Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-09 / 213. szám

1954 szeptember 9. SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP Tegyük még iövedelmezöbbé az állattartást Igen sok tanulságot adott as élenjáró gabonatermelők értekeslete Szeptember 8-án a megyei tanács nagytermében jöttéik össze me­gyénk szakemberei, agronómusok, tsz vezetők és élenjáró dolgozó pa­rasztok, hogy megbeszéljék azo­kat a tennivalókat, melyek segít­ségével emelni lehet az őszi búza és más gabona terméshozamát. Az értekezlet előadója Vezeké- nyi Ernő, a Karcagi Kísérleti Gaz­daság igazgatója volt. Beszámoló­jában ismertette, hogy az ország szántóterületének 35-—37 százalé­kán gabonát termelünk. Megyénk­ben az őszi búza és őszi takar­mánynövények együttes vetésterü­lete csaknem 60 százalék. Ezt ad­dig csökkenteni nem lehet, amíg a terméshozamot nem tudjuk növel­ni. Az ország lakosságának kenyér és liszt ellátása szükségessé teszi, hogy a jelenlegi holdanként! 756 kg-os átlag gabona termést 1956-ra 9C0 kg-ra emeljük. A kenyérgabona hozamának nö­velése érdekében nagy gondot kell fordítani a talajerő utánpótlására. 4—5 évenként istállótrágyát kell adni a földnek. Azokon a területeken, ahol kalá­szos után újból gabonát vetnek, efett istállótrágyával fél trágyázást kell végezni. Persze nem közvetle­nül a vetés előtt, hanem koráb­ban. Igen ajánlatos a tarló pétisó­zása is, ha búza kerül kalászos után. Úgyszintén kifizetődik a pé­tisó használata akkor is, ha kuko­rica után vetnek kenyérgabonát. Nagymértékben függ a termésered­mény a jó előveteménytől és a fajta megválasztásától is. Me­gyénkben a jászapáti és jászberé­nyi járás területén 20 százalékban Bánkúti és 80 százalékban Fleisch- man búzát vetnek. A sovány tala­jon általában a Fleischman, a leg­jobb földeken pedig a Bánkúti a legmegfelelőbb fajta. Emellett a régi tájfajtákat is lehet termelni. A fontos az, hogy n e sablonosán, hanem szinte táblánként állapít­sák meg a szakemberek, hogy me­lyik fajtát kell abba a talajba vetni. Tiszapüspökta hetenként kétszer van piac. A dolgozó parasztok ilyenkor értékesítik termelvényeik nagyrészét. A paprikának, a para­dicsomnak még most van a sze­zonja. Árusítanak azonban diny- nyét is. Ezekből a növényféleségek­ből annyi van a tiszapüspöki pia­con, hogy kedvére válogathat min­denki. A vevők persze válogatnak is, hisz a legszebbet akarják meg­vásárolni. A legszebbet, a legjob­bat pedig a helybeli Előre tsz tag­jai árulják. Félkilós paprikák, cu­korédes dinnyék kéretlenül beszél­nek a szövetkezeti gazdálkodás nagyszerűségéről. Az egyéni gazdák és a tsz között folyó egész eszten­dős hallgatólagos verseny eldőlt a tsz javára, ff Á falubeliek előtt egyre nagyobb becsülete van a csoportnak. Az még csak hagyján, hogy tavasszal a tagok rendes időben elvégezték a kapálást, és nyáron úgy ment az aratás,' rrint a karikacsapás. Ezek olyan dolgok, amelyeket minden szorgalmas gazda elvégez. így tehát nagyon természetes, hogy a tsz is elvégezte. Más azonban a heterózis kukorica. Olyan szép, hogy párját sem lelni a tiszapüspöki határban. Húsz, huszonöt mázsát ígér holdja. Ilyet viszont csak a közös gazda­ságban lehet termelni. Az Előre tsz tagjai számtalanszor bebizonyították, hogy nemcsak a csoport, hanerr az egész falu hasz­nát is nézik. Törődnek azzal, hogy az egyéni gazdáknak is legyen. — Még a tavasz végén történt, hogy egy gazdagyűlésen szóbajött az ál­lattenyésztés fejlesztése. ,.Kevés a malacszaporulat. Fel kéne frissí­teni a sertésállományt. — Indokolt volt a dolgozó parasztok kérése, csakhogy egy Cornwall apaállatot nem lehet leakasztani a szögről máról-holnapra. A termelési bizott­ság elnöke is olyan véleményen volt, hogy valamit tenni kell. A községi tanács népszerű elnöke meg másnap már intézkedett is. % Beszélt az Előre tsz vezetőségé­vel. Elmondta, hogy milyen nagy szükség lenne az állatállomány fel- frissítése érdekében egy comwall apaállat beállítására. A szövetkezet- beliekríek volt ilyen jószáguk. Nem sokat gondolkodtak, hanem a falu­siak érdekeit nézve, átadták a jó­szágot a községnek. Arra kell törekedni —mondotta Vezekényi elvtárs, — hogy lehető­leg egyforma, egészséges szemek ke­rüljenek földbe. 1 hold területre 3 millió szemet vetünk, s ebből álta­lában 2 millió növény lsz, mert az 1 millió gyengébb, fejletlen szem, ha kicsírázik is, később elpusztul. Ezért nagyon fontos, hogy a fej­letlen, szorult szemektől kitisztít­sák a vetőmagot. A vetés idejének és mélységének megállapításánál egyeztetni kell a talaj és a növény igényeit. A talaj előkészítésénél naigyon fon­tos a nedvesség megőrzése, a ta­lajélet fokozása, mert enélkül nincs termés. Az idejében végzett vetés­sel a gabonlégy és a futrinka ellen is lehet védekezni. A vita során többen kifejtették véleményüket. Lajkó László, a szolnoki járási tanács agronómusa, mint hiányosságról beszélt arról, hogy a szakemberek elméleti, szakmai tudásukat nem ültetik át a gyakorlatba. Nem kellően ma­gyarázzák meg a tsz vezetőinek, tagjainak az új módszerek alkal­mazásának fontosságát. Megemlí­tette, hogy a szolnoki járás több községében, így Besenyszögön és Szajolban gátolja a vetőmagtisztí­tást az, hogy a gépállomás nem ja­vította ki a szelektorokat. Gyulai József a jászkiséri Kos­suth tsz agronómusa elmondotta, szövetkezetükben már tavasszal gondoltak arra, hogy majd jó mag­ágyba kerüljön a vetőmag. • Négyzetesen vetett kukoricájukat keresztbe, hosszába művelték ós így elérték, hogy a talaj jó por- hanyós. A megfelelő trágyázásról sem feledkeznek meg. A tsz-ben jó a munkaszervezés és munkafe­gyelem. A vezetőség tíznapos ter­vet készít előre, s a brigád- és munkacsapatvezetők ennek alap­ján dolgoznak. A munkafegyelem ellen vétőket, ha többszöri figyel­meztetés ellenére sem javítják ki A tanács közbenjárásával tehát az egyéni gazdák egyre közelebb kerülnek a termelőszövetkezetiek­hez. Napokkal ezelőtt ismét gazda­gyűlés volt. Egy-egy ilyen gazda­gyűlés a falu életéiben jelentős ese­mény. Mindig valami fontos dolog­ról van szó. Legutóbb az őszi mun­kákra való felkészülést beszélték meg a legkiválóbb gazdák. Ezen­kívül megválasztották a mezőőrö­ket is. ff Szót kért Rabi István, egy igen szorgalmas ember, akinek a köz­ségben mindenki előirt tekintélye van. Nemrég kapta meg az elisme­rést jelző mintagazda kitüntetést is. „Nagy munka előtt állunk. A kukoricát idejében.1 gyorsan kell betakarítani. Gondoskodnunk kell a jövőévi kenyérről, ezért a vetés­sel sem szabad elmaradni. Nékem csak az a véleményem, hogy ve­gyünk példát az Előre tsz tagjai­nak szorgalmáról — mondotta a szorgalmas középparaszt. Sárgul már a tiszapüspöki határ is. A napraforgó érett, több helyen szedik a krumplit, s hamarosan mindenütt tömi kell a kukoricát. Ilyenkor egyik munka a másikat sietteti, mert a kapásnövényeket azért kell gyorsan betakarítani, hogy mielőbb földbe kerüljön a búza. A tiszapüspöki egyéni gaz­dák szorgalmas emberek. Ezért, amit Rabi István mondott a cso­portról, mindinkább arra kötelezi a tagokat, hogy helytálljanak a most soronlévő őszi mezőgazdasági munkákban is. j . — Megértés, rend és a közös vagyon ' szeretete jellemzi .őket — vélekedik róluk a községi tanács elnöke. 4 A tagok valóban idejében felké­szültek az őszi munkára. Már sze­dik a napraforgót. A szövetkezet elnöke nemrég tízhónapos iskolára ment. Benedek Béla helyettesíti. Vele beszélgettünk. Nem túlozta el a dolgokat, a színtiszta igazságot szereti, mert azt tartja: a hazug embert hamarabb utólérik, mint a sánta kutyát. Elismeri eredményei­ket, de nem becsüli le a mostani nagy munkákat sem. „Nehéz fel­adatok előtt állunk. Valamennyi tag dolgozik ugyan, de mégis ke­vesen vagyunk. Nagy szükség len­ne a családtagok segítségére'“ — mondotta többek között az elnök­hibájukat, a közgyűlés vonja fele­lősségre. Az egyéneikre felosztott területek megműveléséért a mun­kacsapatvezetők is felelősek. Burányi Ambrus, a karcagi Sza­bad Ifjúság tsz agronómusa a ve­tésforgó helyes kialakításáról be­szélt. Szövetkezetükben már ez év­ben a négyes vetésforgót alakítják ki. De tervbe van a szövetkezetnéd az ötös vetésforgó bevezetése, amely a következőképpen néz ki. Első évben zabosbükkönyt vetnek a területre. A második évben őszi búzát, a harmadik esztendőben a talaj minőségének megfelelően zab, vagy árpa kerül lóherével ebbe a területbe. Negyedik évben a lóhere megmarad magfogásra és az ötö­dik esztendőben tavaszi búza ke­rül a lóhere utáni területre. Ezzel a vetésforgóval kiküszöbölődik az ugar, s a búza jó élővetemény után kerül talajba. Bozsik Tibor a megyei gépállo­mások igazgatója arra hívta fel a szakemberek figyelmét, hogy le­gyenek őrei a gépi munka minősé­gének. Ne tűrjék meg és ne ve­gyenek át rossz munkát. Az agronómusok vegyék figyelembe a tsz tagok és dolgozóparasztok javaslatait, melyeket a terméshozam növelése érdekében tesznek. Egy percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdálkodás nem önmagáért van, hanem a tsz tagok, a nép életszín­vonalának emeléséért. Az értekezlet tapsztalatait Csótó István elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese foglalta össze. Fel­adatként határozta meg a szakem­berek előtt, hogy az új módszerek alkalmazása mellett, követeljék meg az alapvető agrotechnikát. Kí­sérletezzenek az agronómusok a bő termés elérése érdekében. A szervezettségre, a fegyelemre nagy gondot fordítsanak és minden esz­közzel segítsék a termelőszövetke­zetek megerősítését, a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését. helyettes. — Később elmondta azt is, hogy a családtagok segítsége nagyon sokat jelentett az aratás idején. Novák Istvánné és még jó- nehányan akkor részt kértek a kö­zös munkából. Szászi Józsefné fér­jével együtt volt olyan nap; hogy hét munkaegységet szerzett. Most is ezeknek a derék asszonyoknak a segítségére van szükség. Ha csak két-három napot dolgoznának, az is előbbre vinné az őszi munkála­tok sikerét. Hamarabb földbe ke­rülne a búza, s több lenne a ter­més, ff Napokkal ezelőtt Tiszapüspökin járt a tiszatenyői Lenin 1J; elnöke, Juhász Sándor elvtárs. Elmondotta a tagoknak, hogy náluk a betaka­rítást új módszer szerint végzik. Felosztják egyénenként a betaka­rításra váró területet. Minden csa­lód erejéhez mérten vállal. Magyar Gábor, Magyar László és még töb­ben, akik végighallgatták Juhász elvtársat, helyeselték ezt a mód­szert. A munka ilyenfajta meg­szervezése észszerű. Az Előre tsz tagjainak érdemes követniök a ti­szatenyői Lenin tsz példáját, s egyénekre osztani a betakarításra váró területet. így a családtagok minden bizonnyal kivennék