Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

1954 szeptember 2, SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 9 Ő-kukoricáial is lehet teljesíteni az ezévi kukoricabeadási kötelezettséget A múlt évi nagy kukoricater­mésből sok termelő még jelentős készletekkel rendelkezi1^. Ezért so­kan kérték, hogy ez^vi kukorica- beadási kötelezettségüket ir.ult évi termésű kukoricába; már most tel­jesíthessék. He/yt adva a termelők kezdeményezésének, a Begyűjtési Miniszter a kukorica beadásának ó-kukoricával való teljesítését az alábbiakban szabályozta: Az 1953. évi termésű kukoricát ezévi szeptember 30-ig öt százalé­kos súlytöbblettel kell a termelők­től átvenni. Ez azt jelenti, hogy 100 kilogramm ó-kukoricával 105 kilo­gramm májusi szárazságú kukori­cában előírt beadási kötelezettsé­get lehet teljesíteni, szeptember 30-a után ezt a kedvezményes át­számítást alkalmazni nem lehet. (MTI.) Jó jövedelmet jelent az állattenyésztés a kőtelki Ezüst Kalász tsz-ben Az idén soha nem tapasztalt anuTikakedvvel, egymással verse­nyezve végezték munkájukat a 'kőteleki Ezüst Kalász tagjai. A lel­kiismeretes munka eredménye: mindent, amit terveztek, sikerrel valósították meg. A tsz-ben min­den hónapban kaptak pénzt mun kaegységeik után a tagok, s ehhez legeredményesebben a sertésgondo­zók járultak hozzá. Kocánként 10.5 a fialási átlag, így a tervezettnél jóval többet: 42.000 forintot kap­tak a malacokért. A tsz hizlalási szerződést kötött 30 sertésre. Di­cséretet érdemelnek a hízósertések gondozói* akik vállalták, hogy 150—16Qr kg-os súlyban adják át a rájukbízolt állatokat. 20 darab hí­zott állatot ragf elszállítottak,, s ezért 66 ezer forintot kapott a ter­melőszövetkezet. Hamarosan átad­ják a hátralévő tíz hízottsertést is az államnak. A minap kiszámítot­ták a tsz-ben, hogy 120 hold szán­tójukat alapul véve , minden két hold föld után egy hízottsertés* neveltek fel. így érték el, hoev hogy minden hold szántójuk után több mint ezer forint jövedelmük van állatból, illetve állati termé­kekből. A gabonán kívül már egészévi sertés-, tojás-, baromfi- és vágómarhabeadásd kötelezettségét is teljesítette a tsz. A tagok jöve­delme szerényen számivá, munka­egységenként 83 forint lesz ebben az évben. Csupán készpénzt 28 fo­rintot kapnak az ..Ezüst Kalász*’ tagjai minden munkaegységükre, ebből 16.10 forintot már előlegként felvettek. Silóépítési hitelakció a tsz-ek és egvsni gazdák részére |a silozas] jelentősége abban áll, ho$y mindenkorra függetleníteni tudjuk állattartásunkat az időjárás szeszélyétől. Nem vagyunk kitéve annak, hogy állatállományunk ta- karmányinséges időben kondíció­ban leromlik, hozama visszaesik és eladással, vagy kényszervágással kell szorult helyzetünkön segíteni. Ha semmi mást nem etetünk a szarvasmarhával, mint silózott ku­koricaszárat és naponta 2—3 kg izál as takarmányt, a telet könnye­dén át tudjuk vészelni. A silóta- karmánynak nagy használt vesszük azokban az években is, amikor nyá­ron a legelő kiég és az állat nem találja meg rajta a létfenntartás­hoz szükséges tápláló anyagokat sem. Az ilyen legelőről, vagy kop- laltató kifutóról esténként haza­hajtott tehenek, juhok, sertések még nyáron is szívesen fogyasztják a jó silótakarmányt. |akkor is | jói jön a snózás, ami­kor valamilyen okból kifolyólag nem tudjuk feletetni, vagy széná­vá szárítani a szántóföldi takar­mánynövényeket, vagy a rétek fű­termését. A Minisztertanács az 1953. évben a tsz-ek részére és az egyénileg dol­gozó parasztság részére állandó jellegű silóépítési akciót indított közép- és hosszúlejáratú hitellel. 1954 augusztus 17-én a Mi­nisztertanács határozatot hozott a tsz-ek, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok 1954. évi siló építésének állami támogatására. A Minisztertanács a mezőgazda- sági tsz-ek és az alapszabály sze­rint működő közös állattenyésztést folytató tsz-ek, csoportok részére állandó tégla, kő siló építéséhez évi 1 százalékos kamat mellett a folyósítástól számított tíz év alatt történő visszafizetésre hosszúlejá­ratú hitelt engedélyez. A hitel törlesztését 1959 november 1-én kell megkezdeni. Azok a tsz-ek, amelyek az illetékes községi tanács végrehajtóbizottság igazolása sze­rint a siló építkezését 1954. no­vember 15-ig befejezik és az elké­szült silókat december 10-ig meg­töltik, a megépített silótérfogat minden köbmétere után 22 Ft anyagár visszatérítésben ráesői­nek. |a tsz tagok} egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok részére az építési anyag költségekre évi 5 százalékos kamat mellett köbméte­renként legfeljebb 100 forint kö­zéplejáratú hitel folyósítható. A hi­telt a folyósítástól számított 5 év alatt, évi egyenlő részletekben kell visszafizetni. Az első részletet 1955. november 1-én kell fizetni. Azok a tsz tagok, vagy egyénileg gazdálkodó parasztok, akik a siló­építkezésre hitelt nem vesznek igénybe, de a silót 1954. évi novem­ber 15-ig megépítik és december 10-ig megtöltik, az építési an vág fogyasztói árából köbméterenként 10 forint visszatérítést kapnak. — Silóépítésre kormányzatunk 7 mil­lió forintot biztosított. Azok a tsz-ek, amelyek silót szándékoznak építeni, jelentsék be azt a járási, városi mezőgazdasági osztályon. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok silóépítési igényüket a helyi községi tanácsnál jelentsék be, arrely köteles azt továbbítani a járási mezőgazdasági osztályhoz. Silóépítést tsz tagoknál és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknál olyan személyek is vállal­hatnak, akik nem rendelkeznek iparigazolvánnyal, de e munka el­végzéséhez megfelelő gyakorlatuk és szakértelmük van. A hitel a Nemzeti Bank fiókjainál, a sztiksé- ses építőanyagok pedig a legköze­lebbi TÜZÉP-telepeken vagy föld­művesszövetkezeteknél állanak ren­delkezésre. Kunos István föállattenyésztő. i.. hogy tüdőhólya- gocskáink lapos sejt­jeinek összes felülete megközelítőleg 500 négyzetméter terjedel­mű. .. hogy a magyar királyság első három századából fennmaradt egyházalapításról meg egyházi adományozás megerősítéséről szóló 36 oklevél közül — 17 közönséges hamisít­vány. í .. hogy Európa a Tudja-e... világ búzájának egy- harmadát termeli, de az egész termés felét fogyasztja el. * i. hogy egy köbmé­ter levegőben közvet­lenül a tenger felett egyetlen baktérium sincs, magas hegyvi­déken is alig éri el számuk a 20fl-at, vi­szont ugyanannyi leve­gőben a nagy városok utcáin 100 millió bak­térium van. í:. hogy egyetlen szí vdobbíUl ásunk mint­egy 0.2 méterkilo­gramm munkát végez. A szív napi munkavég­zése tehát kereken 20 ezer méterkilogramm (1 méterkilogramm az a munka, amellyel 1 kilogramm súlyt 1 mé­ter magasra emelünk). Biztosítási szerződést lehet kölni az állatok oltásánál Sertésorbánc és sertéspestis el­leni oltásnál megtörténik — bár igen ritka esetben, — hogy a beol­tott állat akár fertőzés, akár a benne lappangó és az oltás hatására kitörő kór következtében megbeteg­szik és elhull. A földművelésügyi minisztérium rr.ost megjelent utasí­tása lehetővé teszi, hogy a sertés­tartók oltás alkalmából ilyen bal­eset, ellen biztosíthassák állataikat. A biztosítási díj sertésenként or bánc elleni oltásnál kettő, pestis elleni oltásnál kilenc forint, aminek fejében az Állami Biztosító a be­oltott és elhullott sertés minden élősúlykilogrammja után tíz forin­tot térit meg. Azt az állattartót te­hát, aki ilyen biztosítást köt, a jö­vőben az oltásból nerr.’ érheti anyagi veszteség. A biztosítási szer­ződést az oltást végző állatorvosnál lehet megkötni. (MTI.) ÁLLATTENYÉSZTÉSI GAZDANAPTÁR iiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiuiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiniiniiiiiiiiiniiiniiiiiiininiiimiiiii’niimnniiiimiiiiimmimiiiiiiiuniiiiiiiiiiiiiiitiiiiut Tehenészetben ; A február hónapban befedezte­tett tehenek szárazra állítását kezd" jük meg. Igyekezzünk tehénállományunkat a legjobb tehenektől és kiváló bi­kától származó, saját nevelésű esrye- dekkel kiegészíteni. A gazdaságos tejtermelés elen- gpdhcteílcn feltétele, hogy a tehe­nek évről-évre rendszeresen bor­jazzanak. A teheneket az eilest követő első ivarzáskor fedeztessük be, hogy minél gyorsabb ütemben szaporíthassuk állatállományunkat, és hogy a tehén minél előbb legyen friss fejős. Mind az istállózott, mind a lege­lőre járó teheneket rendszeresen körmöztessük meg. Az istállót a bekötés előtt tüzetesen át kell vizs­gálni és a szükséges javításokat végezzük el. Az állatok tisztántartását nagy­ban megkönnyíti a megfelelő al- mozás. Állandóan gondoskodjunk száraz, meleg, tiszta, kénye’mes fekvőhelyet biztosító almozásról. Jártassuk rendszeresen a szarvas- marhákat is. Ne elégedjünk meg a kifutókban lévő mozgással. Kellő mozgatásban részesülő állatok ivar­zása élénk, biztosabban fogaz­zanak. Nagyon fontos, hogy a fejest rendszeresen, azonos időben és megszokott tőgynegyeddel kezdjük, mindig ugyanazt a fejési módszert alkalmazzuk és a megszokott fejő­nő végezze el a munkát, bogy a tehén a fejési időket, a fejési sor­rendet és a fejési fogásokat meg­szokja. A tehenészet takarmányalapját főleg tömegtakarmánnyal kell biz­tosítani, mert ezeket a szarvas­marha takarmányozásánál értéke­síthetjük a legjobban. A vemhes teheneknek az élet- fenntartó és tejtermelő takarmá­nyon felül a magzatépítés szükség­letének a vemhesség második felé­ben 3 kg tej termelésére elegendő takarmányt adjunk. Az ellés előtt 5—7 nappal foko­zatosan csökkentjük az előkészítő takarmányadagot, az ellés után pe­dig 5—7 nap múlva emeljük a ta- karmányadag mennyiségét a meg­kívánt szintre. A sovány tehenek kondíciójának javítására adjunk több táplálóanyagot, mint. ameny- nyit termelésével megérdemel. A szükséges takarmányokat el­sősorban a gazdaságban termelt ta­karmányokból biztosítjuk. így a szálas- és nedvdús takarmányok képezzék a takarmányadag nagy­részét és csak jelentéktelen meny- nyiségben etessünk vásárolt takar­mányokat (korpa, extrahált dara). Gondoskodjunk a tehenek mész, foszfor, vitamin és konyhasó szük­ségletének fedezéséről. A konyhasó szükségletet legcélszerűbb nyalósó alakjában biztosítani. A tejtermelés növelése érdekében alkalmazzuk az egyedi, érdemsze­rinti takarmányozást. Sertéstenyészetben: A szoptatós kocák takarmányo­zását javítsuk meg, hogy elkerül­jük a kocák túlzott lezsarolását. A rossz kondícióban lévő kocák be- búgatása eltolódik és így csak a tavasz végén kaphatunk malacokat. A szopós malacokat 10 napos koruktól kezdve fokozatosan több és jobb időre engedjük ki szabad­levegőre. A leválasztott malacokat fokozottabb gonddal ápoljuk és ta- karmányozzuk. A legeltetés mellett adjunk részükre szecskázott fiatal zöldlucernát étvágyuknak megfele­lően. Jó, ha biztosítunk részükre még fölözött meleg tejet vagy írót, darabonként legalább 0.2—0.5 li­tert. Válogassuk ki az idei télvégi és koratavaszi malacok közül a leg­jobb kan és kocasüldőket és nevel­jünk belőlük tenyészállatot. Ez időszakban már értékesíthető a 10—12 hónapos 70—90 kg-os törzskönyvezett tenyészsüldőkan és koca a hivatalos tenyész áron. Az eladott tenyészállat egyszeres súly­ban beszámít a sertéshnsbeadási kötelezettség teljesítésébe is. Expressz hízóknál végezzük el újra a falkásítást. Csak egyforma súlyú, fajtájú és lehetőleg egyforma korú és ivarú süldők kerüljenek egy-egy falkába. Legjobb, ha egy- egy falkába 50 db-nál több nem kerül. Állítsuk be a téli hízókat — előkészítésre, gyomortágításra. E célból adjunk nekik nagyobb tneny- nyiségben zöld, vagy nyers tököt és szecskázott zöldet, kevés abrak­kal. A tarlólegelőket jól hasznosít­hatja a sertés e hónapban is — hajsuk ki őket. Jó legeltetéssel egy hónap alatt egy sertésnél 25— 30 kg. abrakot is megtakarítha­tunk. A meleg időjárás következtében gyorsan erjedésnek indul a dara- keverék. Ezért minden etetés után fokozott gonddal tisztítsuk ki a ke­verő edényeket, vályúkat. Friss ivóvízről napjában több­ször, lehetőleg 4—5-ször kodjunk. E hónapban már készülni kell a télre. A korpahiány nagy egyes helyeken. Ezen lucernaliszt időben való elkészítésével segíthetünk. Egy anyára legalább 103 kg jóminőségű herelisztet készítsünk és azt száraz, levegős helyen (padláson) tároljuk. Készítsünk speciális sertés siló­takarmányt. Erre jól felhasznál­ható: tök, répalevél, káposzta, zöld (lucerna), paréj, melasszal keverve. Egy kocára legalább 1 köbmétert számítsunk. Egészítsük ki a takarmányos- konyha felszereléseit főzőüsttel, vízmelegítő üsttel, keverő-edények- kel. takarmány-tárolókkal és kis- mérleggel. A cséplés befejezésével egyidejű­leg fogjunk hozzá a sertésistállók tetőzetének, falainak, ajtóinak és ablakainak rendbehozásához, kija­vításához, kimeszeléséhe Az üresen álló kutricák földjét 1 ásónyomra szedjük ki és tegyünk helyette friss, egészséges agyagot és döngöljük le. Az agyagra 5—10 cm vastagságban szórjunk homo­kot. A fiaztató folyosóit seperjük fel és szódás, forró vízzel súroljuk tisztára. Ha felszárad, vékonyan terítsünk el rajta mészport. Javítsuk ki, vagy ahol nem vol­na, készítsük el az etetőteret. Leg­jobb, ha egy kocára, 1 m2, területet számolva élére rakott téglával ké­pezzük ki. A keveset fialó, rossz malacne­velő kocákat csak úgy selejtezzük ki a tenyésztésből, ha van helyette már bebúgott tenyészsiildőkoca. Tenyészkanok naponta 2—2.60 kg vegyes abrakot kapjanak, hogy az elkövetkező fcdezteíési idényben jó tenyészkondíeióban legyenek. Bizto­sítsuk. hogy a tenyészkanok részé­re a következő új-termésig 350 kg árpa és 250 kg zab álljon rendelke­zésre darabonként. Az állatbetegségek, elhullások elleni legjobb védekezés: tisztaság szakszerű takarmányozás, termé­szetszerű tartás és a megelőző (pre­ventív) védőoltások alkalmazása. Juhászaiban• A juhhodályok kitrágyázását vé­gezzük el. A trágyát hordjuk ki szarvasba. A kitrágyázással egy- időben fertőtlenítsük a hodályokat. A februári kosbárányoknál el kell végeznünk a második bonitá- lást. Az anyaállomány idősebb, fo­gatlan, gyenge küllemű vagy med­dő és rossz termelésű egyedeit se­lejtezzük ki és a saját nevelésű toklyó állománnyal pótoljuk a hiányt. Az anyákat és a kosokat készít­sük elő a berregtetésre. Anyáknál a legeltetés, valamint a tarlójárás mellett biztosítsunk napi 10—15 dkg. vegyes abrakot, a kosok ré­szére adjunk napi 20 dkg pótabra­kot a jobb fedesőképesség érdeké­ben. 50 anyajuhnál nagyobb juhászo­tokban készítsük el a párosítási tervet, az egyedek termelése és külleme alapján, hogy alkalmazni tudjuk a „jóra jobb kerüljön“ el­vet. A juhhodály mellett kazlazzuk be a juhok számára igen fontos rétiszénát, sarjúlucernát, valamint az egyéb keveréktakarmányokat. Helyes, ha az alomszalma szükség­letet is a juhhodály mellett kazlaz­zuk össze. Egy juh számára 1.5 kg (pillangós- és réti)-szénát számít­sunk naponta. A tavaszi takar­mányszalmából pedig tetszés sze­rinti mennyiség biztosítására ele­gendőt - tartalékoljunk. Abraktakarmányszükséglet kiszá­mításánál (teklntetbevéve azt .hogy vannak abrakigénytelen és Igényes időszakok), átlagosan a vegyes ab­rakdarából napi és egyedi 35 dkg. Nagyon vigyázzunk arra, hogy juh-nyájaink ne járjanak tocsogós. sáros utakon. A kúthoz, vagy etetőtérhez vezető utakat téglázzuk le, vagy szalmá­val szórjuk be. A birkák lábán kü­lönösen a körmök között az érzé­keny bőrt kidörzsöli a sár és ez a gennyesztő, rothasztó baktériumok­nak tág teret ad. Ha betegség, pl. büdössántaság következnék be, a csülök-közön, pataszélen mutat­kozó kipállást pycktalin 2—3 szá­zalékos oldatával ecseteljük be. A köröm roncsolása esetén a feltárt sebet denaturált szesszel mossuk le és kenjük be fakátránnyal. Ha az egész szaru (köröm) levált vol­na, akker kezelés után hintőporos, fakátrányos kötést a'kaimazztmk. Baromfitenyésztésben: A növendékbaromfiak elhelyezé­sét javítsuk meg. Most következik az az időszak, hogy a nem megfe­lelő baromfi istállókat kijavítsuk, esetleg ahol nincs, ott újat épít­sünk. Többszáz baromfi elhullásá­nak legelőször is az oka, a nem megfelelő elhelyezés (zsúfoltság, romos, piszkos, régi baromfiól.) Nagyon fontos legelőször is az ál­landó tisztántartás (különböző fér­gek, tyúktetű ellen.) Az ólak tisz­tántartását állandóan tartsuk szem- előtt. Itt az idő a nagytakarításra, az ólak kívül-belülí meszelésére, fertőtlenítésére. Igen fontos ezenkívül a takar­mányozás. Amennyiben az idő még megengedi (1 hónap), baromfiain­kat vándorólazfassuk, esetleg más ólakban tarlók közelében he­lyezzük el. Igen sok takarmányt spórolunk meg és a csibéink emel­lett erősek, edzettek lesznek. Növendék-baromfiaknak nagyon fontos a növekedésük fokozásához a fehérjetakarmány biztosítása, pl. húsliszt, halliszt és vérliszt. Házi­lag is pótolhatjuk mindezeket a vi- taminos takarmányokat élesztővel és különböző hús-darabokkal. A húsliszt a fehérjetakarmány mellett még 18—20 százalékos fosz- farsavas raeszet is tartalmaz, ami a tojás rakását segíti elő a tojók­nak Most gondoskodjunk a barom­fiak téli takarmány biztosításáról. Egy db. baromfira újterméstől új- termésig 36 kg. szemestakarmányt számolunk (naponta 12 dkg.) Vigyázzunk a baromfiak egész­ségére. Össze! gyakori betegség a diftéria. ami a baromfiak (pulyka) nyelvén daganat formájában je­lentkezik. Ilyenkor az állatok szá­jat jódtinkturával ecseteljük. Ez a betegség Is a nem megfelelő nyir­kos, nedves, rossz takarmányozás, gondozás mellett a leggyakoribb. A pestissel fertőzött baromfi gub- baszkodik, étvágytalan, tolla ku­száit, a tojók nem tojnak, vagy esetleg igen keveset. Ilyenkor leg­először is az állatorvoshoz keli fordulni. Ha a baromfiakban tyúktetűt észlelő.*;!: , Vönnven kitisztíthatjuk Hungária Matadoros porozással. — Mindenféle baromfimegbetegedést ki tudunk küszöbölni jó elhelye­zéssel, helyes takarmányozással és lelkiismeretes gondozással. Igen nagy jelentőége van a puly­kának, export áru is, gazdaságos, mert aránylag kevés takarmánnyal sok húst termel. Hasznos is a te­nyésztése, mert különböző férgeket, rovarokat nagymennyiségben pusz­tít. Betegségei azonosak a tyúk­félékkel és ugyanúgy kezelhetők, il­letve gyógyíthatók. Méhészetben: A jelenlegi hordástaian időszak nagyban befolyásolja a következő méhészeti év sikerét. Minden mé­hész tisztában van a családok cu­korral, vagy mézzel történő serken­tése, a szükség-etetés fontosságával. A nyár vége felé, ősz elején az anya mindinkább csökkenti petézé- sét, pedig legnagyobb szükségünk van a későn kikelő méhekre, mert a telelés és a következő év ered­ménye is azon múlik egyrészt, hogy minél több őszi kelésű fiatal méh legyen a családban. Különös gondot fordítsunk a ké­sői műrajokra, ha élelmük kevés, pótoljuk, hogy a telelésre fel tud­janak készülni. — Gondoskodjunk a fészek takarításáról is. mert az éjszakák már hűvösek. A serken­tést leghelyesebb szeptember köze­péig végezni. Ha a családok élelem- szükséglete hiányos, vagy a fészek­től távol, szétszórtan van, karcoljuk fel a fedett mézes kereteket, hogy a méhek a fészek üres lép- jeibe tömőrítsék a mézet. A szük­ség-etetést nagy adagokban adjuk a családnak, mindig annyit, ?-• --—H “gy éjjel lehordanak. DÖMÖTÖR t VilU főállattcnyd-ztő. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom