Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-03 / 182. szám

1054 augusztus 3.

SZOL.NC) KM Éti Y El NKfLAP

3

Megyénkben idáig 1522 vagon terményt szállítottak be a tsz-ek, állami gazdaságot és az egyéni gazdák közvetlenül a cséplőgép®

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat a cséplésnél és begyűjtésnél is kedvezően érezteti hatását. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink a legtöbb helyen nagy lendülettel fogtak a gabonahordáshoz, csépléshez és gyorsfoegyüjtési jutalom címén 581.400 forintot kaptak, ami nem* lebecsülendő jövedelemtöbbletet jelentett számukra. A cséplés és begyűjtés első szakaszában

a lermslöszövettezelek és a jászberényi járás dolgozó parasztjai különösen jó példát mutattak.

Szolnok város és a jászapáti járás területén azonban késlekedtek a csépléssel és így a parasztság jelentős jövedelemtől esett el a gyorstoegyüjtési prémium lejárta következtében.

Megyénk területén eddig több mint tizenkétezer egyénileg dolgozó paraszt tett felajánlást, hogy kötelezettségét a törvény szerint, a cséplőgéptől teljesíti és ezzel egyidejűleg az állat és állati termékek beadásából fennálló hátralékát is teljesíti. A dolgozó parasztok nagy többsége a cséplőgéptől teljesített, és a gabonabeadásra kötelezett termelők közül már tizenkétezer rendezte terménybeadási kötelezettségét. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy egyes helyeken a termelők az ellenség befolyására nem szállítják be a cséplőgéptől az államnak járó gabonát. Ezzel akadályozzák a község tervének teljesítését. Kárt okoznak dolgozó paraszt társaiknak. Nem számolnak azzal sem, hogy saját maguk is hátrányt szenvednek a késlekedés miatt, hiszen aki a cséplőgéptől nem szállítja be gabonáját és késlekedik a beadással, annak 10 százalékkal fel kell emelni a kötelezettségét.

Tanácsaink már több helyen meg is tették ezt az intézkedést.

A szolnoki Járásban 13 hátralékos gazdálkodónak 10 százalékkal felemelték a begyűjtési előirányzatát és

öt notórius nemleliesílöt a helyszínen számoltattak el.

A jászapáti járásban 26 gazdálkodónak emelték fel 10 százalékkal kötelezettségét és 4 gazdálkodónál helyszíni elszámoltatást végeztek. A kötelességtudó dolgozó parasztok nagy megelégedésére így biztosították a begyűjtési terv teljesítését.

Dolgozó parasztságunk beadási készségét rontja, hogy egyes községi vezetők, mint Tiszaföldváron is nem sok ügyet vetnek a dolgozó parasztok begyűjtési versenyére. A beadásban élenjárókat nem népszerűsítik és megfeledkeznek a hátralékosok felelősségrevonásáról. A szolnoki járásban Tiszaföldváron van a legtöbb hátralékos, akik elcsépeltek, jó termésük lett és mégsem szállították be gabonából kötelezettségüket.

Jászboldogházán a beadott termény vételi jegyzése nem halad. Idáig már több vagon termény nincsen veteiijsgyezve

és emiatt a kötelezettségüket teljesített dolgozó parasztok is zaklatásnak vannak kitéve. Az ilyen körülmény pedig egyáltalán nem erősíti a tanács és a dolgozó parasztok közötti kapcsolatot.

Az a jó tanácsvezetö, aki a szorgalmas, kötelességtudó dolgozó parasztok érdekeit szemclőtt tartva, biztosítja a község begyűjtési tervének teljesítését, s ezzel mozdítja elő a kormány- programm megvalósítását.

Az állam iránti kötelezettségek teljesítésével tud még több és jobb iparcikkhez, ruhaneműhöz, mező- gazdasági szerszámhoz jutni a dolgozó parasztság és élvezheti a szabadpiaci értékesítés előnyeit. Megyénkben idáig 1522 vagon terményt szállítottak be közvetlenül a cséplőgéptől a tsz-ek, állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok.

Pintér Dezső elvtárs, a szolnoki városi tanács elnöke

A július 28-i végrehajtóbizottsági ülés Pintér Bezső elvársat Szolnok városi tanácsának elnökévé választotta. Pintér elvtárs a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője volt. Azelőtt a Járműjavítóban dolgozott. Korán kezdte a munkát, hogy apjának, aki 36 évig tűzi- kovács volt .segítsen a kenyérkeresésben. 1931-ben, mint géplakatos szabadult fel az üzemben, — ekkor azonban — mivel a vezetők szemében „gyanús ember“ volt — elbocsátották. Csak 1935-ben vették vissza, akkor se szakmunkásnak.

1949-ig dolgozott a műhelyben Pintér elvtárs. Ekkor már főművezető volt. Ebben az évben a postához került, később a pénzügyigazgatóság vezetésével bízták meg.

A tanácsok megalakulásakor került a pénzügyi osztály élére, ahol fegyelemben, pontosságban mindig példát mutatott.

Szorgalma, szakmai tudása elismeréséül kapott Pintér elvtárs 1953 november 7-én „Kiváló Pénzügyi Dolgozó“ cinét és ezév júniusában szintén jó munkája jutalmául kapta a „Munka Érdemérem“ kitüntetést.

BAGI ISTVÁN ÖRÖME

Az elmúlt Hónapban volt a nyereménybetétkönyvek II. negyedévi húzása. Szolnok megyében több mint 200 boldog betétes örülhetett, mert betétkönyveiket kisébb-nagyobb összeggel kisorsolták.

„Én nemcsak a nagyobb vásárlásra szánt összeget teszem nyere- ménybetétkönyvbe, hanem fizetésemnek azt a részét is, amelyet csak a hónap utolsó két hetében használunk fel. Feleségemmel együtt szorgalmasan rakosgatjuk be a pém2t. Takarékoskodásunk most meghozta gyümölcsét, könyvünket kisorsolták és betétünk után 3000 forint nyereményt kaptunk.

Pénzt nem tartunk otthon, mert így nehezen maradna meg, de tudjuk, hogy saját előnyünk mellett népgazdaságunknak is segítünk” — írja Bagi István magtáros a bánhalmi állami gazdaságból.

A nyereménybetétkönyvek harmadik nyilvános sorsolása Szolnokon lesz, s reméljük, ez alkalommal is sok takarékoskodó fog örülni, hogy részese ennek a nagyjelentőségű mozgalomnak.

Szépíti ük kidtar otthona inkát“

fJl kisutezállásí kul- *" turotthon vezetősége mo-rtahnat indított. Ennek nyomán éroül-szépül a mi kul- turházunk. Az Asztalos KTSZ virágládákat készített. a kertészeti vállalat dolgozói pedig virágokkal ültették be azokat. A Szabó KTSZ a függönyöket varrta meg. A Kerékgyártó KTSZ és a Karbantartó Vállalat pedig a virágtartókat festette

be. ezzel segítette a mozgalmunk sikerét.

A kisipari termelő- szövetkezeteken kívül sok segítséget kaptunk a párt és a tanács végrehaitóbizottsá gától. valamint a megyei tanács népművelési osztályától is. Rékasi József feleségével együtt vett részt a munkákban.

A szépítés mellett komolv munka folvik a termekben. A szakkörök faeiai rendszeresen

megtart iák foglalkozásaikat. ezzel is segítik a mezőgazdaságot. Esténként eliönnek . olvasgatni. beszélgetni városunk lakói, A külsőleg is szép kultur- otthonban iől éirok magukat. A pedagógusok tudásuk lesiavát adják át a everme1"'knek. s az otthon vezetőségének s ezért dicséretet érdemelnek.

Nvikos Sándorné Kisuiszállás

NiiiiiHiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiititiiiiitiiMiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiii miimmiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiitimiiiiiiiiiiiimiiiimmiimiiiiiiiiiinniiiiintiiiii

tok, a munkások között. Az ő ide- jük másra kell, nem érnek rá 700 év előtti körmondatokkal bíbelődni. Ezek a tanítások különben is az egyház számára bizonyultak hasznosnak, Ezek nyomán lett pénzügyi központ a Vatikán, gyűlt mindenfajta nemzetközi valuta a Szentlélek Bankhoz, s nyert jogot Istentől Mussolini más népek gyilkolására.

Ha a mai olasz kormány kevesebbet törődik ezzel a klasszicitás- sal, az azért van, mert az ameri-* ka iák tudvalévőén bizonytalanok mindenféle tudományi; illetően, s az udvarias szolga megnémul, ha ura úgy akarja.

Nem tudom pontosan, mit ért az olasz kormány gyermekvédelem alatt. Általában az emberiség magasztos célja: felnevelni az új nemzedéket, a gyermeket, hogy a hazának hasznos polgára, a társadalomnak becsületesen dolgozó tagja legyen. Ehhez nem kell kommunista rendszerben élni, minden valamirevaló polgári kormány a zászlajára írja a fentieket.

Valószínű, hogy az olasz kormányfő is elmondja a mindennapi

ima és bőségmenű közötti szünetben, hogy kevesebb alkohol- és fegyverkereskedést, több óvodát. Régi gyakorlat azonban, hogy a madarat tolláról, s mindenfajta kormányt a politikájáról, a tetteiről lehet rregismerni.

•

Az ember régi vágya, megismerni a világot. Ez az akarat hozta

létre a gőzmozdonyt, a gőzhajót, a

repülőgépet. Ez a vágy sarkalja az embert az olvasásra is. Ezért hajolok szomjasan a térkép fölé. Gazdag, áldott olasz föld, engedj közelebb magadhoz. A termékeny Pó- síkságon évente kétszer is aratnak, Látom Szicíliát, piros konallgyöngy- koszorúban. Kereskedelmünk új hajtásaként tonhalat, szardellát kaptunk innét. Megterem ott a füge, a naracs, a citrom is. Dúslombú, gazdag sziget, sok terményt adsz a világnak. Adj többet a gyermekeidnek is,

Nagymultú olasz nép, Dante, Petrarca unokái, milyen szegény a te világod. Nem a középkori babonáknak, hanem a gyerekeknek üzent hadat a bányatulajdonos Ferrara. Az alaptétel az, hogy a legolcsóbb áru az ember. A mozgó, az alkotó, a saját szükségleteméi sokkal többet termelő eleven gép. De, aki okos, az ennek is a legolcsóbbját veszi; a gyermek testét. Ferrara hallgat azokra, akik az ő javát akarják. Megvett százhatvan parasztgyereket, s „megtanította1’ őket dolgozni.

A százhatvan kis ember azonban nem hagyta magát ütni, rúgni megtorlatlanul. Világgá kiáltotta: „elég veit”. A szülők nyomora és haragja csillapíthatatlan. A gyerekek betegek, nyomorékok.

A bíróság végül is összeült, hárem-négy nappal ezelőtt, összeült és ítéletet hozott. A százhat van

gyerek beteg szivéért, a megrontott ziháló tüdőkért, a vékony, betört bordákért, a rémülettől megüvegesedett gyermekszemekért, az életet megrövidítő ütlegékért, három-négy hónapi börtönt kaptak a hajcsárok. A bíróság kegyes volt a kegyetlenekhez, megbocsájtott a bűnösöknek.

Azt zsolozamázták: meg kell adni az úrnak, ami az úré. S a bíróság megadta. Tovább lehet kínozni a gyerekeket, három-négy hónap nem ár ezért. M e g a d t a-e a bíróság a szegénynek, ami a szegényé? Nem, nem adta meg. A nép vette el. A nép mondta ki, hogy ezentúl 12 óra helyett 8 órát dolgoznak a gyerekek.

De ha feleszmél és összefog a pó- menti paraszt, a palermói halász, a lercarai bányász Genova munkásaival, sikkor majd más igazság járja. Akkor kedvtelésből dolgoznak majd az olasz gyerekek. Nem a bányákban, hanem a világos tanműhelyekben, otthonokban, tjgy. mint nálunk,

Termini Imerese most nincs a térképen sehol. Lercara sincs, a bánya helye. Hallottam, leírtam: fellángolt a harc az ismeretlen olasz városkában. „Kicsiny” ügy szította, százhatvan gyerek mindennapi szenvedése.

A rőzsetüzek azonban nagy lángokká nőhetnek, mert az anyák szívében ott ég Ferrara bűne. S az anyák nem felejtenek.

Megyénk dolgozói az árvízkárosultakért

Megyénk területén egyre több dolgozó nyújt segítőkezet a szerencsétlenül járt dunamenti dolgozók felé. Erről beszélnek azok a levelek, amelyek naponta érkeznek szerkesztőségünkbe.

*

A BELKERESKEDELMI Minisztérium martfűi állami gazdaságának dolgozói átérezték árvízsujtotta testvéreik megsegítésének jelentőségét. A gazdaság munkásai egyénenként háromhavi fizetésük 1—5 százalékáig terjedő összegét ajánlották fel. Ez az összes dolgozók létszámát figyelembevéve átlagban három havi keresetük 2—6 százalékát teszi ki. Ezenfelül a gazdaság cséplő és fogatos brigádja felajánlotta: a cséplést a legrövidebb idő alatt a lehető legkisebb szemveszteséggel végzik el, hogy enyhítsék azon dolgozók gondjait, kiknek földjét az ár elöntötte.

*

ABÁDSZALÖKON a földművesszövetkezet alkalmazottai röpgyűlé- sen beszéltek az árvízkárosultak segítéséről. Gyűjtést indítottak. A dolgozók egymásután tették rr.'eg felajánlásaikat. Rövid idő alatt 1000 forint gyűlt össze. Ezenkívül a község lakói között is végzik a gyűjtést.

♦

TOMAJMONOSTORA község dolgozó parasztsága azon igyekszik,

hogy az aratás után a cséplést t9

mielőbb lefejezze és beadási köte-< lezettscgének egyenesen a géptől tegyen eleget.

Az államiránti kötelezettség tel-* jcsítése mellett nem feledkeztek meg a Duna vízkárosultjainak meg-* segítéséről sem. Molnár József, a begyűjtési állandóbizottság elnöke 50 kiló, ifj. Bohács János 50, id. Rézsó István, a mezőgazdasági állandó- bizottság elnöke 20 kiló búzát és 100 forintot ajánlott fel, Ezenkívül Szekrényesi Imre MDP titkár fizetése 20, Juhász Lajos VB elnök 15, Gyenes Ferenc mezőgazdasági elő-, adó 10, Bereznai Julianna begyüj-* tési megbízott 10, Lukács Erzsébet adóügyi megbízott 10 százalékát adta- Ifj. Mészáros István apaállatgondozó 50 forinttal siet a kárt- szenvedettek megsegítésére. — A gyűjtés még tart.

•

A KUNMÁRTONI kultúrotthon szabadtéri színpadán a szövetkezeti bizottság és a kulturház színjátszói Schubert: „Három a kislány“ című zenés daljátékát mutatták be. Az előadás teljes bevételét az árvíz-* sújtotta dolgozók megsegítésére ad-* ták, mely 3100 forintot tesz ki. Ez összeget már el is küldték.

Ezenkívül a kulturház dolgozói egyhavi fizetésük 5, a KTSZ tagjai pedig másfél százalékát adták a nemes célra.

Napi 2 2 ft

Egy hete múlt, hogy a kunmár- toni állami gazdaság ifjúsági munkacsapata megkezdte munkáját. A cséplésnél tizennyolc fiatal dolgozik Kovács Lajos brigádvezető irányításával. Szép eredményeket érnek el a fiatalok. Átlagos napi normájukat 228 százalékra teljesítik. Volt olyan nap, amikor 273.85 mázsát csépeltek el s ezzel 300 százaszázalék

lékon felül teljesítették normájukat. öt nap alatt összesen 1170.75 mázsát csépeltek el. A Kovács-brigád tavaly is legtöbbet csépelt a megyében s az országos versenyben a harmadik helyet érte el. Most ismét lelkesen harcolnak az elsőségért.

Jászsági tájfajta szarvasmarha törzsek kialakítása

Irta: Muhari Sándor,

a jászberényi Állami Törzsálla tenyésztő Állomás vezetője..

„Az elkövetkezendő két-három évben az állattenyésztésben alapvető feladat a hozamok növelése, a vágási súly, az egy tehénre eső tejtermelés emelése, az állatállomány növelése mellett. Növelni kell az ország állatállományának, tenyész- értékének érdekében a törzstenyészetek számát.“

Pártunk és kormányunk decem- bér 19-i határozata elsősorban a szarvasmarhatenyésztés elmaradottságának felszámolását tűzi ki feladatul. Megyénkben a jászságban a jászapáti és jászberényi járásban már a felszabadulás előtt is fejlett szarvasmarhatenyésztés volt.

Hosszú évek fáradságos tenyésztői munkája nyomán alakult ki itt egy nagytestű, tömeges, magas termelésű, igénytelen és hosszú tenyésztartamü szarvasmarhafajta, mely éppen az edzett, igénytelen tartásánál fogva a betegséggel szemben ellenállőbb, s a dunántúli fajtáknál sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezik.

Színe fakó-zsemlye és fedett halvány vörös tarka színezettel. Ezt az állományt annakidején Jászberény, Jászárckszállás és Jászapáti környékén kezdték el tenyészteni s rövidesen elterjedt az egész jászságban. Még abraknélküli tartás mellett is megadta átlagban a napi tíz, tizenkét litert. Nem volt ritkaság 20—25 literes napi termelésű egyed sem. Az országos, megyei kiállítások, vásárok alkalmával a jászsági szarvasmarháknak nagy híre volt. Bár a háborús pusztítás súlyos károkat okozott, a termelő- szövetkezetek és a kistenyésztők lelkes, fáradhatatlan munkája nyomán ma ismét értékes . állomány- nyál rendelkezik a jászság.

Az értékes állomány jó tulajdonságainak továbbfejlesztésére és az egységes jászsági tájfajta típus kialakítására bízta meg a földművelésügyi minisztérium a jászberényi állami törzsállat- tenyésztö állomást egyik főfeladattal, hogy megszervezze a jászsági törzstenyészeteket, sőt biztosítsa az értékes szarvasmarha állomány fejlesztését.

Az elmúlt hónap húszadikán Já- noshidán megtartott jászsági állat- tenyésztési napon, ahová a törzs- tenyészete’kbe kijelölt állomány legszebb példányait hozták el bemutatóra, a termelőszövetkezetek és kistenyésztők bebizonyították: érdemesek arra, hogy pártunK és kormányzatunk külön is kiemelje a jászsági szarvasmarhatenyészeteket.

Nem volf ritkaság az olyan tehén, mint a jászladányi Úttörő tsz „Kicsi”

nevű nagydfjat nyert tehene, melynek napi termelése felül van a 25 literen. Valamint Varga Pál jánoshidal kiste- nyésztö tehene, melynek napi termelése húsz liter.

Ebből az értékes állományból az előzetes felülbírálások alapján a két járásban több mint 400 tehenet válogattunk ki, de ez a szám év végével még sokkal többre fokozódik. A legértékesebb állomány felkutatása, nyilvántartásba és törzskönyvi ellenőrzésbe való vétele most van folyamatban. Természetesen törzsállományba venni gyenge termelésű, rosszul tartott állatokat nem lehet, mert ezek te- nyészanyagnak való további meghagyása nem fokozná a jászsági tájfajta állomány értékes jő tulajdon- ságait. Viszont éppen ez ösztönözze termelőszövetkezeteinket, s egyénileg dolgozó parasztjainkat a tartás, a takarmányozás, a gondozás munkájának a megjavítására, ha azt akarják, hogy állataik a törzsállományba kerüljenek.

Jelenleg általánosan tapasztalt hiba több termelőszövetkezetnél és kiste- nyésztőnél, hogy az illatokat nem készítik elő megfelelően. Egyforma takarmányt kap a tehén, akár vemhes, akár üres állapotban van. Ezenfelül az utolsó percig, majdnem az ellésig fejik, ahelyett, hogy előtte már két hónappal elapasztánák.

Még súlyosabb eset és ezért az állami apaállatgondozók is felelősek, hogy tenyésztésbe vesznek s fedeztetésbe visznek fejletlen, gyenge üszőket. Azokból soha nem lesz jó tejelő, nagytestű, egészséges csontozaté, a betegséggel s az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló egyed, és hamar ki is esik a tenyésztésből.

Mindezen hibákat ki akarjuk

küszöbölni elsősorban a törzskönyvi ellenőrzés alá vett tehén- állománynál, de meg akarjuk szüntetni az egész állománynál. A törzskönyvi ellenőrzés alá vett ál-* lományhoz már elkészítettük a pá- rosítási tervet és kiváló bikákat állítottunk be. Azonkívül a mes- terséges megtermékenyítő állomá-* soknál is a legkiválóbb bikák ondó-* javai termékenyítünk. Már az apa-* állatok kiválasztásánál is arra törekszünk, hogy ez elősegítse az egységes típus kialakítását, s a legkedveltebb színt is a jászsági tájfajta tqrpeknél. Ezenkívül biztosítjuk, ffogy a termelés az utódokon keresztül tovább fokozódjék.

i