Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-29 / 204. szám
1954 augusztus 29. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 8 Jászaisógyörgyön augusztus hónapban negyvenöt dolgozóparaszt tépett a közös gazdálkodás útjára Jászalsógyörgy dolgozó parasztsága egyre jobban felismeri a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő nagyszerű lehetőségeket. Az eddig egyénileg gazdálkodók nagyrésze az új gazdasági évet már a szövetkezetben kezdi. Hátai István, Kertész László és Kiss A. Ferenc négy-öt holdas gazdálkodók az Alkotmány termelőcsoportot választották. Pár nappal ezelőtt írták alá a belépési nyilatkozatot. A Kossuth, a Béke és az Üt- törő termelőcsoportok pár nap alatt negyvenkét új taggal gazdagodtak. Nagy a középparasztok érdeklődése a tsz-ek iránt. Id. Ádám András 14 holdas, Bathó László 12 holdas, Káposztás Gáspár 8 holdas dolgozó paraszt szintén az új belépők között van. A szorgalmas, becsületes dolgozó parasztok előtt az elmúlt napokban nagyot nőtt a szövetkezés tekintélye. A Petőfi tsz tagjai ugyanis rendet teremtettek portájukon. Az iszákosokat, a henyéiőket kizárták rr.aguk közül. Tóth V. Bélának a részegeskedése, Ronyecz Imrénének /összeférhetetlensége miatt kellett megválnia a csoporttól. A tagok intézkedése és határozata, amint a belépések is bizonyítják, a szövetkezeti mozgalom megerősödését jelentette. Augusztus hónapban a jászalsógyörgyi dolgozó parasztok közül negyvenötén léptek a közös gazdálkodás útjára. Egy hét alalt minden isfálíófrógyát kihordanak Jászivány község, dolgozó parasztjai annakidején megfogadták, hogy cséplési és gabonabegyüjtési tervüket augusztus 20-ig teljesítik. Vállalásuknak eleget tettek és most újabb nagy munkához láttak hozzá. Á tanácstagok elhatározták, hogy a 'kapásnövények betakarítását és az őszi kalászosok vetését is elsők között végzik el a jászapáti járásban. A termelési bizottsági tagok javaslatára most tisztasági hetet tartanak. Egy hét leforgása alatt, a falu valamennyi dolgozó parasztja minden istállótrágyát kihord a szántóföldekre. A tanácstagok felkeresik a tanyán lakókat és azokkal is beszélgetnek. Elmondják nekik, hogy miért fontos az őszi kapásnövények gyors betakarítása, — hogy az őszi kalászosokat akkor tudják idejében és megfelelően előkészített magágyba, beérett talajba elvetni, ha a cukorrépát, napraforgót és a kukoricát idejében betakarítják, Deli Lajos, Szabó József, Nagy László, Farkas L. Sándor és Lan- kasz Kálmán tanácstagok, mint mindig, most is nagy szeretettel foglalkoznak a dolgozó parasztokkal. Elmondják, hogyan könnyíthe- tik meg a betakarítást és a talajelőkészítést. Ismertetik az őszi munkákról szóló minisztertanácsi határozatot. Elmagyarázzák többek között, hogy a gondosan és gyakran megkapált, tisztántartott kukorica- földet nem szükséges ismét felszántani, elég, ha feltárcsázzák, így is jó magágyat készíthetnek A tanács és a termelési bizottsági tagok segítségével a jásziványi gazdálkodók újabb munkasikerekkel erősítik a munkások és parasztok szövetségét, A bánhalmi állami gazdaságban hétfőn megkezdik a rizsaratást A bánhalmi állami gazdaság dolgozói eredményes munkájukért nemrégen nyerték el a kitüntető „Élüzem“ címet. Ebből az alkalomból több mint 25 ezer forint jutalmat osztottak ki a betakarításban példamutató traktorosok, növény- termesztő brigádtagok között. A gazdaság felkészült az őszi munkákra, A burgonyaszedés megkezdődött. 200 hold burgonya van a gazdaságban s erről 50—60 mázsás átlagtermést takarítanak be holdanként. Az ottani gyenge minőségű, jóformán csak rizstermesztésre alkalmas földön ez igen jó termésnek számít. A gazdaságban többezer holdon termesztenek rizst. A lecsa- polás már a múlt hét elején megkezdődött. A jövő héten hétfőn pedig teljes erővel hozzálátnak a rizs aratásához. A gazdaság dolgozói egyelőre kézi erővel aratnak, amint a talaj kellően megszikkadt, a gépek is munkábaállnak. Miért nem üzemelteti az Útfenntartó Vállalat a tiszasasi kompot? Községünk határa átnyúlik a Tisza túlsó partjára. A kettészakított területre csak kompon, vagy csónakon lehet közlekedni. A révet a kecskeméti Útfenntartó Vállalat vette át kezelés és üzemeltetés céljából. Nagy hiba/ hogy ezen a héten már negyedik napja szünetel a közlekedés. Községünk dolgozói nem tudják elvégezni a soronlevő mezőgazdasági munkákat, s nem tudják beszállítani emiatt a terményt. Eddig az elsők között voltunk a feladatok teljesítésében. Azt kérjük az Útfenntartó Vállalat vezetőitől, hogy sürgősen intézkedjenek. Hanyagságukkal ne hátráltassák munkánkat. Ifj. Hajdú Bajos tanácselnök, Tiszasas. A szemét nem szépíti a várost Városunk piacterén nagy betűkkel jelzi egy hirdetőtábla: „A piactéren kocsikkal várakozni tilos. Várakozóhely a Fazekas-utcában.“ F.zzel szemben mit látni? Kocsik tömkelegé áll a téren a házak előtt s ott szórják a szemetet, dinnyehéjat stb. s mindegyik jármű mellett ezernyi légy gyűlik össze. Ezen idő alatt az ablakokat nem lehet kinyitni, nem tudunk szellőztetni, s kellemetlen is a nagy rendetlenség. Azt kérjük, hogy a városi tanács illetékes osztálya gyakoroljon nagyobb ellenőrzést, s szerezzen érvényt határozatának. Csik István levelező, Jászberény. Zavarok a seríésáívétel körül Jászból dogházán Jászboldogháza és a környék dolgozó parasztjai, mivel részesülni akarnak a kukorica-kedvezményben, elhatározták, hogy még augusztusban igen sok sertést beadnak. Az átvétel napján már kora reggel szinte kocsisorok érkeznek három községből is és a jászboldogházi tanyavilágból. — Adolgozó parasztok hozzák a beadási kötelezettség teljesítésére szánt sertéseket. Az átvétel körül azonban bajok vannak. Reggel 9 órakor már 30 kocsi áll az átvevő helyen a tűző napon, a szekérderekakban mintegy 40 sertés várja pihegve, hogy kényelmesebb helyre kerüljön, Délelőtt 11 órakor még csak meg sem kezdődött az átvétel, mert nincs vasúti vagon. Délután 1 órakor már nemcsak a sertések nyugtalanok, hanem a sertéseket beadni akaró gazdák is, hiszen ez nem első eset. Sorozatosan megismétlődik, hogy reggel helyett este veszik át csak a sertéseket. Majercsik Béla és Nagy Ferenc dolgozó parasztok egyik nap ott is hagyták az egészet, hazamentek azzal, hogy majd behozzák a sertést, ha lesz vagon. A fenti tények tudatában az Állatforgalmi Vállalat nagyobb gondot fordítson a sertésátvételre, illetve arra, hogy a MÁV kellő időben biztosítson vagont, , Bazsó Mihály tanácselnök, Jászboldogháza. Készül az őszi szántás-vetésre a megye legfiatalabb termelőcsoportja pár nappal ezelőtt megalakult * Kengyelen a hatodik termelőszövetkezeti csoport. A tizenhárom dolgozó paraszt, 96 hold földön kezdte meg az új életet. A tszcs tagjai a „Harcos“’ nevet adták szövetkezetüknek, ezzel is kifejezve szilárd elhatározásukat, hogy harcolnak a közös gazdaság felvirágoztatásáért, saját boldogulásuk megteremtéséért. Balogh Pétert, a 7 holdas dolgozó parasztot választották meg elnöknek. Ez megmutatta az egyéni gazdák bizalmát a fiatal, szorgalmas ember iránt. Balogh Péter már hosszabb idő óta figyelte a kengyeli termelőszövetkezetek munkáját. Esténként többször szóba került a kérdés. Feleségével is beszélgetett arról, mennyivel gondtalanabb a tsz-tagok élete, menynyivel több azok jövedelme. Egyre jobban érlelődött benne az elhatározás, hogy az újkútl dűlőben lévő 7 hold földjével belép a közös gazdaságba. Az aratás, cséplés nagy munkája idején is figyelte a termelőszövetkezetek terméseredményeit, egy- egy tag jövedelmét. Amikor az új Élet tszcs-ben csépeltek, többször beszélgetett Fási Sándorral, aki elmondta, hogy szebb az élete, amióta a közösben dolgozik. A nagyobb táblákon lehetővé vált a gépek használata, az agrotechnika alkalmazása. A felmerülő nehézségeket is könnyebben küzdik le közös erővel. Az új Élet tszcs tagjainak holdanként 2 mázsával több termésük lett. mint az egyénileg dol- go~’ parasztoknak. D űogh Péternek egy hold föld szántása 160 forintjába került. S ez még csak a szántás, mennyi munka volt még rajta, amíg a termést betakarította. A közös gazdaságban nem lesz ennyi kiadás, hiszen a tszcs-nek a gépállomás olcsóbban dolgozik. A szövetkezeti tagok eredményeinek láttán határozta el Balogh Péter, hogy ő is a közös gazdaságban keresi boldogulását. Az újkúti dűlőben lakó dolgozó parasztok közül mások is érdeklődéssel figyelték a termelőszövetkezetek fejlődését. Beszélgetett veBALOGH PÉTER, a napokban megalakult kengyeli Harcos tszcs elnöke Ilik, s alig telt el egy hét a cséplés befejezése után, megalakították szövetkezetüket. Hanyecz Lajost és Hegedűs Jánost, dolgozó parasztokat — akik mindketten szorgalmas, becsületes emberek — választották meg az intézőbizottság másik bét tagjául. A csoporttagdk már az alakulógyűlésen megbízták a vezetőséget, hogy a gépállomással vegye fel a kapcsolatot. Az őszi talajmunkát már gépekkel akarják elvégezni, s nem akarnak késlekedni a szántással-vetéssel. Augusztus 29-én. tart-i ják az első csoportértekezletet, ahol véglegesen határoznak a vetésforgó ügyében. A z újkútl dűlőben lakó dolgozó él parasztok figyelemmel kísérik terveztetéseiket, Kecse Lajos 6 holdas és Kardos József 3 holdas dolgozó paraszt mór érdeklődik az új tszcs Iránt. Érdeklődésüket a Harcos tszcs tagjai örömmel fogadják, hisz közülük többen lesznek, akik velük együtt dnd”1"ik el a közös gazdaság útján. A mezőtúri Sallai isiben szedik a cukorrépát Mezőtúron a múlt év óta nagy változás történt a Sallai tsz-ben. A kormányprogramrr.' óta a tsz- tagok nagyobb muhkiakedwel, szorgalommal dolgoznak, minden téren gyümölcsöztetik a párt és a kormány segítségét. A Sallai tsz ma már Mezőtúr egyik legkiválóbb közös gazdasága. A cséplést elsőnek végezték el, s beadási kötelezettségüket nyomban teljesítették. Valamennyi tag kivette részét a közös munkából. A vezetők előrelátóan, gondosan szervezték meg a gabona-betakarítást. Még arra is futotta erejükből, hogy 8 fogattal a Petőfi tsz gabonabehor- dását segítsék. A szövetkezet vezetői és tagjai most az állat- tenyésztés minőségi fejlesztését tűzték célul, Tervük valóraváltásának legfőbb előfeltételét megteremtett ték. A takarmány egy részéről már gondoskodtak, A lucernát és a gyepszénát behordták és gondosan bekazalozták, hogy abban az időjárás ne tegyen kárt, A Sallai tsz-ben jó terrrés lesz a kapásnövényekből is. Éppen ezért azok betakarítására fokozott gonddal készülnek. A cukorrépa szedését már megkezdték. Holdanként 120—150 mázsás termést várnak, ami azon a minőségű talajon igen jó termésnek számít. A cukorrépa szedéssel egyidőben a vetőmag- tisztítás is halad a szövetkezetben, hogy a répaszedés után az őszi vetéseket is idejében megkezdhessék, Vidám gyermekek kacagásától volt hangos két hétig hazánk egyik legszebb tölgy- és bükkeirdőkkel borított tája, a Karancs és Medve hegység vidéke Somoskőújfalu kör. nyékén. Az egész környéken egymásba- fonódnak a hegykoszorúk. Itt táborozott a szolnoki Uttörőház turista szakkörének 15 pajtása és 27 papírgyári dolgozó úttörőgyermeke. A gondtalan, anyagi áldozatot nem igénylő pihenést az Uttörőház és a Papírgyár vezetősége biztosította a pajtások számára. Az eresztvényi kőbányától pár száz méterre, az erdőség egyik tisztásán felállított tábor nem mindennapi élményt jelenített lakói számára. A megérkezés után mindenekelőtt 'a sátorverés „mesterségével” Ismerkedtek meg, hiszen a legfontosabbak egyike a „fedél’* biztosítása volt. „Jöhet már az eső” *— mondogatták aztán. A nyolc sátorból álló tábort tetszetős nyírfaágakból készített kerítéssel vették körül, hogy az éjszakai őrség munkája könnyebb legyen. A kerítésre akasztott tábori viharlámpák bevilágították a környéket. Nem is volt hiba az őrséggel. % A reggeli zászlófelvonásoktól az esti tábortüzekig mindig változatos volt az élet. A pajtások megismerkedtek a hegymászás nehézségeivel és a szebbnél szebb tájakkal. Turista szakkörhöz méltóan tanulmányozták a különböző kőzetek fajtáit, a hegyvidéket borító fákat, azok leveleit, megkülönböztető jegyeit. A mindennapos kirándulások között talán legszebb volt Sailgó várának a megmászása. ^öáőotózáí után A 625 méter magas várfalon ott látható a márvány emléktábla ezzel a felírással: „Itt járt Petőfi Sándor 1845 június 11-én. E táj szépsége és a festői várrom ihlette meg a „Saigó“’ című eflbeszélőköl- temény megírására”. Este a tábortűz mellett felolvasta a táborvezetö a „Salgó’*-t, s ismertette a vár történetét. Somoskő várát is megtekintették a fiatalok. Itt már a vár csúcsát nem tudták meg- mászáni, mivel az egyben országhatár is. % A Vidék legmagasabb hegyének, a 729 méter magas Narancsnak a megmászása a nagyobb pajtásokra várt. Ez már komoly turista-teljesítménynek számított. Baj azonban itt sem volt, minden pajtás „‘becsülettel” tette meg az utat, A turista-kirándulások' ír ellett tanulmányi utakra is sor került. Igen nagy érdeklődéssel látogatták a pajtások a salgói kőszénbányát, a salgótarjáni üveggyárat és az eresztvényi kőbányát. Mindez azonban csak egy része a kétheti progratnmnak. A mindennapi kirándulások és játékok mellett az esti tábortüzeknél vidám ielenetek, mókázáscik. csengőhangú énekek tették felejthetetlenné a napokat. Az ízletes és bőséges élelmet az eresztvényi kőbánya üzemi konyhája biztosította *-* Piroska néni vezetésével. Ezúton is köszönet illeti a kőbánya vezetőségét és tőképpen Jeszenszky bácsit, aki mindenben segítségére volt a táborozóknak. Az egészségőr Besze Páí cukorgyári orvos volt. örvendetes, hogy orvosi táskáját egy alkalommal sem kellett kinyitnia. tP A pajtások élményekben gaz-, dagon tértek haza, hiszen Hargitai Tibor táborvezető, Török Rózsa és Franciska nevelők minden lehetőt elkövettek, hogy a gondtalan pihenést, hasznos szórakozást biztosítsák. A hegyvidék erdős, ózondús levegőjéből az iskolai év kezdetére testiben és szellemiekben felüdült pajtások jöttek haza, akik bizonyára a tanulás várát is úgy ostrom molják majd, mint Saigó várát, vagy a Narancsot. Bátorfi József megyei tanulmányi felügyelő Szolnok Akinek inge .. , Tiszteld a bürokráciát, hogy hosszú életű légy a földön. Akkor talán megéred, hogy elintézi az aktádat. * A tapintat olyan erény, amit a vonaton mindenki az útitársától vár el. * A stréber az egyetlen élőlény, aki önzetlenül is képes rosszat cselekedni, jót azonban csak érdekből,-,., * Sose tisztelték annyira a nőt, —- mint korunkban. A férfiak ma felnéznek a nőikre. Sajnos azonban többnyire csak az autóbuszon*
