Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-31 / 205. szám
SZ0LN0KMEGYE1 NÉPLAP 1954 augusztus 31# (Folytatás a 3. oldalról.) a növényápolás, az aratás gépesítésében és a tarlóhám tágban súlyos elrranadás történt, nagyon komoly következtetést kell levonni az őszi munkákra. Az őszi munkák, a dséplés elhúzódása miatt legtöbb megyében egy-kéthetes késéssel indulnak. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egy részében az őszi vetéseket megelőző talajmunkákban már nőst is nagy az. elmaradás. Az őszi szántás-vetési munkákat csak ott tudják időben elvégezni, ahol minden traktor — .mihelyt a csép- 1 és tői felszabadult — azonnal hozzákezd a talajmunkákhoz. Nincs idő a késlekedésre. Az állami gazdaságok és gépállomások igazgatóinak elsőrendű kötelessége, hogy ezt biztosítsák. és hogy a traktorokat ne „nyújtott műszakban“, hanem két nűszakban, kapacitásuk teljes kihasználásával dolgoztassák. A gépállomások és állami gazdaságok vezetőinek nagyobb gondot kell fordítaniok a gépi munkák minőségére is. Etekintetben tavasszal tapasztalható volt bizonyos javulás az előző évekhez képest. Az utóbbi időben azonban újra nagyon sok a jogos panasz a munkák minőségére. A kormány még az elmúlt év őszén felhatalmazta a megyéi és járási főagronómusokat arra, hogy a gépállomások és állami gazdaságok gépi munkájának minőségét ellenőrizzék, rr egbüntessék a rossz munkát végző traktorosokat, s fegyelmi eljárást kezdeményezhessenek a hanyagul dolgozó gazdaság, illetve gépállomás igazgatója és fő- agronómusa ellen. Több megyei és járási főagronómus egy év alatt egyetlenegyszer sem1 élt ezzel a jogával. A megyei és járási főagro- nómusoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük is élni ezzel a jogkörrel. De megyei párt- és tanácsi szerveink sem tűrhetik el, hogy egyes emberek hanyag munkája és felelőtlensége mérhetetlen gazdasági és politikai kárt okozzon. Népszerűsítsük termelőszövetkezeteink eredményeit A decemberi párt- és kormányhatározatnak a mezőgazdasági termelés általános fellendítésén belül fontos célkitűzése volt az, hogy a mezőgazdaság termelőerői a mező- gazdaság szocialista szektorában nagyobb ütemben fejlődjenek, s ezzel kibontakozzék a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölénye az egyéni kisüzemű gazdasággal szemben. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló rendszabályok lehetővé teszik — hangsúlyozza á határozat — hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy termésátlagaikkal, az állattenyésztés hozamának gyors növelésével, nagyobb jövedelmezőségükkel, a tudományos agrotechnika legfejlettebb módszereinek alkalmazásával bebizonyítsák fölényüket a mezőgazda- sági termelésben. A termelőszövetkezetek termelési színvonala az elmúlt háromnegyed évben megnőtt; a szántóterületük 25 százalékát istállótrágyázták; kapásaik összehasonlíthatatlanul szebbek, mint voltak az elmúlt években; állattenyésztésük is fejlődött: 100 katasztrális hold területre 17.3 számosállat jut, míg egy évvel ezelőtt mindössze 15.5 jutott. Jóllehet, a termelőszövetkezetek hozamai legtöbb termelési ágban az elmúlt évekhez képest a jobb munka következtében javultak, mégsem mondhatók kielégítőnek. Nem szabad ugyanis az elért eredményeket csak az elmúlt évekhez viszonyítani, figyelembe kell venni azt is, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is jobban művelik földjeiket, jobban trágyázzák azt és több műtrágyát használnak. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a faluban verseny folyik a szövetkezeti gazdaságok és az egyéni parasztgazdaságok között. Ebben a versenyben, amely a szocializmus ügyének győzelme szempontjából rendkívül fontos, nem elég az, ha a termelő- szövetkezetek termelése az elmúlt évekhez képest valamelyest fejlő- diks nagyobb követelményt kell magunk elé állítanunk, azt a célkitűzést, hogy a termelőszövetkezet termelőerői, felhasználva a szövetkezeti nagyüzem.' nyújtotta lehetőségeket, nagyobb mértékben fejlődjenek, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy az Egyénileg gazdálkodó dolgozó pa- rasztok meggyőződjenek a szövetkezet előnyéről az egyéni gazdasággal szemben és belépjenek a tér* melőszövetkezetekbe. Hogyan lehet elősegíteni, hogy a termelőszövetkezetekben a mező- gazdasági termelés fejlesztésére szolgáló általános intézkedések jó felhasználásával •—> gyorsabban bontakozzék ki a nagyüzemi gazdálkodás fölénye? A termelőszövetkezetekben min-» denekelőtt meg kell gyorsítani az élenjáró termelési módszerek elterjesztését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás egyik legnagyobb előnye az egyéni kisüzemi gazdaságokkal szemben éppen abban van, hogy itt szinte korlátlanul lehet felhasználni mindazt a vívmányt, amelyet a mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat elért. Az élenjáró módszerek elterjesztésében nagy szerepe van a gépállomások termelőszövetkezetekbe küldött agronómusainak. A termelőszövetkezeti agronómusok legfontosabb feladata, hogy nagy gonddal tanulmányozzák a magas termések és nagy állattenyésztési hozamok elérésének módszereit, s **» figye- lembevéve szövetkezetük adottságait —» alkalmazzák azokat a növénytermelésben és az állattenyésztésben. Különösen fontos feladatuk van az agronómusoknak most az őszi szántás-vetési munkák előtt, amikor tábláról-táblára a talajtól, az előveteményektől, a talaj táperejétől függően kell megállapítanak, hogy milyen művelési módot alkalmazzunk, hol, mivel és mikor trágyázzunk. Az agronómusok e munkában messzemenően vegyék figyelembe a helyi adottságokat, óvakodjanak az élenjáró módszerek sablonos és sematikus alkalmazásától. Ne feledkezzenek meg arról, hogy az a módszer, amely egyik területen a legnagyobb hasznot hozza, kárral járhat, ha más körülmények között a helyi adottságok figyelembe vétele nélkül alkalmazzuk. , v/ww'—'b A szövetkezeti termelés egyik legelmaradottabb ágazata az állat- tenyésztésen belül a szarvasmarhatenyésztés. Termelőszövetkezeteink ebben az évben jelentős hasznot szereztek a sertéstenyésztésből és ez minden bizonnyal majd minden szövetkezetben vitán felülivé tette a közös sertéstenyésztés fejlesztésének fontosságát; Sajnos, nem ez a helyzet a szarvasmarhiatenyésztés- sel, amelyet a termelőszövetkezetek nagyrésze elhanyagol, mert nem ad olyan gyorsan hasznot, mint a sert«. Pedig fejlett szarvasmarhatenyésztés nélkül nem tudnak elérni állandó és magas jövedelmet a szövetkezeti gazdaságok, mert nem tudják felhasználni a legolcsóbban termelhető tömegtakarmányokat, és trágya hiányában nem tudják növelni a talaj termékenységét. Ezért a termelőszövetkezetekben az állattenyésztésen belül anélkül, hogy a sertéstenyésztést, s egyéb tenyésztési ágakat elhanyagolnák, a legnagyobb figyelmet ma arra kell fordítanunk, hogy felemeljük a tehenészetek rendkívül alacsony hozamait és szilárd takarmánybázis alapján számbelileg is megnöveljük a közös szarvasmarhaállományt. Megyei, járási és községi párt- és tanácsszerveink, valamint s mezőgazdasági szervek elsőrendű feladata; segítsék a termelőszövetkezeteket abban, hogy a termelés minden területén jó eredményeket érjenek el. Bármennyire is fontos azonban ez a feladat, a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjából; emellett nem hanyagolhatjuk el a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás népszerűsítését az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között. Sok falusi pártszervezetünk titkára, vezetőségi tagjai, sőt még egyes járási és megyei pártbizottságok titkárai is valahogy olyanformán gondolkoznak, hogy ráérnek megszervezni a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek ismertetését majd akkor, ha már minden termelőszövetkezet példásan dolgozik. Vájjon nem ez-e az alapvető oka annak, hogy míg Szolnok megyében az elmúlt egy hónap alatt többszáz új belépő van a termelőszövetkezeti gazdaságokba, addig a szomszédos Csongrád megyében nem növekszik a termelőszövetkezeti tagok száma? Azok a párt- és tanácsszervek, amelyek elhialaszthatónak tartják a szövetkezeti nagyüzemi gazdságok népszerűsítését az egyénileg gazdálkodók között, megfeledkeznek egy nagyon fontos tényről, arról, hogy a faluban van kulákság és nagy számmal vannak egyéb ellenséges elemek is, akik nem.' szűnnek meg agitálni a szövetkezeti gazdaság ellen, akik nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok között folytatnak bomlasztó tevékenységet, hanem igyekeznek azt kiterjeszteni a szövetkezeti tagságra is, A falusi pártszervezeteknek, a járási és megyei pártbizottságoknak a szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése, a kulákagitáció visszaverése érdekében is, haladéktalanul széleskörű felvilágosító munkát kell szervezniük a nagyüzerri gazdálkodás élenjárnék ismertetéséért az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között. Ha a pártszervezetek, tömegszervezetek a helyi tanácsok az egyénileg gazdálkodó parasztok között napróT-napra folyó felvilágosító munkát végeznek a szövetkezeti kérdésben, akkor a meglévő jó szövetkezeteink példájából már ezév őszén sokezer, esetleg többtízezer dolgozó paraszt meggyőződik a szövetkezet előnyéről és saját elhatározásából a szövetkezeti utat választja. A termelőszövetkezetek fejlesztése és a lakosság élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében sürgősen meg kell javítanunk állami gazdaságaink munkáját Az állami gazdaságok gyors mennyiségi fejlesztése lényegében befejeződött, nem nő tovább szántóterületük és ez elmúlt évekhez képest lassúbb az állatállomány számszerű fejlesztése is. Jelenleg az állami gazdaságok döntő többségének minden lehetősége megvan ama, hogy a több éve rrűvelése alatt álló szántóterületeken lényegesen magasabb termést érjen el,' mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek. E cél elérése érdekében azonban meg kell növelni az állami gazdaságok vezetőinek, szakembereinek felelősségét és meg kell javítani a munfkaf egyetmét. Itt az ideje, hogy az állami gazdaságok ténylegesei példát tudjanak mutatni a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésében, az élenjáró termelési módszerek alkalmazásában, magas termésátlagok és hozamok elérésében a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. A mezőgazdaság fellendítése egész népünk ügye! A Központi Vezetőség és a mi-' nisztertanács a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló decemberi határozat meghozatalánál abból indult ki, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése egész népi demokráciánk központi kérdése, amelynek megoldásától elsősorban függ az életszínvonal következetes emelése és népgazdaságunk egész további fejlődése. Pártunk Központi Vezetőségének ezt a megállapítását megerősítette a III. pártkongresszus. „A mezőgazdasági termelés nagymértékű és gyorsütemű fellendítése; a második ötéves terv kulcskérdése” — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség a kongresszus által jóváhagyott beszámolójában. Pártunk Központi Vezetősége a mezőgazdasági termelés fellendítését igazi nemzeti ügynek tekinti. Ezzel nemcsak az ügy fontosságára kíván rámutatni, hanem arra is. hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében mozgósítani kell országunk minden lehetséges erőforrását; nemcsak dolgozó parasztságunkat, hanem munkásosztályunkat és dolgozó értelmiségeinket is. Nyugodtan el lehet mondámmá nincs egyetlen olyan területe sem a gazdasági és társadalmi életnek, párt- és állami munkának, ahol ne lennének sürgős teendők a mezőgazdasági termelés felemelése érdekében. Sajnos, azonban még sok kommunista sem érzi ezt a felelősséget, nincs a tudatában annak, ■hogy munkaterületén kötelességei vannak a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Az utóbbi időben -pedig még azokban a szervekben is „gyengülni“ kezdett az érdeklődés a mezőgazdasági termelés iránt, ahol előzőleg, különösen a tavaszi hónapokban kielégítően foglalkoztak ezzel a sorsdöntő kérdéssel. Pártunk és kormányunk az utóbbi hetekben nagy súllyal veti fel a takarékosság kérdését Erre feltétlenül szükség Is van, mert az a pazarlás, amely a népgazdaság sok területén és egyebütt is folyik, ma egyik legfőbb akadálya az életszínvonal terveink szerinti emelésének. De bármennyire fontos is a takarékosság, ezt nem szabad szembeállítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, mert tudnunk kell azt, hogy az életszínvonal emeléséhez szilárd alapokat csak a termelés, s mindenekelőtt a mező- gazdasági termelés gyors fejlesztésével tudunk teremteni. A mezőgazdasági termelés további fellendítésében különösen nagy feladatuk van azoknak a kommunistáknak és pártonkívüli dolgozóknak akik a földművelésügyi minisztériumban, továbbá a megj"ei és járási mezőgazdasági osztályokon dolgoznak Mindnyájan legyenek tudatában annak a felelősségnek, amellyel dolgozó népünk és pártunk előtt a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért viselnek A kongresszus határozatai nyomán a földművelésügyi minisztériumban és a megyei mezőgazda- sági igazgatóságokon is csökkent a túlzott centralizmus, ezt elősegítette a minisztérium központi apparátusában egy év alatt végrehajtott csaknem 30 százalékos létszámcsökkentés is. A létszámcsökkentés azonban egymagában nem elég a munka megjavításához, bár kétségtelen, hogy elősegíti azt. A legfontosabb feladatunk most az, hogy operatívvá és gyakorlativá tegyük a szakirányítást a földművelésügyi minisztériumtól le, egészen a járási mezőgazdasági osztályokig, a gépállomási és községi agranómusökig. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében legnagyobb feladatuk és felelősségük a földművelésügyi 1 minisztériumban és a helyi mezőgazdasági szervekben dolgozóknak van. Ezek a szervek azonban csak akkor tudnak jó munkát végezni, ha a mezőgazdasági termelés irányítását a megyei és járási párt- és tanácsszervek, a falusi pártszervezetek és tanácsok ténylegesen a kezükbe veszik. Az irányítás természetesen nem általános irányelvek kiadását jelenti, hanem konkrét, gyakorlati vezetést. Ehhez azonban az kell, hogy a pártbizottságok és helyi tanácsok tagjai, a falusi párt- szervezetek vezetőségének tagjai részletesen megismerjék területük mezőgazdaságának helyzetét és értsenek a mezőgazdaság alapvető kérdéseihez, A decemberi határozat végrehajtása mindenekelőtt ezt követeli meg a párt- és tanácsfunkcionáriusoktól. Haladéktalanul ki kell dolgoa- niok feladataikat — ha ez még nem történt meg ■— mindazoknak á kommunistáknak is, akik az álla-i mi tömegszervezeti munka külön-* böző területein dolgoznak. Külön ki kell emelni a sajtó, a rádió, a film szerepet a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Mezőgazdaságunkban a terfhésátlagok emelése, ahol a szántóföld nagyobb százaléka még az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kezében van, nagy mértékben attól függ, hogy a dolgozó parasztok megismerjék, magukévá tegyék és alkalmazzák az élenjáró módszereket. A sajtó, rádió és film pótolhatatlan munkát végezhet és kell is, hogy végezzen az élenjáró módszerek népszerűsítésében, Azok a kezdeti eredmények, amelyeket a nem kielégítő időjárási viszonyok mellett a nővényter- n-«lésben — különösen a kapásnö- vfenyek termelésében, és az állattenyésztésen belül — különösen a sertéstenyésztésben —> elértünk# mutatják, hogy milyen nagy lehetőségekkel rendelkezünk a mező- gazdasági termelés fejlesztésében. Ha minden kommunista a maga tíS-ületén teljesíti a mezőgazdasági tevnelés fejlesztésében ráváró feladatokat, és ha e célok érdekében mozgósítani tudjuk a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek döntő tömegeit; a kezdeti eredményeink megsokszorozódnak és fel tudjuk számolni azokat az elmaradásokat is, amelyek ma a mező- gazdaság nagyon fontos területén; a kenyérgabanatermelésben, *— a szarvasmarhatenyésztésben, a gépesítésben és a termelőszövetkezetek megszilárdításában még fenn< álnak. Minden kommunista és minden becsületes páirtonkívüi dolgozó járuljon hozzá erejéhez és tudásából mérten egész népünk nagy ügyének, a mezőgazdaság fejlesztésének sikeréhez, legyen tudatában annak# hogy munkája hozzájárulás népi demokráciánk megszilárdításához, a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez és dolgozó népünk életkörülményeinek megjavításához. Közlemény Megyénk dolgozó parasztjai e napokban kezdik meg az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést. Ehhez a munkához ad. nagy segítséget Hegedűs András elvtárs cikke „A mezőgazdasági termelés további fellendítéséért”, ami a Szabad Nép 1954 augusztus 29-i számában jelent meg. Ez a cikk rámutat azokra az eredményekre és hiányosságokra, amelyek a mezőgazdasági termelésben a párt és a minisztertanács 1953 december 19-i határozatának végrehajtásában mutatkoznak, amely teljes egészében jellemző Szolnok megyére is. Ezért a Megyei Párt-végrebajtóbizottság fontosnak tartja, hogy ennek a cikknek a tartalmával a megye minden,, mezőgazdaság területén dolgozó vezetője és a dolgozó parasztok megismerkedjenek és munkájukban irányelvként alkalmazzák. Ennek érdekében: a) A Megyei Párt-végrehajtóbizottság fontosnak tartja, hogy a mezőgazdaság területén dolgozó vezetők (párt, állami, tömegszervezetek vezetői és szakemberek) a következő napokban Hegedűs elvtárs cikkét gondosan tanulmányozzák és az abban foglalt feladatok végrehajtásához szükséges Intézkedéseket haladéktalanul megtegyék és résztvegyenek “a cikk ismertetésében. b) Az elkövetkező napokban megyénk dolgozó parasztságával 2—3 napra szervezett vita-esteken, csoportos újságolvasásnál beszéljék meg Hegedűs András elvtárs cikkét. Különös gondot fordítsanak a gabonatermelés helyzete és feladatai, a szarvasmarhatenyésztés feladatai, a gépek kihasználása és az agrotechnika alkalmazása időszerű kérdésének megvitatására. Kérjük a kultur- otthonokat, a mezőgazdasági szakköröket, a mezőgazdasági technikumok tanárait, agronómusokat, mintagazdákat, kiváló állattenyésztőket, termelést bizottságokat, hogy vegyenek részt a vitaestek megszervezésében és a vita vezetésében. c) Kérjük, hogy a párt-, tanács- és tömegszervezetek helyi szervezetei Hegedűs András elvtárs cikkét faliújságokon, hirdető- táblákon függesszék ki. SZOLNOKMEGYEI PAHT-VÉGREHAJTÓBIZOTTSAG Új otthonra talált Háfba Ferenc Ss azok közé a szorgalmas, igyekvő emberek közé tartozik, akik sok mindent megpróbáltak egész életükben, csakhogy boldoguljanak. Úgy látta, hogy biztos megélhetését a termelőszövetkezetben találja meg, ezért augusztus 22-én belépett az alattyáni Vörös Csillag termelőszövetkezetbe, A tsz tagjai örömmel fogadták nagy szaktudással rendelkező új tagtársukat, aki az építőbrigádba kérte magát és máris résztvesz egy juhhodály építésében. Örömmel dolgozik a szövetkezetben, mert mint mondotta: ott új otthonra talált. \
