Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-28 / 203. szám
1954 augusztus 28. SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 3 A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK JOBB MINŐSÉGÉÉRT Fokozódik a harc a selejt ellen a Törökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban m A gépállomások, az áilarr i gazdaságok,' a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gyakran kifogásolták a mezőgazdasági gépek minőségét az elmúlt esztendők során, még a legutóbbi időkben is, és nem ok nélkül. Egyes gépek nem megfelelő anyagból, nem eléggé gondos munkával készültek, idő előtt tönkrementek. A mezőgazdaság fejlesztésének nagy feladatai azt a követelményt állították a mezőgazdasági gépgyárak elé, hogy jobb, tartósabb, szebb kivitelű gépeket készítsenek. A Törökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban is fokozott harc indult a gyártmányok jobb minőségéért, a selejt ellen. Ennek eredményeként ma már az a helyzet, hogy a munka során adódó selejt csökkent s jelentősebb kifogás nem merült fel a gyár készítményeivel kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már nincsen tennivaló a selejt ellen, a jobb minőségért folytatott harc terén. — A feladat az — így számol be erről Takács József üzemvezető, — hogy egyre inkább a technológiai utasítások alapján követeljük meg a munkát. Csak így csökkenthetjük tovább a selejtet. Érdemes számbavenni, milyen intézkedésekkel és módszerekkel folyik a harc a gyár egyes üzemrészeiben a selejt ellen, a jó minőségű gyártmányokért. m Egy hónappal ezelőtt a zetor-kultivátor művelőtagjának hegesztése során igen sok selejt adódott. Többek között Cser Gábor is selejtesen dolgozott. A selejt oka egyrészt a nem megfelelő hegesztőpálcák használatából, másrészt a felületes munkából adódott. Ez utóbbi volt a nagyobb hiba. Az okozta, hogy a hegesztők csak a mennyiséggel törődtek. Azóta jelentősen javult a helyzet. A m.-ű- velőtagok hegesztése napi Programm szerint történik, minden negesztőnek kiadják a munkát s azt fokozottan ellenőrzik. A legérdekesebb az, hogy ezzel a módszerrel nemcsak a selejt csők' kent, hanem emelkedett a munka ’ermelékenysége is. Megelőzőleg ;gy hegesztő egy műszakban 16— !3 művelőtagot készített el. most pedig 20—24-et. A présműhelyben néhány dolgozó rossz munkaviszonya, fegyelmezetlensége, gondatlan munkája miatt igen sok Volt a selejt. A ürésszerszámok gyakran eltörtek. Cseh Sándor, Pató István és Czakó Miklós is selejtes kapatartóhüvelyeket készített. A műhelyben azóta kiküszöbölték a selejt alapvető ókát. — A fegyelmetlenségben „élenjáróik ellen fegyelmi eljárást indítottak, ugyanakkor pedig itt is megszigorították az ellenőrzést, majd a selejtlehetőségek csökkentése érdekében a 250 tonnás excenterprés segítségével több műveletet összevontak. A tárcsásborona vonókengyele és a szénarendrakó csapágyfelfogó kengyele megelőzőleg három, illetve négy művelettel készült. Ma egy befogással elvégzik őket a présgépen. így, ha a szerszám és az anyag jó, selejt nem lehet. Az elmúlt hetekben hiba adódott a festők munkájában is. Nem volt elegendő és megfelelő minőségű festék. Emellett pedig a festőmunkások — ellenőrzés hijján — úgy dolgoztak, amint nekik tetszett. így történt meg, hogy 71 ló- gereblyét csak azért nem vettek át a gyártól, mert nem voltak rendesen lefestve. Azóta a festők munkáját is jobban ellenőrzik s megfelelő minőségű festéket Is biztosítottak munkájukho: A selejtgyártás terén az elmúlt hetek során s ma is. az öntöde viszi el a pálmát. Különösen a II. számú öntöde. Júliustól augusztus második dekádiáig itt, de az I. számú öntödében is fokozatosan növekedett a selejtszázalék. A II. számú öntöde júliusban 11.8 százalék selejtett gyártott, az augusztusi második dekádban már 24.8 százalékot. Az I. számú öntöde 6.4 százalékról húsz nap alatt 10.9 százalékra „tornázta fel magát.“ Ilyen magas selejtszázalék az öntödében még sohasem volt. Ej Éppen tegnapelőtt intézkedtek, hogy a II. számú üzemben csökkentsék a formázok számát, mivel a szűk helyen egymást gátolták a munkában s ez is oka volt a selejtnek. A főok azonban az öntödékben is a gondatlan munka. Az öntőformákat nem tisztítják ki kellően s emiatt salakos lesz az öntvény. Megtörténik az is, hogy nem nézik meg. milyen nagy formába öntenek s ha kevés lett az anyag, rádobnak az öntőszekrényre egy marék homokot, hogy elleplezzék azt, hogy a formát nem tölti ki teljesen a vas. Ezek a hibák különösen a forgácsológépekre kerülő öntvényeknél (ékszíjtárcsák, fogaskerekek) növelik a selejtet. Az öntödében is fokozott, sokkal szigorúbb ellenőrzésre van szükség a műszaki vezetők részéről, valamint arra, hogy segítsék a munkát. Ezen a téren is tettek már lépéseket. A nem megfelelő öntő- szekrényeket folyamatosan cserélik újabbakkal. Van javítanivaló a meo munkájában is. A présüzemben történt meg, hogy Ratkai Rózsi és Földvári Julianna meosok selejtes kapatartóhüvelyeket vettek át, sőt átengedtek 1200 darab szériában gyártott javítható selejtes lóge- reblye küllő-tárcsát is. Az ilyen gondatlan munkát eddig főképpen az okozta, hogy a meosok azért kaptak prémiumot, ha minél kevesebb volt a selejt. így aztán a selejtet is átengedték, takargatták a rossz munkát. Az új prémium- rendczer szerint a meosok a jövőben a selejt felfedezéséért kapnak jutalmat. Két hónap óta jelentősen javult a MEO munkája. A Zetor-kulti- vátor alkatrészeiről ma már színjelzések hirdetik, melyik selejt. A kifogástalan, beszerelhető alkatrészt zölddel, a selejtet pirossal, a javítható selejtet szürkével jelzi a MEO. A tárcsásborona távtartóhüvelyét és a tárcsákat csak akkor lehet beszerelni, ha a MEO fekete jelzése rajta van. Megtörténik, hogy a MEO által jónak minősített alkatrész hibás. A Zetor-kultivátornál „zöld-selejt“- nek hívják az ilyen alkatrészeket. R. Tóth Ferenc szerelő ezért elhatározta, hogy nem szerel be a Zetor-kultivátorokba hibás alkatrészt, még akkor sem, ha rajta van a MEO zöld jelzése. Állja Is a szavát, külön „zöld-parkot“ létesített, így gyűjti a selejtes alkatrészeket s visszaadja azokat a MEO- naki .............. i Hasonl óan harcolnak a selejt ellen Kohódi Rezső vezetésével a ló- gereblye-gyártó részleg dolgozói. Innét nem kerül ki olyan gép, amelyben selejtes alkatrész lenne. 00 A mezőgazdasági gépek jobb minőségéért, a selejt csökkentéséért vívott harc csak akkor lesz eredményes a gyárban, ha R. Tóth Ferenc kezdeményezését, a lógeieb- lye-gyártó részleg dolgozóinak gyakorlatát széles mozgalommá fejlesztik, Ha minden dolgozó útját állja a selejtnek. Ez főleg azért fontos, mert a hivatalosan megállapított 1.3 százaléknál a selejt jó val több, hiszen a gyárban folyó rossz anyaggazdálkodás nagy lehetőségeket nyújt a selejt eltüntetésére. Péteri István. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és a földművelésügyi minisz- érium magas kitüntetésben részesítette megyénk állattenyésztő szakembereit, kiváló állattenyésztőit. Vedrődi Gusztáv, a Megyei Állattenyésztési Igazgatóság vezetője a „Szocialista Munkáért Érdemérem’* kitüntetést kapta. Kiss Imre, a Megyei Állattenyésztési Igazgatóság főállattenyésztője és Stefanovits Pál karcagi törzsállattenyésztő a „Kiváló Állattenyésztő” kitüntetésben részesült. Ugyancsak Kiváló Állattenyésztő*’ kitüntetést kapott Kozák Róza, a mezőtúri PeA begyűjtési rendelet kimondja, hogy azok a dolgozó parasztok, akik augusztus 31-ig eleget tesznek sertésbeadási kötelezettségüknek, sertésenként 220 kiló kukoricabeatíósi kedvezményben részesülnek. Megyénkben több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt élt ezzel a lehetőséggel, s az elmúlt napokban többszáz sertést adtak át. Nagykörűben például egy nap alatt 35 sertést szállítottak be. Tiszaföldváron 66 hízottsertést és több vágómarhát vettek át a be- gyüjtővállalat emberei. Hiba azonban, hogy egyes helyeken nem kéRédei Kálmán pontos beadással viszonozta az állam segítségét Tiszafüreden jól ismerik Rédei Kálmán 10 holdas dolgozó parasztot, 9 Gerő Ernő tszcs elnökét. A mun- tában, kötelességteljesitésben évek Vta példát mutat. A szorgalmas munka eredményeként szépen bol- iogul a család. Különösen azóta, mióta a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. A 18 évi cselédsor alatt csak titokban dédelgette azt a gondolatot: talán sikerül összekuporgatnia egynéhány hold földre valót és a maga gazdája lehet. Hosszú évek ■eltek el, amfg 4 hold úgynevezett nroletár-földet meg tudott vásárolni. De ezután sem lett sokkal könnyebb a család élete. — Volt olyan esztendő, amikor azt sem termette meg a föld, amit az árába kellett törleszteniök. Azóta érzi igazán, hogy a maguk gazdája, mióta a párttól, a munkásosztálytól a 4 hold föld, mellé 8 hold földet kapott. Azóta új há- 7. t építettek és most az istállót ^övítik, hogy még több jószágot és baromfit nevelhessenek. A 10 hold föld azonban szűknek bizonyult. A kis gazdaságban kisebb a fejlődési lehetőség, mint a szövetkezeti gazdálkodásban. •— Ezért Rédei Kálmán többedmagá- val együtt két esztendővel ezelőtt 1. típusú csoportot alakított. Dolgozó paraszt társai őt választották meg elnöknek. Mint vezető ’s becsülettel látja el a rá háruló feladatokat és példát mutat a cso- oort tagjainak. Büszke örömmel mutatja a szép zászlót, amit a közsági pártszervezettől és a tanácstól kapott jó munkája elismeréseként. Mióta a termelőcsoportban dolgoznak, sokkal előrébb jutottak. A gépállomás kedvezményesen végzi a talajmunkát. A tiszafüredi gépállomás traktorai hántolták fel aratás után a tarlót, s az őszi szántáskor is a gépek végzik el a munka döntő részét. „Igen sokoldalú az a segítség, melyet pártunktól, kormányunktól kapunk — mondotta Rédei Kálmán. Csak egyet említsek meg: az elmúlt évben nagymértékben csökkentették beadási kötelezettségünket. Kötelességemnek érzem, hogy erőmhöz mérten viszonozzam az állam gondoskodását. Ezért rendeztem beadási kötelességemet és az adót is. Terményből már csak a kukoricabeadás hiányzik és a napokban adtam át egy hízott sertést, ami még hátra volt a kötelességből. Meg is kaptam a 220 kg kukoricabeadási kedvezményt. A pétisó, amivel a burgonyát és a cukorrépát is megszórtam, megnövelte a terméskilátásokat. A részemre kimért területen 30—35 m ázsás kukorica, 240 mázsa cukorrépa-termést várok holdanként. — Burgonyából is több lett, mint amennyire számítottam.'