Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-10 / 214. szám

1954 szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Haladás néven új, liármastipusu csoport alakult Oballán Az utóbbi hetekben egyre-másra érkeznek a hírek arról, hogy új tagok kérik felvételüket a termelő- szövetkezetekbe, hogy az elmúlt őszön kilépettek közül sokan haza­mennek újra a csoportba, s azok között is ,*agy a kedv, az érdeklő­dés, akik most ismerkednek az újjal. Szeptember hónap a számvetés ideje falun. Az egyénileg dolgozó parasztok összehasonlítják a jöve­delmüket azokéval, akik közösen dolgoztak. Mérik a búzát, számol­nak a kukoricaterméssel, meghall­gatják a hozzáértők véleményét ve­tőmagról, gépi munkáról. Az őszi vetés előtt akarják meggondolni, a régi úton haladnak-e tovább, vagy csoportba lépnek? A Törökmiklós-óballai részen ezt a nagy kérdést már eldöntötték. Kilenc dolgozó paraszt termelőcso-' portot alakított, hármas típusút, Haladás néven. Az elmúlt szomba­ton aláírták a jegyzőkönyvet, veze­tőséget választottak. Az elnököt — egyhangúan — a helyi párttit­kár személyében megválasztották. „A csoport elnöke Nádas Béla le­gyen, a munkát érti, bennünket jól ismer, a földet is szereti. Elnöknek való ember“ — mondotta a javas- lattevő. Többet aztán nem is kellett szólnia, mindenki helyeselt. Az új csoport lelke az öntözéses termelés. Mintegy 110 holdon rizs- termeléshez kezdenek a tagok. Kö­rülbelül 50 hold lesz a szárazföldi gazdálkodás, Kell a búza és a ta­karmánynövény is, mert jószágokat is nevelnek. óballán minden harmadik em­bernek Bcda a vezetékneve. Ez az arány a csoportra is rvényes. Hár­man léptek be közülük eddig. A többieket sem kell bemutatni az odavalósiaknak. Libor Pétert, La­katos Andrást, Maisik Mihályt, Ná­das Mihályt és a Szekeres családot mindenki ismeri. Azt tudják ró­luk, hogy dolgos, szorgalmas embe­rek. Az is köztudott, milyen kedv­vel, lelkesedéssel szervezték a „Ha­ladást,” milyen nagyszerű terveik vannak. Figyeli őket a falu, bíznak bennük. Az új tsz-tagok a napokban meg­kezdik a közös szárazöldi munkát, a tangazdaság gépei segítségével. Két nagy tanyával, istállóval bír­nak, ezeket hamar megjavítják, hogy gyorsan talpra álljanak. Ezer munkás jelentkezését várja a 62. Építőipari Tröszt Építőipari trösztünk az ősz fo­lyamán a gépállomások, az állami gazdaságok és a lakóházak építke­zéseinél fokozott erővel lát mun­kához, hogy eddigi elmaradását pó­tolva az év elején megkezdett épít­kezéseit befejezze. Feladatunk állandóan növekszik s jelenlegi létszámunkkal nem tud­juk megoldani. Dolgozókra van szükségünk, szakmunkásokra és segédmunkásokra egyaránt. Kevés a kőműves, a villanyszerelő, a vas­betonszerelő, az ács, de szívesen látjuk az üveges, asztalos és festő szakmunkásokat is. Minden külö­nösebb nehézség nélkül ezer mun­kást bármelyik pillanatban el tu­dunk helyezni. Csak ilyen létszám­növekedéssel válik lehetővé az építkezések befejezése, az, hogy december elseje előtt mindenütt be­költözhessenek az új lakásokba, s a gépállomásokon az új műhelyek­ben is megkezdhessék a téli gépja­vításokat. A 62. Építőipari Tröszt megfelelő számú jelentkező esetén vállalatain belül átképzés tanfolyamokat in­dít. Az építőmunka december 1-ével nem áll meg. Az idényjelleget fel­számolva tovább dolgozunk új lé­tesítmények elkészüléséért. A szol­noki Ságvári Endre 'körúti lakóhá­zakat, az új műtrágyaraktárt, a karcagi óvodát, a mezőtúri anyag­ipari szövetkezet műhelyét, a jász­apáti és kunhegyes! 