részü­ket a közös munkából. Az Előre tsz tagjai az őszi árpa és az őszi búza nagynészét a fej­lett agrotechnikai módszerek alkal­mazásával keresztsorosan akarják vetni. Hogy ennek a munkának az elvégzésére legyen idejük; elsősor­ban a betakarítást kell gyorsan el­végezni. A törökmiklósi gépállo­mástól minden segítséget megkap­nak. Ezzel nincs Is semmi hiba. Most kizárólag a családtagokon múlik, hogy sikerül-e idejében, ko­rán földbetennl az árpa- és a búza vetőmagot. qfa Az Előre tsz tagjai nagyszerű eredményeket értek el az idén. Rabi István nem hízellkedésből, hanem meggyőződésből mondotta legutóbb a gazdagyűlésen, hogy a gazdák kövessék az Előre tsz pél­dáját. A tsz tagok és a családtagok legyenek azon, hogy az egyéni gazdák valóban az ő példájukat kövessék ezután is. A szövetkezet­belieknek van az idén legtöbb és legszebb terményük. Ha most ösz- szeszedik erejüket, akkor jövőre még több lesz és ír.ég gazdagabbak lesznek, A sertéshús és a zsír fontos nép­élelmezési cikk. Éppen azért nagy jelentősége van annak, hogy me­gyénk összes sertésállománya hóna­pok alatt elérte a 28 százalékos nö­vekedést. A kocaállomány 46 szá­zalékkal emelkedett. Különösen jó eredményeket értek el ezen a téren termelőszövetkezeteink. A sertés- tenyésztésből származó bevételek, a tavalyinak több mint tízszeresét teszik. Vannak olyan tsz-ek, ahol a tagok részére eddig kifizetett munkaegység-előleg 70—80 szá­zalékát a sertéstenyésztés adta. Érdemes tehát szóvátenni, hogyan tehetnénk még jövedelmezőbbé az állattartást, ezen belül a sertés- tenyésztést. Különösen nagy lehe­tőségek vannak a nagyüzemi gaz­daságokban. A tsz-ekben ugyanis minden lehetőség neg var. adva, hogy több sertést tartsunk az álla­tok számára megadjuk a fejlődés­hez szükséges takarmányt és gon­dozást. A tiszaigari Petőfi tsz tagjai né­hány éve még nem valami szívesen foglalkoztak az állattenyésztéssel. Tehernek érezték a sertéstartást. Mikor aztán tavaly változtattak korábbi nézetükön, zárszámadáskor meglepő eredményeket tudtak fel­mutatni. Nem kevesebb, mint 370 ezer forint jövedelemhez jutottak a sertéstenyésztés hozamaiból. Azóta aztán még nagyobb gonddal fejlesz­tik állományukat. Az idén július 1-ig a sertéstenyésztésből származó bevétel már megha­ladta a negyedmillió forintot. Az eredmények elérése jórészt a jószággondozókon múlik. A Petőfi tsz-ben Berényi Lajos érdemel kü­lönösen nagy elismerést. Az istál­lót példásan rendben tartja. Fialás előtt és utána fertőtlenít. Naponta rendszeresen elvégzi az almozást. A malacokat egyhetes koruktól kezdve kiengedi a szabadba. Szak­értelmével párosult jó munkájával elérte, hogy száz malacra eső elhul­lás ezévben mindössze másfél szá­zalék. j A Petőfi tsz-éhez hasonló kiváló eredményeket mindenütt el lehet érni, csak fegyelemre, szorgalomra van szükség. A mezőtúri Haladás tsz sertéstenyészetében is tervsze­rűen végzik a munkát. Szívet-lel- ket gyönyörködtet az egyöntetű, falkásított süldőkoca és kanfalka, valamint a jólfejlett, tisztavérű mangalica kocák csapata. Kálnai Imre; a tsz brigádveze­tője ezévben mintegy másfél­ezer malacot választott le. Munkatársaival helyesen, észsze­rűen kapcsolta egybe a nagyobb jövedelmezőséget, a tenyésztést. — Megyénkben ez a tsz elsők között van azok között, ahonnét többszáz darab tenyésztésre alkalmas kan és koca kerül más tsz-eknek. A te­nyésztésre alkalmas süldőt maga­sabb áron lehet értékesíteni, s mi­vel azok törzskönyvezve vannak, beszámítanak a sertésbeadási köte­lezettség teljesítésébe. A Haladás tsz tagjai az idén mintegy egymillió forint jöve­delemre tettek szert sertés- tenyésztésből. A kukoricabeadás csökkentése és a magas ár miatt érdemes foglal­kozni a hizlalással is. A turkevei Vörös Csillag tsz az elmúlt három év alatt 6500 darab sertést hizlalt. A tagok ezévben 2300 hízóra kötöt­tek hízlalási szerződést. Csupán eb­ből kétmillió forint bevételük lesz. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a helyes sertéstenyésztéssel növelni lehet a munkaegységek pénzérté­két. Termelőszövetkezeteink vezetői és tagjai éppen ezért saját érde­kükben térjenek át egyre jobban az észszerű és a jövedelmező állat­tartásra. Az egyénileg dolgozó parasztok sertéstenyésztési kedve ismét sokat nőtt ezévben. Jászboldogházán Nyft- ran József, Törökmiklósan Mihalik András megyeszerte ismert jószág­tartó gazdák. Sertésállományukról sokat beszélnek a környékbeliek. A kisparaszti gazdálkodásban rejlő le­hetőségeket még lehet és kell nö­velni. A minőségi sertéstenyésztés és tartás körül még sok a javítani­való. Általában kevés az egy koca után felnevelt malac. Nincs még el­terjedve eléggé az express hízlalási módszer. Holott eziránt a kereslet igen nagy. Másrészt az express módszerrel hizlalt baccnsertés előállítása az egy kocára eső jövedelmet két-há- romezer forinttal növeli. A sertéstenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése előtt a nagy­üzemi gazdálkodásban rejlő lehe­tőségeket jobban ki kell használni. A takarmány biztosításával, az egészségügyi rendszabályok betar­tásával még jövedelmezőbb lehet az állattartás. A hús- és a zsír ter­melésével pedig megyénk dolgozói hozzájárulnak ahhoz, hogy önma­guk és az ország lakosainak ellá­tása egyre inkább javuljon. Melegájsryi keretek összeállítása beton-idomokkal — Pabar Sándornak, a kétpói Szabadság tsz kertészete vezetőjének újítása — A melegágyi ablakok alatt nevelt növények elhelyezéséhez ed­dig deszkából készült melegágyi kereteket használtunk. Ehhez vas­tag deszkát kellett alkalmazni, hogy hosszanti és szélességi irány­ban a rájuk nehezedő súly alatt a keretek ne forduljanak ki. Miután ilyen deszkát csak drágán, vagy alig lehet beszerezni, évek óta ne­héz és súlyos volt a kérdés megfelelő megoldása. — Átmeneti megoldásként eddig léckeretet, cirok, vagy nád-kötegeket, esetleg tégla-falazatot használtunk. Ezek azonban a biztos támaszt és köny- nyű kezelhetőséget nem tették lehetővé. Mentámba efhtlytuH oláldeiiít ti náptU* A mellékelt rajzon bemutatott beton-idomok használatával le­hetővé válik, hogy nádból, vagy cirokszárból tetszőleges hosszúság­ban egyik oldalán záróléc alkalmazásával falakat készítsünk és eze­ket a falakat végeikkel egymáshoz illesztve, a betonidom vájatába he­lyezzük. Ezzel a szükséges távolságot és a megfelelő merevítést biz­tosítani tudjuk. Szükség esetén a betonidomok emelésével a meleg­ágyi keret emelése is lehetővé válik. Az alsó és a felső melegágy! keret távolságának betartására egyszerű gömbvasból készült pálcát használhatunk. Az újító ezév tavaszán 800 db. melegágyi ablakkeret alatt al­kalmazta már az általa bevezetett újítást és az kifogástalanul megállta a helyét. Gyakorlatilag jól bevált és minden melegágyi kertészetnek ajánlani lehet. — Részletesebb felvilágosítást Pabar Sándor, a kétpói Szabadság tsz kertészeti üzemvezetője Mezőtúron ad. Akik az újítást be akarják vezetni, forduljanak közvetlenül hozzá, j Puskás János, agronomus, Olyan szép a tiszapüspöki Előre tsz kukoricája, hogy párját sem találni

Next

/
Oldalképek
Tartalom