Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-11 / 215. szám

Szoínokmegyei r VI. évfolyam, 215. szám MAI SZAMUNKBÓL: Art választják meg, aki a nép ügyét a szívén viseli (2. o.) Pusztamonostoron nagy lendülettel kezdték az őszi munkát, vetik a kenyérgabonát (3. o.) Az öcsödi Szabadság tsz vezetősége a tavaszi és nyári munkák idején elkövetett hibákból vonja le a tanulságot (3. oldal.) Ara 50 fillér 1954 szeptember 11.. szombat Növeljük a megyei pdrtlap előfizetői és olvasói táborát A megyei pársajtó a pártfunkcdomáriusok; párttagok és pár- tonkívüli tömegek vezetésének igen fontos eszköze. Megyénk dolgozói arra törekednek, hogy sikerre vigyék az ötéves terv utolsó évéit. A megyei pártlap felelősségteljes hivatása, hogy legjobb tudásával se­gítse a kormányprogramm végrehajtását. Feladata a term élőmunka figyelemmel kísérése, az élenjáró dolgozók és módszerek népszerűsí­tése, a hibák feltárása. Járásunk pártszervezetei, a t'an ácsok, a járás dől gőz. ói már ed­dig is igen sok segítséget kaptak a Néplaptól. A pártsaj tónak is sze­repe volt abban, hogy idejében elvégeztük a tavaszi-nyári mező- gazdasági munkákat. Felhívta a figyelmünket egyes pártszervezeteink, tanácsaink munkájában mutatkozó fogyatékosságokra. A Néplap cikke nyomán távolítottak el a nagykörűi tanácsból a dolgozó nép érde­keit semmibevevő elemeket. A Néplap bírálatára javított a járás függetlenített pártappa­rátusa a kongresszusi anyag tanulmányozása terén fennállott hiá­nyosságokon. Komoly segítséget kaptunk a laptól a pártmunka kü­lönböző területén előttünk álló feladatok elvégzéséhez, az agitáció hatékonyabbá tételéhez. „ A járás pártszervezeteinek vezetői, tagjai,’ dolgozóink jelentős része rendszeres olvasójává is lett a Néplapnak, sőt leveleivel is tá­mogatja a lap munkáját. Mégsem mondhatjuk el, hogy járásunkban írtadén rendiben van a pártsajtó előfizetés és olvasottság terén. A Járási Párt VB. az elmúlt heteikben egyes helyeken utánanézett, hogy párt- és gazdasági vezetőink hogyan olvassák a megyei lapot. Bizony, etekintetben sok hiba felszínre jutott. 1 A tószegi gépállomás megyei, de országos viszonylatban Is a jól dolgozó gépállomások közé tartozik. A Néplap elég sokat foglal­kozik az itteniek munkájával. Kiderült azonban, hogy sem Fülöp elvtárs, az igazgató, sem Markovits elvtárs, a párttitkár nem járatja a Néplapot, így a gépállomásról írott cikkekről csak későbben sze­reznek tudomást. (Kb. két hete ők is előfizettek). A gépállomáson nem jól megy a sajtó terjesztés. Ez lemérhető azon is, hogy mintegy 18 különböző sajtótermék jár a dolgozóknak, holott a létszám közel száz fő. Hasonló a helyzet a martfűi állami gazdaságban, ahol sem a párttitkár, sem a gazdaság vezetője, sem az ÜB elnök nem előizetője a lapnak. A gazdaság 360 dolgozója közül is csupán 20-an fizetik elő a Néplapot és egyéb pártsajtótermék előfizetőinek száma is kevés. | Igen sok tennivalónk van azon a téren, hogy alapszervezete- tak vezetői előfizetőivé és rendszeres olvasóivá váljanak a Néplap­nak. Elmaradtunk ebben is. A zagyvaréka&i községi alapszervezet hét vezetőségi tagja közül mindössze egy elvtársnak jár a megyei lap. Az itteni Vörös Brigád tsz pártvezetőségéből szintén csak egy elv­társ járatja a Néplapot. Az újszászi Szabadság és Bem tsz párt­vezetőségi tagjai közül egy sem előfizetője a lapnak. Hasonló a helyzet a tiszaföldvári pártalapszervezetek vezetőségi tagjainál is. A most meginduló Néplap sajtókampány alatt elsősorban ezeket az elvtársakat vonjuk be a megyei pártsajtó előfizetői és olvasó táborába. Megértetjük velük, milyen nagy segítséget ad mun­kájukhoz a megyei lap. A Járási Párt VB az alapszervezetekkel karöltve, azt tűzte ki célul, hogy a kampány ideje alatt 800 fővel növelje a Szolnokmegyei Néplap előfizetői és olvasó táborát. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a lap Kiadóhivatala és a Posta is több támogatást adjon; mint eddig. A Kiadóhivataltól azt kérjük, hogy a járási sajtószervező mun­káját állandóan <a járásban végezze és ne irányítsák el őt hetekre más területekre. Ez igen gátolja azt, hogy az elért eredményeket tar­tóssá tudjuk tenni. I A Posta az eddigiektől eltérően, nagyobb gonddal és lelki- ismeretesebben végezze az előfizetési díj beszedését. Pártszerveze­teink, népnevelőink lelkes, fáradságot nem ismerő munkája könnyen semmibevész akkor, ha a Posta nem gondoskodik arról, hogy a meg­rendelő lapok átadása után az előfizetési díjat is beszedje. Sajnos, ez előfordul a járásban, s visszaveti a sajtóterjesztési munkát. Bár tudunk eredményeket felmutatni, melyeket az eddigi kam­pányok során elértünk, azokat a Posta hibájából nem tudtuk állan­dóvá tenni. Nem egy esetben előfordul az is, hogy az előfizetők nem kapnak újságot. A Tisza Cipőgyárban például a szeptember 7-i Nép­lapot nem kapták meg. i Az előfizetési díjak beszedésénél a Tisza Cipőgyárban és a héki állami gazdaságban tapasztaltunk nagymérvű hiányosságokat. A jú­liusi sajtókampány során a héki állami gazdaságban 250 fővel növe­kedett az előfizetők, az olvasók tábora. Az első hónapban, — míg a pártszervezet gyűjtötte össze az előfizetési díjakat — nem is volt semmi baj. A második hónapban azonban a Posta már nem gon­doskodott az előfizetési díjak beszedéséről, aminek következtében 35 százalékkal csökkent az előfizetők száma. A Tisza Cipőgyárban nem­régen 100 Tartós Béke előfizetőt szerveztek az elvtársak. Bár a meg­rendelőt a Postának átadták, az előfizetések iránt semmi intézkedés nem történt. így a munka kárbaveszett és nem egy dolgozó jogosan méltatlankodott. A most induló sajókampány során pártszervezeteink legyenek azon, hogy mind e hibák kiküszöbölődjenek. Törekedjenek arra, hogy a pártsajtó terjesztésében a szolnoki járás szerezze meg az első he­lyet. Ennek előfeltétele azonban; hogy vezető funkcionáriusaink, párttá fia ink mutassanak példát az előfizetésben. | A jó munka gyümölcse nem marad el. Ä pártsajtó előfizetői táborának növekedése a termelőmunka megjavítását is eredményezi, hiszen a Néplap olvasása megkönnyíti mindennapi munkánkat. 1 Pagonyi Gyula, JB titkár, Szolnok. KÉSZÜL A JÓ MAGÁGY A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat célul tűzte a termésátlagok növelését. A kuncsorbai Vörös Október tsz tagjai minden ere­jükkel azon vannak, hogy segítsék a párt- és kor­mányhatározat megvalósulását. A traktorosok idáig nagy területen készítették el a búza magágyat, a ta­gok most gondoskodnak az alaptrágyázásról. 60 hol­don, vetés előtt pétisót szórnak el, ilymódon, mire a búzamag földbe kerül, a műtrágya felszívódik és elő­segíti a növény kezdeti fejlődését, amely gyorsabban csírázik, hamarabb megbokrosodik. — Képünkön Molnár Ferenc traktoros és Varga Lajos munkagép­kezelő műtrágyaszóró géppel az alaptrágyázást végzi a Vörös Október tsz területén. Észszerűbben dolgozik, olcsóbban termel az Sprítógépgyár Kombájnommal 53 vagon rizs! takarítok bo Megyénk egyik főmövénye a rizs. Most ennek a gyors betakarítása van soron. Én a rizs aratás idején nap mint nap munkában leszek. Vállalom, hogy kombjánommal 30 vagon rizst takarítok be. A gazda­ság vezetői biztosítják a területet. Menetirányterv szerint végzem munkám és így mindig napokkal előre tudom, hogy hol, melyik te­rületre kell beállnom. A gazdaság vezetőségétől minden segítséget megkapok. Biztosítják az állandó munkaerőt, az elcsépelt gabonához szükséges zsákmennyi­séget és a megfelelő üzemi étkez­tetést. Vállalásom emellett a következő­képpen akarom teljesíteni: Az üres­járatot és a gépkiesést minimálisra csökkentem, rendszeresen elvég­zem a gépkarbantartást. Felhívom megyénk állami gazdaságainak kombánjvezetőit, csatlakozzanak a 30 vagonos mozgalomhoz. HERMANN KÁROLY kombánjvezető Bánhalmi Állami Gazdaság A jászherényi Aprítógépgyárban komoly lépéseket tettek az ész­szerűbben szervezett, gazdaságo­sabb termelés felé. Ez a munka, a racionalizálás komoly feladatainak megoldása most is tart s a tapasz­talatok azt mutatják, hogy igen ked­vező eredményeket hoz a termelé­kenység alakulásában, minőségi munkában és a munkafegyelem megszilárdításában egyaránt. A fe­lülvizsgálás során, a felesleges munkakörök megszüntetése, a fo­lyamatban lévő minőségi cserék az improduktív létszám csökkentése a dolgozók széles rétegének helyes­lését váltja ki. A szerelde és a forgácsoló mun­kásai találóan papírgyárnak“ nevezték üzemüket a túlzott adminisztráció miatt Igaz, hogy a gyár munkájának sa­játossága, az egyedi gépgyártás, pontosabb és nagyobb előkészítést követel meg, mint a szériát gyártó üzemeké, azonban mégis felesleges időtöltést jelentett a munkások számára az egymáshoz kapcsolódó intézkedések, utasítások sorozatá­nak kivárása. Sok volt pl. a minőségi ellenőr a műhelyben — mégis egymásra vár­tak, bizonytalankodtak a munká­ban. A selejtnek „sikerült“ alkat­részekbe ugyan beleütötték a bé­lyegzőt, de azok hetekig ott hever­tek tovább a gépek mellett. Sem újragyártásukra, sem kijavításukra nem adtak utasítást s így az is megtörtént, hogy a selejtes alkat­rész mégis belekerült a kész gépbe. Sok volt az adagoló is a műhely­ben. Most lényegesen kevesebben vannak rr.ár, a munka azonban nemhogy visszaesett, hanem meg­élénkült, i — Észrevehetően megjavult az átvétel, — mondja Vágó élvtárs, — a forgácsoló egyik művezetője. CéitJdatosa&ii a mhüsági ellenerők munkája, megszűnt a bizonytalankodás, az egymásravárás. Ha valahol átvenni való munka van, azonnal mennek oda és n.egmondják, jó, vagy nem. Persze, a leselejtezett darabok el- hordására még mindig nem történt intézkedés s egyes darabek, amiket pl. Beszteri MEO-s selejtezett ki, még mindig a gép mellett vannak. Az adagolók munkáját mi hár­man — ir.űvezetőlk; magunkra vál­laltuk — s ennél nincs panasz. Sőt még tudnánk is leadni adagolót egy segédmunkás ellenében, ha az üzemvezetőség elfogadja javasla­tunkat, — Arra a megállapításra jutot­tunk ugyanis, ha egy művezető az eddigi 8 óra helyett 24 órán áit vinné a munkát egyfolytában, fo­lyamatosabb, tervszerűbb lenne a termelés s ebben az esetben vál­laljuk azt, hogy 10—15 százalékkal növeljük a gyár termelékenységét, a jelenlegi létszám mellett Vágó elvtárs racionalizálási ja­vaslata még vitatott kérdés, annyi azonban bizonyos, hogy érdemes vele foglalkozni az igazgatóságnak. A műszakiakon kívül jelentősen csökkent az adminisztratívok és al kalmazottak létszáma is. A pénz­ügyi osztály, az anyaggazdálkodás, beszerzés, utókalkuláció és más osz­tályok adtak le a munkaerőből Nagy hiba azonban, hogy az admi­nisztráció Ígért egyszerűsítésének itt még semmi nyoma, sőt az utóbbi két hétben növekedett a megköve­telt kimutatások száma. Potemkin elvtárs, az utókalkuláció csoport- vezetője elmondja, hogy mindössze ketten foglalkoznak már az utó- kalikulációval, azonban az utóbbi időben kiadott sztornó rendelet még növelte munkájukat. A pénzügyi osztálynak újrendszerű állományjelentést kell készítenie újabban az MNB részére. Az anyag­osztályon, ahol pedig a legnagyobb mérvű volt a leépítés, négy ember négy hete foglalkozik azzal, hogy különböző szerveknek jelentést ké­szítsen — sztomórendelet kapcsán — arról, hogy rr ilyen alkatrészeket ■endeltek, ebből mennyi érkezett meg, mennyi hiányzik még stb. Kétségtelenül, a felsőbb iparigaz­gatási szerveknek is segítséget kell adni ahhoz, hogy a csökkentett lét­számú adminisztratív gárda is zökkenőmentesen el tudja látni fel­adatát. i Látszólag a racionalizálás egyik legnehezebb problémája az elbo- csájthaitó emberek kiválasztása. — Komolyan fontolóra kell venni en­nél a kérdésnél a dolgozók szak­mai felkészültségét, szociális hely­zetét, munkához való viszonyát. — Azért csak „látszólag“ nehéz pro­bléma ez, mert alapjában véve sen­kit sem kell az utcára tenni. Az emberek érzékanvségével azonban fel'tétlenül számolni kell. Az Aprítógépgyárból pl. 26-an mentek el eddig, olyanok, akik' nem akarták elfoglalná helyüket a műhelyekben, a gépek mellett, pe­dig legtöbben közülük ormain kerül­tek fel. Lugosi Ilona pl., aki szak­mailag jólképzett viilanyhegesztő volt, nem akarta mégegyszer meg­fogni a hegesztőpisztolyt — s mint­hogy nem maradhatott az anyag- raktári irodában, elhagyta a gyá- rat. — A fizikai munkára javasolt MEO-sok közül egy sem foglalta el helyét. Sokan abban reménykedtek, hogy a Fémnyorr Óban tárt karok­kal fogadják őket; azonban ez a remény is hamarosan eloszlott. Az Aprítógépgyárban szükség van fizikai munkásokra s körül­belül | ütvén embert vár a műhely Megkezdik a közszükségleti cikkék gyártását, jelentősen emelik a ter­vet, csak munkáskéz kell. Pató Sán­dor például, az anyagosztály volt dolgozója szorgalmasan végzi mun­káját a marógépein s becsülettel megállja helyét. Szalóki János, a gyártástervezés volt dolgozója, VII. kategóriájú szerelő szakmunkás s jelenleg a darabolóban van.- Megállóm én a helyemet itt is, bárhova kerüljek — mondja. — Eddig elméletben csináltam azt a munkát, amit most gyakorlatban s úgy érzem, itt is tudom gyürröl- csöztetni teljes képességemet.- Itt vannak pl. az egy hónapja feltorlódott munkalapok, anyagje­gyek, ezeket most mind rendbe akarom hozni elpször — az a cé­lom, hogy munkámmal minél na­gyobb rendet tegyek az anyagellá­tás körül. Hiába — innen kerültem fel. — de most látom, hogy a szakemberekre itt a műhelyben van Igazán szükség. Teljes munkakedvvel dolgozom to­vább — bár a bérem körül m ég nincs minden rendezve. Elmondhatjuk, hogy az Apritó- gépgyárban a munka megjavításá­hoz, a gyártás eredményesebbé té­teléhez vezetett a felülvizsgálat. Ezt mutatja az is. hogy 10 száza­lékkal túlszárnyalta elmúlt havi tervét az üzem s ez a hónap is ha­sonló eredményekkel bíztat. Hiba azonban, hogy a racionalizálás nem.' hozott elég eredményt a politikai munka megjavításában s egy-két nagycsaládos, jó munkát végző em­ber is felmondólevelet kapott. Eze­ket a hibákat azonban részben már orvosolták, Palatínus István

Next

/
Oldalképek
Tartalom