200 vagonos tárházakat építjük a tél folyamán. Építőipari vállalataink látják a feladataik komolyságát. — Éppen ezért már felkészültek a télre. Biz­tosították a téli munkákhoz szük­séges felszerelést. A közeljövőben emelkedő létszámot is figyelembe vették. Már a raktárban vannak a ____, meleg vattaruhák, gumicsizmák, esőkabátok. Várjuk az új munkásokat. Mun­katerület lesz számukra elegendő. Dolgozóinkon múlik, hogy milyen keresettel örvendeztetik meg csa­ládjukat. Az új dolgozókat a válla­lat munkaerőgazdálkodói irányít­ják majd a munkahelyekre, ahol kedvezményes étkeztetést és in­gyenes szállást kapnak. A városhoz közelfekvő falvak munkásait mun­ka után hazaszállítják a vállalatok. Jelentkezni lehet a 62/1. Építő­ipari Vállalatnál Szolnokon, a 62/2. Építőipari Vállalatnál Karcagon és a 62/3. Építőipari Vállalatnál Jász­berényben, valamint a 62/5. Sze­relő Vállalat és a 62/7. Segédipari Vállalat kecskeméti központjában. Üveges József a 62. Építőipari Tröszt igazgatója. 'Uiake.aewk! Visszavár benneíeket a termelőszövetkezet /U i, a turkevei Táncsics tsz tag- jaj 4368 hold szántóföldön gazdálkodunk. Ilyen gazdaságban az alkotókedvű ember csodákra ké­pes, hiszen a közös gazdálkodás sreje kimeríthetetlen. A . hatalmas földterületeken tág tere van az új­fajta agrotechnikai módszerek al­kalmazásának. Törekvéseinket a párt és az állam minden módon se­gíti. Vannak szép eredményeink, nagy hiba azonban, hogy nerr ren­delkezők. kellőszámú munkaerővel. TTj f? albonaféléket. ipari és kony­áit hakerti növényeket terme­lünk. Ezeknek egy része már régeb­ben megérett. Be is takarítottuk. A másik része pedig most érik be. 120 hold cukorrépánk és 30 hold takarmányrépánk betakarítását pár nappal ezelőtt kezdtük. 80—90 rr á- tsás átlagtermésre számítunk. Per- ize, lesz olyan terület, amelyik megadja a 100—120 mázsát is. — Adottságainkat és a gépi segítsé­get figyelembevéve, bizony jóval több termésünk lehetne. Földjeink megfelelőek, jó magágyba és idejé­ben vetettük el a cukorrépa-ma­got. Az első kapálással boldogul­tunk is, de utána már nem győztük ;léggé emberi erővel. Egyszóval le­ve tőségeink óriásiak, ezeket azon­ban munkaerő hiányában nem tud- 'uk eléggé kihasználni. 0sak egy példát említek. Itt van Zádori Sándor brigádja. A brigádtagok nap, mint nap a földe­ken vannak, egész esztendőben szorgalmasan dolgoznak. 25 hóid cukorrépájuk van. Számításuk sze­rint ők megtermelik a 100—120 má­zsát holdanként. Ha azonban tizen­öt emberrel több lett volna a bri­gádban, akkor minden holdon 40 mázsával több cukorrépát termel­hettek volna. Nemcsak jó minőség­ben, hanem idejében is el tudták volna végezni a növényápolást. Mit jelent ez, nagyon sokat. Azt, hogy a Zádori-brigád, ha tizenöt fővel erősebb, akkor most csak cukor­répából 1000 mázsával többet ter­mel. Ezután pedig 2000 kg cukrot és 6000 forint készpénzt kapna szövetkezetünk. Zárszámadáskor te­hát ennvivel többet oszthatnánk a tagoknak, csupán a Zádori-brigád területének tervezéséből. PQ árosukból az elmúlt évék- "ben nagyon sokan különböző intézményekhez, hivatalokhoz ke­rültek. Tudjuk azt azonban, hogy az iparban és több üzemben most felesleg van munkaerőből. Mi szí­vesen várjuk azokat, akik vissza­jönnek. Itthon nagyobb szükség lenne rájuk. Szövetkezetünkben 200 ember bármelyik pillanatban ott­honra találhat. Éppen 200 dolgozóra lenbe még szükség, hogy minden munkát idejében és jó minőségben végezhessünk el. 400 hold kukoricánk van. Nem­sokára megkezdjük a törést. Jó kö­zepes termésre számítunk. Holdan­ként meglesz a 16 mázsa. Itt is az a hiba, arr.i a cukorrépánál. Mun­kaerő hijján 40 hold teljesen kapá- latlan maradt. 150 holdat pedig ide­gen munkaerővel műveltünk. Ez mintegy 70.000 forintot emésztett fel. Kézzel csak kétszer tudtunk kapálni. Ha háromszor kapálunk, akkor az idei esztendőt figyelembe­véve, biztosan meglesz a 20—25 mázsás átlagtermés. L±j egkezdtük már a jövő eszten­dőre való készülődést is. 1525 hold búzát, 280 hold őszi árpát, ezenkívül őszi takarmánykeveréket vetünk. Az árpa magágyát már el­készítettük. A búzáét most csinál­juk. Az őszi vetések sikere jórészt a betakarításon múlik. Ha gyorsan letörjük a kukoricát, ükkor hama­rabb földbe kerül a búza. Megváltoztathatnánk a turkevei éghajlatot. Erdősávokat ültetnénk, s azokat megfelelően gondozhat­nánk. Teljesíteni tudnánk mara­déktalanul silózási termünket és ilymódon nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejleszthet­nénk állatállományunkat Magunk részéről máris sok in­tézkedést tettünk aftnak érdekében, hogy egyre több tag a mezőgazda- sági termelésbe kerüljön. Sok füg­getlenített munkakört megszüntet­tünk. Az irodai munkát idáig hét személy végezte. Most mindössze négyen vannak. •— Állítom, hogy ugyanúgy elvégzik munkájukat, mint azelőtt heten. Megszüntettük a függetlenített állatfelelősi beosz­tást, az irodai küldöncöt. Mintegy tíz, nem termelő munkát végző ta­gunk a termelésbe került. no (~T öldünk van. A párttól és az ' tf' államtól minden támogatást megkapunk. Gépek segítik mun­kánkat. Emberekre van szüksé­günk. Várjuk és szívesen fogadjuk az iparból, az intézményekből és a hivatalokból hozzánkjövő dolgozó­kat. A megélhetési lehetőségek biz­tosítva vannak. Városunkban tág tere van a kulturális igények kielé­gítésének is. Nagyszerű, felemelő dolog a m ezőgazdaságban dolgozni. Turkeveiek jöjjetek haza régi ott­honotokba, mindenki megtalálja itthon a maga helyét. Vad Károly, a Táncsics tsz elnökhelyettese, Turkeve. A Beruházási Vállalat tervez — a tröszt végez Régi vágyuk telje­sült Szolnok első és második kerületi la­kóinak, amikor a hold­utcai óvoda építését megkezdték. A tanács sietett segítségükre ab­ban, hogy gyermekeik jó helyen legyenek, míg ők napi munkáju­kat végzik. Az óvoda építését a Beruházási Igazgató­ság megrendelésére a 62/1. Építőipari Válla­lat kezdte meg 1953 október elején. Az át­adási határidőt 1953 december 31-ére tűzték ki. Ebből azonban sem­mi sem lett. mert köz­bejött nehézségek miatt nem fejezhették be az építését. Az*án újabb határidőben 1—• március 31, vagy jú­nius 30-ban — álla­podtak meg. Egyik al- alkommal tizenkét em­bert hívtak meg a nagy alkalomra. Műszakia­kat, tanácsdolgozókat vegyesen. Békéscsabá­ról is jöttek. A nagy készülődés azonban hiábavaló volt, mert az épület a mai napig sincs átvéve. Jó egy hónapja, hogy a mun­kák megszakadtak, mert a tervezésbe hiba csúszott. A 62/1-es vállalat olyan padlóza­tot készített „takaré­kosságból”, ami nem megfelelő, egészségte­len a gyermekek szá­mára. Már most föl van szálkásodva, taka­rítani sem lehet. Azzal sem számolt a Beruházási Igazgató­ság, hogy a termekbe szekrények kellenek. Legalábbis idejében nem, mert akkor vagy nagyobb ajtókat, vagy kisebb szekrényeket terveztek volna. így az ajtók kicsik, a szek­rények nem fémek be. Nem tudják bevinni a vízmelegítő kazánt sem. Ezért kell hát most várni, felesleges költségekkel tetézni az eddigieket. A városi tanács jú­lius 1. óta két óvónőt fizet, akik az új óvo­dában nevelnek majd. A 62/1-es vállalat pe­dig egy éjjeli és egy nappali őrt kell, hogy ott tartson, akik se- milyem munkát sem tudnak végezni, mégis fizetni kell őket. Hol itt a takarékosság? Szeptember 13-ára újabb átadási határ­időt tűztek ki. Hogy a rosszul padlózott helyi­ségeket, befejezetlen építkezést hogy lehet átvenni, az egyelőre ti­tok, minthogy Halász István elvtárs a 62/1. vállalat műszaki elő­adója szerint minden kellemetlen kérdés ti­tok. Helyes lenne, ha végre a titkolózás és hatánidőnyujtás he­lyett munkához látná­nak, hogy az eddigi be­fektetések ne heverie- nek kihasználatlanul. B. E. Kiváló gépállomás! dolgozókat tüntettek ki Az élenjáró gabonatermelők megyei értekezletén több kiváló gépállomási szakembert, agronómust, mechanikust, brigádvezetőt, — traktorost tüntettek ki. Csótó István, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese tizenkilenc dolgozónak adta át a kitüntetést. Kiváló gépállo­mási dolgozó jelvénnyel tüntették ki Jancsó István fegyverneki gép­állomási agronómust, Polgár Ferencet, a mezőtúri gépállomás trak­toros brigádvezetőjét, Tóth Imrét, a kengyeli gépállomás mechaniku­sát, Szilágyi Lajost, a turkevei gépállomás brigádvezetőjét, Révész Imre, turkevei traktorost, Balogh Lászlót, a karcagi gépállomás mechanikusát, Tamási Andort, a kunmadarasi gépállomás agronó- musát, Göblyös Józsefet, a csataszögi gépállomás traktoristáját, Ka­sza Bélát, a karcagi Dózsa tsz agronómusát, Törőcsik Andrást,a gép­állomási igazgatóság mechanikusát, Mándoki Gáspár karcagi agronó­must, Stahlmayer Sándort, a megyei gépállomási igazgatóság agro- nőmusát, K. Szabó Sándort, a karcagi Április 4 tsz agronómusát, Szabó Gyula kunhegyesi, Szurcsik István turkevei, Szendrei József karcagi, Papp József kunmártoni gépállomási dolgozókat. Ugyanezen a napon tüntették ki Sonkoly Jánost, a kumártoni járási tanács mezőgazdasági osztályának előadóját és Turóczi Józse­fet, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának előadóját „A mezőgaz­daság kiváló dolgozója“’ jelvénnyel. Azonkívül „Kiváló állattenyésztő“ jelvényt kapott Magyar Zoltán, a turkevei városi tanács mezőgazda- sági osztályának főállattenyésztője. Az iskoláztatás költségeiről A z idei iskolaév megindításánál takarékossági célzattal kor­mányzatunknak mérsékelnie kel­lett a közép- és főiskolai tanulók egyes juttatásait. így például emel­kedett a középiskolai diákotthonok díja, a dolgozók középiskoláiban tandíj- és vizsgadíjrendszer lépett életbe, csökkent az ösztöndíjban részesülő egyetemi hallgatók szá­ma. Az általános iskolában termé­szetesen változatlan marad az in­gyenes oktatás. Ezekre az intézkedésekre min­denekelőtt azért volt szükség, mert az iskoláztatás költségeinek viselé­sében eddig államunk aránytalanul nagy részt vállalt magára. Szinte azt lehetne mondani, hogy teljesen az állam viselte az iskoláztatással járó kiadásokat. Ez a rendszer helytelennek, túlzctthak bizonyult, óriási' összegeket vett el az állam költségvetéséből, és vont el a dol­gozók más szükségletei elől. Ugyan­akkor ez a túlzott kiadás nem is volt eléggé indokolt. A korábbi té­rítési rendszer ugyanis gyakolati-' lag figyelmen kívül hagyta azt a természetes tényt, hogy nemcsak az államnak, hanem a szülőknek is érdeke «az iskoláztatás, s ezért nemcsak az államnak, hanem a szülőknek is részt kell vállalniok annak költségedből, ami pedig nem kevésbbé lényeges: a szülők túl­nyomó többsége rendelkezik is olyan jövedelemmel, fizetéssel, hogy részt vállaljon (igen méltá­nyos és mérsékelt részt) az okta­tási költségekből. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy valóban rendkívül méltányos és mérsékelt az a hozzájárulás, amelj'et jelenlegi oktatási rendsze­rünkben a szülőknek .— illetve dolgozóik iskoláiban a tanulóknak — viselniük kell. Nem szükséges ebből a szempontból összehasonlí­tást tenni a Horthy-rendszer isko­láztatási díjaival, ahol a tandíj, az intézeti bentlakás! díj stb. egy át­lagfizetésű szülő jövedelmének te­kintélyes részét emésztette fel. A különbség ég és föld! Az az összeg, amelyet az új rendszer szerint a szülők s a tanulók fizetnek,. még mindig csak töredéke azoknak a millióknak, amelyeket a dolgozók állama vállal magára. Az új térítési rendszerben a régi­hez képest sokkal jobban érvénye­sülnek a szociális szempontok, va­lamint a hallgatók tanulmányi elő„ menetelének szempontjai. Ez ön­magában is nagyon fontos körül­mény. Nem lehetett egészségesnek tekinteni azt a helyzetet, amelyben jófizetésű dolgozók szinte díjmen­tesen folytathatták tanulmányaikat, minden költség az államot terhelte. Nem kevésbbé kedvezőtlen hatású volt a régi térítési rendszerben az, hogy rossz előmenetelű hallgatók, akik hanyagságuk vagy gyenge képességük miatt magára az isko­láztatásra is érdemtelenek voltak, ösztöndíj címén még súlyos ezer forintokat kaptak az államtól. Az új térítési rendszerben csak a rá­szoruló jóelőmenetelű hallgatók kapják meg továbbra is az anyagi segítséget. BELFÖLDI HÍREK A mezőgazdasági kiállításra fel­hozott tenyészállatok egyrészét a látogatók megvásárolhatják. A vá­sárló termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat a Te­nyészállatgazdálkodási Igazgatóság legjobb szakemberei szaktanácsok­kal is segítik, , . • i— i * A Villamosgép- és Kábelgyárban a napokban készült el a disznö- perzselőgép mintapéldánya. A kis gép három kilogramm súlyú, hasz­nálatával megszüntetik a tűzve­szélyt és nagymennyiségű szakmát is megtakarítanak vele. A Villa- mosgép- és Kábelgyárban rövide­sen megkezdik a gép s<w.'zafgyár- tását. Az Ünnepi Könyvhét előtt szep­temberben sok új ifjúsági és is­meretterjesztő könyv jelenik meg. Az Ifjúsági Könyvkiadónál 17 ifjúsági mű jelenik meg szeptem­berben, köztük Dickens „Copper­field Dávid története”, Swift „Gul­liver utazási Liliputban“ és Verne „Tizenötéves kapitány” című mű­ve. Mai íróink közül többi között a Kcssuth-díjas Szabó Pál írt mese­könyvet a legkisebbeknek „A két okos meg a bolondos“’ címmel. Szi- rákv Judit pályadíjnyertes regénye, a „Tisztességes János” a serdül- tebb ifjúsághoz szól. * öt évvel ezelőtt kezdték meg ha­zánkban a jódozott konyhasó szé­leskörű használatát azokon a terü­leteken, ahol a leggyakoribb volt a golyvás megbetegedés. A konyhasó minőségét és jódtartalmát az Or­szágos Közegészségügyi Intézet ál­lapítja meg, ültetve ellenőrzi. A kijelölt területen mintegy 1,800.000 ember fogyaszt ma már rendszere­sen jódozott konyhasót. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jódozott konyhasó sikerrel alkalma­zott gyógyszer a golyva ellen. (MTI) * A Terményraktározási Vállalat Szolnok, Hajdú és Békés megyei, rizstárdásra alkalmas, fapadozatú raktárai kitakarítva, fertőtlenítve várják a termést. A rizs tisztításá­hoz készen állnak a rosta-szelelő- gépe.k. A rizs rendkívül gyorsan magába szívja a nedvességet, ezért számolnak azzal, hogy ha az aratás és a cséplés idején csapadékosabb lesz az időjárás, raktározás előtt a termés egy részét szárítani kell. Éppen ezért valamennyi hőlégos szárítógépet kijavították és besze­rezték a fűtéshez szükséges kokszo* és szenet. * A Háztartási Eszközök és Bá­dogéi úgy árban elkészültek az új­fajta vajköpülő tervei. A tervek szerint az eddiginél sokkal tetsze­tősebb, könnyebben kezelhető lesz, mert vas helyett alumíniumon t- vényből készítik a felsőrészé*. Emellett a minőséget is javítják, mert szerkezetét úgy állítják össze, hogy köpülés közben ne akadjon és ne zörögjön. Az újfajta, két-, há­rom- ép négyliteres vajköpülők ok­tóberben kerülnek az üzletekbe. * Az utóbbi hónapokban sokkal több zománcozott, horganyzott és csiszolt edényt gyárt a budafoki Zománcedénygyár, mint azelőtt. Három hónap óta hetenként egy vagon edénnyel jut több a vidéknek, mint régebben. A szükségletek fel­mérése után szállítási tervet dol­goztak ki és ennek alapján naponta egy vagon edényárut küldenek a vidéki elosztóhelyekre. (MTI) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom