Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-05 / 210. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 szeptember 5. Saját töi'vényét formálja népünk Szolnok legtörzsökösebb mun­kásnegyede a „Csiszlikó”. Meleg­szívű, harcos lakói a vén Tisza hajlatában építették meg apró há­zacskáikat, az udvarokon tenyérnyi virágos-zöldséges kertekkel. Közel a város legnagyobb üzemeihez. Készen arra az időre, amikor tu­lajdonukba vehették a gyárakat. Mióta ez megtörtént, valósággal kivirult a „Csiszlikó1’. Egészséges emberek, pirosarcú gyermekek, jó­kedvű asszonyok élnek a barátsá­gos házakban, ahol a felszabadulás előtt a tüdőbaj írta szomorú sta­tisztikáját a falakra. Hogy megvál­toztak az emberek, — hogy meg­változtatták a városnak ezt a pere­mét?! A negyed ölében emelkedő Papírgyár környékére alig ismer rá. aki egy évvel ezelőtt látta. Ro­busztus, masszív, új épülettümb létesült a régi gyár mellett, Közép- Európa egyik legmodernebb ilyen üzeme, a Szalrr acellulózegyár. — Európában rizsszalmából itt gyár­tanak elsőikben értékes papírnyers­anyagot. Gazdagabb, szebb lett a környék. És hogy rendbehozták a Vörös Hadsereg-útját, hogy orvosi ren­delő, gyermekjátszó-park, gyer­mekotthon, üzletek készültek, — ugyancsak az itt lakó munkások, a hatalomra került dolgozók érdeme. Még közelebbről: az állam hatalmát megtestesítő tanácsba ők is elküld­ték képviselőiket, akik előtárták a családapák, családanyák kívánsá­gait, javaslatait. Vidámabban zúg­tak a gépek a Papírgyárban, ami­kor egy-egy új alkotással gyara­podtak a környék lakói. Több pa­pír, szebb papír kelt útra a gyár­ból az ország más tájaira. Szívük- lelkük benne él e nélkülözhetetlen ipari termékben, amelyre pompás terveket rajzol a mérnök, életünk győzelmeit nyomják a hatalmas ro­tációs gépek. Küldik a papírt, hogy jegyezni tudja gondolatait mező- gazdaságunk újrafomr.álója,' a ter­melőszövetkezeti tag, hogjf megír­hassa szíve legtitkosabb üzenetét a fiú a lánynak. % És as itt gyártott papírra je­gyezik most véleményüket, javas­lataikat a papírgyári munkások, amikor a tanács-törvény tervezetet vitatják .meghitt kulturotthonuk- ban. Fodor elvtárs, a megyei tanács küldötte már befejezte tájékozta­tóját. Mély csend ül a teremben: a jelenlevő m integy ötven dolgozó, — férfi, nő, majdnem egyforma arányban — meleg érzéssel értékeli magában az előadó utolsó monda­tát: — A mi életünk, hatalmunk, törekvésünk van ebben a tervezet­ben. Tegyük hozzá mi is javasla­tainkat, hogy még erősebb legyen fiatal, sok nehézséggel küzdő ta­nácsrendszerünk. Már jelentkezik is az első fel­szólaló, Kiss Balázs. Nem.' is nézi jegyzetét, pedig ott zizeg a kezé­ben. Mondja, ahogy a lelke dik­tálja. 1 — Örömmel olvastam és hallot­tam, hogy a mostani tanácsválasz­táson elejétől végig beleszólunk, kiket választunk meg tanácstag­nak a VII. kerületben. Mert így lesz. A jelölőgyüléseken megmond­juk rr.ár, kiket tartunk legméltób- bakr.ak a tanácstagságra. — Sokat beszéltünk a tanács hibáiról. De meg kell azt is lát­nunk, hogy mégis a mi hatalmi szónkra hozták rendbe az utakat, járdákat errefelé. Most olyan tör­vényt hozzunk, ami még több jo­got ád a tanácstagnak. Van még sok tennivaló a VII. kerületben, amiért nem harcoltunk elég ered­ményesen. Én a megyei tanács ülé­sein nem egyszer szóvótettem a kerület egyik nagy panaszát. Hoz­zák helyre a kis mellékutcák jár­dáit, mert ősszel, tavasszal szinte járhatatlanok. Még itt van a zse­bemben az írás. amit kiküldtek: hogy így. meg úgy, helyes az elv­társ felszólalása, bizottságot kül­dünk ki a helyzet megvizsgálá­sára. A bizottság azóta sem jött, tP Fél éve kérjük már szün­telenül. hogy a volt „Bakai-tele­pen“ létesítsenek TÜZÉP-leraka- tot. Az asszonyoknak nagyon nagy teher, hogy 20—25 kg fáért mesz- sze a városba kutyagolnak. Azt mondják, nincs hely a lerakatnak, mert egyéb árukat raktároznak itt. Ez nem igaz, mert alig használják ki a nagy telepet. Azok a tanács­tagok, akiket most megválasztunk, erélyesebben harcoljanak például azért is. hogy ne feledkezzen meg a városi tanács az üzlethálózat bővítésénél a munkásnegyedről sem.'. Helytelen az, hogy egy ház­tartási bolt van s az is csak a vá­ros közepén. Ha egy fagylaltot aka­runk a gyereknek, autóbuszra kell ülni, mert csak a város belsejében van cukrászda. •— Ezek a hibák is nagyon indo­kolttá teszik, hogy a községekben, városnegyedekben olyan tanácsta­gokat válasszanak, akik ott élnek a dolgozók között, ismerik gond- jukat-bajukat. % Balogh Károly elvtárs a következő hozzászóló. i — Akikkel csak beszéltem a ta­nácstörvény-tervezetről, mindegyik­nek az volt a véleménye, hogy na­gyon helyes a következő megkötés: 15 napon belül választ kell adni a dolgozók kéréseire, kérdéseire. Gondoljunk csak arra, hogy üze­münkben is volt vagy 'öt tanács­tag. Kapták tőlünk a megbízatáso­kat, ütötték is az asztalt, de szavuk elveszett a bürokráciában. Jól tud­juk, a tanács nem azonos a hivatali alkalmazottakkal, de a tanácsveze­tők ne engedjék m eg. hogy sokszor még választ sem adnak a tanács­tagok intézkedésére. — Én még beletenném a tanács­törvény-tervezetbe, mert erről nem lehet elég sokat beszélni, — hogy az emberek mindennapos, apró ügyeivel köteles törődni a tanács­tag. Világos, hogy akkor van ked­vem dolgozni a munkapad mellett, ha tudom, hogy élelem, ruházat, tüzelő beszerzésénél nem kell há- romszorannyi gondot a nyakamba venni, mint akik a város belsejé­ben laknak. % Hegedűs Lásaló elvtárs életrevaló javaslatot hoz fel: — A tanácstag ne csak a tervezetben leszögezett két alkalommal, a be­számolókor tartson ülést. Tegyék törvénnyé, hogy a két beszámoló között — akár a kerület lakóinak kívánságára, akár mert úgy látja, hogy valamit közösen kell elin­tézni, — tartson megbeszélést a dolgozókkal. így valósul meg, hogy a tanácsibeszámolón nem csak arról beszél, hogy mit végzett a tanács, hanem azokon rr.ár arra ad választ, mit, hegy intézett ő el. így tudunk mi is közvetlenül segíteni a tanács­tagnak. — Rajtunk is áll, hogy a sok nehézségből, amikkel a tanács küz- ködiik, levegyünk. A szolnoki ta­nács velünk együtt formálta át a környéket. Egészséges parkot, gyermekjátszóteret, utat hoztunk létre. De jobban sarkunkra kellett volna állnunk például, hogy a Te­mető-utcai játszótér ne váljon gaz­zal, bozóttal benőtt tereppé. A megválasztásra kerülő tanácstago­kat jobban kell támogatnunk, hogy kiharcolják a Vágóhídhoz vezető út járhatóvá tételét. 600 ember nyakig sárban jár műnkába, ha beköszönt az esős idő. % Kovács Sándor elvtárs ja­vaslata arra vontakozik, hogy a törvény adjon nagyobb hatáskört a tanács egyes osztályainak. A közlekedési osztály például más szervekkel, akár a honvédséggel egyetértésben szólhasson bele abba, hogy egy-egy nagy fáradsággal és költségei megépített utat ne tegye­nek néhány hónap alatt tönkre nehéz vaskerekű járművekkel, vagy gépgyárak lánctalpas traktoraival. • I Elevenen alakul, teljesebbé válik a tanácstörvény-tervezet. Saját tör­vényét így hozza dolgozó népünk. Tóth István. Készül az új cukor A szolnoki Cukorgyár az ország legna gyobb Ilyen üzeme. Képünk a fözörész'eget ábrázolja. Ezekben a hatalmas edényekben légritkított térben addig főzik a cukorle­vet, míg a cukorkristályok ki nem válnak a sűrű lében. A Tisza Cipőgyár 48-as gumiműhelye pénteken 113.5 százalékra teljesítette tervét A Tisza Cipőgyárban lendületes munka folyik annak érdekében, hogy az üzem szeptember első de- kádjábam is teljesítve tervét eleget tegyen a harmadik negyedév fel­adatainak. A cipőgyártó műhelyek közül pénteken a legjobb eredményt a 34-es műhely érte el. Napi tervét 95.4 százalékos minőség mellett 103.6 százalékra teljesítette, s csak 2.1 százalék műszakilag hi­bás árut készített. A műhelyben Az őszi munkák politikai agitációjáról se feledkezzen meg a karcagi pári-végrehajtóbizottság A napokban ülést tartott a kar­cagi párt-végrehajtóbizottság. Első napirendi pontként az őszi mező- gazdasági munkákra való felkészü­lést tárgyalták. i A vita során az elvtársak arra a következtetésre jutottak, hogy most minden nélkülözhető foga­tot és a férfierő jelentős részét a trágyázásra kell összpontosítani, mivel a város tsz-ei az eddigiek so­rán nagyon elhanyagolták ezt, — Egyes területeken nem hogy a ta­lajerő növelése, hanem annak visz- szapótlása is elmaradt. A gazda­sági vezetők és a pártszervezetek most serr.' foglal,koznaJk ezzel a kér­déssel megfelelően, aminek a kö­vetkezménye az a nézet, hogy „nincs Időnk, sem fogaterőnk a trágyahordásra.“ Pedig a városban 6—700 fogatot találunk, melyeknek jelentős része kihasználatlan, mi­vel a kukoricatörés és a rizs be- 'hordása még nem folyik Sok fogai- cselleng üresen, — mondotta Mátyus elvtárs — pe­dig volna tennivalójuk, több vagon trágya van a város területén. Azok a fogatok is hordhatnák a trágyát, rrelyek dolgoznak. — Amelyik iga például rizsszalmát szállít haza, ki­felé üresen megy, pedig pár perc alatt megrakhatná a kocsit trágyá­val és leszórása sem kerülne hosz- szú időbe. A gazdasági vezetőknek gondoskodni kellene a gépállomás vontatóinak, teherautóinak és a különböző vállalatok nélkülözhető fogatainak igénybevételéről erre a céíra. A sok fontos feladat közül lát- niok kell, hogy most a jövőévi ke­nyér, a magasabb terméshozam biztosítása miatt egyik legsürgő­sebb tennivaló a trágyázás. Szük­ségessé teszi az ás, hogy a trakto­rok sok helyen kihasználatlanul állnak, rr.ivel a trágyázás elvégzé­séig nem végezhetik a talajelőké­szítést. Pedig a várakozásra egy perc idő sincs. Rövidesen sorra kerül a rizscséplés, mely az erő­gépek jelentős részét leköti majd. Összetorlódnak a munkák, sürget majd a rizs behordása, csép- lése, a kukorica törése, s az őszi vetés elvégzése, hogy csak a na­gyobb munkákat említsük. — A gazdálkodó ember azonban tud­ja, hogy ezek mellett százféle egyéb tennivaló Is akad. A talajerő növelésének mindenki által láthatóan meg van a haszna. Az Április 4. tsz Sánta-brigádja például rr egfelelő előveteményt al­kalmazott, a trágyázásról sem fe­ledkezett meg. Ennek következté­ben őszi búzából 9.4 mázsát, ta­vaszi árpából pedig 12.7 mázsát termelt holdanként. A trágyázás azonban a jó példák ellenére sem halad megfelelő ütemben. Több mint hétezer holdat kellene rreg- tirágyázni, s ebből még csak 1400 holdon végezték el ezt a munkát. Egyéb kérdésekkel is foglalko­zott a párt-végrehajtóblzottsági ülés. Dobrai elvtárs például felve­tette, hogy a vetőgépek kijavítása nem mindenhol megfelelő. Egyes alkatrészek hiányoznak rendbeho­zatalukhoz. Beszerzésükért a keres­kedelmi szerveknek és a tanács kereskedelmi osztályának mindent meg kell tenni. Bírálta Madarász elvtársat, a tanács rrezőgazdasági osztályvezetőjét, amiért kevés időt tölt kint a tsz-ek területein, s en­nek következtében a gyakorlatban nem adja meg a kellő segítséget a tsz-vezetőknek, pedig erre az őszi munkák idején nagy szükség lenne. Többen foglalkoztak a vetőmag- tisztítással, a talajelőkészítéj: s az ősziek vetésének mielőbbi" elvég­zésével. Javasolták, hogy a rögös talajban használják a gyűrűs hen­gert, lehetőleg közvetlen a szántás után. A talaj tömörítése és porha- nyósítása miatt fontos ez. Felhív­ták a figyelmet arra is, hogy a rizs betakarítására kevés fogaterő áll rendelkezésre, ezért azok meg­felelő szervezésére, átcsoportosítá­sára n.ár most gondolni kell. Nem szabad késlekedni a cukorrépaszedéssel sem. Egyes tsz-ekben — igen hely­telenül — azt a nézetet vallják, hogy ,.októberig még sokat fejlő­dik a répa, ráérünk szedésével.“ Arra azonban már nem gondolnak, hogy annyi hasznot nem jelent ez a „fejlődés*“, mint amennyi kárt okoz. A répaföldek jelentős ré­szébe ugyanis őszi kalászos kerül s magától értetődik, hogy ha a répa­szedés elhúzódik, késve kezdhetik meg a talajelőkészítést s ezáltal a frissen szántott talajba kerül majd a Trag. A téli hidegek beálltáig pe­dig a rövid idő miatt nem tud kellően megerősödni; nem hoz olyan termést, mint a korai vetés. Nincs tehát semmi értelme a cu­korrépaszedés elodázásának. Az imént említettek miatt kell szor­galmazni a kukoricatermés betaka­rítását is. Gondolni kell arra a tsz tagok­nak, — s figyelmüket erre a kér­désre felhívni minden párttag be­csületbeli kötelessége, — hogy az őszi munkáik elhúzódása következ­tében került eddig is évről-évre ugyanarra a helyre egyes területe­ken a gabona és ennek a rossz gazdálkodásnak valamennyien érez­ték a kárát. Itt az ideje tehát, hogy felszámolják a káros, munkát hát­ráltató nézeteket, Szükségessé teszi ezt az a tény is, hogy nem ren­delkeznek elegendő munkaerővel, s így pár nap alatt nem végezhetnek a többszázholdas táblák betakarí­tásával. Valamennyi mozgósítható családtag bevonásával is időbeke­rül feladataik elvégzése. Ismétel­ten hangsúlyozva tehát; nincs semmi helye a várakozásnak a cu­korrépaszedésnél, pár nap múlva a kukoricatörésnél és semmilyen so- ronkövetkező feladatnál. Jó például ott áll előttük a Szabad Ifjúság tsz, mely egyetlen sürgető munkát sem halogat. Kovács elvtárs, a pártbizottság első titkára a vitát összefoglalva, hangsúlyozta többek között azt, hogy az előttük álló feladatok vég­rehajtásáért a tanács mezőgazdasági osztályának is fel kell számolni a „vájsz ívűséget- '. erőskezű, helyes irányításra van szükség és nem arra, hogy a hiá­nyosságok okát magyarázzák, mint ezt a közelmúltban egyszer-kétszer megtették. Felszólalásában foglal­kozott a trágyázással; talajelőké­szítéssel és a vetéssel is. Megemlí­tette, hogy csak minőségileg kifo­gástalan munkát kell átvenni a traktorosoktól. Rá kell szoktatni őket arra, hogy a gépállomáson csak becsületes, a tsz tagok érde­keit is néző embernek van helye. A vetőgépekhez is jól dolgozó em­bereket kell beosztani, olyanokat, akik nem csak a normálholdak szá­mát, hanem .a minőségi munkát is szívügyüknek tartják. | A párt-végrehajtóbizottsági ülés helyesen elemezte az előttünk álló feladatokat. Hiányosságnak említ­hető azonban, hogy az őszi mun­kákkal kapcsolatos politikai kérdé­sekről, — így például a pártszerve­zetek feladatairól, az agitációs rr unkáról — kevés szó esett, pe­dig az emberek lelkesítése; tettre- készségük növelése nélkül hiába látjuk a tennivalókat, elvégzésük nehézségekbe ütközik. ezen a napon több kimagasló tel-" jesítmény született. Kovács Lajcs sarokmarós 138 százalékot teljesí­tett. Takács Mihály orrkalapáló 134, Gál Sándorné kéregvarró 126 százalékos teljesítménnyel került a legjobbak közé. A gumigyárban a 48-as műhely teljesítette legjobban napi ter­vét. A műhely dolgozói a 113.5 százalékos tcrvteljesítés mellett a minőség terén is kiváló mun­kát végeztek, 96.4 százalékot értek el. Műszakilag hibás gyármány 3.6 százalék volt. A nap folyamán Juhász Sándor és Glembóczki Sán­dor fánahúzók tettek ki legjobban magukért, 142 százalékot teljesí­tettek. Susányi Ilona talpvarró eredménye kisebb, csak 115 száza- lék, de 100 százalékos minőség mellett! A gumigyár másik két műhelye, a 45-ös és 46-os műhely egymással párosversenyben végzi munkáját. Pénteken a 45-ös műhely dol­gozói törtek a versenyben az élre. Tervüket 106.4 százalékra teljesítették, 96.2 százalékos mi­nőség mellett. Az itt készült tornacipők 3.4 száza­léka volt csak műszakilag hibás áru. A 46-os műhely ezen a napon el­maradt. Tervét csak 96.2 százalékra teljesítette. Minőség terén is gyen­gébb eredményt ért el, mint a 45- ös műhely, 92.7 százalékot s a mű­szakilag hibás áruk száma is több volt, 5.8 százalék. Ebben a műhely­ben tehát van javítanivaló. Jobb, sokkal jobb munkát kell végezniük az itt dolgozóknak a terv teljesíté­se, a minőség javítása érdekében, Harminc vagon almát éslZ vagon szilvát ad népgazdaságunknak a surjáni állami gazdaság A surján! állami gazdaságban év_ ről-évre nagyobb területet ültetnek be gyümölcsfákkal. A gyümölcs- kertészek nagy gonddal és szere­tettel ápolták a rájuk bízott fá­kat és most bőven fizet munká­jukért a gyömölcsös. 77 hold ter­mőgyümölcsösükből cseresznyén és egyéb koraiakon kívül úgy szá­mítják, 30 vagon almát és 12 va­gon szilvát adnak népgazdaságunk­nak. A gyümölcsszüretre jól készültek fel a gazdaságban. Arr. ellett, hogy a szedéséhez szükséges szerszámo­kat megfelelően rendbehozták, a MEZÖKER-rel előre megbeszélték a szállítással kapcsolatos tennivaló­kat. így elegendő ládát biztosít a felvásárló vállalat a leszedett gyü­mölcs részére. A szilvát, amelynek szedését már megkezdték, szaksze­rűen csomagolva, a helyszínről szállítják rendeltetési helyére. A mezőtúri Béke tsz-ben idáig 1300 hold velőszántást végeztek a traktorosok ^ mezőtúri gépállomás trakto­rosai sok segítséget nyújta­nak a termelőszövetkezeti tagok­nak. Most, az őszi munkák meg­kezdésekor valamennyi erőgép hozzálátott a szántáshoz. A Béke termelőszövetkezetben 1900 hold őszi kalászost vetnek. A traktoro­sok gondoskodnak arról, hogy ezen a hatalmas területen időben és gyorsan elkészítsék a magágyat. A gépállomás legjobb traktoro­sai, Bencsik Antal, Rácz István, Patkós Antal, Polgár József ki­váló minőségű munkát végeznek a tsz területén. Szorgalomból sincs hiány, mert tíz erőgéppel idáig 1300 holdat szántottak meg. A termelőszövetkezeti tagok most az árpa és a búza tisztítását vég­zik. Mások szedik a cukorrépát, napraforgót. Megszervezték a ve­tést is és hétfőn kezdik ezt a fon­tos munkát. A vezetőség úgy szá­mítja, hogy a vetést teljes egészé­ben gépi erővel végezteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom