Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-15 / 218. szám

1954 szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A RACIONALIZÁLÁS NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL DÁRTUNK III. kongresszúsá- * naik határozata alapján orszá­gunkban a legszigorúbb takarékos­ságot kell megvalósítani. További előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele, hogy véget vessünk min­déin pazarlásnak, megszabaduljunk a felesleges kiadásoktól, észsze­rűen, a legszigorúbb takarékosság­gá, 1 gazdálkodjunk. Városunkban — Mezőtúron — az utóbbi időben, e szempontok figyelembevételével végrehajtandó racionalizálás nem folyik megfelelően. Akadnak egye­sek, akik azt hangoztatják, hogy ezek az intézkedések „nem férnek össze a nép jólét programmjával“, I. LjOGY VILÁGOSÁN megért­sük a racionalizálás kérdését, összehasonlítást kell tennünk a kapitalista és a szocialista raciona­lizálás között. A kapitalista társa­dalomban a cél az, hogy a piacon fokozzák a versenyképességet s ezért sok esetben az üzemeket be­zárják, a munkások és alkalmazot­tak létszámát csökkentik, tehát tö­meges munkanélküliséget teremte­nek. Nálunk ilyesmiről szó sipcs, hiszen az üzemek, a termelőszövet­kezetek, az állami gazdaságok és a különböző vállalatok ezrével vár­iák a munkáskezeiket. Nálunk a racionalizálás egyszerűbbé teszi a termelési folyamatot, a társadalmi termelés növekedik, egyszóval a dolgozók helyzetének alapos javu­lása következik be. Nincs tehát iga­zuk azoknak, akik a fentebb emlí­tett nézetet vallják. Ezeknek min­denki által érthetően meg kell mondani, hogy a racionalizálás nemcsak, hogy összefér a népjólét programmjával, — hanem annak egyik nélkülözhetetlen feltétele. — Nézzünk meg csak egy-két példát: II. A MEZŐTÚRI községgazdálko­dási vállalatnál negyvenhét fő dolgozik. Közülük tizenkettő nem végez termelő munkát. Van négy könyvelő, akiknek munkáját helyesen átszervezve csökkenteni lehetne a létszámot. Ugyanennél a vállalatnál van egy „házkezelő”, egy ..házfelelős" és egy „házfelügyelő“. Ez is elgondolkoztató. Hasonló a helyzet az „Elektrort.ostömegcikk és Játékárugyámál1, ahol harminchét dolgozóból nyolc nem végez termelő munkát. Ilyen kis üzemnél nincs szükség két könyvelőre és még külön anyagkönyvelőre. A raktáros munkáját a vállalatvezető megfe­lelően tudja ellenőrizni. Ilyen pél­dáikat találunk a Vasipari Vállalat­nál, a földművesszövetkezetnél, az Épületkaróantartó KTSz-nél és még jó pár helyen. A Mezőgazdasági Felszerelést Gyártó KTSz-ben pél­dául ötvenkét dolgozó mellett tizen­egy az adminisztratív munkát vég­ző. Ugyanakkor a ktsz havi tervét csak- 80—97 százalék között telje­síti. Nem indokolatlanul vetik te­hát fel a dolgozók, hogy nincs szükség ilyep nagy adminisztrá­cióra. Ezeknek a szerveknek a vezetői azonban nem nagy hajlandóságot mutatnak, hogy a dolgozók jogos követeléseit teljesítsék. Sőt, olyan terveik is vannak, például az Elek­tromostömegcikk és Játékárugyár- r.ál), hogy az adminisztratív lét­számot nem csökkentik, hanem nö­velik. Hozzájárul ehhez az is, hogy az illetékes megyei szervek sem adnak kellő segítséget a racionali­zálás végrehajtásához, s így a helyi vezetők — igen helytelenül — a várakozás álláspontjára helyezked­nek. Továbbra is „népszerűek“ akarnak lenni, ezért szeretnek arra hivatkozni, hogy az „improduktív munkát végzők létszámának csök­kentése felsőbb szervek utasítására történik“. Közülük sokan köröm- szakadtáig ragaszkodnak a régi lét­számhoz. III. A MEZŐGAZDASÁGGAL foglal- kozó szerveknél sem történ­tek meg eddig a megfelelő intézke­dések. Pedig van javítanivaló eze­ken a területeken is. A gépállomá- máson például két-három trakto­rosra jut egy függetlenített brigád­vezető. Azt gondolják a vezetők, ez így helyes, mert a földművelésügyi minisztériumnak korábban így szóit az utasítása. Érdemes lenne javas­latot tenni . a felsőbb szerveknek, hogy 4—5, kivételes eseteikben 6 traktorral rendelkező brigádra jus­son egy függetlenített brigádvezető. A traktoros hiányt jelentős rész­ben fel lehetne számolni ezáltal. Termelőszövetkezeteinkben is fe­lül kellene vizsgálni, hogy hol le­hetne az indokolatlanul függetle­nítettek létszámát csökkenteni. — Nem helyes pl. a Törő Pál tsz-ben — s ugyanígy a Béke, Szabad Nép, Bercsényi tsz-ben sem — hogy az elnök, elnökhelyettes és brigádve­zetők mellett a hét bizonyos nap­jaira az igazgatóság tagjait is füg­getlenítik. Javasoljuk a szövetke­zetek vezetőinek, szüntessék meg ezt. az állapotot és ugyanakkor vizsgálják meg a raktárban, s az adminisztrációs munkát végzők kö­zött, hol lehet a munkaköröket ösz- szekapcsolni és a megduzzasztott improduktív létszámot csökkente­ni. IV. a ZOK a dolgozók, akiket a ra- ^ cicnalizálás során a termelő- munkába irányítanak, ne féljenek ■ attól, hogy nem lesz munkaalkalom vagy csökken a keresetük. A ter­melésben résztvevők eredményei azt bizonyítják, hogy' nem kell félni a munkától. Kálnaj Imre, a Haladás tsz dolgozói a ebben az év­ben előlegként 3368 forintot, 14 mázsa búzát, 140 kg árpát, ugyan­ennyi zabot és 'heredarát kapott. Nagy Lajos, a Béke tsz múlt év őszén belépett tagja 9.60 mázsa búzát, hét és fél mázsa árpát, va-' lamint 4200 forintot kapott. Mind­ezt csupán előlegképpen. Ezek a példák nem egyedülállók. A ter­melőszövetkezetekben valamennyi becsületesen dolgozó ember meg­találja a számítását. Persze a szövetkezetek mellett egyéb lehetőség is van a munkára. A téglagyárban például harminc­öt főnek van hely. Könnyűipari üzemekben is elhelyezkedhetnek. Úgy gondolom, érdemesebb lesz ezeket a lehetőségeket kihasználva, a termelőmunkában elhelyezkedni, mint 6—800 forintért adminisztrá­tornak lenni. V. A RACIONALIZÁLÁS során " gazdasági vezetőink helyez­zenek nagy súlyt a munka termelé­kenységének növelésére is. Harcol­janak a munka észszerű megszer­vezéséért. Azért, hogv üzemeikben ne legyen bérataptúllépés, a ter­melőszövetkezetekben pedig meg nem dolgozott munkáért ne írja­nak be munkaegységet. Ezen ke­resztül elérik, hogy a munkafegye­lem szilárdabb lesz, a termelőmun­kát valamennyi dolgozó megbecsüli és harcot annak* lebecsülésével szemben. Csak így tud ■ nőni a munka termelékenysége, csak így fog csökkenni az önköltség és csak így tudjuk biztosítani megfelelő mértékben a dolgozók életszínvo-, nalának emelését. KOHÁRI FERENC, a mezőtúri pártbizottság másrdíitkára A szolnoki vasútállomás eredményei az őszi forgalomban A pártkongresszus határozatai­nak valóraváltása fokozott felada­tokat állít a vasút elé is. Az ipari és mezőgazdasági termelés növeke­désével fokozódik azoknak a ter­mékeknek a mennyisége is, melyet az ország különböző részeibe kell szállítanunk. A júliusban megtar­tott vasútüzemi értekezlet nyomán jól felkészültünk a nagy munkára s. az Őszi forgalom zökkenőmentes lebonyolításáért indított verseny­Ezek ellenére sem mondhatjuk azt, hogy zökkenő nélkül indult meg az őszi forgalom. Előfordul már most, a nagy munka kezdetén is, hogy nem tudjuk kielégíteni a szállító feleik kocsiigényeit. Főleg azért, mert lemaradás mutatkozik a vonatok terhelésében. Ez az ön­költség alakulását is hátrányosan befolyásolja. Idejében felismerték azonban ezeket a hiányosságokat a szolnoki vasútállomás dolgozói s Szolgálati főnökségünk most már megtette a műszaki intézkedéseket a hibák kijavítására s így semmi akadálya sem lesz annak, hogy ki­használjuk állomásunk területén a síktolatás! előnyeit. A vasútállomás dolgozói a látott jó tapasztalatok alapján elhatároz­ták, hogy a Barta-brigád módszerét a többi csapat is átveszi s így elő­segítik a 'kocsiforduló idejének csök:k fotósét. Nagy József, intéző. JHaikáth .Miliálybél (6 önta lett 1951 augusztus 25-ét mutatott a naptár. A forró nyári nap égető sugarai gyöngycseppe- ket varázsoltak a járó­kelők homlokára. Aki tehette, hűvösre húzó­dott. S ezen a szokott­nál is melegebb délutá­non Cserkeszőlőn egy csendes kis ház szobá­jában nagy volt a sür­gés-forgás. A szek­rényből előkerültek a frissen mosott fehér­neműk és a bőséges útravalóval bekerültek Mihálv táskájába. — Hát mégis elmész? — kérdezte kissé fáj­dalmas arccal Mar- kótihné. Aztán rövid hallgatás után össze­szedte magát. — Jól van, csak meni. de meg ne bánd. Tanulj becsületesen, szégyent ne vallják veled. — Utravalónak főképpen ezt szánta Mihály fiá­nak. Markóth Mihály hosz- szahb időre elköszönt falujától, új otthont választott, új életet kezdett. A budapesti vasipari tanulóintézet lakója lett. Szorgalma­san tanult. Nagy kö­rültekintéssel sajátítot­ta el a vasszakma tu­dományát. Az iskolás­évek is hamar elröp­pentek és kint az élet­ben, a nem mindig egyenes és síma úton kellett a munkát el­kezdeni, amelyet 1951- bsn életpályának vá­lasztott. Közenes termetű, barna fiatalember Mar­kóth Mihály. Fejére- húzctt sapkája alól mindkét oldalt kikun- korcdik hullámos haia. Kgy éve m"'t. hogv a Szolnoki Vasipari Vállalafhoz került. Szakember lett, még­hozzá a javából. Ma már nemcsak köny­vekben, képzeletben, hanem a valóságban is öntő. formázó. Az üzemben mindenki is­imeri. Még ä 34 éve öntő Csizmadia Mihály is azt mondja: „Ember legyen a talpán, ’ aS versenyez. vele“’. Hétfőn cserépkályha- ajtók betétjét formáz­ta. Egymás mellé rak­va' 14 komplett szek­rény dicséri az eltelt délelőtt munkáján Vagyis ez azt jelenti, hogy 44 kályhának ké­szült el a belső ajtaja. Nem hiába költött rá az állam — szorgalmá­val, példamutatásával, terve teljesítésével meg­köszöni. Augusztus el­ső dekádjában 203 szá­zalékot ért el, a hónap közepén is tartotta a 160 százalékot. Kiemel­kedő eredménye mel­lett keresete is szépen növekedett. Az elmúlt 3 hónapban átlagosan 1400 forintot vitt haza. Markóth elvtárs még fiatal, mondhatjuk, csak most indult el az étet igazi útián. Előtte a jövő. a boldog ifjú­kor. Ha így igyekszik, sok örömet szerez szü­leinek, megbecsült dol­gozója marad a társa­dalomnak. A lamáspusztai állami gazdaságban szívesen fogadják a munkára jelentkezőket A tamáspusztai állami gazdaság­ban most a betakarítás idején is számtalan tennivaló van. Sok mun­káskézre lenne szükség. Vass Pál, Tóth Lajos, Sehol tz János és a töb­biek nemrégen kerültek a gazda­ságiba, máris otthon érzik magukat. Az állandó- és idénymunkások megfelelő elhelyezésére felkészült a gazdaság. Tisztán tartott, beren­dezett lakásokban, szállásokon he­lyezik el a munkára jelentkezőket. A rendszeres napi étkeztetés is biztosítva van. Keresni is elég szépen tudnak a gazdaság dolgozói. Tóth Lajos, aki szakmunkásként került a gazda­ságba, megkapta a háztáji földet, ahol jószágot tarthat. Havi keuesete azonkívül meghaladja az 1300 fo­rintot. A tehenészek havonkénti át­lagkeresete is meghaladja az 1200 forintot, sőt Szécsi István és La­dányi Imre fejőgulyásak 2 ezer fo­rint körül kerestek az elmúlt hó­napokban. , Gondoskodnak a gazdaságban a dolgozók kulturigényeinek kielégí­téséről. Könyvtár van. Hetenként többször filmet vetítenek a gazda­ság központjában lévő kulturott- honban, s a dolgozók kényelmét szolgálja a nemrégen bevezetett villany is. Gondolatok az iskoláról Z^nkény télén ül is arra gondolunk ^elsősorban, milyen jó, hogy van Tiszaföldvárom gimnázium. —; Mennyi gondtól, fáradságtól, ké­nyelmetlenségtől mentett meg ben- nüket csak az a tény, hogy van, nem beszélve arról a kiadásról, amivel a szüléinkhez való utazga­tás járna. Néhány évvel ezelőtt demokra­tikus kormányunk adta ezt közsé­günknek. Megnyugtató, jóleső érzés fog el bennünket. Négy évre biz­tosítva van számunkra a tanulás minden, kelléke, anélkül, hogy el­szakadnánk otthonunktól. Részletesen kitért az igazgató elvtárs n agatartásunk követelmé­nyeire, amely kizár minden rendet­lenséget. Ennek ellenében biztosít bennünket tápáraink jóindulatáról és szerető, nevelő készségéről. Ezt tapasztaltuk is az első tanítási na­pon. Megismerkedtünk közvetlen osztályfőnökünkkel, s a többi taná­rainkkal, akik nem felsőbb régiók­ban járnak, mint „Nyilas Misi“ lel­ketlen tanárai, hanem velük me­leg, megértő, közvetlen együttmű­ködéssel indulhatunk az új tanév­nek. i Jóleső volt számunkra iskolánk DISZ tagjainak üdvözlése, akik szintén szeretettel és segíteni aka­rással hívnak tálborukba. Örömmel vettük tudomásul, hogy a gimná­zium sportköre is vár bennünket, mert sportolni legtöbben szeretünk. Hegyi Terézia I. osztály, tiszaföldvári gimnázium'. Fridricli István kunhegyes! traktoros jó gépi munkával segíti a termelőszövetkezeti tagokat ben — a felajánlások megtétele után — teljes erővel bontakozott ki a vetélkedés. \ Sä Az eredmények máris megmutat­koznak a gazdasági élet egész te­rületén. A szolnoki állomás dolgo­zói augusztusi tervüket 99 száza­lékra teljesítették. Szeptember első dekádjában azonban felzárkózott a műszakok közötti verseny, ami vé­gül is az I-es műszaknál 100, a Il-es műszaknál 101 és a III-nál 96 százalékos tervteljesítést hozott. Különösen kitűnt jó munkájával az első műszak gurítóbrigádja Czakó István és Nagy István I. vezetésével. Az elmúlt tíz napban 7770 kocsit gurítottak le baleset- mentesen s így 15 százalékkal túl­szárnyalták tervüket. A második műszak dolgozói ve­zetőhelyüket főleg az irányvonat képzésben elért jó eredményükkel biztosították. Fenyvesi István for­galmi szolgálattevő vezetésével a műszak dolgozói 41 irány és köz­vetlen vonatot állítottak össze s így 117 százalékra teljesítették ezen a vonalon tervüket. Meg kell em lékeznünk a vonat­kísérők jó munkájáról is. Közülök Tóth György személyvonatos, Mé­száros Sándor II., V. Nagy End;e tehervonatos kísérők értek el jó eredményt, most célul tűzték, hogy mielőbb felszámolják a gátló körülménye­ket. & Éppen ezért fokozott mértékben kell alkalmaznunk azokat a jól bevált szovjet módszereket, melyek lehetővé teszik a kocsiforduló meg­gyorsítását. Az elmúlt napokban ezzel a céllal egy Budapest józsef­városi brigádot láttunk vendégül, hogy bemutassák és átadják a szov­jet módszerű síktolatásnál szerzett tapasztalataikat. A munkamódszer- átadáson sokan megjelentek az ál­lomás és a Fűtőház dolgozói közül s a bemutató végén megbeszéltük a látottakat. | Mindenki elismeri a szovjet mód­szer előnyeit, gyakorlatban azonban mégis egyedül a Barta-brigád al­kalmazza sikerrel. A többi műsza­kokban csak kevéssé rendszertele­nül használják. Kocsirendezőink pl. idegenkednek a kiakasztórudak használatától, pedig — mint a be­mutatón is láttuk — ez volna az alapja a megállásnélküli, lökés- sorozattal való tolatásnak. Emellett könnyebb, gyorsabb, balesetmen- tesebb így a munka, s főleg egyen­letesebb, mint a régi meggyökere­sedett módszer. % Hogy toliatóbrigádjaink fenntartás nélkül rátérhessenek erre a mód­szerre, a műszaki feltételek megte­remtése is szükséges. Nem megfe­lelőek pl. erre a célra a rékasi út­tól befelé eső vágányrészek, mert rajtuk több helyen sűlyedés van s a témegvilágítás sem kielégítő, — A kumhegyesi Vörös Október tsz háromszázkilenc tagja 3500 hold te­rületen gazdálkodik. A kormány- programm óta eltelt idő nagy vál­tozást hozott a tsz életébe. A párt és kormány sokoldalú segítsége folytán tovább erősödött, szilár­dult a szövetkezeti gazdaság. Ta­valy ősz óta új vezetőség irányí­tásával dolgoznak a tagok. Szabó Miklós elnök, Pénzes László agro- nóxnus és a többi vezetők is hatá­rozott, következetes munkát végez­nek a hiányosságok kiküszöbölése érdekében. A helyes vezetés eredményeként javult a munkaszervezés, a tagok mumkakedve, lendülete fokozódót1. Ez évben nem maradt gyomos te­rületük. A szorgalmas tagok jöve­delme is jelentősen gyarapodott. Az Incze családból négyen dolgoz­nak a szövetkezetben. Augusztus 1-éig 1231 munkaegységet írtak ja­vukra. Közel 37 mázsa búzát, két 25 kg-os malacot, több mint 6 má­zsa árpát és 8617 forintot kaptak ezideig. Úgy számítják, hogy a zárszámadásig meglesz az 1500 munkaegységük. Az Incze család évi jövedelme — a terményt is pénzértékre átszámolva — 49.018 forint lesz. Apostol János is szorgalmas tsz-tag Munkái a gyümölcseként ezévben 18.657 Ft jövedelmre számít. Most is pezseg az élet a nagy kö­zös gazdaságban. Törik a kukori­cát. szedik a cukorrépát. A rizs cséplését is megkezdték. Éjjel-nap­pal szántanak a. gépek, készítik a magágyat az ősziek alá. Az I. szá­mú növénytermelési brigád terüle­tén 3 gépállomási traktor dolgozik. Az egyik gép felelős vezetője, Frid- ricih István, a kiváló munkát végző fiatal traktoros, a Vörös Október tsz-ben ismerte meg a gépet. Bor­bély András gépállomási traktoros egyengette első lépéseit. Az ő gé­pén próbálgatta a vezetést az ak­kor még 15 éves fiatal fiú. Meg­szerette a gépet és jelentkezett traktorosnak. Fridrich István most már 3 éve dolgozik traktoron. Szereti a gépet és a szövetkezetét, amely nyugodt, boldog életet biztosít számára és a többi szövetkezeti családnak. A fiatal traktoros munkájáról a gép­állomáson, a tsz-ben elismeréssel beszélnek. Nagy gondot fordít a minőségre. Tóth Mihály tsz brigád­vezetővel előre megbeszélik a kö­vetkező feladatokat. Váltótársával együtt arra törekszik, hogy jó mag­ágyat készítsenek a vetőmagnak. Két műszakban dolgoznak Műszak­váltáskor gondosan ápolják a gé­nét. így biztosítják a zavartalan munkát. Távaly ősszel nagy öröm érte a fiatal traktorost. Kiváló munkájá­ért sztahanovista oklevelet kapott 1953. évi tervét már szeptemberre befejezte. Munkája minősége ellen lem merült fel kifogás. Az idén 1? -,őn eredményekről számolhat be Tavaszi tervét 248, nyárj tervét közel 100 százalékra teljesítette. Az őszi terv megkezdése óta is nap rí! napra fakozza eredmé­nyeit. Váltótársával együtt túl­teljesíti műszaknormáját. Az igyekezet azonban nem megy a minőség rovására. Erre bizonyíték az, hogy ebben az évben az I. sz. növénytermelő brigád területén, ahol ők dolgoztak, 6 és fél mázsa búza és 9 mázsa árpa termett hol­danként. A fiatal traktoros DISZ-taghoz méltóan megállja helyét. Fáradsá­got nem ismerve végzi munkáját és minden igyekezetével azon van, hogy évről évre gazdagabb termést takarítsanak be a tsz-tagok. Joggal büszke rá édesapja, aki mint sokan mások — a keserves küszködés, a nélkülözésekkel teli cselédélet után, a közös gazdaságban találta meg boldogulását. Örömmel beszállt ar­ról, amióta a termelőszövetkezet­ben vannak, nyugodt, boldog az életük. Szorgalmasan dolgozik ő is és a fia sem mulaszt soha egy na­pot sem a munkából. Igyekezetük­nek meg is van a gyümölcse. Az elmúlt évben az együttes keresetük 34.000 forint volt. Jutott bőven élelemre, ruhára. A fiatal traktoristának is teljesült sok év óta dédelgetett álma, a múlt év őszén egy új motorkerékpárt vásárolt. A termelőszövetkezet tagjai meg­becsülik Fridrich István fiatal traktoros munkáját, mert tudják, hogy a jó minőségi gépi munkával tovább emelhetik a terméshozamot s egyre gazdagabbá, virágzóbbá válik a Urmriőszövetkezet. N. K. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom