Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-23 / 198. szám

ASSZONYOKNA K Munkában is csinosan! ÜNNEPI VASÁR UTÁN Megfejtendő: Vízszintes 1., 11., 48. Függőleges 1., 4. Iámét divat a bő ruha! í Elegáns őszi viselet. Színes szövetből vagy tropikálból. Fagombokkal, bőrövvel díszítjük. JHAyinkább aídeni foyont az. anyák éleiéi Bátor Miháűyné újszászi Wkos, okleveles szülésznő vagyok, Meg­értem hatvankét évet, ebből harmincat mint bábaasszony dolgoztam végig, De életemnek az idei volt az egyik legszbb, legboldogabb éve. Bár én a multiban is lelkiismeretes jó munkát végeztem, de az idén csak ebben a rendszerben érhettem meg, hogy kedvezményes utazás­ban és üdülésben részesítettek jó munkám jutalmaként, Azt * sok szépet és jót, amit ott tapasztaltam és élveztem, sAha el nem féledem, Jó volt az ennivaló, rendes a szobám, hófehér, tiszta ággyal, Es a ki­szolgáló kislányok kedvesek, illemtudóak, jólelkűek voltaik, Eddig is igyekeztem jól dolgozni, de most méginfcább védeni fogom az anyák és magzatok életét, mert méginkább megértettem, hogy nálunk a leg­nagyobb érték az ember, Bátor Mihályné Ujszász, Erkel Ferenc-u. lo, Erő* vászonnadrág nagy isitekkel: —I Mezőgazdasági munkára. A kaniíros : nak. A steppelt kabátka Jő szolgálatot tesz üzemi, építőipari munkához. Mindenféle J nadrág alkalmas viselet gépeken dolgozók- hűvös őszi napokon. A háromzsebes moli- régi blúzt elhordhatunk alá. 1 j nókötény gyapotszedőknek való. Süliünk - főzzünk Áttört zöldbableves, a zöldbabot zsírban puhára pároljuk, meghintjük kevés liszttel és fel­eresztjük annyi vízzel, amennyi le­vest akarunk főzni. Ha puha, szitán áttörjük, visszatesszük a levesbe, kevés tejfelt adunk hozzá. Mégegy- szer forraljuk, s apró galuskákat főzünk bele, GYÜMÖLCSLEVES. Bármilyen gyümölcsöt kimagozunk, darabokra vágjuk és cukros vízijén puhára főzzük. Amikor megfőtt, kevés lisz­tet és két deci tejfelt keverünk bele. Kétszemsülttel vagy keksszel tálaljuk. ARANYM ETELT (levesbe való). Egy pirosjzínű sárgarépát leresze­lünk, egy egész tojással és annyi liszttel összegyúrjuk, hogy közepes keménységű tésztánk legyen. Ki­nyújtjuk, metéltre vágjuk és hús­vagy csontlevesbe főzzük, UBORKAMÄRTÄS. Készíthetjük friss és savanyú uborkából is. A friss uborkát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk és egy kanál liszt­ből és zsírból készült rántásba be­lekeverjük. Rövid ideig pároljuk, kevés vízzel feleresztjük. Sót, cuk­rot és ecetet teszünk hozzá. Amikor megfőtt, tejfelt keverünk bele. — Ugyanígy készítjük el a savanyú uborkából készült mártást is, csak abba már nem teszünk ecetet, GOMBAPÖRKÖLT. Finomra vá­gott vöröshagymát párolunk, zöld­petrezselymet hitünk bele és hozzá­tesszük az összevagdalt gombát. Fedő alatt néhány percig pároljuk. Vizet öntünk hozzá és tovább főz­zük. Rizzsel vagy galuskával tálal­juk. Aki szereti, a gombapörköltre még tálalták előtt egy-két egész to­jást üthet és ez esetben addig hagy­juk tűzön, amíg a tojás megke­nvén yszik, HABOS ALMÁSLEPÉNY. 3o de­ka lisztből 2o deka margarinnal, 12 deka cukorral, két tojás sárgá­jával, egy-két kanál tejfellel, csepp­nyi sóval, tésztát gyúrunk. Ha ke­mény, még tejfelt adunk hozzá. Félújjnyi vastagságúra nyújtjuk, zsírozott tepsibe tesszük, félig meg­sütjük. Egy kiló almát megresze- lünk, a levét kinyomkodjuk, cukor­ral, fahéjjal és lo deka darált dió­val összekeverjük. A tésztára tesz- szük s ennek tetejére rákenjük a 6 tojásból vert cukrozott habot, Lassú tűznél tovább sütjük, Vízszintes: Ez Jellemezte a szolnoki Ünnepi Vásárt. A vásár egyik közkedvelt helye volt. Albán részlet! Föld-darab. Vissza: elhagy. Orökirón. Feltételes kötőszó. Klasszikus hármas. Nagyszerűen produkálja magát. Ilyen a friss seb. Félig avas! Kettőzve: Leoncavallo opera. Földműves tesz!. Hatvan perc elmaradót a termelésben. Pestmegyei határállomás a Duna mellett. E napon. Ossze-vlssza viszi Olasz város Dél-Tirolban. Ki legyen az? Kisgyerek teszi. Kiejtett betű Kettőzve: brazil csatár. Lőterek. Az Ünnepi Vásár árutombolájának egyik főnyereménye. Függőleges: 1. Ez Is volt az Ünnepi Vásár keretén belül. 2. ... Ráby, Jókai regényalak. 3. Búcsúzóban van! 4. A változatos sportműsorban ez is szerepelt. 5. Függ. 1. alkalmával vásárra került. 6. Rokonféle. (ék. hiány) 7. Személyes névmás. 8. Lóbuzdító szócska. 9. Ilyen halál is van. 10. Kohászati melléktermék. 15. Aria, francia szóval. 16. Tagadószó. 17. Megye. 19. Osztalék. 21. Egészen friss. 22. Idei Ital. 24. Szabolcsmegyei kisközség. 29. Műkedvelő. 30. Párnázott ülőbútor. 31. Ilyen az Alföld. 33. Domb-részletl 37. Kettős t-vel a végén: francia szerencsejáték. 38. Fordított leánynév. 41. A közmondásban pénz. 42. Pór, — keverve. 45. Azonos hangok. 47. Betű fonetikusan. Multheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése Fiikő meg én. Dióbél királyfi. Aranyko­porsó. A festő halála. Helyesen fejtették meg: Kelemen Ildikó, Csüdőr Arpádné, Öllé Margit, Kiss András- né. Szepesi Károlyné Szolnok ifj. Baditz Pál Miskolc, Nemes József Sajókeresztur; Hanyecz Róza Tiszaföldvár; Fehér Jusztina Tőrőkmiklós; Borzák Balázs, Borzák Lajos Jászivány, Illy Ottó, Varga Margit Karcae; Törös Jánosné, Füleki Lászlóné. Puskás Ödön Kisújszállás; Sassváry Imre Öcsöd. Könyvjutalmat kaptak: Csüdőr Arpádné Szolnok: Fehér Jusztina Tőrőkmiklós, Illy Ottó Karcag. Képek a szolnoki Ünnepi Vásárról KÖZÖLJÜK kedves Olvasóink­kal, hogy mostani Jászkun Kakas­számunk csupán a 8 lapoldal ké­szítése folytán előálló technikai akadályok miatt nem készült szí­nesen. A Kakas továbbra is színe­sen fog megjelenni, (Á szerk.) r* sak két napig tartott az Ünne­pi Vásár és mégis annyi minden történt, hogy elsorolni egy hét is kevés lenne. Mind­két napon hatalmas tömegek érkeztek a megye minden tájáról. Mindenki sietett, különösen az első órákban. Itt is, ott is megnézte az árukat, kereste a legszebbet, a legolcsóbbat. Lehe­tett is kapni mindent. A törökmiklósi föld­művesszövetkezet pa­vilonjában elsőnek mesterszállás! dolgo­zók válogatták az öl­tönyök anyagát, majd egymásra néztek, bó­lintottak. ami azt je­lenti, hogy mindany- nyiuknak tetszik az áru. Szemre is szép, meg a tapintása után ítélve a minőség is megfelel. «—• Akkor hát ez lesz, — muta­tott rá egy szép 1.200 forintos kamgárn öl­tönyre Kocsis Antal dolgozó paraszt, aki legelsőnek választott öltönyt a sok közül. kJ agy keletje volt a sörnek, meg a fagylaltnak is. Min­denki vásárolt, senki nem járt üres kézzel, vásárfiát vittek haza a gyermekeknek, a le­gények mézeskalács­szívet vettek a lá­nyoknak, hátitáskát kaptak az iskolába ke­rülők. A karcagiad vas és zománcáru pavilonjá­nál elsőnek Katona László tiszasülyi lakos választott feleségével egy igen szép tűzhe­lyet, amire már régen fájt a foguk. Volt is miből válogatniuk. Ebből a pavilonból több mint 80 db. tűz­helyet vásároltak meg a dolgozók, Nagy volt a sürgés­forgás az Irodaház mellett, a mezőtúri földművesszövetkezet Bútorértékesítő pavi­lonjában is. Nézeget­ték, csodálgatták a remekbeszabott szek­rényeket, rekamiékat, sezlonokat, a karos­székeket ki is pró­bálták. Minden tet­szett, minden nagyon szép volt, A tömegből egy­szer csak egy idősebb házaspár lé­pett az eladó elé. — Kérjük ezt a konyha­bútort. «— mutatott a bácsi. — Ezt — ezt bólógatott rá a felesé­ge. A lányunknak lesz — tette hozzá nagy büszkén a férj. Még- egyszer megnézték jól, nincs-e karcolás a tü­körsima felületen. Nincs semrr.’í baja! Dózsa Mihályék egy 941 forint értékű sez- lont vásároltak a mező­túri szövetkezettől. Pi­rók Józsefné tamás­pusztai dolgozó pa­rasztasszony is az ün­nepi vásárra jött, hogy konyhabútort vá­sároljon, Ki is nézett magának egy szépet, amelyet 2.104 forint­ért kapott meg. , Laczkó Ernő mező­túri szobafestő egy kétszemélyes, világítós rekaiméval lepte meg feleségét. Délfelé különböző nagyságú csomagokkal megrakodva teleped­tek le a látogatók a vendéglőkben és ha­lászcsárdákban, hogy ott megebédelhesse­nek'. Textil és vegyesárú pavilonjaink több mint 3 millió forint forgalmat bonyolítot­tak le az Ünnepi Vá­sáron. A tiszaföld- vári földművesszövet­kezet például férfi szövetből 85 métert, női szövetből 90 mé­tert, cipőből 450 párat adott el. Konfekcióból pedig 30.000 forint volt a forgalmuk. A tiszafürediek 85 férfiöltönyt, 43 női ka­bátot. 13 rr.ikádót ad­tak el. férfi és női szövetből 80.000 forin­tot, cipőből pedig 70.000 forintot árul­tak, Nagy volt az érdek­lődés az Ünnepi Vá­sáron a mezőgazdasá­gi kisgépek és szer­áruk iránt is. A szol­noki földművesszövet­kezet mezőgazdasági pavilonjában legna­gyobb érdeklődés az ekék. boronák, vető­gépek és a különböző gabonatisztító gépek iránt volt. Kovács Sándor szolnoki gaz­da is egy gabonaros­tát vásárolt magának 1.950 forintért. Ezt a rostát már azért vá­sárolta Sándor bácsi, hogy idejében kitisz­títhassa őszre a vető­magot. Sok minden kíván­kozott az író tollára ebben a vidám és han­gulatos vásárban, és bizony nem az volt a kérdés, hogy miről ír­jon. sokkal inkább az, hogy a sok érde­kesség közül mit hagy­jon el, £z az ünnepi vá­sár, amelyen a földművesszövetkezeti és kiskereskedelmi dolgozók fáradtságot nem ismerve több mint kilenc és fél­millió forint értékű iparcikket adtak el a dolgozóknak, a mun­kás-paraszt szövetség további megerősödé­sét jelenti, Csáti L. 4. k 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom