Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-07 / 211. szám

1954 szeptember 7. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 lavul téglagyáraink munkája Téglagyáraink [ nehezen ocsúdnak fel hosszas elmaradásuk­ból, azonban augusztus és külö­nösen a hónap utolsó űrnapjának eredményei azt mutatják, hogy javulóban van a munka. Azokon a telepeken, ahol elfogadták a bí­rálatot s a műszaki vezetők igye­keztek magukat túltenni az objek­tív akadályok feletti siránkozáson, lényegesen javult a termelékeny­ség. I A lendületes munka eredménye különösen az égetésben mutatkozik meg. A téglagyári telepek összes­ségükben 6.7 százalékkal túlszár­nyalták készárutervüket augusztus harmadik dekédjában s egész hó­napos viszonylatban nem egészen 3 százalékkal vannak már lemarad­va. Példaképül állíthatjuk itt a tiszaföldvári és karcagi üzemet, melyek több, mint 20 százalékkal több késztégíát adtak a tervezett­nél. Nem így a szolnoki és a mart­fűi üzem, melyeik elmaradtak. A martfűi gyár pl. még a felét sem égette ki annak, amit 'kellett volna. Pedig ezekben a gyárakban is megvolna a lehetőség a jó munká­ra. Bizonyítia ezt Kozma János ki­hordó is. Kozma elvtárs, a szol­noki telepen egyetlen nyolcórás m űszak alatt 22.000 darab téglát hordott ki, több, mint kétszeresét a normaszerinti mennyiségnek. Ha csak néhányan követnék példáját jelentősen megjavulna a munka ebben a gyárban., de a többi üze­mek dolgozói elé is példaképül ál­líthatjuk a nagyszerű, lelkiismere­tesen dolgozó munkást. Hasonlóan dolgozik! a mezőtúri üzemben Ja- kncs János kihordó is. aki az ..Építőanyagipar Kiváló Dolgozója“ büszke cím? tulajdonosa. A karcagi I gyárban a két tűz bevezetésével 5 százalékkal túlszár­nyalták az égetési tervet. A tisza­földvári üzem.', mely jóformán az év­eleje óta becsülettel tartja első he­lyét, jó műszaki vezetéssel,' a dol­gozók serény, szorgalmas munká­jával érte el jó eredményét. Nyersgyértásnái korántsem mu­tatkozik olyan javulás, mint az égetésben. Pedig az is fontos része a téglagyártásnak, merthiszen a nyersgyártás lemaradása bizonyos idő múlva az égetést is magával húzza, s mire az első téli napok eljönnek, munka nélkül maradnak a kemencék. Az összes üzemek lemaradása ezen a vonalon augusztusban meg­közelítőleg 22 százalék volt. Csu­pán a karcagi téglagyár 5 millió téglával adósa népgazdaságunknak. A martfűi, szolnoki üzemben sem állnak jobban. A kunmártoni és a mezőtúri üzem több mint két szá­zalékkal túlszárnyalta tervét, azon­ban még ennél is többre lettek volna képesek. Mezőtúron | például egyenet­len a munka. Vannak napok, mi­kor változatlan műszaki feltételek­kel,' ugyanavval a munkásgárdá­val nem teljesíti tervét az üzem. A következő napokon azután, mi­kor túlszárnyalja tervét, adósságba megy a terven felül végzett munka. 15 új sztahanovista is van ebben a gyárban. Köztük Iluve Ignácz, Féli János, a Hegyi behordó bri­gád tagjai, a Márton és a Horváth műszak dolgozói. Ennyi jó dolgo­zóval kétségtelenül nagyobb ered­ményt is elérhettek volna, ha a műszaki feltételek biztosítása fo­lyamatos. A munkások igyekezetét, lelkesedését bizonyítja az is, hogy 116.400 darab téglát gyártottak le az árvízkárosultak lakóházainak újjáépítésére. Szeptember | végig jóidővel biztat. Kétségtelen, hogy téglagyá­raink fel tudják majd használni munkájuk előrelendítésére a ked­vező időjárást. Ebben a hónapban meg kell tenniölk mindent építő­anyagipari munkásainaknak, mű­szaki dolgozóinknak; hogy újabb nagy lépéssel haladjanak előre ter­vük teljesítésével és pótolják a le­maradásokat. Legnagyobb téglagyárunkban, a modem felszereléssel és berende­zéssel működő karcagi üzemben befejeződött a javítás. Semmi aka­dálya sincs mostmár, hogy teljes erővel meginduljon a nyersgyár­tás s rohamléptekkel, napi terveik túlszárnyalásával törlesszék le az ötmilliódarabos adósságot. cd dúlqűzők fé ellátásáért A Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat — melyhez a szolnoki Magyar- utcai telephely is tartozik — az országos verseny első helyére került. A vállalat szolnoki telepe a diákétkeztető vállalatok versenyében a harmadik helyen végzett. A jó munka jutalmául Bácsik József konyhafőnők elnyerte a „Belkereskedelem Ki­váló Dolgozója’’ címet. Képünk Komlósl Lajos telepvezetőt, Lengyel Istvánné „kézilányt” és Bácsik Jó­zsef konyhafőnököt ábrázolja munkakőzben. Megjutalmazzák az őszi munkában kiváló termelőszövetkezeteket — Alkotmányunk évfordulójá­nak tiszteletére termelőszövetkeze­teinkben is nagyarányú munka­verseny bontakozott ki. A verseny­ben több mint ezer termelőszövet­kezet tagsága vett részt, s a ta­vaszi és nyári munkák során lelke­sen teljesítették, számos esetben túl is teljesítették felajánlásaikat. A fölművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács az őszi munkákban legjobb teljesít­ményt nyújtó termelőszövetkezete­ket megjutalmazza és díszoklevél­lel tünteti ki. Az ország leg jobban dolgozó termelőszövetkezete 20.000, a második 15.000, a harmadik 10.000 Ft pénzjutalomban ré­szesül és díszoklevelet kap. Ezenkívül a földművelésügyi mi­nisztérium és a Termelőszövetke­zeti Tanács lehetővé teszi, hogy a megyei mezőgazdasági igazgatósá­gok vezetői a megye három leg­jobb termelőszövetkezetét értékes tárgyakkal — rádióval, kultúrott­hon- és naipköziotthoin-berendezés- sel, mezőgazdasági kisgépekkel — jutalmazzák. Megyénként az első helyezett termelőszövetkezet 4000, a második helyezett 3000, a harma­dik 2000 forint értékű jutalomtár- "yat kap. A földművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács a termelőszövetkezetek őszi munka­versenyét november 7 alkalmából értékeli majd, az alábbiakat véve figyelembe: 1. A talaj táperejének növelése érdekében végzett munka (trágyá- zás stb.), a szántás-vetés leggyor­sabb elvégzése a minisztertanács által megszabott határidőn belül, a helyi adottságok (talaj, domborzat ás éghajlati viszonyok) figyelembe­vételével. 2. Az állam iránti kötelezettsé­gek példás teljesítése, a kapásnö­vények (kukorica, napraforgó, cu­korrépa, burgonya stb.) termésho­zamának veszteségmentes betaka­rítása. a kukorica- és napraforgó- szár hiánytalan betakarítása. 3. Szálastakarmányok, silónövé­nyek betakarítása és tartósítása, elegendő szálas- és silótakarmány biztosítása a közös állatállomány számára, az állati termékhozamok további növelése. A földművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács felhívja a termelőszövetkezetek tagságát, lépjenek párosversenyre az őszi mezőgazdasági munkák si­keres és gyors elvégzése érdekében — a feladatok határidőre történő végrehajtására, gazdaságuk és jöve­delmük gyarpítására. A TmlősziMezeii Jogvédő Iroda működéséről a Termelőszövetkezeti Jogvédő Iroda alig egy hónapos műkö­dése alatt jelentős eredményeket ért el. Az igazságügyi ható­ságok segítségével a megye területén lévő termelőszövetkezetek perei­ről kellő időben értesül és így módjában áll a perekbe való beavat­kozásra. Különösen a rizstermeléssel foglalkozó közös gazdaságok látták eddiig nagy hasznát a Jogvédő Iroda működésének. Közel száz­ezer forintra tehető ugyanis az a/, összeg, melyet segítségével a ter­melőszövetkezetek megtakarítottak. A karcagi Úttörő, a csataszögi Szebb Élet, a kétpói Szabadság, a kisújszállási Petőfi, Dózsa, Szabadság, Ady, a besenyszögi Béke, és több más tsz peres ügyeibe való eredményes beavatkozás mutatja leg­jobban a Jogvédő Iroda működésének jelentőségét. Az Iroda nemcsak a peres ügyeik vitelével nyújt segítséget. A csütörtöki és szombati fogadónapokon a tsz-ek vezetőit és tagjait ta­nácsaival, jogi véleményeivel és útbaigazításaival támogatja. Szoros kapcsolatot tart a Megyei Tanács Földbirtokrendezési Csoportjával és Panaszirodájával. Ezen a téren is gondoskodik arról, hogy a terme­lőszövetkezetek érdekei megfelelő védelemben részesüljenek A Jogvédő Iroda vezetője havonta jogszabálymutatót szerkeszt á megjelent fontosabb jogszabályokról. Ezt minden termelőszövetke­zetnek megküldi, így a vezetőség kellő időben és megfelelően tájéko­zódik az őket érintő jogszabályokról. A kisújszállási tanács mezőgazdasági osztálya felkészült az őszi munkákra A szolnoki ügyvédi munkaközösség tagjai egy hónap alatt 76 esetben adták jogi tanácsot és 48 tárgyaláson védték a termelőszö­vetkezetek érdekeit. Beszédes számok ezek, mutatják, hogy a peres ügyek vonalán, is sikerült a termelőszövetkezetek érdekeinek védelmét biztosítani. Ter­mészetesen még sok a tennivaló. Maguk a tsz-vezetők sem értették meg mindenütt a jogvédelem jelentőségét. A helyi tanácsok sem ad­tak eddig megfelelő segítséget a Jogvédő Irodának ahhoz, hogy min­den termelőszövetkezet jogi képviselete biztosítva legyen. Ebben a te­kintetben a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának kell az eddi­ginél sokkal nagyobb támogatást adnia. Megkezdődött a tanév a Közlekedési Műszaki Egyetemen „Egész dolgozó népűnk örömmel fo­gadta a Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács decemberi határozatát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, megértette, hogy Igazi nemzeti ügyről van szó, olyan célokról, amelyek eléré­sére össze kell fognia a munkásság­nak, a dolgozó parasztságnak és a néphez hü értelmiségnek.*’ (Részlet Hegedűs András elvtárs cikkéből.) Kisújszálláson a decemberi ha­tározat végrehajtásában már eddig is komoly eredményeket értünk el. A most következő feladatok — az őszi betakarítás, szántás, vetés — sikeres magvalósításához nagy se­gítséget ad Hegedűs elvtárs augusz­tus 29-én megjelent cikke, amelyet minden vezetőnek tanulmányoznia kell. Mi az aratás és oséplés idején elkövetett hibákból levontuk a ta­nulságokat. Gondosan felkészül­tünk az őszi munkák végzésére. Hegedűs elvtárs cikkét tanulmá­nyozva, a párt és tanács végre­hajtóbizottságával a gépállomástól kihelyezett agronómusokkal és a termelőszövetkezetek vezetőivel kö­zösen tárgyaltuk meg a tennivaló­kat. A termelési bizottság és a fanács állandó bizottságai­nak segítségét is igénybe vettük, bogy jó minőségben és idejében végezzük el az őszi munkát. Városunk területén 1910 hold rizst, 3918 hold kukoricát, 537 hold napraforgót, 676 hold cukor- és ta­karmányrépát kell betakarítani. A rizs aratásánál alkalmazzuk a gép­állomás által kijavított aratógépe­ket és kombájnokat, valamint a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő aratógépeket is. Azokon a he­lyeken, ahol a bruzóne nagyobb károkat tett, vagy sok muhar van a rizs között, a bevont kaszával történő aratás nem ckoz nagyobb szemveszteséget. Fokozott ellenőr­zés mellett tehát rendszeresítjük a bevont kézikaszával történő ara­tást Is. A rizs eséplésénél azokat az álló gépeket vesszük igénybe, amelyek a tsz-eknél, vagy vállalatoknál ta­lálhatók. így a gépállomási erő­gépeket a talajmunkára tudjuk át­csoportosítani. A kapások termésének betakarí­tásával egyidőben hozzáfogtunk a magágy elkészítéséhez. Erőgépeink teljes egészében a vetőszántást vég­zik, Nagy gondot fordítunk a minőségi munkára, hogy jó talajba kerüljön a vető­mag. A mezőgazdasági osztály dol­gozói és a termelőszövetkezetek ve­zetői is megszívlelték Hegedűs elv­társ javaslatát, amely szerint azo­kat a területeket, amelyekbe búza után ezévben Is búza kerül, vetés előtt érett istóllotrágyával szórjuk meg. . 1 A szántási és a vetési munkák gyors elvégzését, jó szervező mun­kával segítjük. Megtanultuk az el­múlt év hibáiból, hogy a késést na­gyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet behozni. Nem szabad tehát tétlenkednünk egy percig sem, hisz 8900 holdon kell végezni vetőszán­tást. 7100 hold búzát, 1000 hold őszi árpát és 800 hold őiszi takarmány- keveréket kell október 20-ig el­vetni. Az őiszi vetés sikeres elvégzése nagy feladat elé állítja a mezőgaz­dasági osztály dolgozóit. A végre­hajtóbizottság és a tanács segítsé­gével, a munka helyes megszerve­zésével és ellenőrzésével mégis meg tudjuk oldani feladatainkat. A tanácstagok közül Sándor János az Ady és Szöllösi Lukács a Petőfi tsz tagjai már eddig is sok segítséget adtak a mezőgazdasági osztálynak. Tőlük és a többi kiváló tsz-tagtól kérünk ezután is javaslatokat, se­gítsége;. A tanács mezőgazdasági osztályá­nak agronómusai és dolgozói na­ponta felkeresik a termelőszövetke­zeteket, segítik a munka megszer­vezését, ellenőrzik a minőséget és a kihelyezett agronómusokkal együtt felvilágosító munkát végeznek. Ismertetik az agrotechnikai mód­szerek gazdasági előnyeit. A szán­tás mélységét mindenütt a talaj kö­töttségének, víz- és lógjárhatóságá- nak megfelelően a helyszínen álla­pítjuk meg. A vetőágy készítő munkaeszközöket is ehhez megfe­lelően állíttatjuk be. Az őszi ke-1 nyer- és takarmánygabona vetéste­rületének egyrászén műtrágyázási kíséletet alkalmazunk. A tél folya­mán legalább négy tsz-ben beve­zetjük az istállótrágya szakaszos kezelését. A jövőévi bő termés elérése érde­kében a városban lévő szelekto­rokat mind üzembe helyeztettük. Ellenőrizzük, hogy tisztátalan ga­bona földbe ne kerüljön. Ugyan­ilyen követelményt állítunk a vető- magcsávázás és csirázási próba el­végzésébe is. BEBÖK ISTVÁN Kisújszállás, Városi Tanács a Mezőigazd. Oszt. vezetője KÖNIG ISTVÁN, a Mezőgazdasági Osztály főagranómusa Szombaton délután ünnepélyes keretek között nyitották meg a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem új tanévét. Turányi Ist­ván elvtárs, az egyetem dékánjá­nak meleg üdvözlőszavai először az elsőéves hallgatókhoz szóltak. Majd megdicsérte a másodéves fiatalo­kat, akik a nyári kiképzés alkal­mával becsülettel helytálltak. Ünnepi beszédet Csanády György elvtárs, a MÁV vezérigazgatója mondott. Többek közöt hangsú­lyozta, hogy a közlekedés a terme­lés folytatása, ahol az áru eljut ren­deltetési helyére. E nélkül nem tud­juk megoldani népünk szükségle­teinek kielégítését. A jó közlekedés Városunk felszabadulásának 10. évfordulójával kapcsolatos szépiro­dalmi művek megírására. 1954 nov. 4-én ünnepeljük váro­sunk felszabadulásának 10 éves év­fordulóját. E kiemelkedő jelentő­ségű évforduló méltó megünneplése céljából Szolnok város tanácsa el­határozta, hogy e napot szépiro­dalmi művek létrehozásával is em­lékezetessé teszi. Ezért pályázatot hirdet az alábbi feltételekkel: A pályaművek tükrözzék váro­sunk felszabadult életét, az új éle­tet építő munkások, parasztok vagy értelmiségiek hősies munkáját, an­nak eredményeit. Pályázni lehet a következő mű­fajokkal: 1. Elbeszélés: I. díj 1500 Ft, II. díj 1000 Ft, III. díj 800 Ft. 2. Vers: I. díj 1200 Ft, II. díj 800 Ft, III. díj 500 Ft. Egy író több művel is pályázhat. A pályázat jeligés. A bírálóbizott- sá" csak géppel és ritkított sorok­a város és a falu kapcsolatának erősítését is jelenti, ami pedig nap­jainkban egyik fő feladat, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja III. kon- gresszusa tűzött elénk. — A kongresszus határozatait úgy valósíthatjuk meg — mondotta Csanády György —, ha magasképp zettsógű dolgozók látják el a közle­kedési munkákat. Legyen hát a szolnoki egyetem a szorgalmas, jó szakemberek nevelésének otthona Ezután az elsőéves hallgatók le-i tették az esküt. Az iskola DISZ- szervezetének nevében Szűcs László negyedéves hallgató segítséget ígért a fiatalok további munkájához, a most következő nagy, szép felada­tok megoldásához. kai írt pályaműveket fogad el. A pályaművek Szolnok Városi Tanács VB Népművelési Osztálya címére küldendők. A pályaművek benyújtásának ha­tárideje: 1954 október 15. A bírálóbizottság fenntartja m^- gának — a pályaművek értéke sze­rint — a pályadíjak növelésének, il­letőleg csökkentésének és esetleges megosztásának jogát. A nem díja­zott, de egyébként értékes pálya­munkák szorgalomdíjban részesül­nek. A pályadíjat nyert művek ki­adási joga a Városi Tanácsra száll át és azokat a Népművelési Osztály adja ki. A pályázat kihirdetése 1954 no­vember 1. Keljenek nemes versenyre íróink, hogy a szépirodalom terén is kiváló alkotásokkal gazdagítsák népünk eddigi építő munkájának nagy eredményeit. Szolnok Város Tanácsának Végrehajtóbizottsága üELLERFl JULIANNA a kisújszállási gépállomás traktoristája a Dózsa tsz-ben vetőszántást végez. Pályázati felhívás * 4-

Next

/
Oldalképek
Tartalom