Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-17 / 220. szám

1954 szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ezt láttam a Mezőgazdasági Kiállításon 1/edden reggel utaztunk Pestre. A jegykezelő kalauz ud- %ariasan közölte az utasokkal, hogy tekintsék meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. így visszafelé térí­tés nélkül utazhatnak. Megkapják az ötven százalékos utazási kedvezményt, ha jegyüket a Vásár területén lebélyegeztetik — mondotta. — Jól adja maga is, méghogy tekintsük meg, hiszen kizá­rólag azért megyünk Pestre, hogy megnézzük — válaszolt a ka­lauznak az egyik utas, egy jól megtermett paraszt ember, aki útitársainak Pestig jónéhányszor elmondta, falujabelijeinek meg­bízatását. Az otthoniak ugyanis arra kérték, hogy feltétlenül nézze meg azt a cséplőmasinát, amelyet állítólag úgy szerkesz­tettek, hogy nem porol és önműködően eteti magát. A Keleti-pályaudvar bejárójánál egy pár percig tilosat jelzett a szemafor. Pillanatok alatt kiürültek a kupék. Tisza- menti gazdálkodók, szolnokit egy ei tsz-tagok „átvágtak“ a síne­ken, hogy mielőbb lássák, a gazda szemével nézzék végig a pár­száz lépésre lévő kiállításon a gazdag magyar föld színpompás kincseit. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár akkor már négy napja megnyitotta kapuit. Ez alatt az idő alatt több tízezer néző gyönyörködött a magyar mezőgazdaság nagyszerű eredmé­nyeiben. A látogatók száma pedig egyre nő. TAVALY ÓTA megyénkben is megnőtt a dolgozó parasztok mun­kakedve s amint a kiállítás iga­zolja, megnőtt érdeklődésük is min­den olyan iránt, amiből tanulhat­nak. Márpedig most Budapesten a kiállítás anyagából nagyon sokat lehet tanulni. Szemléltető eszkö­zök mutatják a bő termés elérésé­nek különböző módszereit. Az ér­dekességek, a televízió, a kutya­kiállítás és egyebek mellett ott látható az öntözési bemutató, a növénynemesítés, vetőmagtermelés csarnoka, a gépesítés csarnoka, a szántóföldi növénytermelés csar­noka és még sok-sok más hasznos, tanulságos dolog. AZ ELMÚLT napokban rr.ár so­kan leírták, hogy a kiállítás szép és nagyszerű. Valóban az. Pártunk politikájának nagyszerűségét, a munkás-paraszt szövetség erejét tükrözi. A tüzetes és mindenre ki­terjedő szemle, az ötvenkétholdas területen napokat venne igénybe. Mindenről tehát nem lehet írni, hisz egy-egy grafikon, táblázat, vagy kiállított tárgy előtt akár órákhosszat nézelődhet az ember. A főpavilon méltóságteljes szépsé­gével a díszbejárat után helyezke­dik el. Belül a csarnokiban mintha találkát adott volna az egész or­szág. Egy grafikon szemléltetően mu­tatja, milyen volt hazánkban a birtokmegoszlás 1935-ben. 3 millió koldussal szemben a lakosság 0.8 százaléka bitorolta a drága magyar föld 48.1 százalékát, tehát majd­nem felét. A múlt nem jöhet vissza többé. Erős a munkások és a parasztok állama. Szemléltető képek mutat­ják, hogy ennek a szövetségnek a hatására hogyan fejlődött a magyar mezőgazdaság. A szívet és szemet gyönyörködtető növények, tárgyak, a földművelés igazi mestereinek tudásáról, ereiéről tanúskodnak. A SZÁNTÓFÖLDI növényterme­lés pavilonja valóságos csodavilág. Egyik fő helyen a szolnoki cukor­gyári célgazdaság eredményei ol­vashatók. Tavaly a gazdaság dol­gozói 220 holdon 251 mázsás cukor­répatermést takarítottak be hol­danként. Ezenbelül volt egy 20 hol­das táblájuk, amelynek minden holdja 430 mázsát, összesen 8600 mázsa cukorrépát adott. Nem tör­tént csoda, csupán az, hogy a gaz­daságban alkalmazták a komplex agrotechnikát. A mag 40 centiméte­res mélyszántásba került, a nö­vényápolást idejé'ben megkezdték. A TERMÉSÁTLAGOK növelésé­nek nincs határa, „hirdetik“ a pa­vilonban kiállított növények. V. Tóth János abádszalóki minta- gazda tavaly 44 mázsa kukoricát termelt holdanként. Szép ered­mény. A hajdúböszörményi Vörös Csillag tagjai viszont 48 mázsás átlagtermést takarítottak be kuko­ricából. öt és fél holdon meg 362 és fél mázsa kukoricát termeltek. Ilyenre csak a szövetkezetbeliek képesek. Persze a kukoricát trá­gyázott földbe, őszi mélyszántásba április 16-án vetették, gondosan gyomtalanítottá'k, s így érték el eredményeiket. Egy igen kíváncsi, szőkearcú fia­talember ottlétünkkor mindent tö- viről-hegyire megnézett. A barcsi Vörös Csillag tsz kukoricája előtt hosszan nézelődött, majd hangosan olvasni kezdte a kiállított termény felett elhelyezett szöveget: „A barcsi Vörös Csillag tsz tagjai a közös gazdaságban rejlő erő ész­szerű felhasználásával tavaly 240 holdon 48 mázsás holdanként ku­koricaátlagtermést értek el. 20 hol­don pedig holdanként 75 mázsa ku­koricát termeltek. Alkalmazták a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gondoskodtak a talajerő visszapót­lásáról.“ — Olyan eredmény ez valóban, amit elérni az egyénileg gazdálkodó sohasem lesz képes. LÁTOGATÁSUNK ideje alatt sok üzemi munkással, bányásszal találkoztunk, ök is érdeklődéssel néztek meg mindent. Jussuk is van a kiállítás minden darabjához, mert az eredményeket a dolgozó parasztok az ő segítségükkel ér­ték el. A párt- és a kormány mező- gazdaságfejlesztéséről szóló decem­ber 19-i határozata a termésátlagok növelését tűzte célul. A kiállításon lévő különböző korszerű gépek, munkaeszközök, e nagyszerű cél megvalósulását segítik. Ha csak egy pár szóval is, de érdemes meg­emlékezni arról, hogy milyen vé­leménnyel voltak a látogatók a gépekről, A tyukodi Előre tsz egyik tagja, Tarcsa János kiváló termelő­szövetkezeti dolgozó ígv nyilatko­zott: „Olyan géneket láttam, ame­lyek felülmúlták várakozásomat. Biztos vagyok benne: nemcsak a búzát, hanem hamarosan a kukori­cát is kombáimral aratjuk le.“ BÉRES ANTAL elvtárssal, a bu- csai Petőfi tsz elnökével az erdé­szeti pavilonban beszélgettünk. — „Érdemes volt eljönni, nagyon so­kat tanultam, különösen az öntö­zéses bemutató tetszett. Naey ter­veink vannak nekünk is. Öntözé­ses gazdálkodásunkat tovább akar­juk bővíteni. Most már felhasznál­juk az itt tanultakat is“ — -mon­dotta. — A kiállítás valóban na­gyon szép, tanulságos, érdemes megnézni, a gazdaember sokat ta­nulhat. Szekulity Péter V alamelyik humorista azt írta, ' hogy a m.j korunkban felnéz­nek a nőkre. A vonatban és az autóbuszon persze, ahol a férfiak nyugodtan ülve maradnak, s érdek­lődésük jeléül legfeljebb feltekin­tenek az álldogáló nőkre. A fiata­lokra természetesen. Ha már az udvariatlanságról van szó, előttem van az a férfi, aki a szolnoki Vörös Csillag moziban a napokban az előadásra váró embe­rek között úgy vezette a kerékpár­ját, mintha az párbajtőr lett volna keréken, esetleg köszörűkő lánc­talpakkal, vagy amint mondani szokás, úgy hatolt a tömeg közé, ahogy a forró kés a vajba. * Aki így törtet, annál udvarias­ságról beszélni, veszett fejsze, hi­szen nem csak arról volt szó, hogy valakinek beolajozza a ruháját, vagy a lábára lép, hanem arról, hány gyerek bőre horzsolódott le a nagyiramú bevonulás nyomán. (A mozi mesefilmet játszott, sok volt a gyereklátogató, délután 5-kor.) Valaki megszólította a kerékpá­ros Grál lovagot: — Miért jön ilyen sok ember közé biciklivel? —Mire az hanyagul így válaszolt: — Jegyért. Jó lett volna egy bilétát azonnal kiutalni ennek a szemüve­GYERÜNK A MOZIBA ges, embertmimel'ő járókelőnek. Akár 3.30 forintért, akár olcsób­ban. Tőlerti ingyen is hozzájuthatott volna. Pesze nem a kis Muck meséihez, nem is a kertmoziba. Talán a me­zőgazdasági kiállítás valamelyik csoportjához, azzal a megjegyzés­sel: „Ezt a fajtát nem tenyészt­jük“, * De mert az életnek nemcsak hamva van, tüze is akad elég, azt is meg kell mondani, hogy nem ve-* szett ki az udvariasság, az ember­szeretet, legfeljebb többségükben nem a férfiak a hordozói. Szép, magasihcmlokú, őszhajű néni a mozi egyik jegyszedője. Kedvesen igazítja el a sorokat, gondosan vigyáz arra, hogy aki le­ült a bűvös vász<j*n elé, azt senki, semmi ne zavarja. A gyerekele elő­re köszöntik, s a kamaszok is ei- hallgatnak, ha melléjük lép. Az előadás végén a legfiatalabb korosztály (ismétlem: mesefilme* játszottak) átvéve a filmen sze­replő srácok kezdeti stílusát — szo­pik,- köhög, vizet kér, sír és kiabál. Az út hosszú a kijáratig, végig kell Visszament a i érni el őm 11 n!% áb íi Baráth Péter régebben minőségi ellen őr volt a Jászberényi Aprítógépgyárban. Most, szeptember 1-től, mint csapágyöntő dolgozik. Eddig is igen szép eredménnyel. Csapágyfémből, forrasztóónból és faszénből 20 százalékos megtakarítást ért el. A vásárlási és Értékesítési visszatérítésről A földművesszövetkezeti tagok nagy örömmel fogadták a vásárlási és értékesítési visszatérítés beve­zetésének hírét. Régi vágyuk volt. hogy akik az alapszabályzatiban előírt és vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek, azokat anyagi jut­tatásban is részesítsék. A kisújszállási föidművesszövet- kezeti tagoknak teljesült is ez a kérésük, mert megkapták a vásár­lási és értékesítési visszatérítések után járó összeget. A jászladányi földművesszövet­kezetnél még eddig nem kezdték meg a visszatérítés kifizetését, de kiszámították, hogy egy-egy szö­vetkezeti tag 100 Ft bejegyzés után 9 60 Ft-ot kap vissza. Katona Ist­vánná, Kiss Demetemé, Katona Lajosné és még nagyon sokan a*, I. félévi visszatérítéskor 100 forin­tot kannak. Mint mondani szok­ták, a hír szárnyon jár. Ez is csak­hamar eljutott Jászladányba, azok közé is, akik még eddig nem tisz­tázták részjegyeiket. Kun András szövetkezeti tag szeptember 6-án rendezte befizetését és nyomban meg is kapta vásárlási könyvét. A TI. félévi eredmény alapján már ők is részesülnek vásárlási vissza­tprí+pyhpp.. | Erre a hírre | eddig tizenegyen 'érték felvételüket Jászladányon a szövetkezeti tagok sorába. Minden olyan szövetkezetnél sza­porodott a tagok száma, ahol a földművesszövetkezet foglalkozik a vásárlókkal. Sok dolgozó paraszt rájött arra, hogy érdemes szövet­kezeti tagnak lenni, mert az áru­ellátás biztosításán kívül a jegyzett részvénye alapján anyagiakban is részesül. • - ­Meg kell azonban mondani, hogy a vásárlási és értékesítési vissza­térítések kifizetésének előkészítése nem mindenütt megy megfelelő ütemben. A jászberényi járásban ezt a munkát igen elhanyagolták Az ottani szövetkezetek még ez- idáig sem küldték be a Járási Köz­ponthoz jóváhagyás végett azoknak a tagoknak a névsorát, akik az I félévben visszatérítésben részesül­nek, Csáti Lajos, Szolnok 3 A tanácstör tény tervesetről Abban a vitában, mely a Haza­fias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága által nyilvánosságra ho­zott tanácstörvény-tervezetről ki­alakult országszerte, megyénk dol­gozói is n agy számban hallatták véleír ényüket. A vita további za­vartalan kibontakozását akarjuk elősegíteni azzal, hogy több vonat­kozásban részletesebben ismertet-- jük a tervezetet és néhány olyan különbségre hívjuk fel a figyelmet, mely az 1950. évi tanácstörvény és a jelenlegi tervezet között van. A tanácsok felső irányítása Az 1950. évi tanácstörvény nem határozta meg elég élesen, hogy a tanácsok nem a Minisztertanács­nak, hanem az államhatalom leg­felsőbb szerveinek, az Országgyű­lésnek és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának vannak alárendelve. Ennek következtében alakult ki az a gyakorlat, hogy a tanácsok irá­nyítását felülről lényegében állam- igazgatási (végrehajtási) szervek és nem államhatalmi szervek látták el. Egy ideig a tanácsokat a Bel­ügyminisztérium Helyi Tanácsok Főosztálya irányította, tehát nem is a Minisztertanács. A tanácsok választott testületi, államhatalrr i szervek. Hatalmat gyakorolnak helyi ügyeikben és helyi keretek között. A tanácsok­nak ez a szerepe nem volt eddig kid orr. borítva. Ennek következté­ben már a tanácsülések külső ké­pén sem látszott meg a tanács ha­talmi szerepe. Ritkán hoztak tané-* csaink határozatokat, ritkán foglal-* tak állást a helyi kérdésekben. Ez is egyik oka annak, hogy egyes ta­nácsülések ellaposodtak és csők-* kent a tanácstagok érdeklődése. Az új tanácstörvény-tervezet a tanácsok felső irányítását legfelsőbb fokon az Országgyűlés és a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa hatás­körébe utalja. Miután ezek a szer­vek törvényhozó, államhatalmi szervek, irányításukban kifejezésre jut az, hogy az általuk irányított tanácsok is a közösség akarata nyilvánításának, a helyi ügyek sza­bályozásának szervei. i A tervezet ugyanakkor, amikor kimondja, hogy a tanácsokat leg­felsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács irányítja, meg­szabja a tanácsszervek (végrehaj­tóbizottság, szakigazgatási osztá-* lyck) irányításának módját is. A tanács és a Hazafias Népfront Felszabadulásunk után gyökere­sen megváltoztak országunkban a termelő viszonyok, ezek nyomában a hatalmi viszonyok. A hatalom gyakorlásában részt vesznek a dol­gozók tömegei. Ennek széles teret adnak a tanácsok. Az új törvény- tervezet elő fogja segíteni, az eddi­ginél elevenebbé fogja tenni a dol­gozó tömegek részvételét a ha­talom gyakorlásában. Mindez igen alkalmas a munka és állampolgári fegyelem1 erősítésére, az állam iránti kötelezettségek teljesítésének fokozására, az egész dolgozó nép alkotóképességének és készségének növelésére. A Hazafias Népfront magasabb színvonalon való létrehozását az a körülmény teszi jogosulttá és szük­ségessé, hogy dolgozó népünk kü­lönböző rétegei egyre inkább tö­mörülnek népi demokráciánk gaz­dasági, társadalmi és kulturális célkitűzései, valamint a béke esz­méje körül. Erősödött a dolgozók erkölcsi, politikai egysége, szüksé­ges tehát annak a formának a meg­alkotása, melyben ez az egység él­het, látható alakot ölthet és rrind nagyobb erővé fejlődhet. Ez á forma a Hazafias Népfront. Bár a tanácsokban, mint ha-* talmi szervekben is tömörülnek a dolgozók legkülönbözőbb rétegei, munkások, parasztok, értelmisé­giek, kisiparosok stb., azonban ez a tömörülés az állam által telje­sítendő gazdasági és kulturális fel­adatok megoldását, elvégzését cé­lozza. A Népfront alkalmas arra, 'hogy ezeknek a feladatoknak végrehaj- tására lelkesítse és mozgósítsa a dolgozó tömegeket felvilágosító munkával, a Hazafias Népfront Bi­zottságok szervezésével, kulturális- és társadalmi tevékenységgel. Ami pedig nem kevésbbé fontos, szer­vezi a dolgozókat a békéért folyó harcra. | A tanács és a Hazafias Népfront nem teszik tehát feleslegessé egy­mást, sőt csak együttműködve tud­ják feladataikat megoldani. A taná­csoknak a Hazafias Népfrontra tá­maszkodva kell feladataikat elvé­gezni. A Népfront kiszélesítése en­nek következtében nagy lendítője lesz a tanácsok jó munkájának. A karcagi Lenini Igazság fsz-ben csépelik a rizst A karcagi Lenini Igazság tsz-ben egy héttel ezelőtt kezdték a bő termést ígérő rizs aratását. Mint­egy hatszáz ember végzi ezt a fon­tos munkát, hogy idejében és vesz­teségmentesen takarítsák be az idei rizstermést. A termelőcsoport tagjai az arat tással egyidőben hozzálátnak a csépléshez. A vezetőség a fogatok egyrészét ráállította a hordásra is, E héten meg is kezdték a cséplést és szállítják a term ést a rizshán­toló malomiba. Ki! AfÉPlAP Olvasóink közül többen érdek­lődtek már a napraforgó beadásá­val kapcsolatos juttatások mértéke és mennyisége felől, Éppen ezért a következőkről adunk tájékoztatást: Az adó és beadási kötelezettség teljesítésére beadott napraforgó­menni a nézőtéren. Ez eléggé ne­héz dolog karban, háton gyerekkel Az őszhajú néni rettenthetetlen szigorral néz azokra, akik a leg­közelebbi úton. a várótermen át akarnak távozni. De ez csak a fér­fiaknak, az egyedüllé-vőknek szól. A gyerekes mamákra mosolyog és nem engedi a kerülőt, kiereszti őket a várótermen át a Ságvári- útra. — A szabály, az szabály ■— mondja egy könyöklő fiatalember­nek. — De egyformán kötelező szabályok nincsenek, maga csak menjen a Sütő-utca felé, * — A filmet nem én készítem, ve­títem. Hangom sincs az előadás alatt. Figyelem az embereket, sze­retem őket. S mert a mamák úgyis keveset láttak a filmből, hiszen a gyerekekre vigyázni kellett — hadd érjenek gyorsabban haza ki­csinyeikkel. Kímélni kell őket. — S felemeli a bársonyfüggönyt előt­tük. — Pá-pá — köszön el egy pöt­töm fiúcska -a jegyszedőnénitől. — Ugye, anyu, ide máskor is eljö­vünk? Nem baj, ha az előadásra nem akarsz bevinni, eljátszom én a nénivel, amíg te a mozit nézed ... —gri. mag minden mázsája után a ter­melők 2 liter étolajat, I-ként 11 Ft-os. 1 kg szappant, kg-ként 14 Ft-os és 5 kg olajpogácsadarát, kg-ként 9.65 Ft-os kedvezményes áron ve­hetnek igénybe a kijelölt földmű- vesszövetkezeti cseretelepen. Amennyiben az adóba és a be­adásra átadott napraforgómig mennyisége az 1 q alatt van, úgy a termelő részére az étolajat, szap­pant és olaipogácsadarát egy rész­letben kell kiadni. 1 q-nál nagyobb mennyiségű napraforgómag be­adása esetén, a termelő az étola­jat, a szappant és az olajpogácsa­darát két részletben veheti át. Az első részletet a napraforgómag be­adásától 1955 január 31-ig, a máso­dik részletet 1955 február 1-től május 31-ig lehet átvenni. Minden termelő az adó és be­adási kötelezettség teljesítése után fennmaradó napraforgóját a Ter­ményforgalmi Vállalatnak, vagy szabad áron eladhatja, vagy úgy adhatja át, hogy azért cserébe ét­olajat és olajpogácsadarát kapjon. A cserére beadott napraforgó- mag után mázsánként 17 liter ét­olajat és 20 kg olajpogácsadarát adnak ki ellenérték nélkül a kije­lölt földművesszövetkezeti telepek, Ezt a mennyiséget ugyancsak két részletben kaphatják meg a ter­melők a cserére beadott naprafor­gómag mennyiségére való tekintet nélkül. Amennyiben a termelő az étolajra nem tart igényt, az szappanra is átcserélhető,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom