Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-15 / 193. szám
Szolnoltmegyd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' VI. évfolyam, 193. szám Ara 50 fillér 19 >4 augusztus 15.. vasárnap Köszöntjük Jánoshida és Jászboldogháza község termelöszövetkezeti tagjait és egyénileg dolgozó parasztjait, akik az Alkotmány tiszteletére tett vállalásukat becsülettel teljesítve, augusztus 20-a előtt 5 nappal befejezték a cséplést, • Köszöntjük Nagy Mihály cséplő traktorost és ifi. Turóczl Márton cséplőmunkacsapat vezetőt, akik cséplőgépükkel f. nagyrév! határban dolgoznak és a községben a legjobb eredményt érték eL Az ő szorgalmuk is hozzájárult ahhoz, hogy Nagyrév községben kedd estére befejeződik a cséplés. Következetes harcot a pazarlás ellen Irta: CSÄKI ISTVÁN, a Szolnoki Városi Pártbizottság titkára Pártunk III. kongresszusa meghatározta azokat a tennivalókat, melyek a szocializrr.us további építésében pártunk és dolgozó népünk előtt állanak. E feladatok között szinte központi helyet foglal el a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a fokozott takarékosság. Ez a feladat párttagjaink, dolgozóink előtt nem új. A kongresszus utáni napokban és hetekben munkásosztályunk, dolgozó népünk soraiban ezek a kérdések lelkes visszhangra találtak, Sok üzem munkásai a jó gazda módjára tárták fel e téren a hiányosságokat. Ennek eredménye máris mutatkozik. A Tisza Bútorgyár dolgozói nerr.' utolsó sorban azzal érdemelték ki a büszke „Élüzem“ címet, hogy igyekeztek az egyébként drága anyagot veszteség nélkül felhasználni. Hasonlóan jelentős eredmény van a takarékosság terén a Járműjavítóban, a Vegyiművekben és más üzemekben is. A takarékosság terén elért eredmények mégis csak kezdetiek. Érdemes a takarékosság lehetőségeit és helyzetét az egyes területeken tüzetesebben megvizsgálni. A takarékosság, a pazarlás megszüntetése mindenekelőtt az anyag- gazdálkodás terén kell, hogy valóra váljon. E téren különösen nagy az elmaradás megyénkben. A Papírgyárban évek óta jelentős rostveszteség következik be a drága külföldi cellulóze-anyag helytelen tárolásából. Ugyanebben az üzemben a válogató-teremből jelentős mennyiségű anyag kerül vissza a zúzóba, olyan, amelybe már munkát fektettünk, s amelynek egy- részét, mint használhatót meg lehetne gondosabb munkával menteni. A Cukorgyárban évenként sok tonna szén megy tönkre a helytelen tárolás és az ebből következő öngyulladás következtében. — Ep emellett még bent a kazánházak* ban is volna lehetőség megtakarításra, ha a szépen indult „Csorba- mozgaloméra nagyobb gondot fordítottunk volna. — Megjegyezzük itt azt is, hogy a kongresszus óta sem történt jelentős változás ezekben a kérdésekben. Anyagpazarlás az is, amikor az elkészült munkadarabok selejtesek, le kell értékelni azokat, vagy éppen használhatatlanok. Gyakori ez a ruházati iparban, de nem ritka eset a Gépjavítónál, vagy a szolgáltató vállalatoknál sem. Az építőipar is gyakran úgy adja át a létesítményt, hogy az rövid idő alatt javításra szorul. A szolnoki Irodaház példa erre, ahql a fűtés- és világítás szerelése még most sincs rendben. A Vörös Csillag-úti új kórház külseje pedig m ásfél év után olyan állapotban van, mintha legalább két évtizede verné az idő viszontagsága. Az állami fodrászat Kossuth-utcai üzletének faláról pereg a festék, amelyet alig öt hónappal ezelőtt festett rá a Vegyesipari Vállalat. A tíz- és százezer forintok így mennek veszendőbe. Az anyagpazarlás még mindig legnagyobb mérvű az építőiparban. Bármelyik építkezést látogatjuk meg, szétszórt anyagok halomszámra, törött téglák, és más anyagok hevernek szerte-szét. A gépek rozsdásak, piszkosak. A szolnoki 30-as építkezésen a gépek olyan állapotban vannak, mintha legalább a MÉH-telepről hozták volna vissza. Gyakori az építőiparban az anyagok felesleges szállítása, Jellemző például, hogy a 62-es Tröfezt az építéshez szükséges salakot Csepelről szállítja vasúton, holott a Cukorgyárból jobb minőségben korlátlanul szállíthatná. A vezetők azzal érvelnek, hogy nincs „keret“ rakodó munkások beállítására. Vasúti szállításra és a vasúttól való befuvarozásra viszont van keret. Az, hogy ebből évente többtízezer forint költségtöbblet származott, ezidáig nem izgatta a vezetőket. Sőt még jó is volt számukra, hiszen beszámított a tervteljesítésbe. íme néhány példa, hogyan szórják, pazarolják egyes területeken még mindig népgazdaságunk javait. Pedig a kongresszus határozatban mondotta ki: „Ideje végetvelni a tűrhetetlen állapotnak ideje, hogy a kommunisták és általában a gazdasági vezetők — nagyok és kicsinyek egyaránt — a dolgozók tömegére támaszkodva, szigorú rendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben”. — Annak is itt az ideje, hogy e fontos határozatnak érvényt szerezzünk. A mezőgazdasági termelés terén is találunk hasonló jelenségeket. Legtöbb gépállomás udvara olyan, mint egy csatatér. Szétszedett gépek, szétszórt alkatrészek, szerszámok — gyakori látvány. A szolnoki Tisza Antal tszcs földjén, messze a tanyától már réges régóta egy kultivátor van elhagyatva. A rozsda belepte, a gaz benőtte. Talán a szajoli gépállomás vezetői már el is feledték, hogy ez a gép az ő gondjaikra van bízva. Számos termelőszövetkezetben gondatlanul kezelik a takarmányt. Nemcsak, hogy szórják, túlzott bőséggel etetik, hanem olyan eset is előfordul, amikor illetéktelen kezek megdézsmálják azt. Mindez abból is adódik, hogy a vezetők nem ellenőrzik .a közös javak kezelését. Sok területen rosszul gazdálkodnak a munkaerővel is, amelyből szintén pócsékolás következik. Napjainkban egymás után fedik fel a dolgozók, hogy egyik-másik helyen az alkotó munka helyett túlzott adminisztrációt végeznek. Tíz és száz embert kötnek le felesleges aktagyártással, ami táptalaj a bürokráciának, lélektelen papírmunkának. Érdemes néhány példát megemlíteni. A Járműjavító egyik részlegén, ahol néhány évvel ezelőtt egy ember végezte az adminisztrációt, ma hét fő van alkalmazva. A Cukorgyári Célgazdaságban annyira bonyolult a nyilvántartás, hogy kb. 15 helyen könyvelik be az anyagot. Ez azt jelenti, hogy egy sasszeg ára 5 fillér, de ha egyet vesz ki valaki és azt végig lekönyvelik, 1 forint 50 fillérrel drágul meg. A Tatarozó Vállalat létszámának több mint egyharma- dát Irodai dolgozók teszik ki. A BELSPED Vállalatnál kb. 3 főre esik 1 irodai alkalmazott. >— És sorolhatnánk még. A takarékosság azt is jelenti, hogy az alkotó munkáskezekkel takarékoskodjunk és ne pocsékoljuk erejüket feleslegesen olyan munkára, ami népgazdaságunkat nem viszi előbbre, csak a költségeket szaporítja. Még a termelőszövetkezetekben is találkozunk olyan helyzettel, hogy funkciókat találnak ki és arra a termelés-bői vonnak el dolgozókat. Amilyen szükséges a pontos nyilvántartás, annyira káros a túlzott adminisztrálás, mert csak zavart, kavarodást szül. Éppen ezért harcolni kell ellene. A pazarlás megszüntetése, a fokozott takarékosság nem magától valósul meg. Harc kérdése ez, hiszen az ellenségnek tetsző dolog is. Nem ritka eset, hogy éppen ellenséges elemek végzik a pazarlást, vagy azok teremtenek olyan helyzetet, hogy arra lehetőség nyíljon Közrejátszik az is, hogy dolgozóink egy részét még nem eléggé fegyelmezi a szocialista tudat, a közösségi érzés. Bármily nehéz is e téren a harc, meg kell vívnunk mert a pazarlás megszüntetésével, a takarékosság fokozásával a fokozott jólét megteremtését szolgál- íuk. Álljanak e harc élére pártunk tagjai — a kommunisták és akkor rövid idő alatt valóraváltjuk a kongresszus idevonatkozó határozatát.- 1 JÓL JÖVEDELMEZ fl SZÖVETKEZETI GBZDÁLKODÍS Cs. Szabó István jászkiséri tag előlegbe 23 mázsa búzát visz haza JCúzduLik az QtMne.pt (Vámn Kora reggeltől késő estig az ácsok kopácso- lása, a fűrészek sivítása teszi hangossá Szolnok város főutcáit. A Kossuth- téren, a Ságvári- és Kos- sut-úton készülnek a hosszú pavilonok, amelyek áruval gazdagon megrakodva várják majd augusztus 20 és 21-én az ünnepi vásár látogatóit. Megyénk földművesszövetkezetei versenyben készülnek erre az alkalomra. Mindannyian azt akarják, hogy az ő pavilonjaik a legdíszesebbek legyenek a vásáron, A pavilonok és sátrak építéséhez az abádszalóki földművesszövetkezet fogott elsőnek hozzá. Az OFOTÉRT-tal szemben már fel is állították a multévi vásárról híres lacikonyhát, melynek jó illata csalogatja majd magához a látogatókat. Mivel a jó tiszai halból készített ránlolt hal és halászlé a rostélyos és a legjobb, legízletesebb ételek jó italt is kívánnak, közvetlen a lacikonyha mellett építik a tiszakürtiek hordóalakú „borkóstolójukat*’. Itt csapolják majd egy különleges hordóból a jó nedűt. Minden csapolásnál más-más fajta és színű bor ömlik a pohárba, Á Tisza Ántal-útcm és a Kossuth Lajos-tér sarkán épül a szolnoki földművesszövetkezet hatalmas méretű mezőgazdasági gép és szeráru pavilonja. Itt a magyar ipar gyártotta összes mezőgazdasági gépek, felszerelések és növényvédőszerek várják a közönséget. Az Irodaház mellett, a Kossuth Lajos-utcai oldalon foglal majd helyet a mezőtúri földművesszövetkezet 30 méteres, bútor és villamossági cikkedet értékesítő pavilonja. Náluk a legmodernebb háló. ebédlő, előszoba és konyhaberendezések, rekamiék, fotelok várják, hogy gazdát cserélhessenek. A bútorokon kívül rádiók, zenegépek, villanyvasalók és egyéb villamossági cikkek között válogathatnak a látogatók, A tiszaföldvári földművesszövetkezet textil és ruházati részlege a városi tanácsháza előtt, a kun- mártoni földművesszövetkezet textil, cipő és divatáru pavilonja a Kossuth- téren, a Táncsics Mihály- út sarkon, a jászkisériek textil, rövid- és kötöttáru pavilonja a Ságvári Endre úton, a turkeveiek, török- miklósiak és karcagiak ruházati és divatáru pavilonja szintén a Ságvári Endre-úton lesz. Ezeken a helyeken a nyári és őszi igényeknek megfelelő selymekben szövetekben, kész férfi- és gyermeköltönyökben, a legdivatosabb kosztümökben válogathatunk. A jászapáti és jászberényi szövetkezetek textil- és vegyesáru pavilonjai a Népbüfével szemben épülnek. Itt a nyári cipőtől a fekete tükörposztó télikabátig mindenben válogathatnak a vevők. Szövetkezeteink a vásár legapróbb vendégeiről, a gyermekekről is gondoskodnak. A mezőtúriak éppen a legalkalmasabb helyen, a gyermekjátszótér mellett építik ,fel a játék- és kultűrpavilont, ahol minden olyan játékféleséget megtalálnak a szülők, amit a gyermekek szeretnek. Lesz itt a hintalótól a tangóharmonikáig, az „Utitárs” fényképezőgéptől a legjobb márkájú külföldi gyártmányú fényképezőgépekig, a karikagyűrűtől a legjobb márkájú karóráig minden. A jászfényszarui földművesszövetkezet is a gyermekjátszótéren építi fel zöldség- és gyümölcs- pavilonját. A főtt kukoricától a görögdinnyéig mindent: árusítanak. A ti- szaföldváriak a Ságvári-út végén árusítják a gyümölcsöt, elsőosztályú alma, körte, a leghíresebb fajtájú csemege- és borszőlő, egyéb hasonló gyümölcsös zöldségféleségek csábítgatják majd a látogatókat, Ä turkevei és karcagi földművesszövetkezeti vendéglők a Táncsics Mihály-úton főznek. A két vendéglő versenyezni fog egymással azon, melyik lesz az első minőségi felszolgálás terén. Nehéz lesz a versenybizottságnak az értékelés. Mindkét helyen zeneszó mellett fogyaszthatják ételüket, italukat a vendégek. A törökmiklósl szövetkezeti vendéglő a TI- TÁSZ-szal szemben építi sátrát, ök már jóelőre felkészültek a két napra, mi. vei tavalyi tapasztalatuk, hogy nagyon sokan fel fogják majd őket keresni. A vásár egyéb érdekessége lesz a kulturcsopor- tok előadása, a sátor-mozi. Vidáman ünnepel majd mindenki! CSÁTI LAJOS i sál. Az aratás, hordás, cséplés idején mindig helyt- i állt. Most pedig örömmel viszi haza az előlegbe kapott 23 mázsa búzát, a két jól megrakott szekérrel. A cséplés befejezése után pedig a trágyahordásban segít a szövetkezet többi tagjának, hogy a most kihordott istállótrágyát a szántás alkalmával aláforgassák. Akkor jó termés lesz jövőre. CS. SZABÓ ISTVÄN jászkiséri középparaszt II hold földjével lépett be annakidején a jászkisér Kossuth tsz-be. Mint igyekvő, szorgalmas gazda ember, hamarosan megtalálta a helyét a szövet kezeiben. Szeret a lovakkal bánni, ezért fogatosnal kérte magát. Neki is jelentős része van abban, hog3 a termelőszövetkezetben előrehaladtak a betakarítás