Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-25 / 200. szám
Slßliwkjmqtjd NÉPLAP megyei pártbizottság és a megyei tanács lapj VI. évfolyam, 200. arám Ars 30 fillér 1954 augusztus 25.. szerda MAI SZAMUNKBÓL: Hat esztendő eredményei a jászkiséri Táncsics tsz-ben. (2. o.) Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának üzenete Eisenhower elnökhöz. (2. o.) Jászai Blanka—Móricz Zsigmond szerelme. (2. o.) Júliusban történt. (3. o.) Sporthírek. (4. old.) Termelési bizottságunk felkészül az őszi munkákra Pótolja elmaradását a kun márt on i Téglagyár Községünkben, Kengyelen ismét nagy munka vette kezdetét. A termelési bizottsági tagok néhány nappal ezelőtt rregbeszélést tartottak, ahol beszámoltak a hordás, cséplés eredményeiről, majd az őszi munkák előkészületeire került sor. Elmondották, hogy a hordás jó megszervezése, a fogattal rendelkező és a fogatnélküli gazdák közötti kölcsönös segélynyújtás milyen eredményre vezetett. A tanács és a termelési bizottság szervezte, s ébrentartotta a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok betakarítási versenyét. A Vörös Hajnal tsz, az I. típusú tszcs tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok befejezték a cséplést. A Sallai tsz-ben is végeztek volna az Alkotmány Ünnepére, ha a ír ült héten az esőzés nem késlelteti munkájukat. A kengyeli gépállomás traktoristái kitettek magukért. Kisebb hibák ugyan adódtak, de azokat a műszakiak gyorsan helyrehozták és folytatódott tovább a cséplés. — Külön dicséretet érdemelnek a gépállomás vezetői és traktoristái, hogy a gabonacséplés nehéz munkájában sem feledkeztek meg egy másik fontos tényezőről, az aprómagvak csépléséről. Körzetükben rrindössze 2 hold olajlen és 3 hold salátamag cséplése nincsen még befejezve. A termelési bizottság tagjai a tanács vezetőivel és a tanácstagokkal együtt a cséplés alatt több ízben felkeresték a cséplőgépeket, ellenőrizték azok munkáját és segítettek az esetleges hibák kijavításában. — A cséplés gyors befejezése biztosíték arra, hogy idejében hozzákezdhetünk az őszi. talajelőkészítéshez, vetéshez, a kukorica és napraforgó betakarításhoz kimondotta Király Lajos termelési bizottsági tag. A községben már is nagy üfemben folyik az őszi munkák előkészülete Balogh Károly, Futás Benjámin, Kardos András, Kiss Pál, Kecskés István tanácstagok és termelési bizottsági tagok már kihordták az istállótrágyát és többen hozzákezdtek a vetőszántáshoz. 500 lófogat van a községben, s azok rrost már a trágyahordást, vetőszántást végzik. Éppen ideje most már ehhez a munkához fogni, hiszen a cséplés kissé elhúzódott. A következő évben az ideinél nagyobb termésre pedig csak abban az esetben lehet számítani, ha már most megteremtjük ennek előfeltételét. A trágyahordás, a vetőszántás, a minőségi vetőmagcsere, a vetőmagtisztítás mind olyan soronlévő feladat, aminek jó megszervezéséhez segítséget kell majd nyújtania a tanácsnak, termelési bizottságnak. Erre az időre esik ezenkívül a kukorica, napraforgó betakarítása, a cukorrépa szedése. Keliger József, a termelési bizottság elnöke éppen ezért hívta fel a mostani bizottsági ülésen minden jelenlévő dolgozó paraszt figyelmét, hogy a tavaszi növényápoláshoz, nyári betakarításhoz hasonlóan, most az őszi mezőgazdasági munkák előkészületeiben is éppúgy álljanak helyt. Ismertessék a minőségi vetőmag vetésének jelentőségét, mely megfelelő talajelőkészítés mellett egymásfél mázsával növeli a termésátlagokat. Erre pedig nagy szükség van Kengyelen, hiszen a mezőgazdaságfejlesztési határozat megvalósítása kötelessége községünk termelőszövetkezeteinek és egyénileg dolgozó parasztjainak is. Akkor lesz jobb termése, nagyobb jövedelme a tsz-tagoknak, egyéni gazdáknak, akkor tudnak több árut, élelmiszert juttatni saját maguk és az ország ellátására. A kunmártont Téglagyár az utosó két év alatt a megye egyik legnagyobb építőalapanyaggyártó üzemévé nőtte ki magát. Nem is érdemes kihasználatlanul hagyni a város határában hosszan húzódó, jóminőségű agyaglelőhelyet. Nagy- szilárdságú, acélosan csengő téglát ad kiégetve milliószámra a sárgásbarna föld. Ilyeneket taligáznak itt ki napról napra a körkemence boltozatos nyílásain. Eddig azonban nagy utat kell megtenni a bánya faláról leválasztott agyagrpgöknek s keményen, kitartóan kell dolgozni a téglagyár munkásainak, műszakiainak egyaránt. Ugyíátszik, halad Is a munka. A kotrógép, a nagyerejű bagger kanalai állandóan koptatják a bánya csaknem meredek falát s a kiömlőnyílás alatt percenkint telnek meg a .csillék. A •• kötélpálya szüntelenül hordja a ..padlásra*’ az anyagot, á présgépek dolgoznak s az automata szemvillamásnyi idő alatt szabdalja egyenletes méretekre a futószalagon kúszó agyag-testet. A présgép-ház ajtaján sietős léptekkel igyekszik kifelé Halla István, az „új művezető”. így mondják itt, mert hogy ezen a gyártelepen valóban új embernek számít. A szakmában azonban nem „mai gyerek’* már, bár 30 évesnek sem néznénk. A martfűi Téglagyárban volt sokáig s más telepeken is, de ha a munkáról, a szervezés kérdéseiről, a gyártás technikájáról van szó, Szovjetunió- beli tapasztalatait hozza fel legszívesebben. Ott is dolgozott téglagyárban s minden vágya az. hogy itt is hasonló feltételekkel mehessen a munka. A kunmártoni Téglagyár* azonban ettől még messze járv bár hatalmas lépést jelent a gyártás tökéletesítése felé az új műszárító melyen az utolsó simítást végzik már a szerelők, s más mesteremberek. Ezt mutatja meg először a művezető. / *— Ha az építővállalat betartja ígéretét, a napokban elkészül. (Éppen ideje is.) Itt a kamrák előtti hosszú folyosón sínen jár be a nyerstéglahordó kocsi. Ha befordul valamelyik kamrába, egyetlen mozdulattal rátelepíti a nyerstéglákat a kiálló tartókra. Ha megtelik a kamra, a körkemencéből átszívott ■» felesleges hő szárítja a téglákat Később fűtőkazárft is kap a szárítószín. Mihelyst kész lesz. azonnal ebbe hordunk s így töredékére csökken a szárítási idő, ki tudjuk küszöbölni a tél nehézségeit. Ennyit mond a tervekről a művezető. Jelenleg azonban még azért folyik a harc, hogy az üzem 'kiköszörülje azt a csorbát, amit júliusig és augusztus elején ejtett. Augusztus elején is közel 85.000 tégla elmaradása volt még a telepnek. — Ebben a negyedévben be akarjuk hozni az elmaradást -— folytatja tovább. — Mikor idejöttem a gyárba s később is még nagy hiba volt, hogy a kazalozással, .kuglizással, ramacshordással leálltak a dolgozók, ha megvolt a 100 százalék. így azután a prés elől is elfogyott a munkaterület. A kisebbik prést meg sem tudtuk indítani — Türelmes munkával azután sikerült megszüntetnünk ezt az állapotot s a napokban már megindítottuk a második présgépet is, úgy hogy most már többet is gyártunk a napi tervnél. Javul a minőségi munka is, ami azt jelenti, hogy növekszik a nagyszilárdságú téglák aránya. Ez is előreviszi tervünk teljesítését, mert a nagyszilárdságú tégla 1.3 rendes téglaegység - oek számít. A javuló munkáról, az igyekezetről beszélnek a verseny eredményei. Az utolsó napokban a nyersgyártás mindinkább megközelíti a 130 százalékot. Huszár Katalin, Zsoldos Erzsi, Bódi István, Dé- kány András, Harangozó József példamutr*óan dolgozik. Halbrányi Kálmán főgépész is kitesz magáért, most a gyártás „főidényében”, A kisprésnek 27—28 ezer volna a napi teljesítménye, azonban nem tpdnak kihozni belőle ennyit, akárhogy is igyekeznek, mert a kotier rostélyok elhajoltak s a pucolót nem tudják hozzáállítani. A főgépész egy új megoldást keresett, hogy átsegítse a pillanatnyi nehézségen a nyersgyártókat s már dolgozik is rajta. Egy deszkacsa- tórnát építenek a föld útjába s így a hibás rostély megkerülésével juttatják a földet a keverőbe. — Holnapra már el is készül s kiadja a 30.000-et is naponként, dolgozhatnak az elhordók — vélekedik munkájáról. Ezek szerint a nyers gyártásnál nem lesz hiba. Most a kemencése- ken, pontosabban a ki- és behordókon a sor, hogy sok készárut termeljenek, mert minden darab téglára igen nagy szükség van az építkezéseknél, meg az árvízkárok helyreállítására. Ha minden ember úgy dolgozik itt, mint Harangozó elvtárs és társa Gödér József, menni fog ez is s túlteljesíthetik napi terveiket. Harangozó elvtárssal az egyik körkemence végénél találkozunk. Magasranőtt erős ember. Arcát, nyakát, kezeszárát lehellet- finom narancsszínű téglapor borítja. Bői véd ős izmos kezével olyan könnyedén emelgeti le taligájáról a téglákat, mintha csak könnyű fenyőből volnának. Oda sem néz munkaközben a stószra, mikor velünk beszél, mégis megtalálja minden tégla helyét a máglyában, olyan pontosan fekszik a többire, mintha csak kőműves függőzte volna. Még rá se találtunk, máris hallottuk, hogy jómunkájú, derék ember. Mikor csaknem kiürült a gyártelep, mert mindenki aratni ment, Harangozó elvtárs azt mondta, hogy ő marad. Ez már magában is dicséretes dolog, s az még- inkább, hogy napi 5 órával többet dolgozott a műszakra s így pótolta egy vagy talán másfél ember munkáját is. Hát csak valakinek ki kellett hordani a téglát a kemencéből, elvtárs — mondja nagyon természetes hangon, mikor rákérdezzük. — Akik elmentek, levágták helyettem is a kenyérnek valót én viszont dolgoztam itt, ahogy erőmből futotta. — A keayérnekvalót... a kenyeret azt meg majd megveszem — vágja’ rá — telik a 2100 forintból, amit keresek havonta, nem csak kenyérre, hanem másra is. Gödér Józseffel, Harangozó elvtárs társával nem tudtunk beszélni, de mindkettőjükről ' beszéltek mások is. Kemény emberek, áldozatkész munkások, ezt mondják róluk. Van, mikor szorít a munka, nem tud olyan gyorsan haladni a tűz a körkemencében, hogy elég lehűlt kamrát hagyjon a kihordóknak, mert a kemencekihordók mindig a tűz nyomában járnak. Ilyenkor van. aki nem akaródzik bemenni a 60 fok körül hőségbe. Jobban mondva két emiber van, Harangozó és Gödér, akiknek nincs- kellemetlen hőség, ha a munkáról van szó. Legutolsó teljesítményük 164 százalék volt. Nem kétséges, ha az ő példájukat követik a többi munkások, a műszákiak jól szervezik a munkát, a kunmártoni Téglagyár hamarosan pótolja adósságát. Palatínus Tóvizi István, Kengyel. A törökmiklósi járás termelőszövetkezeteibe harminchat egyénileg dolgozó paraszt lépett be ebben a hónapban Megyeszerte élénk érdeklődés tapasztalható az egyénileg dolgozó parasztok körében a termelőszövetkezeti gazdálkodás iránt. . A jól működő termelőszövetkezetek ebben az évben is bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Gabonából átlagosan másfél, két mázsával többet termeltek holdanként, mint a jól gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztok. Mindez a szervezettebb munkára, az agr itechnikai módszerek következetes alkalmazására vezethető vissza. A nagy táblákon jobban ki tudják használni a gépeket. Az emberi munkaerőt kultivátcrok, gépi talajművelő és növényápoló eszközök és kombájnok helyettesítik. A szövetkezeti gazdálkodás eredményei a törökmiklósi, jászberényi, kunmártoni és jászapáti járásban különösen megmozgatták az egyénileg dolgozó parasztokat. Kengyelen közel 100 hold földön tizenhárom család új termelőcsoportot alakított. — Azonkívül a kengyeli Sallai és Vörös Hajnal tsz-ekben is növekedett a tagok létszáma. A tiszatenyői Lenin tsz-be két dolgozó paraszt kérte felvételét. A törökmiklósi járás területén harminchat egyéni gazda lépett be ebben a hónapban a szövetkezeti gazdaságokba. Közülök tizennégyen a törökimklós-óbaiiai Béke tszcs-ben találtak új otthonra. Az ipari munkások segítsége megnöveli a termékcsoportok er« — Levelezőink az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozóról — íín.lr n CJ-T/-vires Ailr i ew íilr aw a! Ar*r*X« 4 444-t- _ 1 _ . - ' _ / 1 i / TT z érnünk, a Szolnoki ^ Cukorgyár zászló. íszbe öltözötten várta ed vés vendégeit. Igaz, arattak magukra majd gy órát, de ez még csak >kozta érdeklődésünket s nnál szívesebben fogad- ík őket, mikor mégis legjöttek. Irigyeltük azokat, akik íár a megérkezés pil lustában régi barátokként dvözölhették vendégein, et, a mezőtúri Haladás ;rmelőszövetkezet tagjait, eichardt Nándor munka- rdemrendes, Törőcsik >tván főgépész, az élelmi- zeripar kiváló dolgozója, óth János és Bódi Mi- ály rézművesek ugyanis íár régen barátságot kö- >ttek velük. Még akkor. mikor először jött szóba a patronázsmozgalom s az elsők között vették ki részüket a segítségadásban. L' is ünnepséget is ren- deztünk tiszteletükre, melyen Kar László elvtárs, üzemünk igazgatója köszöntötte a vendégeket. A Cukorgyár igazgatója és a tsz párttitkára kölcsönösen elmondták, hogy milyen munkát végzett üzemük, milyen eredményeket értek el. Ezután gyárlátogatásra indultunk s elmagyaráztuk vendéigeinknek, hogyan készül a cukor a mi üzemünkben abból a répából, amit ők is termelnek. Érdeklődéssel fogadták minden szavunkat. Mikor kimentünk a Cukorgyár célgazdaságába, beszélt helyettünk is szép tehenészetünk, sertéshizlaldánk, sőreállományunk. Gazdaságunk szakemberei azért nem fukarkodtak a magyarázattal. Szívesen beszéltek a jó módszerekről s mindarról a munkáról, amivel sikerült elérniük az „Élüzem’* kitüntetést. |^em hiába ismerte el a vendégek közül az egyik eivtársnő: „Szebbek a jószágok, mint a mieink.” Ha jelenleg nem is éri el jószágállományuk színvonala a mienkét, köny- oyen utolérheti még, mert minden segítséget megkapnak az ipari munkásságtól. az üzemektől ahhoz. hogy dolgozni, haladni tudjanak. Ezért adott hathatós segítséget az év folyamán részükre a mi Szemünk patronázscso- portja is. A z ebédet mindany- nyian jó barátságban fogyasztottuk el, azután közösen indultunk útnak az Ünnepi Vásárba. Jókedvvel, vidámsággal töltöttük el a barátkc- kczásból hátralévő órákat Ügy érezzük, ez a találkozás még közelebb hózott minket vendégeinkhez, a Haladás tsz dolgos tagjaihoz s rajtuk keresztül az egész dolgozó parasztsághoz. Tóth József Szolnoki Cukorgyár Szómba Ion vendéget vártak a Karcagi Építő- pari Vállalat központjában is. Nem kisebb vendégeket, mint a helybeli jónevü Szabadság termelő- szövetkezet küldötteit. Az építők közül mintegy 30—35-en vettek részt az ünnepélyes fogadtatáson. Köztük volt Király Sándor üzemi párttitkár. Vájó Imre igazgató, Geist Antal főmérnök, Majoros Antal főkönyvelő, Baráth Mihály építésvezető, Kocsis Imre sztahanovista főművezető és mások a legjobb építőszakmunkások közül, mint Ungi- László, Györfi Imre, Buzalka Antal s még jónéhány sztahanovista és újító. A termelőszövetkezet küldöttei között volt a többek között Erdődi Sándor párttitkár, Balogh József elnök s még kb. 40 küldött. A vendégek sorai között üdvözölhettük a legjobb brigádvezetőket: Antal Eleket, Ökrös Irr rét. Puskás Imrét. A vendégfogadás „hivatalos“ része után vidám beszélgetés indult közöttünk s ki tudná megmondani, mi mindenről esik szó a karcagi emberek között, ha összetalálkoznak. Sűrűn kattogott a fényképezőgép is. merthirzen rrindannyian szerettünk volna vinni egy kedves emléket erről a jólsikerült napról. Délután kirándultunk Hajdúszoboszlóra, a karcagi Építővállalat egyik, legnagyobb munkahelyére s itt Baráth Mihály építésvezető, a munkahely „gazdája“ sorra bemutatta, mi mindent készítünk az Egyetemi Tangazdaság részére. A vendégcsoport vezetését ezután Kurucz elvtárs. a tangazdaság igazgatója vette át. Szívesen magyarázta meg rr.indannyiónknak az állatállomány gondozásának, takarmányozásának fortélyát. A takarmánytermelésről. a búzatermesztésről is vita indult közöttünk, . Hogy a kirándulás teljes legyen, visszatértünkben elmentünk Hajdúszoboszló híres fürdőjébe is s még sokáig együtt maradtunk — vidáman töltve az időt. — Bízunk abban, hogy a jólsikerült találkozás után, — ahol mindkét részről igen tekintélyes számban voltunk — még jobban elmélyül a baráti kapcsolat az építővállalgt és a termelőszövetkezet, illetve az építőmunkások és a dolgozó parasztok között. Mándoki László, Építőipari Vállalat. Karcag.
