Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-20 / 197. szám
Földoszlás Erősödjék szabad hazánk boldog népe .......................................................................................................................................................... Az é a föld, aki megműveli •.. Megvalósult az évezredes álom. Pártunk kiadta a Jelszót: „Azé a föld, aki megműveli”. Földosztóbizottságok alakultak és az üzemek munkásainak segítségével a földnéikdllek sokezrei birtokukba vették ósi jussukat. 1948 tavaszán történt, s ki ne emlékezne vissza azokra a gyönyörűséges szép napokra. Megszűnt az évezredes szolgaság, eltakarodtak a földesurak. A magyar parasztok, az újonnan földhöz- juttatottak megkezdték új életük építését. 1 Földet vissza nem adunk ! A megvert ellenség persze nem nyugodott bele egykönnyen abba, hogy hatalmi pozícióit elveszítette. A különböző félfasiszta pártok, a klerikális reakció egyre szították az elégedetlenséget, s a kiosztott földeket visszakövetelték. A munkásosztály akkor is a dolgozó parasztok mellé állt. Az üzemek dolgozói Budapesten kivonultak az utcára, tüntetést rendeztek és kijelentették: „Földet vissza nem adunk!” Példájukat követték a dolgozó parasztok is. A munkásosztály segítségével megvédték földjüket, ITT AZ ÚJ PÉNZ! A két ellentétes világot hirdet- te a táj is. A kastély erős kőfalai várként uralták kis dombtetőről a hosszú cselédépületeket, melyeket lakásoknak nevezett rekeszek úgy osztottak apró részekre, rr int a kutricát. A kastély parkjában szép gótstílusú kápolna alá bebalzsamozva temették a gróf Nemes család tagjait, ha a szanatóriumi kezelés sem használt nekik. Lent a cselédsoron ugyanakkor gáttalanul pusztított még a legkönnyebben gyógyítható betegség is, mivel — bár a 11.000 holdas nagybirtok Szandaszöllőst körülölelve Szolnok tőszomszédságában terült el — egy egész világ választotta el őket az orvostudománytól, nem jutott erre a szűk konrmen- cióból. Nem sokat változott a helyzet akikor sem, amikor Geiger Jenő vette haszonbérbe a gazdaságot, sőt még rosszabbodott is. Ettől kezdve az ünnepieket sem igen tartották. S mi lett a haszna fáradozásuknak? Az, hogy Geiger úr megvette gróf Almási Imre puszta- szenttairási uradalmát, 1 _ így volt eddig, de mi lesz ■* most? Pár hónapja, hogy a Vörös Hadsereg csapatai átvonultak a birtokon. Mindenki érzi, hogy meghalt a régi világ, de hogy milyen lesz az új, azt csak találgatják. Egyszer aztán négy-öt szolnoki munkás jelenik meg a majorban, mint mondják falujárók, a Kommunista Párt tagjai. Sorra járják a családokat, s arról beszélnek, hogy örökre letűnt az urak hatalma, hogy mostmár a munkások és parasztok intézik az ország ügyeit, saját érdekeik szerint. Mivel pedig a parasztok érdeke azt követeli, hogy elvegyék a nagy- ' urak birtokait, hát szétosztják a földeket, Magony János, Takács Ferenc és a többiek szíve megtelik melegséggel. Eszükbe jut, hány álmatlan éjszaka sóvárogtak, hogy pár holdat magukénak mondhassanak ebből a jólterrrő, drága földből. S azután — félve attól, hogy gondolataikat elleshetik *— lopva kitekintenek a havas mezőre, kémlelve, melyik része lesz az övék. Vájjon szétosztják-e a kastély mögötti részt a határ legdúsabb tábláját, mely még szűkösebb esztendőkben Infláció dühöngött, a pengő értékét veszítette. A gazdasági vérkeringés megindulása érdekében új, értékálló pénzre volt szükség. A munkások a párt segítségével hamarosan rendbehozták az üzemeket, s meg indult a termelés. Ennek hatására külföldi kölcsön nélkül megszülethetett az új Forint Megyénk dolgozó parasztjai lelkesen, örömmel üdvözölték a kommunsita párt vezetőit, akiknek oroszlánrészük volt abban, hogy megszűnt az Infláció. Képünk a karcagi dolgozók felvonulását ábrázolja a mis. kőid nagygyűlésen. , ' .■s-w.mmt*t l ! Á tanácsok az államhatalom képviselői A munkások és a parasztok szövetségének egyik fontos állomása volt a régi bürokratikus és rosszemlékű közigazgatási rendszer megszüntetése. A dolgozó parasztok Is saját maguk választották meg vezetőiket. Belőlük kerültek ki a tanácsok végrehajtó- bizottságainak tagjai. Ma már megszűnt a hajlongás, nincsenek szolgabfrók, gróf főispánok, nemes alispánok és a dolgozó parasztok ügyeit, bajait a helyi tanácsok Intézik. is megtermelte holdanként a 10-15 mázsa búzát — latolgatják, 'találgatásokra azután nem sok idő marad. A munkások ugyanis hamarabb beváltják szavukat, mint várták. Egy-kettőre létrehozzák a földosztó bizottságot, összehívják a volt zselléreket, mérőeszközöket nyomnak kezükbe, s már indulnak is ki a határba. , /^saládonként 8—10 holdat mérnek ki, attól függően, hány gyerek várja otthon a kenyeret. Sietni kell, hangoztatják, rövidesen' felenged a fagy, s akkor teljes erővel szántani, vetni kell. Kun János, a vezetőjük derűs mosollyal néz Lévai Mihályra, az egyik öreg cselédre. — Na Mihály bácsi ettől a karótól 11 hold a magáé. Erről nár biztosítani tudja a gyerekek megélhetését. Igaz-e? Lévai bácsi azonban még nincs teljesen tisztában a helyzettel. Régi énje, a cselédsors gúzsbakötótt világa viaskodik benne az újjal, _ — Nem kérdeztük meg ennek az árát a tulajdonostól — válaszol aztán óvatosan, szeme azonban már azt keresi, hová is lesz leverve a másik mesgyekaró. Kun János nem késlekedik a válasszal. — Hát Lévai bácsitól rregkérdez- te-e Geiger, hogy erőfeszítéseik hasznából mit akarnak? — s aztán feleletre sem várva folytatja: — Persze, hogy nem kérdezte, Megvette anélkül az Ándrássy üti bér-i házat. - bankot nyitott Svájcban, — ,_ai való igaz. Milyen szép épület az, jómagam is láttam, mikor Pesten voltam, — szól az öreg. De aztán tovább aggodalmaskodik. —* Mi lesz, ha úgy járunk, mint 1919- ben? Akkor édesapán’ a nagyváradi káptalan nagyirázi birtokából kiszakított 10 hold földet, de egy év után csendőrökkel vetették vissza a papok. 11 J/ őzben kimérik Lévaiéknak á földet, s pár pillanatra cigarettaszünetet tartanak. Kun János derűs kedvvel folytatja a vitát: Akkor megtehették, mert elbukott a munkáshatalom. Itt azonban most van születőben, napról napra erősödik, s a régi rend nem lehet úrrá rajta. Amíg pedig virul a munkáshatalom — csakis addig i—• biztonságban van a földjük. Időközben az egyik nunkásfiatal akácfából készült mesgyekarót kerít elő valahonnan és máris veri az újonnan mért tábla szélén. Lévai bácsi elismerően bólint. Ezt jól leverte. — Nem tudja kihúzni Geiger még ha hat kézzel kapaszkodik bele, akkor sem — jegyzi meg valaki. Mindannyian nevetnek, s aztán folytatódik a földosztás, a tervezgetés, a régi világ romjain sarjadná kezd az új. Ezerkilencszáznegyvenötöt írnak, Simon Béla A Városi Párt-Végrehajtóbizottság dicsérete A második negyedéves terv tejesítéséért folyó harc nagyszerű eredményeket hozott a szolnoki üzemekben, állami gazdaságokban, A szolnoki Járműjavító, a Tisza Bútorgyár, a Cukorgyár! Célgazdaság elnyerte a büszke élüzem címet. A Szóim* Városi Párt-végrehajtóbizottság elismerését fejez] kJ a Járműjavító, a Tisza Bútorgyár, a Célgazdaság hős munkásainak, lelkes műszaki vezetőinek, minden dolgozójának áldozatos, fáradság got nem ismerő munkájukért. « E három üzem termelési eredményei követendő példák a több! üzemek előtt Az itt dolgozó munkások, műszakiak, agronómusok megértették, hogy több, olcsóbb és jobb termékek előállítása mlnd- annyiónk, az egész dolgozó nép érdeke, az életszínvonal emelésének fő feltétele. A Városi Párt-végrehajtóbizottság megvan győződve, az élüzemek dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy az élüzem-csil- lagot az elkövetkezendő időben megtartsák, a többi üzem dolgozói pedig azért, hogy a III. negyedévben ők is megszerezzék. Ehhez a munkához sok sikert kíván az MDP Szolnok Városi Párt-végrehajtó- bizottsága. KÜLDTE A PÁRT — ADTA A MVNKÁSOSZTÁLY A KULÄKOK, meg a kupecok éltek, mint „Marci Hevesen”, 1948-at írtak és Laki János mezőtúri nagygazda egy hold föld megszántásáért egy pár malacot kért. Társai sem voltak szívbajosak, ha- sanló módon „segítették*’ a rászorulókat. „Akármit csinálok, mindig ott vagyok, ahol meg kell állni, Most is a nagygazdák élnek jól, akik régen is telt pocakkal jártak”, —mondogatta ebben az időben Köteles Lajos, új középparaszt, akinek a földje megvolt ugyan, de más egyébre sehogyan sem tellett. 48 tavaszán méregdrágán vásárolt egy lovat, de az szegény pára, két hét alatt elpusztult. Köteles gazda összekuporgatta minden fillérjét és vett egy másikat. Az is mega döglött. A kupecok értették dolgukat, tudták, hogyan kell a szegény embert kihasználni, mindenféle nyúzott jószágot rásózni. — Valaminek történnie kell, így nem mehet sokáig — mondogatták a mezőtúriak, a földhözjut- tatottak. S ez a valami meg is történt. Rákosi Mátyás elvtárs augusztus 20-án nagy beszédet tartott Kecskeméten. Utána híre ment, hogy hamarosan gépállomás alakul Mezőtúron is. Megszűnik a kulák igauzsora, s a kupecok gyöngyélete. — A MUNKÁSOK gépieket küldenek — hallatszott innen-annan. A kételkedők azonban olyanformán vélekedtek, hogy elég a munkásoknak a maguk baja, nemhogy a parasztokkal törődjenek. —- Csak lesz már valami — újságolták egymásnak örömmel az iganélküliek. A kulákok- pedig, Guba Elek cséplő-, traktor- és földtulajdonossal az élen, úton útfélen hirdették. „Nem lesz a gépállomásból semmi, az egész csak kommunista propaganda’*. Egy langymeleg őszi napon azután, a traktorok mégis csak megérkeztek. A traktoristák kerültek egyet a városhan, hírüladták mindenkinek, hogy megalakult a gépállomás. Aszódi Antal gépállomási traktoros így emlékszik vissza a gépállomás megalakulására. „Nagyon szép nap volt, soha nem felejtem el, örültünk mindannyian, hogy most már más élet lesz.” Igaz, a gépállomás mindössze 12 traktorból állt, de az is sokat jelentett. akkortájt, mikor Mezőtúrra megérkeztek az első traktorok, Budapesten a tizenharmadik kerületi pártbizottságon a titkár egy fiatal vasöntővel, névszerint Kanalovits Dezsővel beszélgetett. ’ Ä gépeket — mondotta többek között •— már küldjük. Ezek azonban nem mennek maguktól, a gépállomásokon tapasztalt vezetőkre van szükség. Munkásokra, akik szívvel, lélekkel segítik a mezőgazdaság szocialista átszervezését. ■— A párttitkár még jóidéig beszélgetett Kanalovits Dezsővel, s amikor kemény kézszorítással elváltak eevmástól, a fiatal vasöntő röviden csak env_ nyit mondott: „A nárt megbízatását elfogadom, falura megyek*’. Ezután ötven más munkástársával együtt 1949 tavaszán gépállomási vezető lett. Hajdú megyébe, Hajdu- sámsonha került. Itt, ebben a kis községben is megoszlottak a vélemények. A falu egyik része szívesen fogadta, a másik része pedig ellenezte a gépállomást. Kanalovits Dezső üzeméből sok-sok tapasztalatot hozott magával és azonnal munkához látott. Első dolga volt bebizonyítani a falu népé- nek, hogy a gépállomás valamennyiük felemelkedését, jobb életét szolgálja. A FALUBAN rosszak voltak a kutak. Nem törődött azokkal senki. Az új mezőgazdasági üzem kis kollektívájából alakult brigád első dolgaként kijavította a kutakat. Kanalovits elvtárs Szabad Föld Téli Estéket tartott, beszélt a szovjet kolhozparasztok életéről, a nagyüzemi gazdálkodásról. A gépállomást pedig a falu népe egyre jobban megkedvelte. 1949 őszén Dózsa néven megalakult a községben az első termelőszövetkezet. Születésénél ott voltak a gépállomásiak. Segítették, gyámolították a szocialista mezőgazdaság eme új hajtását. A volt vasöntő egyre jobban feltalálta magát és egyre inkább megszerette a földdel dolgozó embereket. 1950-bem a Hajdume- gyei Gépállomások megyei vezetője lett. Onnét Zala megyébe helyezték. Ezalatt a mezőtúri gépállomás is egyre fejlődött. A munkások, a talajművelő géo&k mellett különböző növényápoló és más speciális munkagépeket küldtek a szövetkezeti város dolgozóinak. Kanalovits Dezsőnek pedig az volt a kívánsága, hogy Mezőtúrra, ide, ebbe a szövetkezeti városba kerüljön gépállomási vezető, nek. Kívánságát teljesítették: 1953 tavaszán a mezőtúri gépállomás igazgatója lett. ALIGHOGY a gépállomásra került, szabotázs történt. Egyik kijavított traktorba ismeretlen tettesek csavart helyeztek és a gép üzemeltetés közben összetörött. Kanalovits elvtárs tudta,honnét fúj a szél. Röp- gyűlést hívott egybe és a gépállomásra befurakodott hat kulákcsemetét eltávolíttatta. Irányítása alatt eredményes munkát végez a mezőtúri gépállomás. Ma kilencven erőgép, sok-sok kombájn, aratógép, vetőgép, kultivátor segíti, könnyíti a tsz-tagok munkáját. A határban az idén közel 12.000 hold kalászos gabonát arattak a gépállomásiak. Ez az egy szám egyedül elárulja, hogv hat esztendő óta micsoda hatalmasat fejlődött a gépállomás, s milyen nagy a munkásosztály segítsége. Kanalovits Dezső egyszerű, szerény munkás. A párt a felszabadulás óta sok hozzá hasonló embert küldött a falura. Az eredmények, a szövetkezeti gazdálkodás ragyogó jelene jórészt nekik is köszönhető. Tegnapelőtt este, mikor beszélgettem Kanalovits Dezsővel, megszólalt a telefon: Simon elvtárs, a mezőtúri Béke tsz elnöke hívta. „Csütörtökön este nálunk eev kis közös szórakozás lesz. Ä tagok szeretnék, ha eljönnél.” A többi termelőszövetkezeti vezető is kérte, hogy velük ünnepelje augusztus 20-át. A volt vasöntőben a munkásosztály képviselőjét tisztelik a mezőtúriak: Szekulity Péter
