Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-28 / 229. szám
Swfjw&megyei r \ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG-ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA W. évfolyam, 229. szám Ára 50 fillér 1954 szeptember 28. kedd A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt ! A termelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért — Az olcsóbb építkezés lehetőségei — A x önköltségcsökkentésről napjainkban egyre többet hallunk. ” Pedig nem újkeletű kérdés. Önköltségcsökkentésre törekedett a kapitalista gyáros is, hiszen ez neki nagyobb profitot jelentett és a tőke szaporodásával nagyobb kizsákmányolási lehetőségeit. Ma egyetlen gazdája van az iparnak, mezőgazdaságnak, közlekedésnek: a dolgozó nép. Az önköltségcsökkentés népünk érdekeit szolgálja. Alapja a takarékosság, s feltétele lett a szocialista többtermelésnek, jólétünk növekedésének. Fontos tényező tehát s mégis ha közelebbről vizsgáljuk, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy olykor mostohagyermekként kezeljük. Hányszor hallottam már — „Önköltségcsökkentés? Ugyan kérem, min spóroljak. Amihez 5 ezer tégla kell, ahhoz 5 ezer tégla kell, azt nem építhetem meg ötszázból. Amj kell, az kell”. — Ez igaz. De vegyük például a MEVIÉP szolnoki főépítésvezetőségét, ennek munkahelyeit. Vájjon nyílik-e lehetőség önköltség- csökkentésre? Igen! Ezt jól tudják a vállalat dolgozód is, akik most készülnek fel az őszi építési szezonra. Termelési értekezleten vitatták meg tennivalóikat, leszűrve a tavaszi építkezések tanulságait. Első és legfontosabb lépés nálunk az önköltségcsökkentés felé a szállítás helyes megszervezése, folyamatosságának biztosítása. Egy olyan főépítésvezetőségnek, melynek munkahelyei a hevesmegyei Kiskörétől a csongrádmegyeS Makóig. Besenyszögtől — Karcagig — húzódnak, legtöbbször a vasúttól távol esnek. Nem kis feladat azok munkaerővel és anyaggal való ellátása. Tavaszi építkezéseinknél hiba volt, hogy munkásainkat olyan helyről is gépkocsival szállítottuk, ahonnan vasúton is bejárhattak volna (Kisújszállás és Törökmiklós között). Munkásszállítást a jövőben csak olyan helyiségek felé irányozunk elő, ahol vagy nehezen megközelíthető a vasút, vagy a csatlakozási lehetőségek olyanok, hogy ezek miatt munkásaink haza- és visszautazása túl sok időt vesz igénybe. A vasúton és közúton való szállításnál a megtakarítás Kisújszállás és Törökmiklós között 100 embert számítva, oda-vissza 1850 Ft. A munkásszállítás alapos megszervezésénél, a gépkocsik teher" mentesítésénél legfontosabb szerepe a Ribakov-mozgalomnak van, ami vállalatunknál örvendetesen fejlődik. Az üresmenet — bátran mondhatjuk — fehér holló nálunk. Téli munkáinkra az anyagot még a rossz idő beállta előtt igyekszünk kiszállítani, mivel munkahelyeink nagyrésze csak földúton közelíthető meg. Hol itt az önköltségesökken- tés? Ha az anyagot nem szállítjuk ki jóidőben, az esőzés beálltával, sáros utakon esetleg lánctalpas erőgéppel tudjuk csak kivinni, s az 3—4-szeres költséget, időveszteségeit jelent, nem beszélve a gép rongálódásáról. Egy lánctalpas erőgép órabére 141 Ft. így a gépkocsira tervezett 150 órás szállítás négyszeres költsége 84.600 Ft, 3000 Ft helyett. Emellett a munka napokig áll anyaghiány miatt, esetleg a határidőből kifutva jön az improduktív kiadás, a köbbér, ami az ossz építési költség 5 százaléka. A szállítással kapcsolatban említem meg a rakodást is, mint önköltségcsökkentő tényezőt. A gyors, biztos selejtmentes rakodás, mely redukálja a szállítóeszköz állásidejét, szintén a szállítás önköltségét csökkenti. A selejtmentes rakodás pl. a betonelemeknél igen fontos. Nagyon sokszor a felelőtlen munkás, aki egymásra dobálja a betoncsöveket, nem gondol arra, hogy ezzel önmagát is károsítja. Talán egy öltöny munkaruháit dobott el magától, vagy dolgozótársától. Ha egy öntözőtelephez ezer db betoncső kell és ha szállítás közben kétszáz összetörik, akkor az építés költségét nem ezer cső ára terhel; már, hanem 320ú-é, az önköltség tehát nő, még pedig ez esetben 24 ezer forinttal. A következő tényezőként említem az anyaggazdálkodást, ami a H gazdaságos, tervszerű felhasználás, a „visszanyerő” anyagok gondos kezelését minél többszöri felhasználását jelenti. Hogy mást ne említsek, a zsaluzóanyag, .minden betonépítés nélkülözhetetlen, úgynevezett visszanyerő anyaga. Ha az új de szitát tervszerűtlenül szábom, vágom, ahol érem, lebontásnál pedig töröm, hasogatom ,alig használom azt tovább másnak, mint kötésnek. Ellenben észszerű felhasználás, kíméletes lebontás után az értékcsökkenése minimális, s ezzel a következő építményhez új anyag alig kell, önköltségem tehát máris csökkentettem. Vállalatunknál a IV. negyedévben 26 köbméter zsaluanyagot takarítottunk meg, mely 18.590 Ft értékű. Gépészeti vonalon a munkagépek kapacitásának' teljes kihasználása, s annak lehetőségszerinti emelése az alapvető feladat, de ez mellett semmivel sem marad el, sőt egyenrangú az üzembiztonság. Ha gépemet nem kezelem kellőképpen, többször esik ki a termelésből üzemhiba miatt. Pl. egy betonkeverőgépnél egész betonozóbrigád áll időbérben, nem beszélve a minőségi kérdéséiről. Szakemberek tudják, hegy mit jelent a nagytömegű betonozásnál a keverő néhányó-rás üzemhibája. Vonatkozik ez a rosszul karbantartott erőgépekre is, amikor a javítási állásidő aránytalanul drágítja a munka árát. M unkaügy] vonalon a legbiztosabb feltétele az önköltségcsökken- ^ tésnek a versenymozgalom kiszélesítése, amely magában rejti a nWikaidö jobb kihasználását, az élenjáró munkamódszerek elterjesztését, munkafolyamatok észszerű beosztását. Bátran mondhatnám, hogy a versenymozgalom járt eddig még a legszebb eredménnyel, az önköltségcsökkentés terén, hiszen ennek kapcsán született legtöbbször észszerűsítés, újítás, találmány, mindez a legkomolyabb pillére a munka oícsóbbátételánek. Azt hiszem, arról nem kell bővebben beszélnem, hogy mit jelent az, hogy egy egyszerű újítás révén a munkaidő 50, sőt nem egyszer 70 százalékát takarítják meg. A sztahanovista mozgalom önköltségcsökkentési határát mutatja a kézi földmunkánál, hogy 1954. évben 74 új sztahanovista kubikosunk lett, s ez tette lehetővé, ’hogy a szükséges 2200 fő helyett 1640 kubikossal oldottuk meg a tavaszi feladatainkat, ’ *■ Uj vízmestereink — akiket a kiválóan dolgozó kubikosaink közül küldtünk műszaki iskolára — nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is meg tudják mutatni az élenjáró munkamódszereket, s ezzel nagy segítséget nyújtanak kubikosaink jó munkájához. Szocialista államrendszerünk kiépítette azt a bérezést, ami érde- " keltté teszi a dolgozót az önköltségcsökkentésben,, s ez a normarendszerű bérezés. Észszerűbben többet termelsz: több a béred, csökkented a termelési időt, olcsóbbá teszed a termelvényt, több keresettel, olcsóbb áruhoz jutsz. Természetesen mindezt úgy tedd, nehogy te legyél a selejt bosszújának áldozata. Ezekkel a gondolatokkal indul őszi munkájára a MEVIÉP minden dolgozója, hogy építkezéseink — amelyet az eső, sár, fagy, hó fog nehézzé tenni — önköltségcsökkentési tervét végrehajtsa. RADÖ BÉLA műszaki vezetőmémök Mezőgazdasági Vízi Építő Vállalat Szolnok Különféle mezőgazdasági cikkek és alkatrészek gyárfása is szerepel az Kprítégépgyár iövöévi tervében A pártkongresszus célkitűzései szerint — amellett, hogy iparunkon belül jelentős átcsoportosításokat kell végrehajtanunk — nehéziparunknak és gépgyárainknak tervszerűen kell foglalkozniok a közszükségleti cikkek gyártásával és kapacitásuk jelentős részével a mezőgazdaságnak kell segítséget ad- niok. E tekintetben eddig is értünk el eredményeket, vállalataink nagy részénél, azonban a jövő évben már intézményesen biztosítják a segítségadást. Az Aprítógépgyárbam már a jö- vőóvi tervek elkészítésén dolgoznak. Munkájukban a terv maradéktalan teljesítését tartják szem- előtt s úgy igyekeznek a gyártmányokat összeállítani, hogy az exportra kerülő gépegységeken kívül a hazad iparnak és a mezőgazdaságnak is megfelelő segítséget biztosíthassanak, A kormányprogramm és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló rendelkezések szerint az 1955-ben gyártandó termelvények 6 százaléka mezőgazdasági cikk lesz. _ A különböző traktoralkatrészek gyártása az üzem termelési értékének 8 százalékát teszi majd ki a tervek szerint. Három százalékban szerepelnek a különféle iparágak részére gyártandó alkatrészek. _ Az Aprítógépgyárban készített gépek kopó alkatrészeinek pótlásáról is gondoskodnak a jövő tervévben s ezzel megmentik népgazdaságunkat a nagy beruházást igénylő új gépegységek beszerzésétől. Az üzem jövőévi termelését az eddigieknél is jobban jellemzi majd az önköltségcsökkentés, az idővel és anyaggal való takarékosság. Ezzel szemben még a folyó évi második félévben mutatkozó eredményekhez képest is javul a gyártmányok minősége. Mindezeket a feladatokat csak úgy válthatja valóra az üzem, ha elegendő és j ólképzett szakmunkással rendelkezik. Ezért célul tűzték ki az újonnan szabadultak szakmai továbbképzését. Ennek érdekében a forgácsolóüzemben például már ebben az évben három j ólképzett művezető és négy gyakorlott kiváló szakmunkás, mint tapasztalatcsere- átadó működik. A gépgyár dolgozói bizakodással tekintenek a jövőévi terv elé, mely népgazdaságunk igényeinek szem- előtt tartásával készült; Elhatározták, hogy valóraváltják terveiket, 11 besenyszögi Győzelem tsz-ben befejezték a búzavefésl A besenyszögi Győzelem tsz tagjai hetekkel ezelőtt megkezdték az őszi árpa és a búza magágyának készítését. Megyénkben elsők között láttak hozza az árpavetéshez s azt már hetekkel ezelőtt földbe tették, Néhány nappal ezelőtt sorra került a búza. *— A gondosan előkészített vetőmagot ülepedett magágyba tették. Szorgalmas munkájuk eredményeként megyénk termelőszövetkezetei között elsőként teljesítették búzavetési tervüket. A mag most még a rossz idők beállta előtt csírázásnak indul. A fiatal növény megerősödik, s az esetleges korai fagyokkal szemben ellenállóbb lesz. A Győzelem tsz tagjai elismerésre- méltó, derekas munkát végeztek. Az öcsödi Szabadság és Béke tsz-ben vetik a búzát A kunrr.ártom járás több közös gazdaságában szépen előrehaladtak az őszi vetéssel és a betakarítással. A nagyrévi Haladás tsz-ben befejezték a rizsaratást és cséplést, az öcscdi Szabadság tsz-nek már kikelt és sorol a 60 hold őszi árpája és 60 hold búzát vetettek idáig a Szabadság tsz tagjai. Az öcsödi Béke tsz-ben is eredményesen dolgoznak a szövetkezeti tagok. 9 hold őszi takarmánykeverék és 50 hold őszi árpa vetésüket két hete befejezték. Már kikelt. Azonkívül a múlt hét szombat estig 78 holdon az őszi búzát is elvetették. Az öcsödi tsz-tagokról példát vehetnek a kunmártoni járásban a vetéssel késlekedők. A tiszafenyői tanács őrködik a törvényesség felett I A TISZATENYOI | dolgozó parasztok nagy igyekezettel végzik a kapásnövények betakarítását. A napraforgó 95 százalékát már leszedték, s elcsépelték. A tiszate- nyői Lenin tsz napraforgó beadását ezideig közel 50 százalékra teljesítette. Az egyénileg dolgozó parasztok többsége is eleget tett napraforgó beadási kötelezettségének. Folyik a burgonya szedése, a kukorica törése 'és a szár betakarítása is. A burgonya beadásában a Leni n tsz mutat példát a községben. Már 100 százalékig eleget tett e fontos kapásnövény beadásának. A kukorica | törése jelenleg 1— mintegy 90 százalék. A közös gazdaságban dolgozó tsz tagok a he- terózis kukoricát törik és válogatják. Az egyénileg dolgozó parasztok közül is egyre többen követik Patkós Mihály 16 holdas középparaszt példáját, aki már befejezte kapásnövényeinek szedését, törését és teljesítette beadási kötelezettségét. Nemcsak a kapásnövényekből, hanem állat és állati termékekből sincs már tartozása. Sertésbeadásának még az év első negyedében eleget tett, s így három mázsa kukorica kedvezményben részesült. Mindössze 3 mázsa 82 kg kukoricát kellett beadásba szállítania. Jako- bics Kálmán 4 holdas dolgozó parasztéi^ példamutatóan eleget tett. | a tanacsI -rezegj és a begyűjtési megbízott napról-napra ellenőrzik: akik betakarították kukoricájukat, napraforgójukat, — eleget tettek-e államipolgári kötelességüknek. Kukoricából a begyűjtési tervet ezideig 68.9 százalékra teljesítették, Mindössze négy hátralékos van a községben, akik a 8 napos határidő meghaladásával sem tettek eleget beadásuknak. Ezeket a dolgozó parasztokat a tanács vezetői, a begyűjtési és felvásárló szervek dolgozói személyes beszélgetés során igyekeznek meggyőzni kötelességeik teljesítéséről, | HA A FELVILÁGOSÍTÓ | ^ nm vezet eredményre, a törvényadta lehetőségekkel élve felemelik a hátralékosok beadási kötelezettségét és a helyszíni elszámoltatást is alkalmazzák. A beadási kötelezettségüket példamutatóan teljesítő dolgozó parasztokat népszerűsítik, A tószegi traktorosok segítik a tsz tagokat és az egyéni gazdákat A tószegi gépállomás valamennyi traktora munkában van. A jóhírű tószegi traktorosok a körzetükhöz tartozó szövetkezetekben és az egyéni gazdák földjén a mélyszántást, vetőszántást és a vetőágy előkészítését végzik. Valamennyien büszkék Juhász György és Térjék Imre traktoros társaikra, akik őszi tervüknek már több mint felét teljesítették és jóminőségű munkájukkal közmegbecsülésnek örvendenek. A legjobb minőségű munkát azonban Kiss József sztahanovista traktoros végezte idáig. Az ő munkájának is eredménye, hogy a tiszavárkonyi Petőfi és a vezsenyi Alkotmány tsz-ben a vetőágy elkészítése megtörtént és mindkét tsz-ben javában folyik a vetés. — A tószegi traktorosok az egyéni gazdákat is segítik a jó terméseredmények elérésében. A gépállomás 15 erőgépéből 9 az egyéni gazdák földjén dolgozik. A jászboldogházai Uj Élet tsz tagjai befejezték a kukoricatörést A jászboldogházai Üj Élet tsz tagjai tavaszkezdet óta lankadatlan szorgalommal dolgoznak. A gabonabetakarításban is az elsők között voltak a járásban. Jó eredményeik láttán pár héttel ezelőtt tíz kívülálló dolgozó paraszt lépett be a szövetkezetbe. Az új tagokkal megerősödött szövetkezet tagjai a múlt hét végére befejezték a kukoricatörést. Az államnak járó részt folyamatosan szállítják a raktárba. A vetés alá a talajelőkészítés megtörtént, most már a vetéssel kell igyekezniük a tsz tagjainak, hogy mielőbb befejezzék. Kettős hasznot jelent ez számukra. A jó magágyba idejében elvetett gabona többet terem. Több jut majd a munkaegységre és az őszi munkában is példát mutató szövetkezeti tagokról pedig nemcsak Jászból- dogházán, hanem megyszerte elismeréssel beszélnek. Jól sikerült- az öntözési bemutató Kunmadarason Á Debreceni öntözési és Talajjavítási Vállalat szolnoki kirendelt- ge és a Középtiszai öntözési VáL alat a kummadarasi Kossuth tsz- nél jólsikerült öntözési bemutatót rendezett. A megjelentek tanulmányozták a takarmányfélék, sávos- csörgedcztető és a kapásnövények barázdás öntözésének nagyüzemi' agrotechnikáját. A vöröshere különösen meghálálja az öntözést és ezt a lehetőséget a Kossuth tsz tagjai ki is használták. A bemutatott vörösheretáblán a termelőszövetkezet tagjai vetés előtt 50—60 cm zéles 10—15 cm magas gátakat készítettek egymástól 4—6 méter távolságokra. Az ilyen alacsony gátakon a talajművelés, hengerezés, sőt a gépi erővel való kaszálás is minden különösebb akadály nélkül megoldható, a víz pedig az alacsony gátak közé szorulva, egyenletesen áztatja a növényzetet. Bemutatásra kerültek még a kapásnövények különböző öntözési módjai, melynek a termelőszövetkezetekben legjobban megoldható módszere a barázdás öntözés. Ennek lényege, hogy a tábla lejtésének irányában gépi, vagy fogata s töltögető eketesttel a különböző növények sortávolságának megfelelően barázdákat húzunk. A vizet ezekben a barázdákban vezetjük el és így_ juttatjuk a vizet a talajba, a növények gyökeréhez, A részvevők a bemutatón megszemlélhették a különböző típusú ekéket, amivel az öntözőbarázdákat lehet elkészíteni. Három különböző fajtájú barázdakészítő van használatban. Az öntözési bemutató résztvevői legmegfelelőbbnek találták a domború kormánylemezű barázdahúzó ekét. Ennek alkalmazása ugyanis feleslegessé teszi a barázdák uténaigazítását és sok kézimunkától mentesíti a szövetkezeti tagokat. A bemutatón megjelent szakemberek, termelőszövetkezeti tagok utána megtekintették a Kossuth termelőszövetkezet tagjainak közös gazdaságát és elismeréssel nyilatkoztak eredményes munkájukról, l
