Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-11 / 215. szám

1954 szeptember 11. SZOLNOK MEG VEI NEFLAt* fiz öcsödi Szabadság tsz vezetősége a tavaszi és nyári znunkák ideién eikövelett hibákból vonja le a tanulságot A decemberi párt- és kormány- határozat egyik legfőbb célkitű­zése a termésátlagok növelése ér­dekében a mezőgazdasági munkák gépesítésének meggyorsítása. Az ein. ült hónapokban a mezőgazda- sági gépgyártás termelése jelentő­sen megnövekedett. Megyénk gép­állomásai július 31-ig többszáz fon­tos mezőgazdasági géppel erősöd­tek. A gépek helyes kihasználását, a gépi munka olcsóbbá tételét nem egy esetben a termelőszövetkeze­tek vezetői akadályozzák. A helytelen szervező és Irányító mun­ka miatt töbszór munka nélkül állnak a gépek. Ez tapasztalható a mester­szállási gépállomáshoz tartozó öcsödi Szabadság tsz-ben is. A tavaszi munkák megkezdését gátolta a hosszantartó tél, ezért arra lett volna szükség, hogy gyor­san és jó minőségben végezzék el a szántást, a vetést. A gépállomás traktoristái szorgalmasan dolgoz­tak, de mégsem haladtak kellően, mert az erősen gyomos, betakarí- tntlan területen feltorlódott az eke előtt a gyom és sok időt rabolt el a traktorosoktól annak eltávolítása. Én a tavasszal kerültem az öcsödi Szabadság tsz-hez, a mester­szállási gépállomásról, mint kihe­lyezett agronóirtis. Célom az volt, hogy tudásommal segítsem a ter­méshozam növelésének elérését. A termelőszövetkezet földjei erősen szikesek, kötöttek. Ezért csak a megfelelő időben végzett, gondos munkával lehet jó magágyat készí­teni. Tavasszal javaslatot tettem a tsz ve­zetőségének, hogy a szántást némi szikkadás után munkáljuk el, így megőrizzük a talaj nedvességét, s jó magágyba kerül a vetőmag. Javasla­tomat Rónyal László, a tsz elnöke azzal utasította el, hogy „Az elvtárs nem ismeri még h mi talajunkat”. Súlyos hiba származott ebből. Nem kellő Időben munkáltuk el a ta­lajt, hanem megvártuk, hogy az ösz- szes terület fel legyen szántva. A 630 hold tavaszi szántás barázdafenékig kiszáradt, s kétszeri rögtörőzésre, tár­csázásra volt szükség ahhoz, hogy olyan magágyat kapjunk, melyen a vetögép veszély nélkül dolgozhat. A vetőmag négy héttel tovább a földben hevert, rr.ert nem volt meg a talajban a kellő nedvesség. A többlet tárcsázás és egyéb feles­leges gépi munka 23.000 forint ki­adást okozott a tsz-nek. Az aratásnál is megmutatkozott a gépek alacsonyfokú kihasználása. A gépállomással kötött szerződés­ben meghatározott területnek csak 75.21 százalékán sikerült géppel aratni. A tsz vezetősége azzal a nézettel, hogy „a gépekre nem szá­míthatunk”,' honvédek segítségét és idegen munkaerőt vett igénybe kézi aratáshoz. Erőgépeinket sem tudtuk kihasználni, mert a terület felgeréblyézését, a kaparék felsze­dését nerr.' sürgette a vezetőség. -— Emiatt három erőgép öt napig állt. Ez a munkakiesés azt jelentette, hogy mintegy 1300 holden maradt el a tárcsával való tarlóhántás. Farkas Máté, tsz agronómus azt a ki­fogást emelte a tarlóhántás ellen, hogy minden jövedelmet a gépállomás visz el. Nem sikerült meggyőznöm né­zete helytelenségéről. így az 1400 hold helyett csak 571 holdon végeztünk tarlóhántást. A tsz vezetősége mély­szántást követelt. Ennek következmé­nyeként most az őszi árpa alá tör­ténő talajelökészítés elég komplikált. Az egyik 40 holdas területen a kereszt­sorok között mélyszántás van, míg a keresztsorok helyén vetőszántást vé­geztetnek 16—20 cm mélységben. A cséplés ideje alatt a gépállo­mási dolgozók munkáját a cséplés gyors befejezését hátráltatta az, hogy tarlóról csépeltek. Több eset­ben volt fogathiány s a munka­erővel is bajok voltak. A tsz vezetőségének és agronó- musának a tavaszi és nyári mun­kák során elkövetett hiányosságok­ból le kell vonni a megfelelő tanul­ságot. Az őszi betakarítással úgy kell igyekezniök a tagoknak, hogy ez ne gátolja a gépek munkáját. A gépállomás traktoristáiban és dolgozóiban meg van az akarat. Jó munkájukkal segítik a termelő- szövetkezet terméshozamának nö­velését. A gépi munka feltételét azonban a tsz tagjainak kell meg­teremteni. Azokon a területeken, amelyekről a termés már le van takarítva, vető­szántást végeznek a traktorosok. Kó- ródl Lajos ezideig 150, Dezső Ferenc és Kolop Ferenc 100 holdon végezte el a magágykészítést. Kovács elv­társ, brigádvezető területén hat gép készíti elő a magágyat. Az ősziárpa tarlóját gyűrűshenger­rel, tárcsával porhanyósították. — Vetés előtt még sima hengert is használnak, hogy megfelelő mag­ágyba vethessék el az őszi árpát A gépállomás traktoristáinak munkáját segítse a tsz vezetősége és tagsága. Közös erővel járulja­nak hozzá szövetkezetük erősítésé­hez, a terméshozam növeléséhez. A gépek helyes kihasználása, a vezetőség jó szervező és irányító munkája meghozza gyümölcsét, s a bő terméshozam.' lehetővé teszi, hogy egyre jobbmódúkká váljanak a tsz tagjai. Boronics Krnő, gépállomástól kihelyezett mezőgazdász. Pusztamonostoron nagy lendülettel kezdték az őszi munkái, vetik a kenyérgabonát A PUSZÍAMONOSTORI dolgozó parasztok egymással versenyezve végezték az aratást, a cséplést és a begyűjtést. Minden munkáiban élen­jártak a tanácstagok. Rimóczi Imre tanácstag a minap örömmel újsá­golta, hogy már rendezte az adóját is. Nincs most más gondja, mint­hogy mielőbb elvégezze a takar­mánygabona betakarítását és el­vesse a jövőévi kenyémekvalót. „Azért igyekszem.’ a kapásnövények betakarításával, mert a takarmány- gabona beadásával is az elsők kö­zött akarok lenni.“ Az egészséges vetélkedés külö­nösen kifejlődött a gaibonafoetaka- rítás idején. A község dolgozó pa­rasztjai akkoriban érdeklődéssel és figyelemmel kísérték a járást ta­nács versenyhíradóját. Mikor meg­hallották, hogy Jászfelsőgyörgy első lett, akkor ott jó néhányan határszemlét tartottak, kiderült, hogy a járási tanács értékelése elég felületes volt, mert a puszta- monostoriak már a hordást végez­ték és Felsőgyörgyön még mindig arattak. Kecskés István tanácstag úgy vé­lekedik, hogy a tanácsválasztások utón ezek a hibák is megszűnnek. A felsőbb szervek bizonyára komo­lyabban veszik majd a dolgozó pa­rasztok versengését, mert mi annak tartjuk az egymással való vetélke­dést. A KÖZSÉGI TANÁCS tagjai a gabonabetakarítás tapasztalatait felhasználva most felkészültek az őszi nagy munkákra. Felújítják a Hogyan arassuk és csépeljük a rizst Megyénk területén megkezdődött a rizs aratása. Egyes állami gazda­ságokban már csépelnék is. Az idő­ben végrehajtott lecsapolás után 6—10 nap múlva az anya és a sar- júkalászok szemei is beérnek. Ezalatt a talaj kiszitokad annyira, hogy szá­raz lábbal járhatunk rajta és hoz­záfoghatunk az aratáshoz. A rizs aratása sürgős, halasztást nem tűrő munka; ezért holdanként 2 munkaerőt biztosítsunk, hogy a betakarítás a leggyorsab­ban menjen végbe. Ne felejtsük el, hogy szeptemberben már könnyen beállhat az őszi tartós esőzés, ami a rizsben végzetes károkat okozhat. Az aratást végző dolgozók élesre fent sarlóval, vagy kaszacsonkból készült könnyű szárvágóval dolgoz­zanak. A rizs-szemek könnyen pe­regnek a bugáról és éppen ezért úgy kell vágni, hogy minél kisebb rázikódtatás érje. A rizs-szálakat le­dobni nem szabad, csak óvatosan fektetni. A levágott rizst vagy ol­lóba. vagy rendre rakjuk, esetleg egy-két napig száradni hagyjuk. — Utána kisebb kévékbe kötjük, majd sátorba, illetve csomóba rakjuk. A kötést lehetőleg kora reggel, vagy este végezzük, amikor a leg­csekélyebb a szempergés. Kévekö­tésre legjobban alkalmas a gyé­kény. Ezt a növényt két-három na­pig fonnyadni hagyjuk, s csak az­után kössünk vele, így nem törik. Még az aratás tartama alatt ké­szítsük el az utakat és az átjáró­kat, amelyeken a rizst a cséplő­géphez hordjuk. Az átjárókat mindig a leg­magasabb helyen készítsük el, az esetleges esőzések miatt. Rizsből asztagot nem rakunk, ha­nem közvetlenül szekérről csépel- íük. A szekérre, a cséplőgép alá és mellé ponyvát helyezzünk. A cséplőgép mellé elhelyezett pony­vára szalmát rakjunk, hogy a sze­kér kerekei, vagy a ló patkói abba kárt ne tegyenek. A szekérre való rakodást úgy esz­közöljük, hogy a bugák mindig be­felé legyenek fordítva. Egy cséplő­gép kiszolgálásához 6—10 szekérről — távolságtól függően — és 3—4 rakodómunkásról kell gondoskodni. A cséplés az aratás megkezdésétől számított 5—7 nap múlva veszi kezdetét. A rizs csépléséhez közön­séges gépet használunk, amely csak némi átalakításra szorul. A dobot, ill. a verőszeTkezetet úgy állítsuk be, hogy alul és középen tágabbra, felül pedig legtávolabbra állítsuk. Lényeges, hogy a dobsín és a kosár már kopott legyen. Ha a verőlécek nem.' lennének még eléggé elkopva, ez esetiben feltétlenül faléc alkal­mazandó, hogy minél kevesebb tört szem keletkezzen. A rizsszalma rövid, a szemtermés viszont sok, ezért a felvonó szer­kezet (patemoszter) járását is meg kell gyorsítani, ami miatt a meg­hajtásra szolgáló szíjtárcsát ki kell cserélni nagyobbra, vagy a régit körülkoszorúzni,’ hogy a fordulat- száma kétszerese legyen a réginek A dunghan shali rizsnél toklászolót. ill. a kalászvágót kapcsoljuk^ PJ, ahogy azt a rizs tisztasága megkí­vánja. Ha kazalozóval csépelünk, ügy 14—15 munkás szükséges egy cséplőgéphez ha kazalozó nélkül, akkor 16—17 fő Naponta 200—250 mázsa rizs el­csépelhető. A rizs-szalma nemcsak takarmányozásra és almozásra al­kalmas, hanem igen fontos ipari cikk, ezért ennek összerakásánál kellő gondossággal járjunk el. — Csépléskor a rizsszalma még nem teljesen száraz, éppen ezért kés kény. hosszú kazalba rakjuk, hogy itt még egy U'tószáradáson keresztül menjen* Szőke Ferenc, főagromómus. szomszédos Jászfelsőgyörggyel való hagyományos versenykapcsolatai­kat. Pár nappal ezelőtt gazdagyű­lést tartottak, ahol a község gaz­dálkodóival és a December 21. tsz tagjaival megbeszélték az elkövet­kezendő napok tennivalóit. A já­rási tanács főagironómusa ismer­tette röviden, hogy a jövőévi bő termés elérése érdekében időben el kell végezni a kapásnövények be­takarítását, hogy mielőbb földbe kerüljön az áros. búza és a rozs. A GAZDAGYŰLÉSEN felszólalt Kecskés István tanácstag. A talaj­erő visszapótlásával foglalkozott. Kérte paraszttársait, hogy vala­mennyien haladéktalanul lássanak hozzá a trágyahordáshoz. Saját 'ter­melési tapasztalatainak, termés- eredményeinek ismertetésével bi­zonyította be. hogy a letrágyázott föld bő termést, jobb minőségű ter­ményt ád. Kecskés István java­solta,^ hogy ismét keltsék életre az egymást megsegítő mozgalmat. — Azok a gazdák, akik először végez­tek a betakarítással, valamint a vetéssel segítsék iganélküli pa­raszttársaikat. Javaslatát a gazda­gyűlés résztvevői helyesléssel fo­gadták, s elhatározták, hogy az őszi munkák meggyorsítása érde­kében segítik egymást. TÖBB GAZDÁLKODÓ vállalta, hogy szeptember 9-ig elveti a ro­zsot. Nagy Károly, id. Magyar Ist­ván, Karmos Mihály, Bartók Sán­dor, Telek Mihály, Rimóczi Imre, Gyenés Ignác és rr.ég jónéhányan elhatározták, hogy szeptember kö­zepéig megkezdik a búza vetését is. A dolgozó parasztok megbeszélték a korai vetés jelentőségét. S mint­egy harmincán versenyre keltek egymással. „Az aratás és a gabo- nabegyüjtés idején mindannyian érezhettük, hogy milyen nagy moz­gatóereje van a versenynek. Most használjuk fel az akkor szerzett tapasztalatainkat.* — mondatta töb­bek között Rimóczi Imre. A dolgozó parasztok a gazdagyű­lés után nyomban munkához lát­tak. A tanácstagok most is példát mutatnak. Kecskés István elsőként fejezte be a rozsvetést. A vállalást tevők nagyrésze követte példáját és megkezdte a kenyérgabona ve­tést. Fiatalok! Jöjjetek minél többen a mezőgazdasági kiállításra! CSeptember 11-én nyílik meg ^ az Országos Mezőgazdasági Kiállítás, mely minden eddiginél gazdagabb, többet nyújt a látoga­tók számára és fontos állomás a mezőgazdaság fejlesztésében. A ki­állítás iránt már most rendkívül nagy érdeklődés tapasztalható. Ezért a DISZ Központi Vezető­sége a földművelésügyi miniszté­riummal együtt lehetőségeket ad ahhoz, hogy minél több dolgozó fiatal megtekinthesse a kiállítást. Erinek feltételei a következők: 1* Belépőjegyeket a községi ta­nácsnál kell váltam 3.— Ft-os áron. 2. Az utazás 17-én csoportosan történik. (Az utazás pontos idő­pontjáról a DISZ bizottságok adnak rcsz’etes tájékoztatást.) A 7 alapszervezetek titkárai Szep­tern be. 14-ig jelentsék a DISZ já­rási, városi bizottságoknál a jelent­kező fiatalok számát. A nagyabb állomásokon külön kocsit biztosít az IBUSZ. A7 íjazáshoz 50 százalékos ked­vezményt ad a MÁV. 3. Budapesten a csoportok foga-» dásárói és vezetőkről a DISZ Köz­ponti Vezetőség a pályaudvaron gondoskodik. 4. A kiállítás megtekintése két­napos, szeptember 17—18-án. Éj­szakai szállásról a DISZ KV gon­doskodik kb. 5—6 forintos áron. A DISZ Szolnokmegyei Bizottsága Munkásokat keres a Vízművek A szolnoki Vízművek dolgozói­nak az ősz folyamán két és fél ki­lométer 200—150 milliméteres nyo­móvezeték megépítését kell a gép­állomás részére el végezni. Tervük­ben szerepel még a Marx-park 500 fm nyomó-cső cseréje és még több kisebb-nagyobb munkák. Feladatuk megoldásához 10 se­gédmunkásra, 4 szakmunkásra* ezenkívül több esztergályosra, la­katosra és vízszerelőre van szükJ ségük. — Jelentkezni lehet a Víz­építő Vállalatnál, Szolnokon. NÉLK ULÖZHE 7 1 LENEK 4 A gangos-pusztai „Flaí1- 1 1 cos'* termelőszövet- kezetnk van 4000 hold kö­rüli területe, amely kez­dődik a csoport bejáratá­nál és addig nyújtózko­dik, ameddig a takarója ér. Van ezenkívül a szép területhez 278 tagja, aki viszont sokkal tovább nyújtózkodik, mint amed­dig a takarója ér. Ezt persze képletesen kell ér­teni — majd meglátjuk, hogyan. A 4000 holdhoz elég ke­vés az említett taglétszám, hátha még azt is belevesz- szük, hogy mindössze het­vennyolcán dolgoznak a növénytermelésben. Bi­zony fel kell kötni a stafi- rungot, mire odáig eljut a csoport, hogy az 1160 hold búza földbe kerül. Csendes esti beszélgeté­sekkor mostanában sok szó esik arról, milyen okosan teszi az állam, hogy alaposan lecsökkenti a nem termelőmunkát végsők számát. A „Flancos“ termelő- szövetkezetnél azon­ban az a baj, hogy az ál­lamnak erről az okos in­tézkedéséről csak azok beszélnek, akik amúgy is ráérnek, mert a többiek­nek előbbrevaló a mun­ka.., Itt jön aztán elő a takaró problémája. — Megbánja még ezt az állam — nyafogja éppen Tücsök Cini elsőszámú adminisztrátor, akinek napi teendője az. hogy reggelenként nyújtózkodva dugja fiókba a tegnap este kintfelejtett indigót. Mert- hát fő az éberség — és a párttitkár, szerencsére, még nem vette észre.,, Rosszul jár a tsz is. ha engem leépít. Sóska Pista, a tanács mezőgazdasági osztályán csak velem sze­reti megbeszélni a szövet­kezet vetési jelentéseit. Azt mondja, hogy telefon non nekem van a legmoz- gósítóbb hangom. — Hogyne, maid talán engem tudna nélkülözni a csoport! — ellenkezik az előbbszólóval Markos Teri két fess zárni! adiminbztrá­tor, aki ebbeli tisztségét azzal érdemelte ki, hogy egy házi műsorosest al­kalmával a WC-ajtóra szép kalligrafikus betűikkel írta lói: „Idegeneknek ti­los a bemenet”. Azóta is ő gyártja a csoportban szükséges összes felirato­kat. Néha már kezdemé­nyez Is. Legutóbb például azzal a kellemes meglepe­téssel szolgált a tagság­nak, hogy a székház ösz- szes ablakára „ablak” fel­iratot pingált, nehogy a legközelebbi banketten az ajtót törjék kj a túl virá­goshangulatú legények. *— A rról beszélhetnénk —fitymálódik köz­be Terebély Jolánka, hár­masszámú adminisztrátor. Ki fog vájjon propagan­dát csinál!ni a csoportta- gok jólétének növekedése mellett: hiszen nincs a tsz-bein 94 kiló súlyú dol­gozó, csak én. Ezt a szé­ket is külön nekem csi­náltatta az elnök elvtárs 1— mutat maga alá Jo­lánka .,. És valóban, a többieket is gondolkodóba ejti, ki használná ezután a kanapénak is beillő, vaspántokkal összebiztosí­tott ülőalkalmatosságot? •— Túlzásba azért ne vi­gyük a dolgot — vág köz­be epésen Find Piroska négyes számú adminisztrá­tor. aki éppen ebben a pillanatban felezte be egy kimutatás elkészítését ar­ról. kiknek me«v jobban a munka a tsz-ben: azok- nak-e, akiknek felfelé kunkorodik a bajusza, vaev akiknek lekonyul. Lelkében azért háboros, mert Topa Sanyinak nincs bajusza, márpedig őt feltétlenül a pozitív ele­mek között akarta szere­peltetni. Miiven érzéssel húzott rá a fakanállal a Iegutxvv'i búcsún? ■— A7 -tn kell megijed- 1 vni — kacag fel kurtán — Karó Dani házi fogatos. akit az év tava­szán függetlenített ebbeli minoséeéhAn p seg. így akarták megmu­tatni az egyéniek előtt, hogy nem kismiska ám a Flancos termelőszövetke­zet. Melyik középparaszt tudja azt megcsinálni, hogy fogattal járja a dű­lőket, mint a vezetőség tagjai. Karó Dani nevé­hez méltón szokott ülni a bakon, csak éppen a varjú hiányzik róla. Büszkeségé­ben még az sem ingatta meg, hogy a trágyahor- dásban azért maradt el a csoport, mert a házifogat két lovát az istennek sem volt hajlandó átengedni erre a munkára. — Nem kell megijedni — ismétel- te önbátorításként is. Aki nélkülözhetetlen a füg­getlenítettek közül, az alatt szilárdan áll a szö­vetkezeti demokrácia..« Hopp! — megvan a hu­szonegyedik — fogta el a szájaszélét birizgáló le­gyet és beledugta a szá- varzs ebéből kikandikáló gyufásdobozba. — Ennyi a fejadagja a kisfiam ka­nárijának ..Vállaltam, hogy napi munkám mel­lett a tél beálltáig megta­nítom erre a szóra: „Kri­tika“. Szerény Marika, az ötö­dik adminisztrátor rosz- szallóam ráncolja homlo­kát a nagy vitára. Már ötödször kénytelen össze­adni egy hosszú számosz­lopot, mert mindig kizök­kentik a figyelemből. Pe­dig fontos munkát végez, a tagok munkaegysége alapján éppen az előleg- járandóságot számítja ki. Minthogy amazok rend­szerint letorkolták, ha rá­juk szól. inkább az ajtó mellett derűsen pipázaató férfi--'- veti oda. — J-J t maga miért nem a1 szik ilyen­kor. Pislogó bátyám? éijeliőrnek nappal kell pi­henni . . . Majd megint az orra előtt lopják meg a dinnyét, mint szombaton? *— Fogd be a szád, tak- nyos —köp egyet az öreg. A cAVoí-n fAc ■n/orv* A-y "fiXI hanem éppen Potya Ká­roly bakancsán köt ki, aki mint második éjjeliőri szintén az irodában gyara­pítja elméleti tudását, ö a legéberebb éjjeliőr és a legtájékozottabb is a cso­portban. A múltkor a Nép­lap hírfeje alapján ellen­őrizte, tényleg 0 óra 50 perckor nyugszik-e a Hold. Miután a nagymul- tú égitest nem tartotta magát az újság utasításá­hoz. fel is szólalt egy tag­értekezleten. Érdemei el­ismeréséül könnyebb be­osztást kapott: most azt kell neki kilesnie, hogy a Göncöl szekeret magán- szektorral javíttatják-e vagy KTSZ-szel? 1— A z éjjeliőr értekez- létén azt hatá­roztuk, hogy az eddigi 8 helyett tizet alkalmazzon a vezetőség — nyomja nem éppen tiszta ujját az irodában egyedül munkát végző Marika orra alá. — Négy világtáj van, arra époencsakhogy elég dupla műszakra a nyolc ember, hát még az ellenőrzés?! A szoba hűvös sarkában élló lócáról az alvásban kiizzadt, kipirult fiatal­ember emelkedik fel. ö a függetlenített árubeszerző a csoporfcbain. Legutóbb' termelőmunkája az volt, hogv az evéiznapos össz- vezetőségi üléskor cigaret­tát hozott a Nénbo'tból a jelenlévőknek. Rendes na­pi munkája az, hogv elő­relátóan tervezget. Most a télre való felkészülés ag­gasztja alkotó elméjét, Javaslata az, hogv a te­heneknek pizsamát, a bi­káknak pedig szarvasbőr pantallót szerezzen be a tsz. Titokban úgv sejti, hogv ezért az ötletért ki­tüntetésre is felteriesz+ik, amellett, hogv munkaegy­ségét 0.8-ról 1.3-ra emelik' fe1 ’■'aponta. 7 ív szaporítják a szót", töltik a drága időt a r>.AiVülö-»h»tetlen beosztá­súak. Pedig egvikük-má- sikuk testét-lelkét egész­ségesebbé tenné egy kis munka — mondjuk a cq*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom