Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-03 / 208. szám
ÍA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA'] VI. évfolyam, 208. szám Ara SÍI fillér 1954 szeptember 3.. péntek MAI SZAMUNKBÓL: Pintér Ferenc propagandista készül a pártoktatási évre (2. o.) Két lagzi (2. o.) A szolnoki Cukorgyár megkezdte őszi gyártási kampányát (3. o.) Tumpek György Európai-bajnok (4. o.) «wgrami.sw A gabonabegyűjtés tapasztalatait felhasználva, gondosan készüljünk a kapásnövények begyűjtésére NÉHÁNY nap múlva megyeszerte megkezdődik a kukorica, a burgonya és a napraforgó betakarítása. A termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok egészévi szorgalmas munkájának gyümölcse lekerül a földekről. A betakarított javakból dolgozó népünk minden rétege részesül. A termények gondos, gyors és veszteségmentes betakarítása tehát közügy. Első és legfontosabb tennivaló a versenymozgalom állandó fel- színentartása. A dolgozó parasztok egészséges kezdeményezése nyomán eddig is kiváló eredmények születtek. Közel 10.000 gazdálkodó nemcsak az első félévre esedékes, hanem a harmadik, vagy az egészévi állat- és állati termék beadását teljesítette a versenyek során. A DOLGOZÖ parasztok versenymozgalmának nagy jelentősé-- gét Tiszavárkony község példázza legjobban. A tiszavárkonyi dolgozó parasztok annak idején a kongresszusi versenyben megyénkben a legjobb eredményt érték el. A tanács aktívahálózatán keresztül a nagyszerű mozgalmat átvitték a gabonabegyüjtésre. Ennek nyomán a beadásra kötelezett 403 termelő közül 349 vállalta, hogy gabonáját mindjárt a cséplőgéptől viszi a begyüjtőhelyre. Felajánlásukat a vállalást tevők mindannyian teljesítették. Tiszavárkony községben nincs egyetlen hátralékos gazda sem Augusztus 30-ig megyénkben 47 község, négy termelőszövetkezeti város, 133 mezőgazdasági szövetkezet és 83.780 egyénileg gazdálkodó teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A számok azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztok nagytöbbsége tettekkel bizonyította be államunk iránti hűségét, ragaszkodását. A szolnoki járásban azonban nem magyarázzák meg eléggé a dolgozó parasztoknak, hogy nemcsak jogok, hanem kötelességek is vannak. A járás dolgozó parasztjai ebben az évben többmillió forint értékű gépeidet, szerszámok aí, műtrágyát kaptak az ipari munkásoktól. Megyénkben mégis ez a járás teljesíti a legrosszabban állampolgári kötelezettségeit. Tudatosítsák jobban a munkás-paraszt szövetség jelentőségét. A SZOLNOKI járás vezetői nem harcolnak élég erélyesen a különböző elvtelen nézetek ellen. A rrezőhéki Táncsics tsz főkönyvelője demagóg módon ágál a begyűjtés ellen, félremiagyarázza a kormány egyes intézkedéseit. Az ilyen dolgok mellett nem hunyhatnak szemet a járás vezetői. A törvény is, de a dolgozók igazságérzete is megköveteli, hogy állampolgári kötelezettségét mindenki teljesítse. A dolgozó parasztok zöme tiszteli és magáénak tartja törvényeinket. Ragaszkodik azoknak másokkal való betartatásához is. A gabonabegyüjtés eddigi tapasztalat különösképpen igazolják a törvénytiszteletet, és éppen ezért a beadás nem teljesítése esetén a törvényes megtorlást kell alkalmazni, Megyénkben több mint másfélezerre tehető azoknak a száma, akik jogtalanul részesültek kedvezményben. Kengyel községben 142 termelőnek ütemezték át búzahátralékát kukoricára. Egy ellenőrzés azonban megállapította, hogy negyven termelő jogtalanul kapta meg az átütemezést. Itt a községi megbízott, amellett, hogy a törvény előírásait nem tartotta be, a becsületesen teljesítők igazságérzetét megsértette, és lazította a gabonabegy üj-tési fegyelmet. Rákócziújfalu községben hasonló a helyzet, Be- senyszögön szintén akadozik az ilyen hibák miatt a begyűjtés. Sok tennivaló van a nyilvántartások rendbehozása terén. Öcsöd község néhány nappal ezelőtt napi jelentésében 53 hátralékost közölt. A járási hivatal a megyei hivatalnak már három hátralékost jelentett. E hibák legtöbbször a nyilvántartások felületes vezetéséből, vagy a hibák elkendőzéséből erednek. A begyűjtési hivatalok vezetőinek és a községi megbízottaknak a kapásnövények beadására való felkészülés idején első és legfontosabb dolguk a hátralékok felszámolása. Ezenkívül állandóan és rendszeresen tudatosítani kell a kapásnövényekkel kapcsolatos határozatokat, törvényeket a dolgozó parasztok között. A begyűjtési törvény kimondja, hogy kukoricából és napraforgóból a töréstől számított nyolc napon belül, burgonyából pedig a szedéstől számított három napon belül az államnak járó részt be kell adni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy ezeket a rendelkezéseket a begyütjési állandóbizottságok segítségével a dolgozó parasztok megismerjék. AZ ALLANDObizotTSAGI tagok nagyon sok segítséget adhatnak és adnak is, ha a tanács megfelelően foglalkoztatja őket. A kapások terményei nem kerülnek hivatalos mérlegelésre, éppen ezért a számbavételnél igénybe kell venni a begyűjtési állandóbizottsági tagok, a mezőőrök és az élenjáró dolgozó parasztok segítségét, Szívós felvilágosító munkára van szükség, de ha kell, a késlekedések felszámolása végett alkalmazzuk bátrabban a törvényes megtorló intézkedéseket. Megyénk dolgozó parasztjai megkezdték állataik szállítását az Országos Mezőgazdasági Kiállításra mennyi kiállításon résztvevő állatot pénMegyénk dolgozó parasztjai az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon is sikerrel vesznek részt. Úgy számítják — több első dijat nyernek majd a nagy seregszemlén bemutatásra kerülő terményeikkel, állataikkal. Több kísérleti, illetve állami gazdaság és termelőszövetkezet, köztük a karcagi „Április 4” tsz — amriv „Miska1’ nevű bikáját, két Comwall kocáját malacokkal, „Linda” és „Piszra“ nevű kancáját mutatja be — szerdán útnak indította legszebb állatait Budapest felé. A megyéből valatekig a fővárosba szál-* lítanak, utazás közben gondosan ügyelnek a kísérők arra, hogy kondíciójukból ne veszítsenek és egészségesen érkezzenek meg állataik. A megye állami gazdaságainak, termelő- szövetkezeteinek többsége grafikonokon és egyéb szemléltető eszközökkel azt is bemutatja majd, hogyan, milyen agrotechnikai eljárásokkal érték el (termelési eredményeiket. A turkevei „Vörös Csillag” tsz és a mezőtúri „Törő Pál*’ tsz a talajjavítással elért eredményeit, a karcagi „Szabad Ifjúság” tsz tagjai pedig azt is bemutatják — és szívesen el is mondják — a kiállítás látogatóinak, hogy erősen kötött talajon az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazásával. hogyan tudták a földet nagyobb termésre kényszeríteni. Résztvesznek a szol- nokmegyeiek a fogatos bemutatón is. A többi között a nagykunsági, a bánhalmi állami gazdaság és a tiszazugi egyénileg dolgozó parasztok négyes-, illetve ötösfogata is élvezetes látványt nyújt majd. Cserkeszslton és Csápén megkezdték az árpa és a rozs velését A kunmártoni járás több községében a cséplés befejezését követő napokban nyomban hozzáláttak az őszi munkákhoz. A termelési bizottsági tagok és a helyi tanács vezetőinek jó felvilágosító munkája nyomán Cserkeszöllőn és Csépán tegnapelőtt megkezdték a vetést. Cserkeszöllőn a község két legszorgalmasabb gazdája, Kiss László és Kiss Lajos már napokkal ezelőtt elkészítette az őszi árpa magágyát és ezt a korai magféleséget már elvetette. Kiss Lászlónak az a véleménye, hogy a bő termés egyik fontos előfeltétele a korai vetés. „Én már hosszú évek óta tapasztaltam, hogy amikor iparkodtam az árpa és a búza vetésével, akkor mindig bő termést takarítottam be. Tapasztalatból mondom, hogy amíg a kései vetés csak minden huszadik esztendőben, addig a korai vetés minden esztendőben sikerül" — mondotta. Cserkeszöllőn Kiss László és Kiss Lajos példáján felbuzdulva a dolgozó parasztok nagyrésze abbahagyta a várakozást, megkezdték a fogasolást és még e héten nagyon sokan végezni akarnak az őszi árpa, valamint a rozs vetésével. Laczkó József gazdálkodó Csépa község egyik legszorgalmasabb embere ugyancsak befejezte az árpa és a rozs vetését, ö is úgy vélekedik, mint Kiss László. — „A vetés ideje elérkezett és aki várakozik, önmagát csapja be“ — mondogatja. A csépai dolgozó parasztok nagytöbbsége már a hét elején végzett volna az árpa vetésével. Az a hiba azonban, hogy a Terményforgálmi Vállalat még mindig nem biztosította a minőségi őszi árpa vetőmagot, holott 72 mázsát igényeltek a dolgozó parasztok. Jó lenne, ha a Terményforgalmi V. vezetői mielőbb gondoskodnának a minőségi őszi árpa vetőmag kiosztásáról. A járás területén a termelőszövetkezetek nagyrésze is hamarosan megkezdi a vetést. A tiszaiig! Petőfi tsz-nél befejezték a vetőszántást, kitisztították a vetőmagvakat és pár nap múlva földbe teszik a rozsot, valamint az árpát. A kunhegyesi járásban is hozzáláttak az őszi munkákhoz A (kunhegyesi járás területén a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok nagyrésze gondosain felkészült az őszi munkára. Az elmúlt napokban több helyen gazdagyűléseken beszélték meg a soronlévő feladatokat. — ABÄDSZALÖKON a község élenjáró gazdálkodói megkezdték a kenyérgabona vetését. Iparkodnak ezzel a munkával, mert az elmúlt esztendők tapasztalatai mindennél jobban bebizonyították, hogy a korai vetés nagyobb termést jelent. KUNHEGYES községben az őszi munkákban élenjár a Lenin tsz. A tagok előkészítették és gondosain tisztították az őszre szükséges vetőmagvakat. A vezetőség jóelőre felkészült erre a fontos munkára. Időben megbeszélték a gépállomás vezetőivel azt is, hogy milyen gépi erőre van szükségük. Az erőgépeknek pedig munkát biztosítottak. — Gondos és előrelátó tervezésük eredményeként idáig 220 hold vetőszántást végeztek el. A TISZA- GYENDAI Vörös Csillag tsz tagjai is gondoskodtak a vetőmagról és elvégezték a vetőszántást. A járás területén azonban eléggé vontatottan halad a trágyahordás. Kevés olyan termelőszövetkezet van, mint a KUNMÁRTONI Dózsa, ahol gondoskodtak a talajerő visszapótlásáról. Napok alatt 50 holdat terítettek meg érett istállótrágyával. A TISZAGYENDAI Dózsa tsz vezetői is késlekednek az őszre való felkészüléssel. A trágyahordást még el sem kezdték. A fogatok mással foglalatoskodnak. A tagoknak érdemes lenne változtatni ezen az állapoton, hiszen földjeik nagyon is igénylik a megfelelő jó gondozást. A KUNHEGYESI Vörös Október tsz tagjai ugyancsak a késlekedők között vannak. Példát vehetnének a Vörös Csillag- beliektől, akik fogataikkal napok óta hordják a trágyát. Egyes helyeken a községi tanácsok vezetői nem törődnek eléggé az őszi munkák előkészítésével. — TOMAJMONOSTORÄN — Gyenes Ferenc mezőgazdasági előadó különböző társadalmi munkát végez, ahelyett, hogy a vetőszántást és a magtisztítást szorgalmazná, hogy a késlekedőket felelősségre vonja és a munkák meggyorsítása érdekében megtegye a kellő intézkedéseket, Forrásban a szövetkezeti gondolat a Jászságban Szolnok megyében már szinte megszokták a dolgozó parasztok, hogy a soronkövetkezö mezőgazdasági munkákban mindig jászságiak az elsők. Legtöbbször róluk olvassák először az újságban. hogy például megkezdték az ősziek alá való szántást, elsőkként láttak hozzá a kenyérgabona vetéséhez, Innen szólt az eiso versenykihívás a tavaszi növényápolás gyors elvégzésére, sőt itt dőlnek az első gabonarendek a betakarítás kezdetekor. Jó földek, gazdag földek a jászberényi, jászapáti járás területei. Megterem azokon a kenyérgabonától a szőlőig, paradi- <-suliiig minden. A jó öreg Mátra hegység lábánál fekvő tájak nem szenvedtek annyit a sorvasztó nyári, téli szelektől, mint a kunsági részek. S ez a kedvező adottság a jászsági dolgozó parasztok szorgalmával, vetélkedő kedvével párosul. Délről, a Kunság felöl mostanában egyre meglepőbb hírek érkeztek az Itteniekhez: azokon a kopár földeken, melyekről a jászságiak féllg-meddig gúnyosan úgy beszéltek maguk közt, hogy „alig látni arra tanyát fával, ha olyat találunk, amellett Is csak „kőcsögfa” van”, — ezen a vidéken már lassan felcseperednek az első erdősávok. A megyei lap versenyjelentésein nem egyszer kunsági járások vették át a vezetőhelyet. Sőt az őszi betakarítás megkezdésébe a termelőszövetkezeti városok egy hajszálnyival már előbb beleszóltak. Az aratás, cséplés nagy munkájánál Is szemmellátható volt a nagyüzemi gépekkel dol- goző tsz városok előnye. 17" ezdtek jobban körül- nézni a jászsági dolgozó parasztok a saját környékük termelőszövetkezeteinél is. A jászkiséri Táncsics tsz csak egy a sok jászsági szövetkezet közül, ahol a gabonatermés átlaga a községi 6 mázsával szemben 7 mázsa és minőségileg is jobb. Mihályi K. László idevalósi középparasztnak a Szabad Föld tsz mellett van a földje. A cséplés utáni eredmény őt is gondolkodóba ejtette. Neki 6 mázsa, a Szabad Föld tsz- nek meg ugyanolyan minőségű földön 9 mázsa búzája termett holdanként. A lelkiismeretesen gazdálkodó 19 holdas gazda eddig latolgatott, mitévő legyen, de most már cselekedett. összedugta fejét az arra lakó dolgozó parasztokkal. A késő éjszakákba nyúló beszélgetések a napokban gyümölccsé értek. Mihályi K. László kezdeményezésére ifj. Jász Lajos, id. Tarkó Ferenc, Balajti István és még sokan elhatározták, csoportot alakítanak. Hogy formába öntsék döntésüket, egyik este megbeszélésre jöttek össze a Jászkisér határában levő hetényi iskolába. Maguk sem gondolták volna, hogy nem- *«ak négyen-öten lesznek. Eljött vágy huszonöt gazdáim bér a környékről. Kiderült, hogy valamennyien tüzetesen ismerik a helybeli csoportok eredményeit. Különösen a Táncsics tsz rizstelepe került sokszor szóba. „Mi is megcsinálhatjuk, csak fogjunk össze, mint ők” — mondotta Mihályi K. László. Már erősen éjfél felé közeledett az idő. A jelenlévők az új csoport ’érvéit formálgatták. „Ha megalakulunk, akkor a mélyszántást még az őszszel elvégeztetjük a gén- állomással” — tárta elő ifj. Jász Lajos. Mire nyugovóra tértek, megalakult az új csoportot előkészítő bizottság, Mihályi K. László és ifj. Jász Lajos ott helyben aláírta a belépési nyilatkozatot. Forrásba jött az egész jászapáti járásban a szövetkezeti gondolat. Ebben a hónapban már 80 egyénileg dolgozó parasztcsalád választotta a nagv- üze'O-i gazdálkodás útját. ^ ’ászberényi járásban hasonlóan növekszik az érdeklődés a szövetkezeti élet mént. Augusztus 1. óta 75 új taggal szaporodtak az itteni termelő- szövVkezetek. erdős, dombos jászfel 'őgvörgyí határban, a Hajtal részen szintén hamarosan virágba bomlik a szövetkezeti gondolat. A község határának másik részén évről évre eredményesebben psvdálkndik a Vörös Sarok termelőszövetkezet. Mén az egyénileg gazdálkodók is büszkék voltak a tsz-re. amikor a megyében elsőnek aratták le az árpát. öt úi tag belépése mutatja, hogy a t«z számbelileg ismét növekszik. A h=itai-részi középparasz- tnk a sok okos gondolatot hintő iskolába járón3’onk össze a napokban. Pintér Jstván 10 holdas közén - parasztot faggatják különösen sokat. Jó helvre fordul Polgár József, Benedek István, Velkei Vendel középparaszt felvTá- gosításért. — Pintér István világlátott ember. Az új gazdálkodási módot 1951-ben a Szovjetunióban közvetlen közelről tanulmányozta a IV. magyar parasztküldöttség tagjaként. És most ilyenekről folyik a vita, ha összejönnek: „11.25 q búzám termett fél holdon — mutatja cséplési lapját Pintér gazda —. de ez semmi ahhoz képest, ami a mi földünkből kihozható’*. És jönnek az ukrajnai példák a jegyzetekből. A végkövetkeztetést mindannyiszor együtt vonták Is: — . Ezt csak na«vüz°mi módon. gépekkel lehet elér"*”. P ntér István elvtárs mindig magánál hordja a gazdálkodásával kaDcsolatos feljegyzéseit. XTom panaszkodhat, iól beütött ez az a<57i-«Tidö ná*a a gabonából is. — A Pintér-tanyán: anyakoca, 2 süldő, 10 malac szaladgál a szén zöld gyenen. Van baromfi is Készpénz- jövedelme szintén jócskán lett a 2 hold állam; tartalékföldön termelt Daradicsemből. Eddig közel 7 ezer forintot kapott és még jön maidannyi. Okosan gazdálkodik Pintér elvtárs. Megszívlelte a párt és a kormány tanácsait. Szívügye a jószágnevelés is. Adójának majdnem felét lecsökkenti, hogy üszőt, csikót nevel. Beadásának felét meg az vette le, hogy a paradicsomot, szöszösbükkönyt szerződésesen termelte. — De a paradicsom nem mindig sikerül így és mennyi jövedelme lesz például Guth Ferencnek, a fegyvemeki Vörös Csillag tsz tagjának, akj előlegképpen csupán búzából 24.60 q-t vitt haza, emellett 3900 Ft-ot — mondogatják Polgárék, Benedekek, akik számára ugyancsak nagy könnyítést jelentettek a kormányzat nyújtotta kedvezmények. Sokkal biztonságosabban gazdálkodhatunk összefogva. zon a tájon sok a zsombékos terület. Van egy 28 holdas állami tartalékföld, ami kiváló lenne jószágtartásra. Most azon van a négy középparaszt, hogy kezdetnek még vagy 6—8 családot nyerjen meg a szövetkezés gondolatának s akkor megalakítanak egv I. ti«- pusú csoportot. Kiszámí' tották: többezer forint hasznot jelentene egyenként csupán a beadásban, adófizetésben nyert kedvezmény, amit mint csoporttá «ok nyerhetnének. A juhtartást • egyénenként például nem tudják megoldani. Ha csoporttá alakulnak, egv-két ember csak arra állna rá. Tervezik, hogy alakulásuk után, mint cson^ri. öntözőmotort igényelnének s öntözéses takarmánytermeléshez kezdenének. Erre meg is lesz a lehetőség, Csuoán az szükséges, hogy a helyi pártszervezet s a tanács jobban segítse óikét a kezdet; lépéseknél. Igen kíváncsiak néldául az új rm'ntaalanszabályzatra. de ehhez még nem jutottak hozzá. Tóth István
