Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-06 / 185. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 augusztus 6. B pártkeigresszis haiározalainak végrehajtásáról tárgyalt a jászberényi járási aktíva-ülés A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához A jászberényi járás kommunis­tái szerdán pártaktíva-ülésen tár­gyalták meg, hogy mit kell tenniök a pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért. A beszámoló és az azt követő vita — a járás sajátosságának megfelelően — a nagyüzemek és a mezőgazdaság kérdéseivel egyaránt foglalkozott. A pártaktíva megálla­pította, hogy az üzerr ekben a ter­melékenység növelését, az önkölt­ség csökkentését nagymértékben gátolja a vezetők liberalizmusa, erélytelensége. Ennek következ­ménye a pazarlás, a közös vagyon megbecsülésének hiánya. A jász­berényi Aprítógépgyárban például — annak ellenére, hogy fizetett munkaidőt biztosítanak erre — el­hanyagolják a gépek tisztogatását, megfelelő karbantartását. így azok idő előtt tönkremennek. A gyenge­kezű vezetés következtében laza a munkafegyelem. Az Aprítógép­gyárban félórával a ir.űszakkezdés után kezdődik csak a teljesértékű munka. Pedig itt kétszeresen szük­ség van a rendelkezésre álló idő kihasználására, a felelősségteljes munkára, mivel a gyár exportra is termel és a magyar ipar jó hír­nevét csorbítja, ha nem teljesítik a tervet, vagy nem megfelelő mi­nőséget gyártanak. Az önköltség csökkentését gátolja a munkaerők helytelen beosztása is. Igen sok az improduktív sze­ri ély, akik különböző hangzatos elnevezésű beosztásban „irányító munkát“ végeznek. Vegyük ismét az Aprítógépgyárnak, a járás leg­jelentősebb üzemének példáját. Itt 538' fő közül mindössze 136 vesz részt a termelő munkában. Nem kétséges, hogy az arányt meg kel­lene változtatni a produktív mun­kát végzők javára. Szükségszerűen előírja ezt a gyár tervteljesítése is. Az első félév előirányzatát nem tudták valóraváltani, ugyanakkor a munkaerő felhasználási tervét a gyár teljesítményszázalékához vi­szonyítva, közel tíz százalékkal túl­szárnyalták. A Magasépítési Vállalatnál még rosszabb az arány. Nyilvánvaló, — s ezt a pártaktíva is megállapí­totta — hogy az ilyen helyzet aka­dályozza a pártkongresszus célkitű­zéseinek végrehajtását, népünk jó­létének emelését. A vezetőknek kemény kézzel, de igazságosan kell irányítani üzemei­ket, s az eddiginél fokozottabb el­lenőrzéssel meg kell szüntetni a társadalmi tulajdon pocsékolását, eltulajdonítását. Vezessék be min­den téren a szigorú takarékossá­got. Az eddigi mulasztásokat, — mint ahogy erre a felszólaló elv­társak is figyelmeztettek — jó­részt ki lehetett volna küszöbölni, egyszerű utánajárással, ellenőrzés­sel, Mezőgazdasági vonalon főleg a termelőszövetkezetek kérdésével foglalkozott a pártaktíva. Megálla­pította, hogy a KV. 1953. júniusi határozata óta erősödtek a járás tsz-ei. A soronkövetkező munkákat so-k esetben az egyénieket meg­előzve végezték el. Tavaly csak egy-két olyan tsz volt a járásban, amely év közben is tudott előleget biztosítani tagjainak. Az idén pe­dig olyan szövetkezet csak elvétve akadt, amely hathetenként, vagy legalább kéthavonként ne juttatott volna pénzösszeget dolgozóinak. A pusztamonostori „December 21.“ tsz például az elmúlt évben egy mun­kaegységre 16 forintot osztott ösz- szesen. Ebbe a termények pénzbeli értéke is beszárr.ítódott. Az idén pedig már eddig pénzelőlegként 11 forintot kaptak munkaegységen­ként a tsz tagjai, s emellett az ál­latok hozamaiból is részesedtek. — A termények elosztására még ez­után kerül sor. Hasonló példát több tsz-ből lehetne sorolni, A járás területén folyó gyenge politikai munka következtében azonban nem igen beszélnek erről, ezeket a jő érveket nem gyümölcsöztetik meg­felelően a tsz-ek javára. Ugyanígy megfeledkeznek a szövet­kezetek előtt álló lehetőségek is­mertetéséről. Nerr.’ folytatnak hatá­rozott agitációt az egyénileg gaz­dálkodók között, nyíltan meg­mondva, hogy a mezőgazdaság útja a szövetkezeti gazdálkodás, ez a jövő, mert ez, és csakis ez tud évről-évre jómódot biztosítani pa­rasztságunknál:. E megállapítást igazolta a pártaktíva is. A meg­jelent elvtársak megfeledkeztek a tsz-ek eredményeiről, inkább csak a hibákat tárták fel és — kevés kivételtől eltekintve — javasla­taikkal nem segítették a pártbi­zottság munkáját. Pedig az eredmények mellett a jövőről, az időszerű tennivalókról is lett volna beszélnivaló. Az elvtársak azonban a hiányos politikai munka következtében nem ismerik megfelelően a december 19-i határozatot, s így nem is él­hettek javaslatokkal, annak elle­nére, hogy a beszámoló konkrét példákkal utalt erre. Az aktíva­értekezlet egyik tanulsága, hogy pártfunkcionáriusainknak ismét elő kell venni a határozatot és gondo­san, pontról-pontra áttanulmányoz­ni, mert csakis az abban megjelölt tennivalók ismeretének birtokában tudnak kellő segítséget adni a tsz-eknek. Nézzük meg, hogy a járás terü­letén mi a feladat a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat vég­rehajtásában. Főleg az állalienyásztés terén akad tennivaló. Számszerűit is kevés a tehénállo­mány a tsz-ekben és a tejhozam átlaga is alacsony, öt liter körül mozog mindössze. „Pedig — Mol­nár elvtársnak, a felsőjászsági ál­lami gazdaság igazgatójának fel­szólalását idézve — ha az idén nem tudják megoldani jól a takar- mánykérdést, amikor igen kedvező az időjárás, akkor soha. A felső­jászsági állami gazdaságban, ahol a megfelelő istálló még csak most épül, nem kielégítő szálláshelyen, előhasi üszőknél is elérték a 10.8 literes fejési átlagot.“ A tsz-ekben is volna erre lehetőség, ha a leg­szorgalmasabb, a szövetkezet leg­hűbb dolgozóiból álló, állandó ál­latgondozó gárdát alakítanának ki. Ezzel elérnék, hogy több olyan te­hén lenne, mint a jánoshidai Di­mitrov tsz „Cukor‘‘ nevű tehene, mely 20 literen felül ad naponta. Előírja a határozat azt is, hogy minden 200 holdnál nagyobb te­rületen gazdálkodó tsz tartson juh­állományt. A vezetők azonban sok helyen idegenkednek ettől, s a pártszervezetek sem tettek meg mindent ennek megváltoztatására. Elmulasztották az olyan példák népszerűsítését, mint a pusztamo­nostori „December 21.“ tsz-é, mely­ben -4.5 kiló volt a juhok nyírás­átlaga, s az ebből nyert pénz tette jórészt lehetővé, hogy előlegként 11 forintot osszanak munkaegysé­genként. Lassú a fejlődés a ba­romfiállománynál, a sertésállo­mánynál pedig visszaesés tapasz­talható. Pártszervezeteinknek ügyelni kell ezekre, s felhívni a tsz-ek figyelmét, hogy gazdálkodá­suk megfelelő állatállomány nél­kül nem lesz eléggé kifizetődő, A december 19-i határozat végre­hajtásában a jelenlegi legfontosabb és legsürgősebb tennivaló a hordás, cséplés el­végzése és a beadás gyors teljesítése, hogy államunk a meglévő készle­tek birtokában tervet készíthessen az ország ellátására. A hordással, ha a jelenlegi ütemet fokozzák, — a héten végezhetnek. — Legna­gyobb figyelmet a cséplésre kell fordítani, hiszen még csak 4—4.5 ezer gazdálkodónak csépeltek el s még 10 ezernek a gabonája asz- tagban van. Átlag napi 100—120 mázsára kell emelni a cséplési eredményeket, ha — ígéretükhöz híven — augusztus 20. előtt be akarják fejezni a cséplést — álla­pítja meg a pártaktíva. A népnevelőknek kell a harc szószólóivá válni. Oda kell hatniok, hogy elevenebbé, színesebbé te­gyék a versenyt. Gondoskodjanak a verseny rendszeres értékeléséről és a vándorzászló eljuttatásáról a győztes munkacsapatokhoz. Első­sorban a cséplőmunkások anyagi érdekeltségére hivatkozva, hassa­nak oda, hogy vasárnap Is csépeljenek a gépek s a jó időt kihasználva, minél előbb magtárba, legbiztosabb he­lyére kerüljön a gabona. A dol­gozó parasztok figyelmét pedig hívják fel a gyors beadásra. Ér­velhetünk azzal, hogy a munkás- osztály sem csak a saját szükség­letére termel, hanem gondoskodik a parasztság ipari szükségleteinek kielégítéséről. Nyilvánvaló, hogy a parasztságnak is le kell róni álla­munk iránti kötelezettségét, hozzá­járulva ezzel népünk boldogulá­sához. Foglalkozott a pártaktíva a gép­állomások munkájával is. Meg kell szüntetni a gépállomások irányí­tásában még jelenleg mutatkozó szervezetlenséget, a vezetők egy­mássá] ellentétes intézkedéseit. — Ugyanígy a túlzott „önállóságra“ való törekedést, mely annyira fa­jult, hogy a járási párt-végrehajtó­bizottság hasznos javaslatait sem akarják egyes esetben figyelembe venni. Ennek következménye, hogy a tarlóhántást igen kevés száza­lékra teljesítették, pedig a csép- lést végző traktorok éjjel dolgoz­hatnának. A járási pártaktíva feltárta a fel­adatokat, most a pártszervezeteken a sor, hogy a dolgozó tömegek ere­jére támaszkodva sikerre vigyék azokat, Moszkva (TASZSZ), A lapok köz- liik a szovjet kormánynak az Egye­sült Államok kormányához intézett jegyzékét az amerikai katonai re­pülőgépeknek a szovjet kereskedel­mi hajók ellen végrehajtott törvény­telen cselekedetei miatt. A Szovjetunió külügyminiszté­riuma augusztus 3-án a következő tartalmú jegyzéket juttatta el az Egyesült Államok moszkvai nagy- követségéhez: „A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya — szükségesnek tartja, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kormányá­val az alábbiakat közölje: Azzal kapcsolatban, hogy Tajvan sziget vidékén az Egyesült Államok haditengerészeti flottája által ellen­őrzött vizeken egy hadihajó törvény- ellenesen feltartóztatta a szovjet „Tuapsze“ tartályhajót, fel kell hív­ni a figyelmet arra, hogy amerikai katonai repülőgépek hosszú idő óta rendszeresen körülrepülik a Taj- van-sziget környékén nyílt tenge­ren közlekedő szovjet kereskedelmi hajókat- Ezek a repülőgépek ve­szedelmesen megközelítik a szovjet hajókat, mélyrepülésben szállnak el a hajók felett, néha egy órán át is keringenek felettük. Az amerikai katonai repülőgé­peknek ezek a provokációs cseleke­detei a nyilttengeri kereskedelmi hajózás szabályainak kétségtelen megsértését jelentik és arról tanús­kodnak, hogy az Egyeült Államok katonai hatóságai semmibeveszik a nemzetközi jog általánosan elfoga­dott szabályait. Ugyanakkor az is világos, hogy az amerikai katonai repülőgépek­nek az ilyenfajta cselekedetek vég­rehajtásával az a céljuk, hogy ha­ditengerészeti erőknek jelzéseket adjanak le a szovjet kereskedelmi hajók elleni támadásra. A többi kö­zött ezt bizonyítják azok a körül­mények, amelyek a szovjet Tuapsze tartályhajó Tajvam-sziget vidékén június 23-án történt elrablásával kapcsolatosak. Tajvan-sziget vidé­kén az utóbbi időben megtörtént alábbi eseteket lehet felhozni pél­daként arra, hogy az amerikai ka­tonai repülőgépek rendszeresen tör­vényellenes tevékenységet fejtenek ki, mert így akarják megnehezíteni a szovjet kereskedelmi hajók köz­lekedését a nyílt tengeren. m Jún. 11-ém 13 óra 3 perckor ■— a délkínai tengeren az északi szélesség 14 fok 27-es percének és ■a keleti hosszúság 115 fok 27-es per­cének 'koordinátái által meghatáro­zott metszésponton és 15 óra 5 perc­kor az északi szélesség 14 fok 40 percének és a keleti hosszúság 115 fok 38 percéneik koordinátái által meghatározott metszésponton egy amerikai katonai repülőgép mély­repülésben két kört írt le a „Mihail Kutuzov" szovjet hajó felett. —■ Ugyané hajó felett június 12-én egy amerikai repülőgép több kört tett meg az északi szélesség 16 fok 29 percének és a keleti hosszúság 117 fok 29 percének koordinátái ál­tal meghatározott metszésponton. ■jYj Június 14-én Tajvan-szigeté­I—I tői délkeletre az északi szé­lesség 21 fok 16 percének és a keleti hosszúság 121 fok 44 percének koor­dinátái által meghatározott met­széspontban két amerikai repülőgép hatvan—négyszáz méter magasság-, ban egy órán át körözött a „Mihail Kutuzov“ hajó felett. nn Június 16-án 18 óra 57 perc­I—■ kor Tajvan-szigetétől keletre az északi szélesség 25 fok nulla per­cének és a keleti hosszúság 123 fok 40 percének koordinátái által még­ha táirooztt metszésponton egy ame­rikai repülőgép 30 méter magasság­ban kört írt le a „Kemerovo“ szov­jet hajó felett­j~n Június 23-án tíz óraikor — a J—* Dél-kínai tengeren az északi szélesség 8 fok nulla percének és a keleti hosszúság 109 fok 14 percé­nek koordinátái által meghatáro­zott metszésponton egy amerikai repülőgép kis magasságban több kört írt le a „Leiningrád’1 szovjet tartályhajó felett. Június 24-én 11 óra 30 perckor ugyané hajó felett egy amerkiai repülőgép hét kört írt le hatvan méteres magasságban az északi szélesség 11 fok 53 percé­nek és a keleti hosszúság 112 fok 57 percének koordinátái által meg­határozott metszésponton. n=f Június 24-én 5 óra 30 perc­—í kor Tajvan-sziget környé­kén az északi szélesség 24 fok. 30 percének és a keleti hosszúság 127 fok nulla percének koordinátái ál­tal meghatározott metszésponton és 10 óra 50 perckor az északi szé­lesség 24 fok 48 percének és a ke­leti hosszúság 127 fok 5 percének koordinátái által meghatározott metszésponton egy amerikai repü­lőgép mélyrepülésben több kört írt le az „Apseron” szovjet tartály­hajó felett. Az amerikai katonai repülőgépek hasonló módon körülrepülik a szov­jet kereskedelmi hajókat a távol­keleti tengerek és a Csendes-óceán más vidékein is. A szovjet kormány felhívja az Amerikai Egyesült Államok kor­mányának figyelmét arra, hogy megengedhetetlennek tartja az amerikai katonai repülőgépeknek a nyílt tengeren hajózó, a többi kö­zött a Tajvan-sziget vidékén közle­kedő szovjet kereskedelmi hajók­kal szemben elkövetett ilyen tör­vényellenes cselekedeteit s elvárja, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya megteszi a szüksé­ges intézkedéseket abból a célból, hogy az amerikai katonai repülő­gépek ne sértsék meg továbbra is a nyilttengeri kereskedelmi hajó­zás szabadságát. (MTI) Ez történt a nagyvilágban New York. A Daily Worker írja: Huszonhárom ismert amerikai személyiség sürgönyben szólította fel az Egyesült Államok szenátusá­nak tagjait, hogy tekintet nélkül pártállásukra, szavazzák meg Ralp Flanders szenátornak azt a hatá­rozati javaslatát, amely véget kí­ván vetni McCarthy hivatalos ha­talommal való bűnös visszaélései­nek. * Peking (Uj Kína). A Li Szin­Man-klikk amerikai utasításra és amerikai támogatással továbbra is veszélyezteti a semleges felügyelő- bizottság Dél-Kcreában tevékeny­kedő tagjainak életét. A Koreában működő semleges felügyelcbizottság lengyel, csehszlo­vák, svéd és svájci tagja augusztus 4-én együttes levelet intézett a ka­tonai fegyverszüneti bizottsághoz. A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelőbizottság — hang­zik a levélben — azzal a kéréssel fordult a katonai fegyverszüneti bizottsághoz, hogy az ENSZ-had- erők parancsnoksága hozzon feltét­lenül hatásos rendszabályokat a semleges felügyelcfeizottsághoz tar­tozó személyek biztonságának és a semleges felügyelőcsoportok nor­mális munkaviszonyainak biztosítá­sára. A semleges felügyelőbizottság annak a reményének ad kifejezést, hogy megbüntetik a bűnösöket. • Kopenhága (TASZSZ). A lapok augusztus 5-i számukban közlik H. C. Hansen dán külügyminiszter nyilatkozatát. A külügyminiszter ebbe a nyilatkozatában cáfolja azo­kat a jelentéseket, amelyek szerint az Egyesült Államok, Anglia és Dánia között egyezmény jött volna létre angol és amerikai légiegysé­gek dániai elhelyezéséről. Hálásak vagyunk a magyar dolgozóknak, akik harcoltak Vietnam békéjéért napokban békegyű­lést tartottak a szol­noki kisipari szövetkeze­tek dolgozói és a magán­kisiparosok. A gyűlésen mintegy ötszáz dolgozó vett részt. A beszámoló után, amely a külpolitikai helyzettel —- ezenbelül el­sősorban a genfi értekez­lettel — foglalkozott, fel­szólalt Ngyen Huu Thut, hazánkban élő vietnami ifjú. Beszédét az alábbiak­ban közöljük kivonatosan. — J\1 vo*c éve v^rtu^ ert * a győzelmet. De most nem akarok a hábo­rúról beszélni, csak orszá­gunkról és a vietnami nép jövőjéről. is A mi országunk elég gazdag, de a gyarmati rendszer alatt népünk mégis nagyon szegény volt. A házak pálmalevelekből és bambusznádból vannak építve. 1945 előtt a vietnamiak több mint 80 százaléka volt írástudatlan. A gyar­mati rendszerben az or­szágban csak négy vagy öt középiskola volt és egyet­len egyetem Hanoiban. De ott is csak bölcsészettudo­mányi kar volt, műszaki tagozatot nem létesítettek. A gyarmatosítók annyi­ra kifosztották a népet, hogy 1945-ben, a forrada­lom előtt, kétmillió viet­nami éhenpusztult. Ma a lakosság 90 százaléka tud olvasni és írni, több iskola létesült, ahol ma­gasabb fokon tanítanak, s egyetemeink vannak. A tanulás a háború alatt bi­zony nagyon nehezen folyt. A bombázások miatt nappal nem lehetett ta­nulni, csak éjjel. Amikor lement a nap, minden ta- nulnivágyó ember sietett az őserdőbe és amikor be­sötétedett, meggyujtották kis lámpáikat, amelyek úgy világítottak, mint apró cs'iiagok, J\] agyon komolyan fog- v lalkoznak nálunk a tanuláson kívül a kritika fejlesztésével, de nemcsak gyűléseken, munkahelye­ken. hanem otthon a csa­ládokban ás. Főleg észa­kon az a szokás, hogy minden héten egyszer összehívják a családok összes tagjait egy este és mindenkitől megkérdezik, hogyan dolgozott, mit vég­zett, jól ment-e minden, vagy miért maradt el a többiektől — szüksége van-e segítségre. Ha egy- egy családtag elmaradt a munkában, meg kell mon­dania, mi volt ennek az oka, hogy aszerint segít­hessenek rajta. Milyen az új élet, amit mi akarunk? Először is meg kell mon­danom, hogy a gyarmati rendszerben a vietnami népnek nem volt ember­hez méltó élete. Rengeteg ember mint kuli dolgozott. vagyis terület és embere­ket húzott egész életében. Ez a munka roppant meg­erőltető, mert sokszor há­rom-négy embert kell fu­tólépésben több kilométer távolságra vinniök kétke­rekű kocsijukon. Ezt az állatj munkát nem is bír­ják sokáig. Aki ezt csi­nálja, csaknem mind tu­dóba ios, szívbajos lesz. hl ehéz volt népünk éle­L v te a gyarmati rend­szerben és még nehezebb volt a háború alatt. Az emberek nagyrésze harcba ment, az otthonmaradot­tak kénytelenek voltak maguk húzni az ekét az állatok helyett, hogy a rizsföldek fel legyenek szántva. Most egy új, boldogabb, szebb életet akarunk és Vietnam északi részén ezt már kezdik megvalósítani; Közösen dolgoznak a föl­deken, mindenben segíte­nek egymásnak, A nők egyenjogúak let­tek .a férfiakkal. Különö­sen nagy dolog ez, mert azelőtt bizony Vietnamban a nőkkel — be kell valla­nunk — a férfiak rosszul bántak. Nem volt semmi­be beleszólásuk, megenge­dett volt a többnejűség is. De ez a demokratikus Vietnamban már 1945-beh megszűnt. Míg 1945 előtt csak igen kevés gyárunk volt, s az is csak textilgyár, ma már van nehéziparunk, nem sok még, de a múlthoz vi­szonyítva jelentős ered­mény ez. n a mi nemcsak ennyit akarunk, hanem többet is, új, boldog, vi­dám életet. A genfi .egyez­mény számunkra nagy győzelmet jelent, mert bé­két ad nekünk, szabadsá­got és függetlenséget. Ez a győzelem nemcsak a vietnami nép, illetve az indokínai nép, hanem az egész világ békeszerető népeinek nagy győzelme, melyet a Szovjetunió és Kína segítségével tudtunk elérni. Aláírták a fegyver­szüneti egyezményt! Béke van az egész világon! Há­lásak vagyunk mindazok­nak a magyar dolgozók­nak is, akik éveken ke­resztül harcoltak a béké­ért, a vietnami békéért és az egész világ békéjéért. De nem feledjük, hogy a vietnami kérdésnél még sok nehézséggel kell szem­benéznünk, mert nagyon iól tudiuk, hogy az ameri­kai háborús gyuitogatók nem akarlak a békét. De ha az egész világ béke- szerető népei éberek lesz­nek. biztos, hogy az inme- rialistáknak nem sikerű1 háborús terveiket megva­lósítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom