Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-20 / 197. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP iffH augussstue 20. í II Hazafias népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívása a tanácsokról szóló törvénytervezet megvitatására A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága nyilvánosságra hozza és széles vitára bocsátja a tanácsok felépítéséről, működéséről és feladatairól szóló törvény- tervezetet, mielőtt az szeptember hónapban az országgyűlés elé kerül. A Népfront Országos Előkészítő Bizottsága felhívja az ország dolgozó népét, az összes dolgozókat, hogy vitassák meg a törvénytervezetet, tegyék meg észrevételeiket és javaslataikat s így cselekvőén, alkotó módon vegyenek részt új tanácstörvényünk létrehozásában. A Népfront Előkészítő Bizottsága felkéri a lapok szerkesztőségeit, hogy a lakosság észrevételeinek és javaslatainak biztosítsanak széles nyilvánosságot. Az észrevételeket és javaslatokat Budapest, Országház, I. kapu, I. em. 8 .címre „Tanácstörvény“ jelzéssel kérjük megküldeni. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA Törvénytervezet a tanácsok felépítéséről, működéséről és feladatairól Az alábbiakban közöljük a törvénytervezet rövidített szövegét. A ír ’agyar dolgozó nép az alkotmányban lerögzített elvek alapján 1950. október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységes állam- hatalmának helyi szerveit. Ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó népünk tevékenyen és döntő szóval részt vegyen az államhatalom gyakorlásában, az államigazgatás mindennapos munkájában. A tanácsok munkájának eddigi tapasztalatai, valamint a népi de- dokráciánk fejlődése folytán előttünk álló megnövekedett feladatok szükségessé teszik, hogy tovább fejlesszük a tanácsok szervezetét olyan új tanácstörvény alkotásával, amely biztosítja az alkotmányban lefektetett demokratikus elvek következetes megvalósulását. Ezeknek az elveknek megfelelően a tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetei, amelyek kizárólag a felsőbb állam- hatalmi szerveknek vannak alárendelve. Tevékenységükben a lakosság alkotó együttműködésével valósítják meg a társadalmi, gazdasági és kulturális feladatokat. A tanácsok államigazgatási szervei a kettős alárendeltség elve alapján látják el igazgatási feladataikat: egyfelől gondoskodnak a felsőbb igazgatási szervek rendelkezéseinek végrehajtásáról, másfelől azokkal összhangban megvalósítják az államhatalom helyi szerveinek utasításait. A tanácsoknak államhatalmi és államigazgatási munkájában a Magyar Dolgozók Pártja irányításával fokozottabb mértékben kell támasz- kodniok a lakosságra, a Hazafias Népfrontra és a dolgozók tömeg- Ezervezeteire. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése mindezek alapján, felhasználva a tanácsok eddigi munkájában szerzett sokoldalú tapasztalatokat és megvalósítva a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán elfogadott irányelveket, új törvényben határozza meg a tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, A tanácsok A Magyar Népköztársaságban az államhatalom helyi szervei a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok. A tanácsok államhatalmi szervek és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre, . A tanácsok demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alapján működő testületi szervek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában, Az ország területi igazgatási egységek szerinti tagozódásának megfelelően tanácsok működnek: a fővárosban, a megyében és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városban; a járásban, a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városban, továbbá a városi kerületben; a közvetlenül járási tanács alá rendelt városban és a községben. A kisebb lélekszámú községek a közelfekvő községgel együtt közös községi tanácsot alkothatnak, A tanács csak a felsőbb állam- hatalmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll, Ennek megfelelően: a fővárosi tanács, á megyei tanács s a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács az ország- gyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának; a járási tanács és a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városi tanács a megyei tanácsnak; a városi kerületi tanács a városi tanácsnak; a közvetlenül járási tanács alá rendelt városi tanács és a községi tanács a járási tanácsnak van közvetlenül alárendelve. A tanácsok általános irányítását, ellenőrzését és legfelső felügyeletét az Országgyűlés, illetőleg a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa látja el. A törvény a továbbiakban szabályozza az országgyűlés és az Elnöki Tanács részletes jogkörét, A tanács feladatai A tanácsok működési területükön az alkotmány, a jogszabályok és a felsőbb államhatalmi szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket. A tanácsok e tevékenységük körében gondoskodnak a törvények és más jogszabályok végrehajtásáról, határoznak a helyi jelentőségű kérdésekben és végrehajtják a hatáskörükbe utalt feladatokat. A tanács vezeti a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet. Ebben a körben; megállapítja — az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés keretein belül ■— a tanács helyi tervét és költségvetését; irányítja és ellenőrzi a terv és a költségvetés végrehajtását, továbbá megvitatja az ezzel kapcsolatos beszámolókat; irányítja, segíti az ipari és a mezőgazdasági termelést, előmozdítja a termelés állandó fejlődését; elősegíti a dolgozó parasztság önkéntes termelőszövetkezeti mozgalmát, a szövetkezetek megszilárdítását és fejlesztését; biztosítja a végrehajtó bizottság és a szak- igazgatási szervek útján a tanács kezelésében lévő állami vagyon helyes kezelését és felhasználását, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek megfelelő működését; előmozdítja a lakosság életszínvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldását. A tanács közreműködik az országos jelentőségű gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű állami feladatok helyi megvalósításában. Ebben a körben: figyelemmel kíséri a működése területén levő, a tanács kezelésébe nem tartozó állami vagyon kezelését, illetőleg a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működését és segítséget nyújt azoknak; megvitatja a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek m űködésével kapcsolatos beszámolókat, javaslatokat tesz és segítséget nyújt munkájuk megjavítására; közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában; védi és erősíti a szocialista törvényességet, oltalmazza a dolgozók jogait, biztosítja az állam- polgári kötelességek teljesítését. megismerteti a lakossággal a Népköztársaság törvényeit és neveli az állampolgárokat a törvények megtartására; közreműködik az ország védelmi képességének fejlesztésében és megszilárdításában; megvitatja az országos jelentőségű kérdéseket és javaslatokat terjeszthet a felsőbb államhatalmi szervek elé, A tanács működésének biztosításával, továbbá az alárendelt szervek létrehozásával, ezek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a következő feladatokat látia el 3 Megválasztja á küldöttek man. dátumait vizsgáló bizottságot, meghallgatja a bizottság jelentését és dönt az egyes tanácstagok választásának törvényességéről; a közvetlenül alárendelt tanácsoknál új választást tűz ki, ha egyes tanácstagok helyét kell betölteni; tagjai sorából megválasztja és indokolt esetben visszahívja a tanács végrehajtó bizottságát; jóváhagyja a közvetlenül alárendelt tanácsok végrehajtóbizottsági tagjainak megválasztását, illetőleg visszahívását; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a végrehajtó bizottságot munkájáról, irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a közvetlenül alárendelt tanácsokat; határoz az állandó és ideiglenes bizottságok létsítésé- ről; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a bizottságokat; megválasztja, illetőleg visszahívja azok elnökét és tagjait; megállapítja, hogy a törvény keretei között és a minisztertanács határozata alapján milyen szakigazgatási szerveket létesít, szüntet meg, továbbá beszámoltatja azok vezetőit; határoz a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyeiben, lemondásuk elfogadása tárgyában és a tanácstagságukból folyó tevékenységükkel összefüggő, személyüket érintő egyéb kérdésekben. A tanács ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. A tanács, mint választott testületi szerv, feladatait a tanácstagok állandó tevékeny közreműködésével látja el; a tanácstagok részt vesznek a tanács határozatainak meghozatalában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében és a tanács szervező és felvilágosító munkájában. A tanács munkájába bevonja a dolgozók gazdasági, társadalmi és kulturális és egyéb tömegszervezeteit és ezáltal is biztosítja a lakosság széles tömegeinek részvételét az állami feladatok végrehajtásában. A tanács szervezete és működése A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelembevételével — a közvetlen felettes tanács — a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanácsok tagjainak számát pedig az Elnöki Tanács állapítja meg. A tanács ülését a végrehajtó bizottság elnöke vezeti. A tanács az ülés megnyitása után kijelöli azt a két tanácstagot, akinek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése. A tanács ülése akkor határozat- képes, ha az ülésen a tanácstagoknak több mint a fele jelen van. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében az ülés elnökének szavazata dönt. A tanács ülései általában nyilvánosak, rendkívüli esetben azonban a tanács zárt ülést is tarthat. A tanács ülésen szavazati joga csak a tanácstagoknak van. Az ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek azok is, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság az ülésre tanácskozási joggal meghív, ' A felsőbb államhatalmi szervek, a felettes végrehajtó bizottságok, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei —• tanácskozási joggal — meghívás nélkül is részt vehetnek a tanács ülésen. A miniszterek (az országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttel —11 az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal ugyancsak részt vehetnek a tanács ülésen. Ha a tanács az alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját, vagy javaslatát tárgyalja meg, e szerv vezetőjét — tanácskozási joggal >— meg kell hívni a tanácsülésre. A tanács szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen részt venni és az ügykörüket érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni, A tanács bizottságai A tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó, illetőleg ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Az állandó bizottság a tanács megbízásából, a lakosság javaslatainak felhasználásával és a helyi viszonyok figyelemmel kísérése alap- ;án segíti a tanács munkáját, továbbá ellenőrzi a szakigazgatási szervek, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját, tanulmányozza a szervek fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalatai alapján javaslatokat készít; közreműködik a tanács által hozott határozatok és a felsőbb szervek rendelkezéseinek végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében; ellenőrzi a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a tanácsnak alá nem rendelt szerveket; szervezi és mozgósítja a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. A tanács a pénzügyi, a város- és községfejlesztési, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére akár külön-külön, akár összevontan, állandó bizottságot köteles szervezni. A tanács a helyi sajátosságok figyelembevételével a szükséghez képest egyéb állandó bizottságokat is alakíthat, A tanácstag jogai és kötelességei A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négyévi időtartamra választják az alkotmányban megállapított alapelvek szerint. A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelően visszahívhatják. Az állampolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakított választókerületenként választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ. A tanácsok tagjainak választására és összehívására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében részt vegyen a tanács egész működésében, Ennek megfelelően: megválasztható a tanács bármely tisztségére és bármely bizottságába; képviselheti a tanács megbízása alapján a tanácsot; a tanács és a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett minden olyan kérdést, illetőleg javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik, felszólalhat a tanács ülésén és szavazatával részt vesz a határozatok meghozatalában; a tanács ülésén a végrehajtó bizottságtól és a szakigazgatási szervek vezetőitől munkájukkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, az említett szervekhez és vezetőihez kérdést intézhet, amelyre a kérdezett — szóban vagy írásban — a tanács ülésén, illetőleg legkésőbb 15 napon belül válaszolni köteles; a tanács alá rendelt vállalatoktól és egyéb szervektől közérdekű kérdésekben felvilágosítást kérhet, a szervek vezetői kötelesek a tanácstagnak a kért felvilágosítást megadni, részt vehet — tanácskozási joggal — az alsóbb tanács ülésén, _ 1 A tanácstag tevékenységével kapcsolatos költségek megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik, A tanácstag a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével működése során előmozdítja az állami feladatok megvalósítását. Ennek megfelelően a tanácstag kötelessége, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely méltó a dolgozók bizalmára, személyes példamutatással közreműködjék az állami fegyelem megszilárdításában, az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon és a dolgozók jogainak védelmében és a törvényesség biztosításában; a tanács munkájában tevékeny részt vegyen és a reóbízott feladatokat elvégezze; a választóknak évenként legalább két ízben beszámoljon a tanács működéséről és a választói megbízások teljesítéséről; állandó kapcsolatot tartson választóival, választóinak közérdekű megbízatásait a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítse és következetesen előmozdítsa, hogy a dolgozók jogos panaszai kivizsgálást és orvoslást nyerjenek; segítse a tanácsot a tömegeknek az állami feladatok megoldására való mozgósításában, Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdeíkeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal, A tanácstagság megszűnik: a tanácstag halálával; a tanács megbízatásának lejártával, a tanács feloszlatásával, illetőleg a tanácsnak az államigazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével; visszahívással; a választójogosultság elvesztésével; összeférhetetlenség folytán; lemondással. A tanács végrehajtó bizottsága A végrehajtó bizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó és intézkedő szerve. A végrehajtó bizottság a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amely egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a felsőbb végrehajtó bizottságok irányítása alatt áll. A végrehajtó bizottság mint választott testületi szerv feladatait a végrehajtó bizottság tagjainak állandó, tevékeny közreműködésével látja el, tagjai részt vesznék a végrehajtó bizottság határozatainak meghozatalán kívül a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, valamint a végrehajtó bizottság szervező munkájában. A végrehajtó bizottság munkáját legfelső fokon a minisztertanács irányítja. A minisztertanács jogkörébe tartozó feladatokat a törvény szabályozza. A végrehajtó bizottság feladatai A tanács végrehajtó bizottsága á következő feladatokat látja el: elő-i készíti és a felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a tanács elé ter-i jeszti a helyi gazdasági tervet és költségvetést; a jóváhagyott terv és költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik, rendelkezik a terven felüli bevétel, adórészesedés, nyereség, valamint az elért megtakarítások felhasználásáról; irányítja, segíti és ellenőrzi az alsóbb- fokú tanácsok végrehajtó bizottságának munkáját; irányítja, ellenőrzi és összehangolja a szakigazgatási szervek munkáját, irányítja és el-« lenőrzi a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját: gondoskodik a tanácshoz érkezett bejelentések (panaszok) nyilvántart tásáról és elintézéséről, valamint a bejelentések tárgyában hozott határozatok végrehajtásáról, működési területén figyelemmel kíséri a dolgozók panaszainak intézését; dönt a hatáskörébe utalt kinevezési és fegyelmi ügyekben; elkészíti a tanács rendeletéinek tervezetét; javaslatot készít helyi intézmények* intézetek és egyéb helyi szervek létrehozására, összevonására és megszüntetésére; elbírálja az aü- sóbbfokú végrehajtó bizottságok határozatai ellen előterjesztett jcg- orvoslatokat; ellátja a tanács működésével kapcsolatban a jelen törvény, valamint más jogszabályok alapján reáháruló feladatokat. A végrehajtó bizottság a felsőbb" államhatalmi és államigazgatási szervekhez előterjesztéseket és javaslatokat tehet, A végrehajtó bizottság szervezete és műktfdése A végrehajtó bizottság tagjainak számát — a helyi körülmények figyelembevételével — a végrehajtó bizottságot megválasztó tanács határozza meg. A végrehajtó bizottság, mint testületi szerv határozatait ülésen hozza.' A végrehajtó bizottság a szükséghez képest, legalább azonban kéthetenként köteles ülést tartani. Az ülést a végrehajtó bizottság elnöke 'hívja össze. A végrehajtó bizottságot az őt megválasztó tanács, vagy a felettes végrehajtó bizottság határozata alapján, továbbá a végrehajtó bizottság tagjai egyharmadának indítványára a végrehajtó bizottság elnöke köteles általában 48 órán belül összehívni, A végrehajtó bizottság elnöke A végrehajtó bizottságot saját kezdeményezésére is összehívhatja. A végrehajtó bizottság működéséért a végrehajtó bizottság tagjai testületileg és egyénileg felelősek. A végrehajtó bizottság ülése nemi nyilvános. A végrehajtó bizottság ülésén a végrehajtó bizottság tagjai, valamint a végrehajtó bizottság, illetőleg a végrehajtó bizottság elnöke által meghívott személyei?; vehetnek részt. A tanács állandó bizottságainak elnökét, a szakigazgatási szervek vezetőit, valamint á tanács alá nem rendelt szervek vezetőit a feladatkörükbe tartozói ügyek tárgyalásához — tanácskozási joggal — meg kell hívni, A felsőbb államhatalmi szerveiS kiküldöttei, valamint a felettes végrehajtó bizottságok és a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyés» (Folytatása az 5-lfc oldalon)
