklósi járá 20.1 „ 4. Kunmártoni járás 18.7 „ 5. Kunhegyesi járás 17.6 „ 6. Jászberényi járás 14.1 „ 7. Szolnoki járás 13.7 „ VÁROSOK: 1. Szolnok 22.7 % 2. Turkeve 5.1 „ 3. Mezőtúr 3.7 f9 4. Kisújszállás 2.9 „ 5. Karcag 2.8 w A Vegyiművek dolgozói Hétfőn öt helyen tartottak röp- gyűlést a Tiszámenti Vegyiművek dolgozói, ahol részletesen megbeszélték az Elnöki Tanács rendeletét. A dolgozók nagy, többsége szívesen fogadta a nyugdíjak rendezéséről, felemeléséről szóló rendeletet s különösen az idősebb munkások szóltak nagy elismeréssel róla. A karbantartó részlegen 25 dolgozó gyűlt össze. Sok szó esett arról, hogy nagy könnyebbsége lesz a családoknak, ha az öregek eltartásáról nem a család kereső tagjainak fizetéséből kell gondoskodni majd, hiszen a felemelt nyugdíjak rendszere módot ad arra az öregeknek is, hogy boldogan, nékülö- zésmentesen töltsék el életükéi A kovandőrlőben és a savüzemben is élénk vitát nyitottak a kérdés felett. Mindannyian megnyugvással vették tudomásul, hogy nem kell többé félni a munkaképtelenségtől, a közelgő öregségtől, mert az állam intézményesen biztosította az idős dolgozók, munkaképtelenek öregkorát, A savüzem dolgozói araz új nyugdíjtörvényről ra is kitértek, hogy a veszélyes, egészségtelen üzemben dolgozók számára magasabb lesz a nyugdíjarány. Horn János elvtárs azt számolja, hogy ha most 62 éves korában nyugdíjba megy, mennyit is fog kapni. Jelenleg, mint ólmozó dolgozik az üzemben s neve csaknem mindig a legjobb munkásoké között szerepel. Keresete átlag 1600 forint körül mozog. Ezek szerint 800 forint lesz az alapnyugdija, ehhez jön még az egészségtelen körülmények között dolgozóknak járó 10 százalék, meg a korpótlék, számítása szerint 900 és looo forint között fog kapni. Ebből már gondtalan öregséget tud magának biztosítani. Plnviczki László elvtárs szót kért s kifejtette, hogy a nyugdíjterhek legnagyobb részét az állam vállalja magára. A kétszázalékos járulékfizetés 20—25 forintot jelent havonta egy dolgozónak, viszont ha megöregszik ötszáz forintnál kevesebbet senki sem kap havonta, BOLDOG EMBEREK íme, a második 10.000 forintos nyeremény is gazdát talált Szolnokon. Nyertese: Hegedűs Imre, a MOKÉP szolnoki raktárának dolgozója, Idősebb, csendes, szerény ember Hegedűs elvtárs. Amint mondja, igen jól jött a nyeremény, mert bár a kislakásépítő akció keretében építkezik, az ilyen kiadásokra most már nem lesz gondia. A nyereményből ezenkívül téli ruházatot vesz feleségének, kislányának és vásárol egy malacot is. Jó lesz az a téli hónapokban. Derűsen meséli, hogy felesége addig nem hitte el, hogy nyertek, amíg fel nem vette a nyereményt. Bizony, nagy öröm is ez, egy-egy ember számára nem mindennapi dolog. . | , Hogy jegyezni fog-e ezután Is kölcsönt? Természetesen! De nem ezért elsősorban ■— teszi hozzá , hogy nyerjek, hanem azért, hogy ezzel is támogassam államunkat az ország építésében, mely nekem is javamra szolgál. S ha nyer az ember, akkor kétszeresen szerencsés — vallja Hegedűs elvtárs, 10.000 Ft boldog nyertese, /
