Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-04 / 209. szám

2 SZOLNOK MEG V E í n t. 1954 szeptember 4. .1 Miért nem megy jobban a tsz fejlesztés a szolnoki járásban ? A szocializmus építésének kulcs­kérdése a mezőgazdaság fejleszté­se, a pártmunka döntő területe a falu. A párttagokat tehát az eddi­ginél erőteljesebben kell a politi­kai tömegmunkára nevelni, nagy szükség van arra, hogy kellő tudás­sal, párthűséggel, alapos politikai felkészültséggel bírjanak. A kon­gresszus megállapította, hogy a pártszervektől függ elsősorban ter­veink sikeres megvalósítása. A já­rási pártbizottság a gazdája a já­rás mezőgazdasági fejlődéséinek. — Neki kell arról gondoskodni, hogy kommunista munkastílus érvénye­süljön, hogy a párt politikájának végrehajtása minden torzítás nél­kül történjék. in A mezőgazdaság fejlesztésének legfőbb kérdése a termelőszövet­kezeti mozgalom. Megyénkben ez- idáig augusztus hónapban — közel ötszáz dolgozó paraszt ismerte fel a helyes utat, s kérte felvételét va­lamelyik csoportba. A régi tsz-ek mellett nagy lendülettel alakulnak újak is. Egyedül Kengyelen két új csoport létesült, most jött a híre, hogy egy harmadik létrehozásáról is tárgyalnak. Él, mozog, pezsdül a falu, a csoportok jó eredményei láttán, számolgat, tervez, a jövőt nézi a dolgozó paraszt. Hozzá' kell segíteni ahhoz, hogy megismerje a közös gazdaságot. Az eddig megtett utat, az elért jöve­delmet, a munka egész rendszerét, azt is, mit várhat onnét a jövőben? Ehhez a tények feltárása, fáradha­tatlan felvilágosító és szervező- munka szükséges, melyet a pártbi­zottságok vezetésével a népnevelők végeznek el, m A szolnoki járásiban megyeszert e híres csoportok dolgoznak. Az ál­lattenyésztéséről ismert kötelki Ezüst Kalász például, vagy a Pe­tőfi, ahol 72 forint jut összesen minden munkaegységre. — Mégis, augusztus hónapban összesen csak huszonhárom dolgozó paraszt lé­pett a járás területén a szövetke­zeti gazdálkodást újára. A járási pártbizottság becsüle­tesen felkészült a nagy munkára. Körültekintő, precíz tervet készí­tettek az elvtársak, meghatározva a legfőbb tennivalókat. Az elgon­dolással nincs is baj. A hiba a vég­rehajtás gyengesége. A pártbizott­ság munkatársai nem látják a fel­adat horderejét. Nem foglalkoznak alaposan a termelőszövetkezeti párt­szervezetekkel, elvtársakkal, nem serkentik a fejlesztést. Oere és Bende elvtirsak úgy ér­telmezik az önkéntességet, hogy „nem kell a levest forrón enni’1, — „megérik a gyümölcs magától is“. Az önkéntesség nem azt jelenti, hogy mélységesen hallgatunk a tsz- ek eredményeiről, hogy nem fog­lalkozunk a dolgozó parasztokkal. Kommunistákhoz nem méltó, ké­nyelmes sültgalamb várás ez. A kongresszus világosan leszögezi, hogy közelebb kell hozni az egyé­nileg dolgozó parasztokat a terme­lőszövetkezetekhez. Harcos maga­tartást, bátor kiállást, szenvedé­lyes küzdeniakarást követel meg a párt mindnyájunktól, üres álmodo­zásra, tétlenségre nincs szükség. Egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom a szocializmus építésének fő útja falun, s hogy ehhez az ellen­ség nézeteit megsemmisítő agitáció- ra van szükség. Ismerjék meg járá­suk eredményeit az elvtársak és dolgozzanak nagyobb lendülettel az újabbakért. m A járási pártbizottság mellett a tanács elsődleges feladata a fej­lesztés erőteljesebb kibontakozását segíteni. A szolnoki járási tanács nem ismeri alapvető kötelességét. A végrehajtóibizottság elnöke, Ben- csilk elvtárs óvatos ember. Nem mondja ki, hogy őt kevéssé érdekli mi lesz a csoporttal, hogyan alakul a fejlesztés ügye. Egyszerűen sem­mit sem tesz annak érdekében, hogy a munka haladjon. A járási pártbizottság segítségét „beavatko­zásnak“ véli, „kikér" magának dol­gokat, a legnagyobb aktivitással el­hárítja a politikai javaslatokat. Azt sem tudja — számszerűen sem — mennyien léptek be a csoportba. Kik azok. Ha nagyon szorít a cipő, s számonkérik a munkát, kirendel valamelyik községbe egy-egy szer­vezőt. aki aztán napestig azon töri a fejét, mit csináljon Rákócziújfa- lun, vagy Tiszaföldváron. Bencsik elvtárs magatartása a közömbösségből és a politikai kér­dések lebecsüléséből fakad. Az a legkevesebb, hogy ismernie kell a járás ügyeit. Emellett természetes az is, hogy végre kell hajtania mindazt, amit számára a járási pártbizottság politikai tennivaló­ként megjelöl. ED A járási pártbizottság kövesse a fejlesztésben élenjáró jászberényi, jászapáti, kunhegyesi járás példá­ját. Népszerűsítsék jobban az ered­ményeket, serkentsék a helyi párt- szervezeteket, szervezzék meg a csoportlátogatásokat. Foglalkozza­nak gonddal, türelemmel a terme­lőszövetkezetekben dolgozó kom­munistákkal, Ne húzódozzék a nép­nevelőmunkától a tsz-elmök, az agronómus, a brigádvezető. A terv jó, az elgondolás — me­lyet a járási pártbizottság papírra vetett — tetteket követel. A fej­lesztés lehetőségei megvannak, a dolgozó parasztok érdeklődnek a közös gazdálkodás iránt. Több am­bíció, kommunista szenvedély, tu­dás kell ahhoz, hogy magtalálják a legrövidebb utat. , Vízzel nem lehet főzni, lelkesedés nélkül nem lehet a párt poli tikár ját végrehajtani. Párttagjaink következetesebben harcoljanak a december 19-i párt- és kormányhatározat megvalósításáért „Dolgozó népünk életszínvonalának emelkedése érdekében a mezőgazdasági termelés minden fontos területén har­cot kell Indítani a több termés, a na­gyobb hozam eléréséért, a mezőgazda- sági termelés általános felemeléséért. (A KV. december 19-i határozatából.) A mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló^ párt. és kormányhatározat Kis­újszállás dolgozó parasztjai között' nagy visszhangot keltett. Rövid idő­vel a határozat megjelenése után egy szakemberekből álló bizottság nagy lelkesedéssel dolgozta ki a vá­ros mezőgazdaság fejlesztésének tér. vét. A termelési bizottságon belül különböző szakcsoportok alakultak, melyek hasznos tanácsokkal segítet­ték a terméshozam növelését. Pél­dául a növénytermelési szakcsoport javasolta, hogy a rendkívüli időjá­rás miatt veszteséget szenvedett ve­téseket fej trágyázzák. A kezdemé­nyezést támogatták az újonnan megválasztott pártvezetőségek is. Azokban a tsz.ekben, ahol megér­tették ezt már az idén, a kedvezői­én időjárás ellenére, jó termést ta­karítottak be. Például a Petőfi tsz. területének babői részén, mintegy 4Ó holdnyi területen. 11 mázsás búza­termést értek el. Az Uj Élet tsz. pe­dig tavaszbúzából közel 10 mázsát termelt holdanként Ezek a példák azonban nem jel­lemzőek az egész város területére mégpedig azért, mert több tsz elhanyagolta a talajerő növelését. Nem fordított elég gondot a trágyá­zásra, a jó elővetemények megvá­lasztására. Számtalan példát lehetne megemlíteni arra vonatkozólag hogy a trágyát Csáki szalmájaként keze­lik. Sok tanyaudvaron található többéves, túlérett istállótrágya, ame­lyet benőtt a gaz, pedig a környező földterületeken nagy szükség lenne rá. Az Ady tsz-nél a kontai részre 1952. őszén hordtak ki szarvasba istállótrágyát és az még mindig ott van. Találkozunk olyan példával is. hogy hosszú ideig elterítse hagyják az istállótrágyát a szántóföldön, pe­dig ilyen esetben nagy a nitrogén veszteség. Vegyünk alapul pl. egy olyan területet ahol egy holdra 200 mázsa istállótrágyát terítettek ki. Ezt egy nap .alatt olyan veszteség éri, hogy niTogéntartalmának egy­ötöd részét elveszíti, ami 136 kg. pétisénak felel meg. Egy nap alatt egy holdon 131 forint a kár ezáltal. A legnagyobb hiba azonban az, hogy ezt a fontos kérdést termelő­szövetkezeteink vezetői, a szakem­berek és a pártszervezetek elhanya­golják A nagy munkák közepette elfelejtkeznek a legfontosabbról. jö- vüévi termésünk megalapozásáról. A trágyázáshoz kevés igaerőt al­kalmaznak, s nem használják ki ezen a téren a gépállomás vontatóit, therautőit sem. Ennék követkéz, ménye, hogy városunk tsz-ei a trá­gyázás tervet augusztus 31-ig mind­össze 17 százalékra teljesítették. Ahhoz, hogy a következő években folyamatosam biztosítani tudjuk a talajerő növelését, és a tsz-ek jöve­delmének fokozását, az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani az állattenyésztésre. Többet kell törőd­ni a szarvasmarba tenyésztéssel mi­vel ez kettős jövedelmet jelent. Egy­részt a tejtermelést, másrészt a ’ ta­lajerő növeléséhez a trágyaszükség, letet folyamatosan biztosítani tudja. Jó eredmények vannak ezen a té­ren a Táncsics és Petőfi tsz-nél. A Táncsics tsz-nél. ahol az állatgondozódat állandósították és megjavították a gondozói mun­kát, júliusban a fojési átlag 9.45 li­ter volt. Több mint 23.000 liter te. jet értékesíthettek szabadpiacon eb­ben az évben. Nem mondhatók el ezek a Sallai és a Dózsa termelőszö­vetkezetekről. A Dózsánál például a fejési átlag a nem helyes takar­mányozás és gondozás következté­ben. 6.42 liter volt mindössze ugyan­abban az időben. Nemhogy szabad, piacra tudnának termelni, hanem még a beadási szükségletre is veszik a tejet. A tsz-ek dolgozóinak, elsősorban a kommunistáknak, igen fontos fel­adata a szarvasmarhatenyésztég jö­vedelmezővé tétele, a dec. 19-i ha­tározat érvényesítése ezen a térem is. Termelőszövetkezeti pártszervemk. nek az eddigieknél jobban kell fog­lalkozni a jószággondozők megbecsü­lésével, szakmai képzettségük növe­lésével, hogy azok a legjobb zootech- nikai eljárások alkalmazásával segít­hessék elő az állatállomány fejlődé, sét jövedelmezőségét. Oda kell hat­ni, hogy az állatgondozók elért ered­ményeik után a jogos prémiumot megkapják. Úgy, mint a Petőfi tsz- ben Katona József, aki 36 malacot kapott. Figyelemmel kell kisérniök a sertés- tenyésztést, a szaporulatok növelését és az egyéb állatállomány jövedel­mezőségét is. Mindezeknek a feladatoknak vég. rehajtásában komoly segítséget nyúj­tanak a december 19-i határozat nyomán a tsz-ekhez kihelyezett szak­emberek. Felelőségtcljes munkájukat ma még nem mindenhol értékelik eléggé. Szaktanácsaikat nem mindig* veszik figyelembe, s nem biztosíta­nak megfelelő kezdeményezési lehe­tőséget számukra. Ezeknek a hibák­nak a megszüntetéséhez a szakem­bereiknek is hozzá kell járulni, még­pedig úgy, hogy igyekezzenek köze­lebb kerülni a dolgozókhoz, fogad­ják el a gyakorlati emberek vóle. ményét javaslatait. Végezzenek po­litikai munkát is, legyenek agitá­torai a mezőgazdasági termelés nö­velésének, hozzanak létre kísérleti parcellákat a tsz-ékben és a gyakor­latban mutassák meg egy.egy agro. technikai módszer előnyeit.. Az előbb említett célkitűzéseket csak akkor koronázza siker, ha a pártszervezetek megadnék ehhez minden segítséget, többet foglalkoz­nak területükön a december 19-i ha­tározat végrehajtásával. Ezt pedig csak úgy tudják elérni, ha megjavít ják a termelés pártellenőrzését, hogy az ne, csak a gazdasági vezetők for. mális beszámoltatásában merüljön ki hanem segítséget “nyújtson a felada­tok megoldásához mozgósítsa a dol­gozókat azok végrehajtására. Ebben fontos szerepük van a népnevelők­nek, az agitációs munka megjavítá­sának is. A sok fontos feladat közül a legfontosabbakkal, (most a trágyá­zással, talajelőkészítéssel, a jövöévi termés alapjának megteremtésével) kell elsősorban foglalkozniok. A pártszervezeteknek törődni kell az elnökök, agronómusok szakmai továbbképzésével. ellenőrizzék segítsék ezt. Jönne* a téli hónapok; szakelőadásokat, eset. leg tanfolyamokat szervezhetnek a tsz. tagok számára. Addig azonban még sok munkát kell elvégezni, s azokban biztosítani kell a kommu­nista példamutatást. Erre kell ne­velni a kommunistákat, úgymint a Táncsics tsz. alapszervezetének ve­zetősége teszi aminek eredménye a tsz. tagok egyre javuló munkafe­gyelme, a tsz. gazdasági erősödése. A pártszervezeteknek következete­sebb harcot kell folytatni a gazda­sági vezetés megszilárdításáért. a munkafegyelem javításáért és az alapszabály betartásáért, hogy a de­cember 19-i határozat megvalósítá­sát ezáltal is segítsék. TÓTH ISTVÁN Ai városi párt-végrehajtóbizottság mezg. o, vezetője Kisújszállás. Ünnepi fogadás a Vietnami Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ.) Nguen Long Bang, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szeptember 2-án Vietnám függet­lensége kikiáltásának 9. évfordu­lója alkalmából fogadást adott. Nguen Long Bang, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete és N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök­helyettese beszédet mondott. A fogadás szívélyes, baráti lég­körben folyt le. (MTI.) Washingtoni saiiójelentések szerint az amerikai igazságügy- minisztérium emelőre nem a kommunisták tömeges letartóztatását hanem a szakszervezet elleni eljárásokat tűzte napirendre Newyork (MTI.) A newyorki „Daily Worker“ írja: A washingtoni sajtójelentések igazságügy minisztériumi forrásokra hivatkozva, úgy tudják, hogy az új 1954-es kommun is tae llenes tör­vény keretében egyelőre nem lesz­nek tömeges letartóztatások a kom­munisták körében. A hírek tudni vélnek arról is, hogy az igazság­ügyminisztérium az új törvényt egy területen: a szakszervezetek ellen akarja érvényesíteni. Az említett törvény értelmében, azok a szakszervezetek, amelyeket a „fel­forgató tevékenységet ellenőrző bi­zottság“ kommunista irányítás alatt lévőnek tart, elvesztenék jo­gukat a munkások képviseletére a munkáltatókkal szemben. Ugyanakkor — folytatja a lap —* a legkülönbözőbb körök és lapok tiltakoznak a Kommunista Párt törvényen kívül helyezésére vonat­kozó törvény ellen. A lapok között szerepel a „The Dispatcher“, a tengerészek szakszervezetének lap­ja és a „New York Wórld Te­legramm And Sun.‘‘ Ralph Powe szakszervezeti ügyész kijelentette, hogy a kommunista párt betiltása „spanyolfal“, amely mögött a munkások és szakszer­vezetiek jogait akarják megtize­delni. Ezt megelőzően más szak- szervezeti vezetők, köztük Frank Serri, Leonard Boudin és atban Nitt mutattak rá a törvény alkot­mányellenességére. Felemelte sza­vát az amerikai Ügyvédek'Szövet­sége is. Ami a Kommunista Párt betiiltá-« sát célzó eljárásokat illeti, az igaz-* ságügyminisztérium azt a „benyo­mást akarja kelteni“, hogy meg­elégszik a kommunisták üldözésé­nek a régi módokon való folytatá­sával. Ami a kommunisták nyilván-* tartásba vételét illeti, az igazság-« ügyminisztérium őszintén kijelen­tette, hogy ezidőszerint képtelen bármti tenni azok ellen a szemé­lyek ellen, akik nem jelentkeznek nyilvántartásba vételre és hangsú­lyozta, hogy a Kommunista Párt tagjai ezen a téren nem esnek na­gyobb kötelezettség alá, mint az 1950-es Me. C. Carran-törvény ha­tálya alatt, (MTI.) Bonn az ufra felfegyverzés fohtatását hoveleli Berlin (TASZSZ.) A francia nemzetgyűlésnek az „Európai had­seregről“ szóló szerződést elutasító döntése után Bonnban észrevehe­tően fokozódott azoknak a körök­nek tevékenysége, amelyek bármi­lyen áron meg akarják valósítani Nyugat-Námetország úirafelíeey- verzését. A bonni kormány két napon ke­resztül foglalkozott ezzel a kérdés­sel. Az ülések után nyilvánosságra hozott záróközleményből kitűnik, hogy Bonn revamsvágyó körei semmiféle tanulságot nem' vontak le a Párizsban lezajlott szavazás eredményeiből. Továbbra is arra törekszenek, hogy létrejöjjön az ..Európai hadsereg“ Nyugat-Német- ország uralkodó pozíciója mellett. A bonni kormány — amint a záró­közlemény hangsúlyozta — külpo­litikáiénak „korábbi irányvonala folytatására“ öt pontból álló tervet dolgozott ki, amely gyakorlatilag Németország széttagoltságának ki- rr.élyítésére irányul. Bonn nyilván­valóan az ;.Európai Védelmi Kö­zösséghez“ hasonló újabb kombi­náció létrehozására törekszik, csu­pán kevesebb országgal. A bonni kormány a továbbiak­ban „szuvet állításának visszaállítá­sát“ követeli. Hogy mit értenek a bonni vezetők „szuverénitás“ alatt, kitűnik az említett tervnek abból a pontjából, amely „jogi rende­zést“ javasol „más országoknak a szövetségi köztársaságban tartóz­kodó csapatai viszonylatában.“ A „szuverénitás“ bonni értelmezés­ben féktelen miliiarizálást jelent az Egyesült Államok ellenőrzése alatt, jelenti továbbá Németország katonai megszállásának folytatását. Az Adenauer-kormány Bonnban nyilvánosságra hozott záróközlemé- nyének öt pontját angol lapok szemleírói úgy tekintik, mint Nyu- aat-Németország korlátlan felfegy­verzésére irányuló követelést. Handler, a „The New York Times” bonni tudósítója azt írja, hogy a bonni kormány közleménye egy olyan „új“ külpolitika céljait fejti ki amely „nyilván arra építi számítását, hogy elszigetelje Fran­ciaországot .., E politikának félre­ismerhetetlen célja a fegyverkezési jog kivívása Washingtonnal és Lon­donnal folytatandó kétoldalú tár­gyalások alapján.“ (MTI.) Adenauer politikai és katonai szövetséget készül szervezni Franciaország ellen Bonn (ADN.) A „Dimitag“ nyu­gatnémet hírügynökség egy csütör­tökön kiadott kommentárjából ki­tűnik, hogy Adenauer politikai és katonai szövetséget készül szer­vezni Franciaország ellen. A hír- ügynökség igen „figyelemremélt<5- nak‘‘ tartja, hogy abban a közle­ményben, amelyet szerdán a Büh- lerhöhen megtartót minisztertaná­csot követően Adenauer „új“ poli­tikájáról kiadtak, csupán „az Egye­sült Államokkal és Nagy-Britan- niával megtartandó tárgyalásokról“ van szó, de nincs szó Francia- országgal megtartandó tárgyalá­sokról. ■ Mit jelent Franciaország nevé­nek ez a tüntető mellőzése? «-* kérdi a „Dimitag.“ / — Tévedés csupán, vagy szándé­kosan történt? Aki a kancellárt ismeri, nem hiheti, hogy egy sa- játmtaga fogalmazta hivatalos köz­leményben tévedés történhetnék. Minden további nélkül megállapít­ható tehát, hogy Adenauer ponto­san tudja, mit csinál/ A „Dimitag“ örömmiel üdvözli a bonni kancellárnak ezt a francia- ellenes politikáját és kommentár­jához azt a megjegyzést fűzi, hogy .Washingtonnal és Londonnal meg­tartandó tárgyalások révén tovább lehet jutni, mint az állandóan vál­tozó francia kormányokkal hosszú éveken át folyó szócséplés révén.“ A* európai kollektiv biztonságért — Brandweiner tanár beszéde — Bécs (TASZSZ.) A bécsi kerü­leti béketanács-elnökök értekezle­tet tartottak, amelyen beszédet mondott Brandweiner tanár, az osztrák béketanács elnöke. Brand­weiner kiemelte az „Európai Vé­delmi Közösségről“ szóló szerző­dést elutasító francia nemzetgyű­lési határozat nagy jelentőségét, Európa számára a békés megol­dásnak csak egyetlen lehetősége van — mondta. — Ez a kollektív biztonsági szerződés, amely rr.agá- bonfoglalná az összes európai álla­mokat, tekintet nélkül társadalmi- és politikai rendszerükre és amely­hez a Német Demokratikus Köz­társaság, Nyugat-Németország és Ausztria is csatlakozna. Az osztrák népnek — mondta be­fejezésül Brandweiner — fed kell ismernie az idők jelét és ellenállást kell kifejtenie a függetlenségére törő erőkkel szemben. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom