Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-05 / 184. szám

4 S ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 augusztus 5, Látogatás a Jászberényben üdülő pajtásoknál „Vigyázz!.,, Vezetőnéni jelen­tem, a szobalétszám 18, jelen van 18" — hangzik Dikó Mária szoba- parancsnok pajtás jelentése a me­gyei tanács oktatási osztálya által szervezett jászberényi üdülőtábor­ban. Itt pihenik fáradalmaikat azok e pajtások, akik az elmúlt iskolai év­ben magatartás és tanulmányi té­ren kimagasló eredményt értek el. — így került ide Dániel Ilonka IV» osztályos Karcagról, Borbás Klára VII. osztályos Ujszászról, Kérdő Ilo­na pajtás Szapárfaluból és a többi mintegy ötvenen a megye különbö ző részeiből. Kipihent arccal, frissen áll­nak valamennyien ágyaik mel­lett, amíg a szoba rendjének vizsgálata folyik. — Szemükben a szorongó kíváncsiság, csak akko oldódik fel, amikor Edit néni kije lenti: „Pajtások!, a szoba rendje ötös!“' A másik hálóban ez alatt az idő alatt a védőnéni tevékenykedik. - ő a tábor egészségének őre. — Nincs is baj ezen a téren, hiszen az eltelt négy hét alatt egyetlen megbetegedés sem volt. így — be­tegápolás helyett — ő pótolja a legkisebbek öltözködésénél az édes­anyák szerető gondoskodását. — Most is éppen „Pindurival” (így be­cézik a pajtások a tábor legkisebb lakóját, Rimovszki Margitkát) fog­lalatoskodik. Hamarosan díszük i: a szép selymes szalag a kispajtás gondosan fésült hajában. A rend és tisztaság vizsgálatának vége. Nagy az öröm, mert minden háló rendje ötös lett. A zászlófelvo­násnál Bátorfi József táborvezetc elvtárs nem is fukarkodik a dicsé­rettel. Reggeli után kezdődik a napi műsor. — Maglódi Kati tábortanácselnök sorakoztatja e pajtásokat. Délelőtt a Május 1. szi­geten lesz a szórakozás. — Hargita Györgyi és az olvasás szerelmesei könyvet szorongatnak a kezükben Lengyel Marikáék sakkot cipelnek a többiek a labdákat viszik. A kel­lemes, árnyas, füves térségen aztár kialakulnak az olvasó, játszó, han- curozó csoportok. Az önfeledt szó­rakozást csak a tízórai elfogyasz tása szakítja meg, hogy azután ú; erővel folytathassák az abbahagyott játékot. — Sor kerül a tábortűz próbákra is. Felcsendül az ének táncra perdülnek Hajnal Esztiék Sokan vannak, mind más-más isko­lából valók, most mégis úgy hat mintha mindig együtt táncoltak volna. Az idő halad. Véget kell vetni ^ próbának, mert Veronka néni pom A Lenz-féle „hivatal* kozó hadügyminisztérium. — Most megalakult Lenz „hivatala“, amely­nek segítenie kell Blanknak, hogy be tudja hajtani a németeket a ka­szárnyákba és a reváns-szellemébex nevelje őket, pás főztje várja már a pajtásokat ízlik is mindenkinek a finom zöld- ségleves, a töltött borjúhús és a petrezselymes krumpi. Ugylátszik Matyi bácsi, a tábor gazdasági ve zetője ma is gondoskodott róla hogy a háromkilós mozgalom felté­telei meglegyenek. (Aki 3 kilót hí­zik, az nyeri el a jutalmul kitűzött dobostortát.) A jó ét vággyal fogyasztott ebéd után a napirend népsze­rűtlen része következik. Két óra csendes pihenő, alvás. A pajtások szívesebben játszanának, a táboi fegyelme azonban mindenkire kö­telező. Az egyetlen kivétel ez aló csak a hivatalsegéd, Anti bácsi kis kakasa. Ö nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a tábor napi­rendjét. Az ablakokban fel-fel buk­kanó fenyegető arcok láttán azon­ban jobbnak látja a rendbontó ab­bahagyni hangfejlesztő gyakorla­tait. A pihenés nemsokára véget ér. Sietve készülődnek a pajtások, mer Lehel kürtjéről hallanak előadást Feszült figyelemmel hallgatják az ismertetőt, melyet nagy tapssal kö szűnnek meg. A játékkert is várja már a pajtá­sokat. Az uzsonna utáni időt ott töltik el. A napirend két aktusa után pihenőre térnek. A hálókból még beszélgetés hangja szűrődik ki. A legfőbb téma persze a közelgő mátrai kirándulás. Ez tartja izga­lomban a tábor valamennyi lakóját Egyre kevesebb hang szűrődik ki a pajtások mély álomba merültek Eltelt egy a szórakozás és pihenés napjából, Lázár Barna. Jelenet a „Szibéria! rapszódia’ című színes, szovjet fllmbffl. A film első jelenetei a háború utolsó napjait eleventh meg A szovjet hadsereg katonái Borosz­ló német várost rohamozzák. A röid harci szünetben Andrej Bala- sov hadnagy csapata egy romház pincéjében tart pihenőt. A fiatal hadnagy a főiskoláról jött a had­seregbe, mert úgy érezte, ha a ha­záról van szó, a zongoraművésznek is a fronton a helye. — Most elgon­dolkozva lép a — talán még a ná­cik által ott felejtett — zongorához Ujjai végigsiklanak a poros billen­tyűkön. A felcsendülő kedves dalt a katonáik éneke kíséri. Hirtelen riadó szakítja meg a pi­henés rövid perceit, A csapat ismét harcba indulj * ’17’ égé a háborúnak. Moszkvába ' vagyunk, a Zeneművészeti Fő iskola nagytermében. Vizsgaelőadá: folyik. Nagy sikerrel szerepelnek Natasa Malinyina énekesnő és Öle nics zongoraművész. Andrej is ot ül a hallgatóság soraiban. A fiata művész Igonyin professzor tanítvá­nya és reménysége volt. A profesz- szór és a régi barátok még nerr tudják, hogy Balasov keze megsé­rült a háborúban és ez megakadá­lyozza művészi pályája folytatásá­ban. Andrej úgy érzi, hogy vége művészi hivatásának és vége sze­relmének is. Natasa, az énekesnő szerette őt, de most azt látja, hogy inkább Olenics felé vonzódik. Elha­tározza, hogy elmegy Moszkvából Barátai és Natasa hiába keresik. * A ndrej Balasov egy távoli, ki: szibériai faluban telepedik le Esténként harmonikán játszik e teaházban. Egyszerű, őszinte, szív­ből jövő melódiákat csal ki hang­szeréből. Hallgatói szibériai dolgo­zók, akik ösztönösen megérzik ben­ne a nagy művészt és Balasov ked­vencük lesz. Andrej ekkor ébred rá, hogy as az igazi művészet, melyet a nép megértj mely a népet szolgálja, Balasov a teaházban régi isme­rősre akad. Az egyik felszolgálónő Nasztyenka a háború alatt az c zászlóaljában szolgált. Balasov irán érzett csodálata most lassan szere­lemmé változik. A fiatal művés2 nem tud erről, ő csak őszinte barát­ságot érez a lány iránt. Burmák, a soffőr viszont szerelmes Nasztyen- kába és szomorúan jön rá, hogy e lány nem őt szereti. Egyik este a köd miatt kényszer- leszállást végző repülőgép utasai — művészek, akik külföldi vendégsze­replésre indultak — betérnek a tea­házba. Köztük van Andrej egykor barátai és Natasa is. A régi szerel­mesek ismét összetalálkoznak. Na­tasa nem akar tovább utazni, érzi, hogy Andrej mellett a helye. Bur­mák azonban a többiek tudtán kí­vül rábeszéli, hogy hagyja el Bala- sovot, hiszen az Nasztyenkát sze­reti, •* Moszkvában vagyunk. A Zene- művészeti Főiskola nagytermében most adják elő Balasov „Szibéria rapszódia“-ját. Az előadáson ott vannak a régi barátok, ismerősök lelkesedéssel hallgatják Balasov művét, mely arról tanúskodik, hogy az igazi művésznek a nép ismerete és szeretete erőt ad a legnagyobb akadályok legyőzésére is, ez lelke­síti alkotó munkára. Hatalmas siker fogadja a „Szibé­riai rapszódia“-!. — A két szerel­mes is egymásra talál. Burmák bol­dogan viszi a hosszú keresés után előkerült Andrej t Natasához ésnerr kis büszkeséggel mutatja be nekik ifjú feleségét, Nasztyenkát, * A filmet Szolnokon á' Vörös Csillag filmszínházban augusztus 5 tői 8-ig mutatják be, A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL liililillillllimimiimiiliiliimiiiiiliiilllliiiililiiiiMiiiiiiiimiliiimmimiiiiii A gümőkór elleni küzdelem megyei eredményei NINCS BETEGSÉG,! melynek alakulására a szociális és gazda­sági viszonyok olyan hatással len- rr ének, mint a tuberkulózis, ezért nr'előtt gümőkor elleni küzdelmünk jelenlegi fázisáról és eredményei­ről beszámolnék, szükségesnek tar­tom egy-két járványtani szem­pontig irányítani a figyelmet, va­lamint azon szoros kapcsolatról szólni, trely a gümőkór és a né­pesség szociális helyzete között fennáll; A tuberkulózis járványszerű el­terjedése a történelem folyamán több hullámban jelentkezett. Az utolsó ilyen hullám, melynek süly- lyedő fázisát jelenleg észleljük, a XIX. század elején kezdődött és nyugatról keletre haladt. A hul­lám kezdete valószínűleg össze­esett a napóleoni háborúkkal és a nyomukban járó szociális nyomom rab A hullám keltkezésénél szere­pei játszott a kapitalista iparoso­dás és a modern közlekedési útvo­nalak kialakulása is. Érdekes je­lenség, — fordítottja a mainak, — hogy ezen járvány-hullám kezde­tén a bete'gséget gyakran a jobb- módúak kapták meg, mint pl. az európai kikötővárosok kereskedő családjainak tagjai, mert ezek vol­tak azok, akik a „messze földről jött*1 idegenekkel legtöbbet érint­keztek. A kapitalista társadalom kialakulása folyamán és a kapi­talizmus szelleméből adódóan a tö­megek gyógyíthatatlan nyavalyája, megoldhatatlan problémája. | A TBC-S JARVANYGÖRBÉk] tanulmányozásából kiderül, hogy az iparos országokban és vidéken általában jobb a helyzet, mert igaz ugyan, hogy iparos vidéken nagyobb a népsűrűség és nagyobb a munkások nehéz testimunka okozta kifáradása, mint a parasz­toké, nem annyira a munka rr.eny- nyisége, mint inkább folytonossága miatt, de ezen tényezőkkel szem­ben áll, hogy az iparosodással gazdagodik a vidék, javulnak az élelmezési és lakásviszonyok és mindenekelőtt fejlődik a kórházi- szanatóriumi hálózat. Ugyanilyen szempontból kell megítélnünk a közlekedés fejlődését is, mely ugyan hozzájárul egyes szűz terü­letek tuberkuüzálásához, ezzel szent ben azonban közel hozza a vi­déket a nagy városhoz és ezzel lehetővé teszi a betegek szűrését, mindenekelőtt pedig gazdaggá teszi az eddig elmaradt vidéket. Foko­zattan áll ez a szocialista iparom sításra, melynél az iparosítás kez­detével párhuzamosan hozzák létre a szűrőállomásokat és a kórháza­kat.­Végeredményben tehát leszögez­hetjük, hogy az Iparosítás, civili­záció és a kultúra fejlődésével egyenletesen süllyed a gümőkóros mortalitás (halálozás) görbéje. A tbc. halálozás csökkenő irányzatát a XX. században kétszer is meg­zavarta az imperialista háború, de megzavarták más, a népesség szo­ciális helyzetére sorsdöntő hatású tényezők is, mint pl, az 1905-ös aszály. A KAPITALIZMUS | később kezdődött Magyarországom, mint Nyugaton, ide később jutott el a 150 esztedős járványhullám, vi­szont magasabbra is emelkedett, mint a nyugati országokban. így a második világháború előtt Ma­gyarország, Lengyelország és Por­tugália voltak azok az országok, melyekben legmagasabb volt a gümőkóros halálozás. Mindez meg­változott a felszabadulás után azon társadalmi átalakulás következté­ben, mely „legfőbb érték az em­ber“ jelszónak megfelelően a dol­gozó ember életnívójának emelé­sét és az egészségügy javítását tűzte ki céljául. Ami vonatkozott az egész or­szágra, az érvényes a felszabadulás előtt a főleg mezőgazdasággal fog­lalkozó Szolnok megye népessé­gére is. Gyökeresen megváltozott a helyzet a felszabadulás után, mikor Szolnok városán kívül a megye egyéb helységeiben is léte­sültek gyárak és üzemek, melyek­ben a lakosság tekintélyes része talált munkalehetőséget. Nagy- jelentőségű átalakulás történt a paraszt osztályon belül Is, ameny- nyiben éppen Szolnok megyében létesültek az első termelőszövet­kezeti városok és ezzel a íregye parasztságának igen nagy hányada került a szocialista szektorba. Ter­mészetes, hogy ilyen nagy gazda­sági átalakulásnak megvan a maga hatása az olyan népbetegségre, mint a tuberkulózis, mely az ösz- szes betegségek közül legérzéke­nyebben reagál mindenféle gazda­sági és szociális átalakulásra, • |A GÜMÖKOROS | halálozás gör­béje ma gyorsabb ritmusban süly- lyed, mint a történelerr.' folya­mán bármikor. Ennek okai a kö­vetkezők: j-j-j A halálozás csökkenése egye­!—’ nesen arányos a gümőkóros betegek számára szolgáló ágyak számának növekedésével. Alátá­masztja ezt az az adat. hogy a má­sodik világháború előtti utolsó békeévben Magyarországnak 5000 tbc-s ágya volt, jelenleg ez a szám megkétszereződött. A felszabadulás előtt Szolnok megyének egyetlen tbc-s ágya sem volt. 1948-ban meg­nyílt a Tüdőbeteg-gyógyintézet, melynek ágyszáma évről-évre nö­vekedett, ma pedig eléri a 355-öt. Ebben az évben nyílik meg az Űjszászi Tüdőbeteg-gyógyintézet, melynek ágylétszáma 200 lesz. rn-j Szerepet játszik a gümőkóros ■—! halálozás és megbetegedés csökkenésében a BCG-oltás beve­zetése is (legyengített, szervezetre ártalmatlan bacillus-törzzsel való oltás). — Ez évtől kez­dődően újszülötteknél törvény írja elő az oltás kötelező elvégzését. A BCG-oltást a Szovjetunióban szerzett jó tapasztalatok alapján vezettük foe, a halálozásra és a megbetegedésre kifejtett kedvező hatása csak évek írulva lesz re­mélhető. nsrr A tbc. halálozás esökkenésé- D-J ben az új gümőkór elleni gyógyszereknek van a legnagyobb jelentőségüki A streptomycin, paramino- salicylsav (PÁS) és az isonicotin- savhydrasid ügyes kombinációban miagukban is képesek a gümőkórt gyógyítani, köztük az azelőtt any- nyira rettegett köles gümőkórt (rrilaris forma) és a 100 százalék­ban halálos gümőkóros agyhártya­gyulladást is. Ezen gyógyszerekkel intézetünk kellő mértékben -van ellátva. Alkalmazásukkal szép eredményeket értünk el. PAS-sal és Isonidd-del a gondozóintézetek Is rendelkeznek, ami lehetővé te­szi a járóbeteg rendelést, rrt A gümőkór sebészeti gyógy- !—- kezelése kellően kiegészítve a tbc. elleni gyógyszerekkel, szin­tén hatásos fegyver. A mellkasi sebészet érdeklődésének homlok­terében az ú. n. tüdőkiirtásos mű­tétek állanak. A tüdőkiirtás lé­nyege, a megbetegedett tüdőrészlet műtéti eltávolítása. Intézetünk se­bészeti osztálya számos, sikeres, tüdőkiirtásos műtétet hajtott végre, j-g-j A szovjet tapasztalatok meg- !—t tanítottak bennünket arra, hogy a betegség megelőzése még fontosabb, mint a gyógykezelése. Letagadhatatlan az is, hogy a friss formák tökéletesen gyógyíthatók, tehát minél nagyobb embertöme­get kell átszűrnünk, akik közül al­kalmunk van a gyógyítható bete­gek azonnali kezelésbe vételére. A tüdőbeteggyógyintézettel szervesen együttműködő autóra felszerelt röntgen segítségével átszűrtük a ir.egye egész lakosságát, falvakban, üzemekben, tehát helyszínen vé­gezve a vizsgálatot. A megbetege­detteket elkülönítettük környeze­tüktől és azonnal kezelésbe vettük, i-g-j Ugyancsak a Szovjetunió ta- •—! paszalatai nyomán átszerve­zett kórházi-gondozóintézeti egység tette lehetővé, hogy a tüdőbeteg­gyógyintézet és a megye 11 tbc. gondozóintézete között az azelőtti­nél lényegesen szorosabb kapcso­lat alakult ki, melynek a beteg­ség megelőzésére, gyógyítására és a szak-káder-képzésre van hatása. |összefoglalva! tehát meg­állapíthatjuk, hogy a gümőkór megszűnt annyira rettegett beteg­ség lenni, mert az azelőtt 100 szá­zalékban halálos formái is gyógyít­hatók. Megyénk halálozási gör­béje örvendetesen süllyedt, mely­nek a modern szemlélet alapján működő gyógyintézet, a tuberkuló­zis elleni gyógyszerek, a mellkasi sebészet ugrásszerű fejlődése, a BCG-oltás és a lelkiismeretes szű­rővizsgálat adta meg a lehetőségét. Mindez népi demokráciánk egész­ségügyi politikájának köszönhető, melyet nekünk, egészségügyi dol­gozóknak kell tartalommal kitölte­nünk. DR. PERÉNYI GYÖRGY a Szolnok Megyei Tüdőbeteggyógy­intézet igazgató-főorvosa, a Társa­dalom- és Terrrészettudományi Ismeretterjesztő Társulat tagja. SZIBÉRIAI RAPSZÓDIA Bonnban, a Göbbels-féle minták alapján külön propaganda-hivatal állítottak fel. Ennek elnevezése hi­vatalosan „a szövetségi kancellár sajtóügyi koordinációs bizottsága”. A német demokratikus sajtó hang­súlyozza: az új hivatal feladata nyugatnémet sajtót és rádiót telje­sen alárendelni Bonn reváns-vágyc politikájának. A „National-tídende1 című dán burzsoá napilap az új hi vatal létrejöttét kommentálva meg­jegyzi, hogy ez a hivatal majd „be­fogja a sajtó száját és megfojt min den szabad hírszolgáltatást“. A hi­vatal céljairól ékesenszólóan tanús kodik az a tény, hogy élére Ottc Lenz képviselőt állították. Ki ez < Lenz? Vegyük csak elő a Néme Demokratikus Köztársaság legfelsc törvényszékének iratait, amelyeke a Georg Dertinger vezetése alat álló összeesküvő csoport ügyénei tárgyalásakor felvettek. Ezekber az iratokban az áll: „A Nyugat Berlinben Dertinger és Otto Len: amerikai ügynök, Adenauer külöi megbízottja, a bonni kormány ál lamtitkára között lefolyt beszélge tés során részetes tervet vázoltai fel a Német Demokratikus Köztár saság kormányának megdöntésé­ről .. Ismeretes,- hogy Bonnban mái régóta működik a Blank „hivatal“ amely valóságban a reváns-vágy Wehrmacht feltámasztásával foglal Kunsági népszokások felelevenítésével készülnek augusztus 20-ra a kisújszállásiak A kisuiszállási váro­si kulturotfchónban zaj­lik az élet. Minden es­tére iut valamilyen szakköri, vaev tánc. ének. néDieevüttes. bábiátékeevüttes össze- iövetel. Sokszor, még most a nvári időszak­ban is. kicsinek bizo- ovul a máskülönben hat helyiségből álló. elég nagynak mond­ható kultúrotthon. A színjátszók a rendes heti foglalkozásukon a Bánk bán-t próbálják, legutóbbi szakköri ülé­sükön pedig a XIX. század elsőfelének szín­játszásával foglalkoz­tak. A tánc- és szín­játszó csoport tagiai júliusban már nemcsak próbáltak, hanem népi- tánc- és énekszámaik­kal szórakoztatták a cséplőmunkacsapato- kat és ezt augusztus­ban is folvtatiák. A 14 szakkörnek és csoport­nak több mint kétszáz­ötven aktív taeia van. Köztük megtaláljuk a Móricz Zsismond-gim- názium tanárait épp úgv. mint a 12 éves te­hetséges fiatalokat, a 80 éves Márta Károlv bácsit, a Táncsics tsz tagiát. híres ötvenéves kunsági citeráiával. A kultúrotthon igen komoly hivatást telje­sít. a lassan már-már feledésbe merülő kun­sági népszokások, tán­cok. dalok felúiításá- val. Ebben több szak­kör közreműködésével, a 42 tagú kisuiszállási népi együttes ért el nagv eredményt. Tíz­tagú kunsági citeraze- nekart is alakítottak. A néni együttes tánc-, ének- és citera- zenekara. valamint vo­nós népizenakara aua. 20-ra. Alkotmányunk ünnepére mutatia be összeállítását ..Nyíri Pista lakodalma” cím­mel a kunsági lakodal­mas táncokból, népszo­kásokból. Ebben előad­ják többek között az kunsági kisuiszállási csárdást, amelyre már csak az öreg parasztok emlékeztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom