Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-01 / 206. szám
1954? szeptember 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A Szlahanov-mozgalom helyzete megyénk üzemeiben A kormányprogramra és a pártkongresszus határozatainak megvalósítását jelentősen elősegíti az új alapokon kibontakozó sztaha- nov mozgalom és az új, eddigieknél szélesebb mederben folyó szocialista munkaverseny. Az élüzem cím elnyerése feltételeinek módosítása s ezzel kapcsolatban a sztahanovista mozgalom egyszerűsített — de lényegesen színvonalasabb — formája jó eszköz az új szakasz politikai célkitűzéseinek megvalósításához. Természetesen, csrak azokban az üzemekben várhatunk sikert a módosított versenyfeltételektől, ahol a minisztertanács és a SzOT határozatainak megfelelően — helyi viszonyokra alkalmazva — kidolgozták a verseny új módszerét, megállapították a sztahanovista színt elnyerésének feltételeit s íregis- mertették ezeket a dolgozókkal. A Tisza Cipőgyárban például az élüzem-színt követelményeiből indultak ki a munkaverseny megszervezése során. A tervosztály részletesen kidolgozta, melyik dolgozónak mit kell tennie azért, hogy a gyár elérje az élüzem szintet. — Ugyancsak erre építve állapították meg azt is, az illetékes művezetővel egyetér- tésbeq, hogy műhelyenként mik a sztahanovista cím elnyerésének feltételei. A termeléknységen kívül fontos feladatul állították a dolgozók elé a takarékosságot, a munka minőségének megjavítását. Sajnos, nem minden üzemünkben végezték el elég gondosan ezt a munkát s éppen azokon a helyeken nem, ahol pedig a legnagyobb szükség lett volna a verseny lendítő erejére. A Maiorr. ipari Egyesülés például három csoportra: nagy-, közép- és kisüzemekre osztotta fel telepeit, a sztahanovista színt feltételeit viszont egységesen határozta meg. — így vannak olyan telepek, ahol a feltételek igen kedvezőek és egyes részmunkáknál minden dolgozó el tudja érni a sztahanovista címet. Ugyanakkor más részmunkáknál a sztahanovista szintet« még csak meg sem közelíthetik. A legtöbb üzemünkben hiba az, hogy a munkásokénál lényegesen lazábbak a műszakiakra kiszabott feltételek. így nincs elég ösztönző erő ahhoz, hogy támogassák, segítsék a munkások kezdeményezéseit. A* újrendszerfi verseny- rr.ozgalomnál fel kell figyelnünk egy káros megnyilvánulásra. Előfordul ugyanis az, hogy a sztahanov mozgalmat a munkaversenytő! különálló dolognak tekintik. Csak egy példa erre: a Törökmiklósi Gépgyár egyik művezetője, amikor a versenyről érdeklődtek nála, így vélekedett: „A mi műhelyünkben jól megy a szbahanovmozgalorrs csak a munkaverseny lanyhult el.“ Megmutatkozik a káros különválasztás abban is itt, hogy a szta- hanov feltételeket kidolgozták ugyan, ettől azonban teljesen függetlenül szervezik az egyéni vállalásokat a műhelyben. A helyes irányelv az, hogy a sztahanov mozgalom a munkaverseny továbbfejlesztésének eszköze s a kettő egymástól semmiféleképpen nem választható el anélkül, hogy a termelékenységen ne éreztetné hatását. Igen fontos feladat az — ha már a feltételekét kidolgozták —, hogy rendszeresen értékeljék is a sztahanovisták eredményeit, ismertessék ez üzem, vagy a műhely kollektívája előtt, kinek jogos a sztahanovista cím, vagy oklevél. A termelési értekezleten a dolgozók döntenek arról, hogy a feltételeket teljesítők közül kik kapják meg a kitüntetést. Ez, mint az eddigi tapasztalatok mutatják, jó ellenőrzési módszer, rendkívül alkalmas arra, hogy megbecsülést, tekintélyt szerezzen a sztahanovistáknak. A Tisza Cipőgyárban például a termelési értekezleten a műhely dolgozói egységesen visszavonták egyik munkatársuktól a sztahanovista oklevelet. Ez a dolgozó három hónapon keresztül teljesítette a sztahanovista cím elnyerésének feltételeit, az utolsó hónapban azonban el-elkésett. A Törökmiklósi Gépgyárban, vagy a 62/2. Építőip. Vállalatnál, ezzel szemben a sztahanovisták névsorát csupán „tudomásulvétel végett“ olvassák fel a dolgozók előtt. Itt a munkaügyi osztály, az üzemi bizottság, a művezető dönt s a dolgozókat „befejezett tények“ elé állítják. A munkások itt abban a hiszemben vannak, hogy az elbíráláshoz nekik semmi joguk és nem is szólnak hozzá ehhez a kérdéshez a termelési értekezleteken. Az új alapbkon szépen bontogatja szárnyait a verseny s jó eredmények mutatkoznak a szta- hanov-mozgalomiban. Jórészt sikerült kiküszöbölni azt, hogy a sztahanovista munka csak szalmaláng legygn, ne a folyamatosan és jól végzett munka fokmérője. Hét hónap alatt a Járműjavítóban például 1100 dolgozó kapta meg a sztahanovista címet s 226 dolgozó a harmadik hónap végén az oklevelet is megszerezte, ötvenketten hathónapi kitartó munka után elnyerték az üzem legjobb dolgozója címet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sztahanovista szintet havonként sokan teljesítik. — Kevés olyan dolgozó van azonban, aki három hónapig, vagy ennél is hosszabb ideig meg is tartja. — A Törökmiklósi Mezőgépgyárban 369 dolgozó közül három hónapon át csak 44 dolgozó teljesítette a feltételeket. A Karcagi Építőipari Vállalatnál 251-ből csak 48. E hibák kijavításához nagyobb segítséget kell adni a műszaki vezetőknek. Szervezett munkával biztosítsák a jó eredmények elérését. Nagyobb teret kell adni a munkamódszerátadási, az anyagbakarékos- sági és más irányú mozgalmaknak, melyek rendkívül alkalmasak arra, hogy előrevigyék a verseny ügyét, a harmadik negyedévi terv teljesítését. afz új tanéi) kezdetén Ma újra megnyílnak Iskoláink kapui, jókedvű, egészséges gyereksereg foglalja el a tantermeket, tanulószobákat, hogy erejét megfeszítve ismét tanuljon, készüljön a nagy hivatásra, a a szocialista építés munkájára. Az új tanév kezdetén köszöntjük derék nevelőinket, akik az elmúlt évek során bebizonyították, hogy szívük minden melegével szeretik ifjúságunkat, élethivatásnak tekintik, hogy honszerető, bátor, testben és lélekben erős munkabíró honpolgárokat neveljenek. • Köszöntjük az iskolai pártszervezetek vezetőit, — az iskolai DISZ szervezeteket, az úttörő csapatokat. Az elmúlt években mindenkor biztos segítői, támogatói voltak az iskolai nevelésnek. Köszöntjük a szülőket, a szülői munkaközösséget nehéz, de sikeres munkájukért, amellyel iskoláinkat, a nevelő testületeket mindenkor támogatták. Köszöntjük derék ifjúságunkat, általános- és középiskolai, egyetemi hallgatóinkat, akii a múlt évben szorgalmukkal,_ fegyelmezettségükkel rászolgáltak pártunk, népünk megtisztelő bizalmára. Köszöntjük elsőosztályosainkat, akik a játék, a gondtalan élet örömeinek egyrészét most komoly munkával, a tanulással cserélték fel, beálltak a sorba, hogy ők is küzdők legyenek a tudás megszerzéséért folyó harcban. Pártunk és kormányunk szerető gondoskodással készítette elő ezt az új tanévet. Soha Ilyen szépek iskoláink még nem voltak, mint most. Soha ilyen jól felszerelt tantermek, szertárak nem várták tanuló ifjúságunkat, mint az idén. Nevelőink ügybuzgalma, lelkesedése, felelősségérzete ma nagyobb, mint bármikor. Minden feltétel megvan arra, hogy az új tanév a múlt évinél is nagyobb sikert hozzon. Használjuk ki a lehetőségeket. A helyi pártszervezetek, a tanács, az üzemek ebben az évben is minden támogatást megadnak iskoláinknak. Jó egészséget és sok sikert kívánunk a tanulás, a tanítás és a nevelés nehéz munkájához. MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SZOLNOK VÁROSI VEGREHAJTOB1ZOTTSAGA. Törzshanyvestcssíinh minden jó, magastermésíí anyaállatot Pártunk és kormányunk december 19-i határozata a szarvasmarhatenyésztés elmaradottságának felszámolására egyik fő eszközül a törzskönyvezést jelölte meg, mikor kimondja, hogy 1958. év végéig legalább 100.000 tehenet kell törzskönyvi ellenőrzés alá venni. Ennek alapján köthetők a tenyésztési szerződések bikaüsző nevelésre és tejbeadásra is. November 1-vel az Állami Állat-i tenyésztő Állomások a megye te-< rülefén megkezdik a legjobb ter- melésű, törzskömyvelésre alkalmas tehenek törzskönyvi ellenőrzését. A jó vetőáoy a nagy gabonatermés egyik legfontosabb alapfeltétele Á hordás-cséplés befejeztével a mezőgazdasági dolgozók soronkö- vetkező legfontosabb feladata az őszi vetések talajának előkészítése. Újult erővel fogjunk hozzá jövőévi kenyerünk alapjának lerakásához, « kedvező magágy határidőre való elkészítéséhez. A tarlóhántást megyénkben még most sem fejeztük be és továbbra ts igen vontatottan folyik. Az eddig elvégzett tarlóhántás sok helyen nem felel meg a minőségi követelményeknek. A tarlóhántást igen sok esetben ma is ekével 15—20 cm mélyen végzik el. A már teljesen kiszáradt talajon a szántás hantosrögös és sem fogassal, sem gyűrűshengerrel nem aprózzák el. Az Ilyen művelés után a talaj nemcsak a meglévő nedvességkészletét feszti el, hanem mükroszervezetei s beszüntetik élettevékenységüket. A rögös szántásról az esővíz lepereg, a hantok nem tudnak átázni, a kelés pedig rendkívül egyenetlen iesz. A rosszul munkált szántásban a gyommagvak sem kelhetnek ki, elfekszenek és tavasszal elgyomo- sítják a vetést, amint azt ezévben is tapasztaltuk. Ilyen művelés esetében a talaj beéréséről, jó vetőágyról szó sem lehet. Nem vitatható, hogy a valóban eredményes mezőgazdasági termelést több tényező szabja meg. A jó termés biztosításának alapvető és leglényegesebb feltétele: a jóminőségű szervesanyagtartalom, az okszerű műtrágya alkalmazása és a művelés révén kialakuló talaj-termőképesség. A rossz műveléssel végeredményben a talaj szerves- anyagtartalmának kizsarolását, illetőleg a talaj termőképességének csökkenését érjük el. Gépállomásaink, termelőink, jelenlegi legfontosabb feladata, hogy az őszi gabonák talajelőkészítéséhez azonnal fogjanak hozzá és igyekezzenek jó magágyat készíteni. A búza alá á már megszántott és el- munikálatlanul hagyott talajt azonnal fogasoljuk el, utána pedig hen- fferezzük le, hogy a vetés időpontjáig beérhessen. Azokat a tarlókat. amelyeket még nem hántottunk meg és búzát akarunk bele vetni, csak se- kélven szántsuk meg, hogy a tala’ telülete ne legyen rögös. Utána azonnal fogasoljuk el és hengerezzük meg. Ilyen művelés után a talaj beérik, s közvetlenül vetés előtt tárcsával is jó vetőágyat lehet készíteni. A búza előveteményének lehetőleg a legjobb növényeket válasszuk (borsó, Jen, takarmánykeverék). E növények után, a vetőágyat tárcsa, fogas, henger segítségével jól elő lehet készíteni, anélkül, hogy a talajt megszántanánk. Ilymódon gyorsabb és jobb munkát tudunk végezni. Ugyanakkor a talaj szerkezetét is javítjuk, mert az egynyári növények gyckérmaradványai az alsó-rétegek összetömődött talajában oxigén nélkül bomlanak el. Szovjet és hazai tapasztalatok szerint a talaj állandó felforgatása nagymérvű szerkezetrombolást is eredményezhet, ha azt utána nem megfelelően munkáljuk el. A későn lekerülő kukorica és répa elővetemény után, ha a talaj nem gyomos, tárcsa, fogas, henger alkalmazásával is jó magágyat tudunk előállítani. Azokon a szikes talajokon, ahol a tárcsával nem tudunk elég mély magágyat biztosítani, ott sekély szántással végezzük a vetőágy előkészítését. Az elmúlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kukorica után végzett mélyszántást nem tudjuk kellően elaprózni és tömöríteni. Ennek következtében a kelések egyenetlenek lesznek. A hantok között, a barázda fenekéig lehullott mag nem tudott kikelni, mert a csapadék hatására a rögök megduzzadnak, a talaj felülete eliszapolódik és a csírázásnak induló magvak megfulladnak. Minden tapasztalt gazda tudja, hogv az őszi kalászosok sikeres termelésének egyik legfontosabb előfeltétele az ülecedett, jól beérett gazmentes vetőágy A termés kialakulását az okszerű talajművelésen kívül rendkívül befolyásolja a talaj tápanyag- készlete. Talajaink az állandó egyoldalú növénytermelés és a szervesanyag pótlásának hiánya követkéz tében szerkezetileg és tápanyag tartalomban leromlottak, elszegényedtek. Termőerejüket csakis megfelelő szervesanyagutánpótlás. sal lehet fokozni. Azokat a talajokat, melyek már több éve istálló- trágyázást nem kaptak, vagy a termésük állandó csökkenést mutat, igen célszerű kát. holdanként kb 100 mázsa istállótrágyával megszórni és azt a vetőszántással a talajba beledolgozni. Amennyiben istállótrágyával nem rendelkezünk, vagy annak kiszállítása nem valósítható meg, kh.-ként 200 kg szuperfoszfátot és 50—60 kg pétjsót vigyünk a talajba. A műtrágyaadagolással ugyanis elősegítjük a tarlómaradványok bomlását és megfelelő levegőtlen körülmények mellett jóminőségű humuszt tudunk előállítani. Minél nagyobb- tömegű tarlámaradvámyt szántunk le. annál több pétisó kiszórása szükséges. Ha a tarlómaradványok elbomlását, szervesanyaggá való átalakulásukat műtrágya adagolásával nem segítjük elő, akkor a talaj nitrogéntartalma használódik fel. Emiatt vetésünk nem tud kellően fejlődni. A következmény természetesen a terméseredményben fog jelentkezni. A trágyázás termésfokozó hatását igen élénken bebizonyította az őszi kalászosok ezévi korai fejtrágyázó- sán-aik eredménye. Azoknak a tsz- eknek, vagy egyéni gazdáknak, akik a tavasz folyamán a fej trágyázást időben és megfelelően végezték el, búzatermésük megkétszereződött, s az elmúlt év rendkívül szélsőséges időjárása ellenére is terméshozamuk holdanként 8—12 mázsa volt. Ahol ezt a lehetőséget nem használták ki, igen alacsony lett a termés. Ezévben a búzatermés átlagának növelése érdekében minden termésfokozó eljárást alkalmazni kell. Az elmondottakból következik, hogy a jobb termés elérése érdekében először is a soronlévő okszerű ta-1 ajelőkészítési munkákra kell törekedni. Az alkalmazandó talaimű velősre nem lehet szabályt felállítani. A munkát minden esetben a talaj állapota, az időjárási viszonyok szabják meg. A gazdának, vagy az irányító szakembernek esetenként kell meghatároznia a lesmegfelelőbb művelési elvárást. Ha a jövőévi terméseredmények érdé kében az ismertetett módon dol- eozunk, illetve a növények legmes. telelőbb életfeltételeit biztosítjuk lövőre bő és gazdag aratásra számíthatunk. MIHÄLYFALVY ISTVÁN tud. kutató Miért szükséges a törzskönyvi ellenőrzés ? tsz-ek részére biztosított kedvezményt igénybevenni. A felszabadulás előtt ők voltak leginkább, akik ezt igénybevették az ő állataik keltek el legértékesebb tenyészáron, ők nyerték a díjakat és vitték ki az állataikat jő áron kül- földre is. Törzskönyvi ellenőrzés nélkül az állatok tenyészértékét, jó tulajdonságait nem lehet megállapítani. A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tenyészállatokat, azok növendékeit enyészfelárral vásárolják fel. Ha i termelők tenyésztési szerződést kötnek tenyészüsző, vagy bika nevelésre, alapáron felül tenyésztési felárat kapnak az állat minősége és az anya, illetve a szülök ellenőrzött termelése alapján. így kaphat a tenyésztő egy tenyészüszőért 5—6 ezer forintot, 17—18 hónapos tenyészbikáért 7—12 ezer forintot is. Ezentelül az így eladott tenyészállat teljes súlyában a beadásba is beszámít. A tejbeadási kedvezményen felül 600 kg abrakot, a bika neveléséhez 600 Ft előleget kapnak. Ugyanilyen kedvezmény van egyéb tenyészállat nevelésre, illetve szerződésekre is. Ha a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehén tejtermelésének 60 százalékára tejbeadási szerződést köt a termelő, kedvezményes áru kor- pa.iuttatá-sban részesül. Érdemes törzskönyveztetni azért is, mert maga a tenyésztő Is így tudja saját jövedelmét fokozni, akár tsz-tagról, vagy egyénileg dolgozó parasztról legyen szó. Az elmúlt évben igen helytelenül nagyon sok értékes állat kimaradt a törzskönyvi ellenőrzésből. Ennek oka az állomások gyenge munkája. Ugyanakkor dolgozó parasztságunk sok helyen hitelt adott a kulákok ellenséges híresztelésének, hogy a törzskönyvezett teheneket majd megadóztatják, összeszedik. Ez persze nem igaz. Ugyanakkor ezek a kulákok Igyekeztek volna a dolgozó parasztság és Természetes, hogy ebben az ő mun4 kájuk nem volt benne. Különösen érdemes törzsfcöny-í veztetni termelőszövetkezeteinknek! Ha a jászberényi Kossuth, vagy a jászjákóhalmi Béke tsz mind az ötven tehenét törzskönyvi ellenőrzés alatt tartja és évente legalább 15—20 db tenyészbikát felnevel, akkor csak ezért 150—200 ezer forint jövedelmet érhet el. Nem beszélve az évi 13.200 liter tejbeadás elengedéséről és ezenfelül legkisebb 7000 kg húsbeadás beszámításától és a 120 q abraktakarmányról. Ezt az eredményt egy lelkiismere* tes gondozó, jó munkájával, jó tan karmányozással elérheti. A jászboldogházi ki stenyészt ók: országosan híresek a bikanevelés-» ben. Nem egy dolgozó paraszt van a községben, aki ezt főfoglalkozásnak tekinti és évente 2—3 bikát felnevel. Konkoly Béla, Szőrös Vendel évente legkevesebb 20—30 ezer forint jövedelmet ér el. Mi kell mindezekhez? Jó tehén, amely legalább napi 10—12 liter tejet ad. Fontos a jó elhelyezés, — jó gon-i dozás — jó takarmányozás. Nyilvánvaló, hogy ilyen jövedel- met, ilyen munka mellett, ennyi befektetéssel, sem tsz, sem a dolgon zó paraszt a növénytermelés és egyéb területen nem tud biztosi-« tani. Muhari Sándor. Mezőgazdasági kiállításra készül megyénk Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra megyénk termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai is lelkesen készülnek. A kiállításon részt- vesz 14 termelőszövetkezet, sok egyénileg dolgozó paraszt valamint több állami gazdaság és kísérleti gazdaság. A kiállításon a többi között ott lesz a karcagi Szabad Ifjúság termelőszövetkezet. Ez a tsz. bemutatja azt a helyes gazdálkodási módot, ahogyan a kötött talajon dolgozni kell. Rajzokkal és grafikonokkal bi. zonyítja a helyes agrótechnikai módszerekkel elért eredményeket. A túr. kévéi Vörös Csillag termelőszövetkezet. valamint a mezőtúri Törő Pál termelőszövetkezet talajjavítást mutat be a kiállításon. A nagyrévi Haladás termelőszövetkezet pavilonjában látható lesz a melegvíz hasznosítása a kertészet terén Ugyanezzel készül a kiállításra a cibakházi Vörös Csillag termelő- szövetkezet is. Gépesítési vonalon a turkevei gépállomásról Vad Imre és Monoki Sándor eredményeit mutatják be. Állattett)yéslztés terén a karcagi Április 4. tsz. bemutatja a Miska nevű bikát, két Cornwall kocát, valamint a Linda és a Piszra nevű kancáját, Az egyénileg dolgozó parasztok közül résztvesz a kiállításon Csik József jászboldogházi 14 holdas dolgozó paraszt. Csik József már több éve foglalkozik apaállat neveléssel, Ebben az évben már eladott két bikát melyért 16.600 forintot kapott, Jelenleg három bikát nevel, eziek közül most a kiállításra a Bunkó nevű 17 hónapos bikát viszi. Fogatos bemutatóra készül a nagykunsági állami gazdaság, a bánhalmi állami gazdaság, a tiszazugi magántenyésztők és még más állami gazdaságok. A kiállítás szeptember U.én kezdődik. Megyénkből is, mint az ország többi részéről útnak indulnak a kiállításra készülő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg dolgozó parasztok. Elindulnak, hogy bemutassák megyénk mezőa gazdasági eredményeit.