. Ebből is beadtam az államnak járó részt. A fiam ingyen tanul az egyetemen, nem szorul a mi segítségünkre. Államunk biztosítja, hogy mindene meglegyen. Én pedig kötelességem teljesítésével segítem az államot abban, hogy a mi fiainkat, akik elkerültek itthonról, mindennel ellássam — mondotta Rédei Kálmán. Rédei Kálmán és a temelőcso- port többi tagja most a napraforgót szedi, hogy helyére idejében elkészíthessék a magágyat a gabonának. Az istállótrágya hordását is megkezdték. Arra törekednek, hogy a következő esztendőben még 'óbban fizessen a gabona és Gerő Ernő termelőcsoport jövedelme tovább gyarapodjon. A palotást állami gazdaság dolgozói felkészültek a rizsaratásra A palotás! állami gazdaságban is éréshez közledik a gazdaság egyik legfontosabb terménye, a rizs. A korábbi vetésű területekről már leengedték a vizet. A következő hét elején teljesen beérik ez az értékes gabona és hétfőn hozzákezdenek az aratáshoz. A gazdaság dolgozói ezévben is jó eredményeket értek el. A többezer holdas öntözött terület lényegesen nagyobb termést ad, mint évekkel előbb. A bruzome károk ellenére 16 mázsás termésátlagra számítanak. A gazdaság az elmúlt évekhez képest sokat gyarapodott. Nemrégen készült el a korszerű új ebéd lő. az új konyha és az orvos: ren delő. Azonkívül földművesszövetkezeti boltot is létesítettek a gazdaságban. Kormánykitüntetést kaptak a kiváló állattenyésztők tőfi tsz, Péntek István, a karcagi Április 4. tsz és Farkas Sándor, az ujszásza Bem tsz tagja. „A mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetésben részesült Kiss Imre kisújszállási Dózsa tsz-tag. Tóta Ferenc, a nagykörűi Petőfi tsz tagja. Továbbá Mezei János, a kunmadaras i Dózsa tsz, id. Kulcsár János, a törökmiklósi Dózsa tsz, Kovács Miklós; a tiszafüredi Petőfi tsz, Ró- nyai Károly, az öcsödi Szabadság tsz tagja és Hajós János, a turke- vei Vörös Csillag tsz állattenyésztési brigádvezetője. Aki e hónap végéig eleget fesz sertésbeadási kötelezettségének, az 220 kg kukoricabeadási kedvezményben részesül szültek fel megfelelően a sertésbe-* adás adminisztrációs munkájára* Tiszaföldváron nem szervezték meg a járlatlevelek helyszíni átírását és a kötelezettségüket telje-1 sítő gazdáknak nagy távolságra kellett menntök átírás végett al átvevőhelyről a tanácshoz. A hátralévő néhány nap alatt a tanácsok vezetői tegyék meg a szükséges intézkedéseket és a kötelezettségüket teljesítő dől-1 gozó parasztok munkáját könnyítsék meg. A begyűjtési terv mielőbbi teljesítése érdekében fejtsenek ká széleskörű felvilágosító munkát. A notórius nemteljesítö- ket pedig vonják felelősségre. KeziTék meg a {öldműyesszöve’kezelek a dolgozó parasztok terményeinek bizományi árusíiását A igen földművesszövetkezetek egyik fontos feladata az, hogy a dolgozó parasztoktól felvásárolja a beadási kötelezettség teljesítése után feleslegként mutatkozó terményeket. Ezt a feladatot a földművesszövetkezetek megyénk területén nem látják el kielégítően. Jellemző példája ennek a szolnoki piacon működő néhány földművesszövetkezeti stand. Ezek áruellátása javult valamit, de ma is gyakran előfordul, hogy egyes áruféleségek hiányoznak, vagy az áru nem friss és minősége sem megfelelő. A tiszaföldvári, tiszakürti, jász- fényszarui és szolnoki földművesszövetkezeteknek jobban kellene törődniiök standjaik áruellátásával. S ez nemcsak a szabadfelvásárlás révén lehetséges, hanem bizományi értékesítésen keresztül is. A i'dmű vesszővé tkezet nem veszi meg a dolgozó paraszttól az árut, hanem csak átveszi s méltányos haszonért a mindenkori piaci áron értékesíti. Ez előnyös a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dől- vált formáját. gozó parasztoknak, hiszen nem kell munkaidőt tölteniök az árusítással. Ha a bizományi árusítást jól szervezik meg, igen szép eredményeket lehet vele elérni a jobb áruellátás érdekében. A fegyvemeki földművesszövetkezet Tamási József dolgozó paraszttól két ízben összesein nyolc és fél mázsa sárgabarackot vett át és értékesítetta bizományi áruként a szolnoki piacon. A köteleki földművesszövetkezet hetenként két-két mázsa zöldpaprikát és paradicsomot, valamint egyéb zöldárut vesz át bizományi áruként a nagykörűi Petőfi termelőszövetkezettől. A nagykörűi földművesszövetfcezet Sós Károly dolgozó paraszt 200 mázsa zöldpaprikáját adta el a szolnoki piacon, Foglalkozzanak a földművesszövetkezetek a bizományi árusítással s kedveltessék meg a dolgozó parasztokkal, a termelőszövetkezetekkel a termények piaci értékesítésének ezt az új, nagyszerűen beA mezővédő erdősávok szerepének bemufatása a mezőgazdasági kiállításon Népgazdaságunk egyik legfontosabb célkitűzése mezőgazdaságunknak a tudomány és a technika segítségével való fejlesztése. Ebben siet segítségül az erdőgazdaság a mezőgazdaságnak. Az erdőgazdaságok célja manapság már nem kizárólagosan a faanyagtermelés, hanem a megfelelő fásítási módszerekkel, a mezőgazdasági termelésnek az éghajlat szélsőségei ellen való megvédése, a termelékenység fokozása. Ezt a célt szolgálja a mezővédő erdősávok létesítése. A mezővédő erdősávokkal körülvett földeken a szél sebessége a nyilt területekhez képest 30—40 százalékkal csökken. Kisebb a nedvesség párolgása és magasabb a levegő nedvessége. Megyénk termelőszövetkezeteiben, különösen a szövetkezeti városok erdősávjaiban igen szépen fejlődnek a néhány évvel ezelőtt ültetett facsemeték. Különösen ott, ahol a szövetkezet vezetősége gondoskodott az erdősávok megfelelő ápolásáról. Egyes helyeken cukor- és takarmányrépát vagy konyhakertészeti veteményeket termeltek ezeken a területeken nagy sikerrel. Ennek kettős haszna volt. Egyrészt az erdősávok területét is kihasználták mezőgazdasági termelésre, másrészt a vetemények kapálásával egyidőben az erdősávok gondozása is megtörtént. Figyelembe kell venni azt is, hogy az erdősávokból évek múltán, a megfelelő utánpótlás, csemete- ülltetés mellett, faanyag nyerhető. Azonkívül a nagykiterjedésű erdősáv megváltoztatja a környék arculatát, éghajlatát Is. A mezővédő erdősávok fontosságát a mezőgazdasági kiállításon a ceglédi legeltetési bizottság és a ceglédi „Előre a béliéért“ termelő- szövetkezet fásítási eredményeivel együtt bemutatja az erdészet. A Jászberényi állami méntelep is résztvesz a Mezőgazdasági Kiállításon A jászberényi állami méntelep nagy szerepet játszik Szolnok és Pest megye lótenyésztésében. A két megyében lévő mének túlnyomó többségükben a jászberényi rr éntelep lovaitól származnak. A Méntelep dolgozói az Országos Mezőgazdasági Kiállításra egy ötös- és egy kettes fogatot készítenek elő. Az ötös fogatban nagykunsági tájfajta jellegű, sötét pej lovakat, a kettes fogatban pedig tiszazugi tájfajta lovakat láthatnak majd a kiállítás résztvevői. A lovakat Magyar Imre, többszörös lovasbajnok vezetésével rendszeresen edzik. Lovas sportkörük az elmúlt évben 22 lóval, különféle lovasversenyen vett részt és 49 dijat nyert. A méncsikókat mielőtt a tenyésztésbe fognák, állhatósági próbáknak vetik alá. Felnyergelve 25 kilométert kell két órahosszán belül megtenniük terepen és akadály- pályán. — Utána egy kilométeres gyorsasági versenyen kell bebizo- nyítaniok állóképességüket. A kiállításra készülő ötös- és kettesfogat lovait ezenfelül naponta másfél-, két órán át járatják a gyakorló-kocsi előtt és szoktatják a forgalorr boz. *— A jászberényi járókelők gyakran gyönyörködhetnek a színben, nagyságban teljesen -gyöntetű lovak felvonulásában.
