Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 augusztus b. Törődjenek többet Karcagon a tsz pártszervezetek a bordás, cséplés meggyorsításával Közel húszezer | hold kalászos cséplése nem lebecsülendő tenni­való. Ezt a munkát kell most elvé­gezni Karcag szövetkezeteinek. Jó példával jár előttük az Április 4. tsz, mely jól szervezte meg a hor­dást és a csépiéihez is időben hoz­záfogott. Egyszerre 58—60 iga is hordta a gabonát és a cséplőcsapat sem tétlenkedett. így érték el, hog\ gabonabeadásukat már szerdán tel­jesítették. Pedig nem könnyű fel­adatot kell megoldaniok, hiszen mintegy háromezer hold gabonát — egy falu határának megfelelő termést — kell elcsépelni. Ez a oélda azonban nem álta­lános. több tsz megkésett a hordás­sal. A Ságvári tsz pártszervezete sem foglalkozott megfelelően ezzel a kérdéssel. Helytadott annak s nézetnek, hogy „van elegendő iga, egyenest a gépbe hordjuk a gabo­nát, meggyőzzük a gépet’1. Arra azonban már nem gondoltak a párttagok, hogy a megfelelő szer­vező munkára felhívják a tsz veze­tőségének figyelmét. így fordulha­tott aztán elő, hogy nemcsak „meg­győzték” a gépet, hanem 6orban álltak a kocsik a gépeknél, s míg igájuk sorrakerült, kártyáztak a fegatosek. Arra azonban már nem gondoltak — csak a városi párt­végrehajtóbizottság javaslata után — hogy közben asztagba is lehet hordani, akkor meggyorsul a munka és eső esetén is zavartalan a csép­lés. Megfeledkeztek erről, pedig jó­példaként ott állt előttük a Szabad­ság tsz, mely szintén gépbe hordta a gabonát, de jó pámapi „bizton­sági tartalék“ asztagban volt köz­ben. Persze a gabonának biztosabb helye van az asztagban, s ezért most a hordás végén is mindent meg kell tenni a még kintlévő ke­resztok behordására. Nem mindegyik tsz rendelke­zik megfelelő fogaterővel, s a gép­állomásnak is van egy-két olyan erőgépe, melynek nincs pótkocsija, pedig máskülönben' be lehetne ál­lítani hordásra. Ebben az esetben sem kell tétlenkedni, hanem — mint ahogy ezt egyes helyeken már meg Is csinálták — stráfkocsit, vagy parasztszekeret kell az erőgép után kötni és arra rakni a gabonát. A városi párt-végrehajtóbizottság javaslatát megszívlelve, igénybe kell venni az 1. típusú tsz-ek fo­gaterejét is — megfelelő ellenszol­gáltatással — a hordás mielőbbi befejezése érdekében. Az I. típu­súak ugyanis végeztek a hordással és a földterület arányához viszo­nyítva jóval nagyobb fogaterőve. rendelkeznek, mint a Hl- típusúak. Például míg a nagy tsz-ek tulajdo­nában lévő 23,564 hold földre 334 fogat esik, addig az I. típusú tsz-ek 9933 hnldián 285 fogat van. A legfőbb, j a legsürgősebb fel­adat most már — cséplés mielőbbi befejezése. A párttagoknak kell eb­ben a munkában is példát mutatni. a munka nehezét magukravállalni. Az aratás meggyorsításában nem kis része volt az olyan párttagok nak, mint az Április 4. tsz-ben Szemes Jánosnak és marokszedő jének, a szintén kommunista D. Kiss Máriának, akik 12 hold ara­tására tettek Ígéretet és 16.5 hold gabonát vágtak le. A Szemes Jáno­soknak, a D. Kiss Máriáknak keli most a cséplési munkák éltetőele- meivé lenni. A pártszervezetek kísérjék figye. iemmel a cséplőcsapatok munkáját és a dolgozók anyagi érdekeltségére hivatkozva hassanak oda. hogy a rendelkezésre álló időt iól kihasz náljék a gépek. Több példa igazol­ja, hogy van hatása a pártszerve­zet támogatásának, figyelmességé­nek. Az Április 4. tsz B. Kiss bri­gádjában nemrégen még nyolc óra tájban fogtak a munkához, s az­után sem dolgoztak teljes erővel. Miután a pártszervezet vezetősége beszélt velük, elmondta, hogy így keresetük sem megfelelő, a tsz munkáját is hátráltatják, a brigád lecserélte a nem megfelelő mun­kát végzőket és most már a közel­múlt napokban 130 mázsa napi tel­jesítmény elérésére tettek ígéretet. Hasonló célokért kell küzdeni minden cséplőgép munkásainak, ha végezni akarnak augusztus 20 ra, hiszen még gabonájuk döntő ré­sze nincs elcsépelve. Talajjavítással teszik termékennyé földjüket, gazdagabbá szövetkezetüket a mezőtúri Törő Pál tsz tagjai A talaj termékenységének szakadat­lan növelése mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapleltétele ... Országunkban is lehe­tővé vált — mindeneké,ott a gépesített nagyüzemi termelőszövetkezetekben és állam] gazdaságokban — a tudomá­nyos földművelés segítségével, a tulaj termékenységének fosozasa, amely a termelés eredményének legfontosabb feladata. Ezért ... a többszázezer kát. ho.d savanyú és szikes talajon a talaj- javítás ütemét jelentékenyen meg kell gyorsítani, s a kővetkező három év során 180.000 kát. holdon talajjavítást kell végezni. (Részlet a december 1»-1 párt- és kormányhatározatból), A mezőtúri Törő Pál tsz terüle­tét csupán a Körös-folyó válaszja el a szarvasi földektől, ahol több rr int 150 évvel ezelőtt Tessedik Sámuel kísérletezett a szikes terü­let megjavításával. Bebizonyította, ha sárgaíölddel terítik meg a szi­kes talajt, azt dúsan termővé lehet tenni. Hatalmas területek megja­vítása vált volna lehetővé ezzel a módszerrel. A kapitalista gazdál­kodás viszonyai között azonban csak a föld kizsarolása folyt. Na- gyobbarányú szikjavítás csak a fel­szabadulás óta történik hazánk­ban. A termelőszövetkezetek közül az országban elsőnek a mezőtúri Törő Pál tsz területén kezdődött meg a talajjavítás, a konr. ány pirogra mm megjelenése után. A tsz tagjai ezév áprilisi közgyűlésen hozott határozatban felhívták az elnököt és az agronómust, hogy intézked­jen a szikes területek megjavítása érdekében. Tavasszal megérkeztek a hatal­mas gépek s ezóta 250 holdat terítettek meg sárgafölddel. A megterített területen három szta- iinyec traktor most a 15 cm mély keverőszántást végzi. Másik táblá­ban pedig rr.ost fogtak hozzá a te­rítéshez. A közelben lakó tsz-tagok a kör­nyék dolgozó parasztjai el-el láto­gatnak a gépekhez. Figyelik azok munkáját. — Papp Zsigrr.ond el­mondotta: 50 éve itt lakom, is­merem ezt a területet. A cser- gettyűi rész és az Érhát többsége csak olyan bíbicjárta föld, melyet nagyon nehezen lehet megművelni. A termés is mindig alacsonyabb, mint más területeken. — Ebben most nagy változás történik. Kor­mányzatunk lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek megjavítsák földjeiket, fokozzák termőképessé­gét. A Törő Pál tsz területén 6 gép­óriás teríti a földet. Mint mesebeli szörnyek, harapnak bele a bányá­nak kijelölt földbe és önműködően megtöltve tartályukat, percek alatt terítik szét azok tartalmát a szi­kes földekre. Két műszakban dolgoznak és egy gép 24 óra alatt 2—3 hol­dat terít meg. A talaj szerkezetének megfelelően, egész- és félterítést végeznek. (Ez azt jelenti, hogy egy hold területre 300 köbméter földet 8 cm vasta­gán, félterítéssel pedig 150 köbmé­ter földet 4 cm vastagon terítenek szét.) Átlagban 4 köbméter földet „markol fel“ egyszerre a gép. Ezt 4—5 perc alatt a kijelölt területre szállítja és szétteríti. Csupán egy ember szükséges a 80 lóerői szta- linyec vontatású hatalmas gép ve­zetéséhez, üzemeltetéséhez. Kézi erővel egy ember 16—18 órai megfeszített munkával mindössze 6 köbméter földet tud kitermelni. A szétterítéshez még ennél is több időre van szükség. A gép tehát pár perc alatt 2 ember egésznapi munkáját végzi el. Soós Mátyás tsz-tag elmondotta, hogy a területen lakó dolgozó pa­rasztok közül többen igyekeztek saját erejükből megjavítani a föl­det. Apósa, Bakulya István 1935- ben téríttetett meg 5 hold sziket. Kordéval, talicskával hordták a földet és hónapok kellettek a ne­héz munka elvégzéséhez. Többen próbálkoztak ebben az időben szik­javítással, de alig pár holdat tud­tak nr.egteríteni, mert nem bírták a költségeket. Egy-egy dolgozó pa­rasztnak egész családja megérezte egy pár hold föld megjavítását. Evekig nélkülöztek, rongyoskodtak, hogy összekuporgassák a szüksé­ges pénzösszeget. Ma más a helyzet. Államunk sokmillió forintot fordít a szikesek megjavítá­sára. A Törő Pál tsz-ben egy hold föld megtérítése 2000 fo­rintba kerül s ennek kéthar­madát az állam fedezi. A tsz-re jutó összeget 12 év alatt kell megfizetni s a törlesztést a munka befejezése után 2 évvel — anikor a föld már terem — kell megkezdeni. Felmérhetetlen segítséget jelent a tsz-tagoknak földjük megjaví­tása, hisz azokon a helyeken, ahol eddig alig termett valami, már egy év múlva és azután is bő ter­mést takaríthatnak be. Ezt saját tapasztalatukból mondják el a tsz- tagok, mert van egy pár hold olyan területük, amelyet digózás- sal javítottak s ezek termése jóval fölötte van az átlagnak. A tsz-tagoknak szikes területük megjavítására szép terveik van­nak. Ezer holdat sárgafölddel teríte­nek s még ezévben ötszáz hol­dat mésziszappal javítanak meg. 800 hold vöröshere területükön már a gépek készítették el a csa­tornákat, melyek segítségével ön­tözni fogják a herét. 60 hold kopár, szikes talajon, ahol még fű is alig nő, már szétszórták a mésziszapot. Itt füvest létesítenek takarmány­nak. A Törő Pál tsz tagjai megbecsü­lik a talajjavító munkásokat. Sze­retettel gondoskodnak róluk, szál­lást, meleg ételt biztosítanak szá­mukra. A hordással, a termény- betakarítással úgy igyekeznek, hogy ez ne gátolja a talajjavító munkát. Közös erővel küzdenek azért, hogy termővé tegyék a tsz földjeit. Gazdagabbá, erősebbé vál­jon a közös gazdaság és a tsz- tagok jómódú, boldog emberek le­gyenek, Nagy Katalin. államunk megbecsüli a vasutas dolgozókat |tegn'ap I reggei a szolnoki vasút­állomásról és a nagyüzemekből néhány munkást és műszaki irá­nyító dolgozót Budapestre hívtak, hogy ünnepélyes keretek között át­vegyék a közlekedésügyi miniszter kitüntetését. Többek között Balázs József elv­társ, a szolnoki Járműjavító kocsi- osztályának vezetője,, — „Kiváló vasutas”, Szentesi Imre elvtárs, a Járműjavító mozdonylakatosa az „Érdemes vasutas“ kitüntetést kap- ta meg. j államunk f megbecsülését, szere­tő gondoskodását érzik a mai na­pon azok a dolgozók is, akik rend­kívüli előléptetést kaptak jó mun­kájuk elismeréséül. Régen, beosz­tásuktól függetlenül — tíz-tizenöt évet is dolgoztak egyes emberek a vasút kötelékében, míg a kineve­zésük megjött. Előléptetés is rit­kaságszámba ment, s a dolgozók javarésze egész életében sem érte meg ezt. Úgy ment nyugdíjba, — ahogy felvették vagy kinevezték annakidején. Államunk nem sajnálja az elis- rr ist a jó munkát végzőktől, ezt mutatja az is, hogy a Járműjavító dolgozói közül a vasutasnap alkal­mából közel nyolcvan munkás és műszaki és ügyviteli kapott rend­kívüli előléptetést. — A szolnoki vasútállomás dolgozói közül 21-en kapják meg ezt a megtiszteltetést. Köztük van Kánya Sándor forgal­mi szolgálattevő, Molnár Ernő tér­felvigyázó, Bojtok Károly váltóőr, Kovács Erzsébet kocsifelíró, Horti József főkalauz, N. Kása József fő- kalauz és mások. |kitüntetett | előléptetett — vasutas dolgozóink hálálják meg azzal pártunk és kormányunk sze­rető gondoskodását, hogy még jobb munkát végeznek az őszi forgalom zökkenőmentes lebonyolításáért, a balesetmentes közlekedésért, — a szállítási önköltségek csökkentésé­ért. Segítjük az árvízkárosultakat Szívesen fogadtuk pártunk és kormányunk felhívását az árvíz- károsultak megsegítésére. Üzemünk minden dolgozójának szivében égett a vágy, hogy segíthessen baj­bajutott dolgozótársain. Mi, a Vegyesipari Javító Vállalat dolgozói röpgyűlésen beszéltünk erről s egyöntetűen elhatároztuk, hogy egynapi keresetükkel segít­jük a dunakömyékieket nehéz helyzetükben. Ez a pénz is szolgál­jon káruk enyhítésére. Kovács József sztahanovista, Vegyesipari Javító V, A legutóbbi szovjet kormány-nyilatkozat nyugati sajtóvisszhangja Londo n Sok angol lap kiemelkedő helyen számol be a szovjet kormány új nyilatkozatáról. Valamennyi jelen­tés kiemeli, hogy a nyilatkozat vá­ratlan volt és az előző jegyzékre adandó válasz vétele előtt nyújtot­ták át a nyugati hatalmak képvi­selőinek, közvetlenül azt megelőző­en, hogy a három hatalom képvi­selői az angol külügyminisztérium­ban összeültek a válasz megvita­tására. A lapek diplomáciai és po­litikai szemleírói rövid jelentéseik­ben tartózkodnak az érdemi kom­mentátoroktól. Meg kell állapítani ezzel kapcso­latban, hogy egyetlen lap sem hoz­ta a nyilatkozat teljes szövegét, vagy legalább is a benne szereplő javaslatok szövegét. A YoyrkshLre Post a szovjet kor­mány nyilatkozatát kommentálva azt írja, hogy „a nyugati hatal­maiknak, akármilyen borúlátóan is ítélik meg a helyzetet, egyre nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni Moszkva javaslatait“. — A „nyugat feladata — folytatja a lap — nem lesz olyan könnyű most, amikor Molotov konkrét javaslatot tett, hogy tartsanak értekezletet, még akkor is, ha ez az értekezlet eleinte a nagy négy képviselőinek részvételére van korlátozva”. Párizs A francia sajtó kiemeli a szovjet kormány nyilatkozatának jelentő­ségét és úgy véli, hogy annak je­lentős szerepet kell játszania a nemzetközi helyzet meghatározásá­ban a közeljövőben. „Az európai hidegháború elmé­lyítése az Európai Védelmi Közös­ség érvénybelépésével és Németor­szág felfegyverzésével — írja a Li­beration — ellentmondana Francia- ország érdekeinek, annál is inkább, mert teljesen lehetséges tárgyalá­sokkal rendezni a német kérdést és a kollektív biztonság problémá­ját“. A „l'Humanité” Etienné Fajom­nak, a Francia Kommunista Párt titkársága tagjának vezércikkét közli a szovjet kormány újabb ja­vaslatairól. Emlékeztetni kell arra — írja többek között Etienne Fajon — hogy a Szovjetunió a második vi­lágháború előestéién mindent meg­tett annak érdekében, hogy a hit­leri fenyegetéssel szemben meg­szervezzék a kollektív biztonságot. A német militarizmus csak azért tudta lángrarobbantani a tüzet, mert nem fogadták el a Szovjet­unió javaslatait. Viszont a későbbi együttműködés egyfelől a szocia­lista Szovjetunió, másfelől pedig az olyan kapitalista hatalmak, mint az Egyesült Államok és Anglia közötti, hathatósan hozzá­járult a hitleri agresszió leverésé­hez. íme, ez is kiemeli annak sür­gős szükségességét, hogy megegye­zés jöjjön létre a kollektív bizton­ságról a nemzetek között, bármi­lyen rendszerben is éljenek, ha meg akarják akadályozni egy újabb háború kitörését. A francia nép nem felejti el ezt a tanulságot. Ezért mond nemet az „Európai Védelmi Közösségről“ szóló gyászos egyezménynek, akár módosítsák azt, akár nem. Ezért óhajtja forrón, hogy tárgyalások kezdődjenek az európai kollektív biztonság megszervezésére. Etienne Fajon végül hangsú­lyozza, hogy a kormány magatar­tását nagymértékben befolyásolni fogja az a harc, amelyet a francia nép vív a békéért, az „Európai Védelmi Közösség“ ellen. New York A The New York Times wash­ingtoni tudósítója beszárrol arról, hogy az új szovjet jegyzéket át­nyújtották Dulles külügyminiszter­nek és megállapítja: Washington­ban nem változott az álláspont az európai biztonsággal foglalkozó ér­tekezlettel szemben azóta, hogy Moszkva két héttel ezelőtt előter­jesztette javaslatát. Mint akkor, ezt az álláspontot ma is így lehet kifejezni: „nem érdeklődünk irán­ta ...“ Róma Az olasz közvéleményben nagy érdeklődést keltett a szovjet kor­mány nyilatkozata. A „TUnita“ azt írja, hogy a szovjet kormány nyilatkozata a huza-vona módszerével szemben — amely a végtelen jegyzékcserében jut kifejezésre és amelyhez a nyu­gati hatalmak most ismét folya­modni akartak — azt a módszert alkalmazza, amelynek nagyszerű sikere volt Genfben, vagyis a ta­nácskozó-asztal melletti közvetlen tárgyalások módszerét. (MTI.) A Szovjetunió minisztertanácsa hatálytalanította a németországi szovjet katonai igazgatás és szovjet ellenőrzöbizottság 1945-töl 1953-ig kiadott parancsait Moszkva (TASZSZ.) Azzal kap­csolatban, hogy a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaság­gal ugyanolyan viszonyt létesített, mint más szuverén államokkal, to­vábbá a Szovjetunió kormánya és az NDK kormánya között az utóbbi«időben e kérdéssel kapcso­latban lefolyt eszmecserének meg­felelően, a szovjet kormány elha­tározta, hogy hatálytalanítja mind­azokat a parancsokat és rendel­kezéseket, amelyeket a németor­szági szovjet katonai igazgatás és szovjet ellenőrzőbizottság adott ki 1945-től 1953-ig, olyan kérdésre vonatkozóan, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság politi­kai, gazdasági és kulturális életét érintik. Ennek során a szovjet kormány tudomásul veszi az NDK kormá­nyának nyilatkozatát arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megtartja azokat a kötelezettsége­ket, amelyek a Németország békés és demokratikus úton való fejlődé­sével kapcsolatos négyhatalmi egyezményekből kifolyóan hárul­nak rá. (MTI.) A hanoiak nem akarnak áltelepülni Dél-Vietnamba Hanoi (MTI.) A francia hatósá­gok beismerik — írja az AFP —, Hogy a vietnami bábkormány és Hanoi város hatóságainak erőfeszí­tése ellenére, a város lakossága nem akar áttelepülni Dél-Viet- namba. A jelentések szerint a vá­ros csaknem 400.000 lakosa közül eddig alig 16.000-Ten jelentették be áttelepülési szándékukat. (MTI.) r Ez történt a nagyvilágban Berlin (MTI). 350 nyugatberlini nő a Francia Nőszövetséghez inté­zett levelében felszólította Fran­ciaország asszonyait és leányait, hogy a német nőkkel vállvetve küzdjenek az „Európai Védelmi Közösség” létrehozása ellen és a német békeszerződés mielőbbi meg­kötéséért. «• • Delhi (TASZSZ). Mint a Press Trust Of India hírügynöksége je­lenti, a nagar-havel! portugál gyar­maton körülbelül 50 falu felszaba­dult az Idegen uralom alól. A fal­vak többségében a hatalom a helyi végrehajtó szervek kezébe ment át. * Moszkva (TASZSZ). Tovább ér­kéznek a külföldi küldöttségek az összszövetségj Mezőgazdasági Ki­állításra. Augusztus 5-én repülőgépen meg­érkezett az indonéziai mezőgazda- sági ■ dolgozók és tudósok öttagú csoportja. Az utóbbi napokban Moszkvába érkezett a kiállításra egy argentí­nai küldöttség is, Armandi Vicente Lagó földművelésügyi minisztéri­umi főtitkárnak, valamint egy ju­goszláv küldöttség Andrej Obracse- vicsnek, a belgrádi Állattenyésztési Intézet igazgatójának vezetésével. Ez aztán jó érv Oslo (TASZSZ,) Amint az Ar- beider-Bladet című lap jelenti, a Den Norske Americalinie részvény- társaság meghívta az Egyesült Ál­lamokba régi részvényesét, Sel- liot-ot. Selliot 101 éves é» 80 éve az egyik burzsoá párt tagja. Selhot saját kijelentése szerint az oslói amerikai nagykövetségen „nehéz­ségekbe ütközött“ a „VIZŰM“ ki­adása, mivel az amerikai hatósá­gok megállapították, hogy apja száz évvel ezelőtt „szimpatizált az oroszokkal a krimi háború idején.“ (MTI,).

Next

/
Oldalképek
Tartalom