Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-27 / 202. szám

SZOLNOKMEGYEI NEPÍ?AP 8 Sánta Mihály növénytermelő brigádja felkészült az őszi betakarításra SÁRGUL a határ. A ku­korica alsó levelei .mind­jobban fakulnak, a rizs- táblákon emberek szor­goskodnak, kezdődik a le­csapolna. Megsárgult a krumpliszár és néhol már szedik a napraforgót. A kapásnövények jórészt beértek és az ősz köze­ledtét jelzik. Neki kell gyürkőzmi, 'hogy a bő ter­mést Ígérő kukorica, cu­korrépa, napraforgó be­takarításánál ne legyen fennakadás. Karcag szö­vetkezeti város dolgozói­nak most ismét be kell bizonyítaniok, mire képe­sek. Az őszi nagy mun­kák idején sok múlik a temetés parancsnokain, a brigádvezetőkön. Sánta Mihály, a karcagi Április 4. tsz növényter­melési brigádvezetője, alaposan, jól felkészült a bő termés betakarítására. Tőle, a szorgalmas, előre­látó, szövetkezeti gazdá­tól érdemes tanulni, pél­dáját érdemes követni. Sánta Mihályt szeretik a brigádtagok. Xzig-vérig brigádvezető, aki mindent a közösség érdekében vé­gez. Tavaly ősszel éjsza­kánként sokszor maga is 7!etorra ült. hogy mielőbb földbe kerüljön a búza. Az egész esztendő szorgalmas munkájának, a brigádve­zető megfelelő irányításá­nak már most mutatkozik a kézzelfogható eredmé­nye. A BRIGÄDTAGOK az idén 9 mázsa tisztabúzát termeltek holdanként. Mondaná sem kell, hogy az idén ez szép ered­mény, különösen, ha fi­gyelembe vesszük a kar­cagi talajviszonyokat. Eredményünknek persze titka van, mégpedig olyan titka, amit szívesen el­mondok mindenkinek — mondotta Sánta Mihály pár nappal ezelőtt, beszéld getés közben. Az eredmény elsősor­ban a közös gazdálkodás erejében és a tagok szor­galmában rejlik. — Nagy erő van a közösségben, csak az a hiba, sok he­lyen ezt nem tudják fel­használni. Az én brigá­dom olyan, mint egy nagy család. Mindig arra tö­rekszünk, hogy minden rendben menjen. Egyi­künk sem akar a másik rovására henyélni. Min­denki szorgalmasan dol­gozik. Tavaly óta meg különösen sok változás történt, hisz mindjobban látjuk, hegy a párt és a kormány segíti törekvé­sünket. Nagyon fontos persze, hogy a brisádve­zető is mindig álljon a sarkára. Gabonából az idén jó termést takarítottunk be. ősszel megfelelő mag­ágyat készítettünk. Az idén . is ezt akarjuk csi­nálná, s éppen eíért ipar­kodunk a kapások beta­karításával. Persze tavaly sem ment könnyein. Bri­gádomban azonban min­den ember a helyén volt. Én magam meg rendsze­resen ellenőriztem a trak­torosok által végzett mun­kát. Ahol nem szántottak elég gondosan, azt a terü­letet nem vettem át, újból csináltattam. A hanya­goknak persze ez nem tet­szett, de nem törődtem vele. Most látom, hogy ér­demes volt brigádvezetői jogkörömmel élni. — így beszélt Sánta Mihály, majd a mostani őszi ter­veiről is mondott egy pár szót. A CSÉPLÉST befejez­ték. A negyvenhattagú brigád jövő héten meg­kezdi a napraforgó beta­karítását. Két nap alatt végeznek ezzel a munká­val. Ahogyan Sánta elv­társ mondja, eredményei­ket elsősorban valameny- nvi brigádtag munkábaál- lífásával biztosítják. Újból előveszik a tavasszal jól bevált szervezési mód­szert. Akkor ugyanis egyénekre osztották a te­rületet. A brigádtagok most annak a növénynek a betakarítását végzik majd, amelyet tavasszal műveltek- így biztosítják az igazságos premizálást is. A brigéd'tagoknak több okból érdekük a gyors és gondos munka, m Ki tudja, milyen -— lesz az ősz. Inkább most kell igyekezni, míg jó idő van. mert ha beáll az esős idői árás, akkor a ruha is szakad, s a mun­ka sem halad úgy. ry? Minél előbb elvég- '—! zik a betakarítást, annál hamarább megtud­ják, ki teljesítette túl ter­melési tervét, s kinek mennyi termény jut pré­mium címén. pTj A gyors betakarftás- —■* sál megteremtik a jövőévi bő termés alapját. Éppen ez az esztendő ta­nította meg . a tagokat arra, hogy a búzából csak akkor várhatnak bő ter­mést, ha időben elvetik. Korán vetni viszont csak úgy_ tudnak, ha az elő- veteménvektől megtisztít­ják a földet. Sánta Mihály valóságos mestere a brigádvezetés­nek. Figyelme mindenre kiterjed. Míg a munka­csapatok tagjai a betaka­rítást végzik, addig a fo- gatosok egy része a trá­gyát hordja oda, ahová tavasszal a cukorrépa kerül. A CUKORRÉPÁJUK egyébként az idén is meg­hálálta a gondos műve­lést. Előreláthatólag 100 mázsa terem minden hol­don. A szövetkezet veze­tői a termelési tervek ké­szítésének idején elég „óvatosak’* voltak, mert holdanként mindössze 95 mázsa cukorrépát tervez­tek. A bő termés miatt na­gyobb gondot okoz majd természetesen a betakarí­tás. Sánta elvtárs vélemé­nye szerint ez olyan gond. melyet szíves-örömest vesz vállára az ember. A brigádtagok a cukonréffe- szedést, a nagyüzemi mun­kaszervezés kihasználásá­val oldják meg. Három fogatos ekével szántják ki a répát, minden csapatnál egy-egy fogattal. Ez a módszer tavaly is bevált. Szabó László, Mészáros Imre fogatosofc akkor is jól dolgoztak. Természete­sen a répa kiszárítását az idén is ők végzik. Van már gyakorlatuk benne. Kukoricából is egy hold jut valamennyi tagra. En­nek a betakarítása sem úgy történik, hogy min­denki ott töri, ahol éri, mert az ilyen munka csak zavart okozna. Mindenki tudja, melyik táblát ka­pálta, s most annak a be­takarításáról kell gondos­kodnia. Sánta Mihály- növény- termelő brigádja gondo­san, alaposan felkészült az őszi betakarításra. A brigádvezető ezekben a napokban még beszél a brigád tagokkal, s elmond­ja valamennyijüknek, hogy az őszi betakarítás érde­kében minden munkás­kézre szükség van. Nép!- és tánczenész oktatás kezdődik A’ vendéglátóiparban működő zenészek számára szakmai tovább­képző iskolát tartanak fenn a bu­dapesti Népi- és Tánczenei Központ irányítása alatt. A nép-* és tánczenészoktatást szeptember első napjékan kezdik meg mintegy 400 növendékkel. Az oktatásban a vendéglátóipar zené­szein kívül résztvesznek hivatásos népizenekarok és néhány kiváló üzemi együttes tagjai is. Tervbevették az iskolában egy olyan stúdió létesítését is, mely elő­segíti majd a szórakoztatózene (tánczene, népzene) sokat vitatott előadói-stílus kérdésének tisztázá­sát, „... A Magyar Népköztársaság Munkaérdemrendjével tüntetem ki" A Népköztársaság Elnöki Taná­csa az alkotmány Ünnepe alkalmá­ból Mátyás Albertet, a szolnoki FÜRFA Vállalat telepvezetőjét Munkaérdemrenddel tüntette ki. Mátyás Albert vezetésével a te­lep mindig határidő előtt teljesí­tette tervét. Mint volt telepi dolgo­zó, mindig ott van, ahol a brigá­doknak és az osztályozóknak segít, ségre van szüksége. Helyes szerve­zéssel és munkamódszerrel a vál­lalat brigádjai kiemelkedő ered­ményt értek el a III. pártkongresz- szus és az alkotmány tiszteletére indított versenyben. Mátyás elv­társ érdeme, hogy a szakmai tanfo­lyam magas színvonalon áll és a telep másodszorra is megnyerte a legjobb szakmai tanfolyamnak járó versenyzászlót. Nagy gondot fordít a dolgozók elméleti továbbképzé­sére is. A jászberényi városi tanács egészségügyi és községgazdálkodási osztályát bírálták a Fémnyomó és Lemezárngyár Néplap ankétjén A Szolnokmegyei Néplap szer­kesztősége a dolgozókkal való szo­rosabb kapcsolat érdekében, vala­mint eredményeik és problémáik megismerése végett ankétért rende­zett a jászberényi Fém-nyomó és Lemezárugyárban. Sok hasznos ja­vaslatot mondtak el a jelenlevők, melyeik megvalósítása szebbé teszi a város arculatát, s növeli a dolgo­zók munkakedvét. A legtöbb hozzászóló bírálta a városi tanács községgazdálkodási és egészségügyi osztályát, amiért nem tőrödnek a dolgozók javaslataival, nem javítják ki a hibákat, amikor felhívják figyelmüket. Barta Imre azt mondotta el, hogy Jászberényben 'kevés alkalom adódik spórolásra A meglévő egy sportpálya kicsi. Az üzemek dolgozói nem tudják letenni az MHK próbákat, mert még futópálya sincs. Többször ja­vasolták már, hogy az állomás kö­zelében adjanak területet sportcél­ra, — vállalták, hogy társadalmi munkával elkészítik, — azonban semmi intézkedés nem történt. Skola Dénesné. Tóth János és még többen kifogásolták, a Kossuth és Bercsényi-utca olyan poros, hogy a lakások ablakait fern nyithatják ki. Azt is kifogásolták, hogy a Nép­lap többszöri bírálata után sem ja­vították meg a szigeti átjáiróhidat, s a Rákóczi úton megkezdett útja­vítást nem fejezték be. A por meg­szüntetése érdekében a városi ta­nácsnál ígéretet tettek a locsolás­ára,— ezt nem valósították meg. Ar­ra hivatkoznak, hogy rossz az autó. Amennyiben így van, a gyári mun­kások vállalják, hogy társadalmi munkában megjavítják azt. Nem engedhető meg, amiről Mi- zsei Béla beszélt. A Rákóczi út 34 szám alatt, a bölcsőde szomszédsá­gában a gombgyár raktárt rende­zett be. Azóta kibírhatatlan bűz van a helyiség körül. Sánta Márton azt vetette fel, hogy a közegészség- ügyi felügyelő •t nem ellenőrzi megíeitlöin a ku’aK és a városi piactér tisztasáaát. Többször előfordul, hogy minden­féle szemetet szétdobálnak, a tej­kimérő asztalokon ott hagyják a kifolyt tejet, s azokon a legyek, bogarak hada nyüzsög. Nem ellen­# őrzik a tej minőségét sem. ö mon­dotta el azt is, hogy a Rákóczi úton levő artézi kút víztárolójában _a gyermekek fürödnek, s a beszen­nyezett vizet kénytelenek fogyasz­tani. Egy vaslemez felszerelésével ez a hilba megszűnne. Bacsa Ferenc arról beszélt, hogy az Ady Endre úton levő, még a felszabadulás előtt abbahagyott iskolaépítkezést fejezzék be, — vagy bontsák le a falat, mert több bal­eset -történt már ott. Keveset beszéltek azonban az ankét résztvevői a munkafegyelem megszilárdításáról. Pedig volna mit tenni ezen a téren. Sokan vannak, akik munkaidő befejezése előtt 10— 15 perccel abbahagyják a munkát, s az öltözőben beszélgetnek. Czigámy István, Antal György és még töb­ben mások nem használj & ki a 480 percet. Ezeket a hibákat sürgő­sen ki kell javítaniok. Ezt megkí­vánják azok a dolgozók, — akik minden percet kihasználva végzik munkájukat a tervek teljesítéséért. Fülemen Lajos. A pártsajtő lelkes terjesztői • LANTOS ISTVÁN és HEGEDŰS ERZSÉBET a Tisza Cipőgyár dolgozója. Mindkettő példamutató népnevelő. A párt sajtó terjesztésében is fáradhatatlan munkát végeznek. A cserkesxöllői Vas Zoltán termelősxövetkexet elsőnek fejezte be*a rostkender vágását AZ ORSZÄG legfontosabb rost­ipari nyersanyagát adó rostkender megyénkben mindenütt elérte azt a fejlődési fokot, hogy annak vá­gását azonnal meg kell kezdeni. A rostkender akkor adja a legérté­kesebb nyersanyagot az ipar szá­mára, ha a virágzás idején vágjuk le. Az ilyen zöldessága színű álla­potban levágott kendernek a leg­nagyobb szakítás! szilárdsága és a belőle készített anyag éppen ezért a legtartósabb. A zödessárga színű kender egyéb­ként könnyebben vágható és lénye­gesen súlyosabb lesz a száradás után,, mintha lábon sárgult volna meg. Az új kormá-nyprogramm kere­tében megyénkben a nagyobb ken­derterülettel rendelkező termelőszö­vetkezetek megsegítésére 10 ken­dervágó gépet kaptak a gépállomá­sok. Ezek a gépek általában min­denütt jól dolgoznak, hiszen a gé­peket kezelő traktorosok értik, milyen nagy jelentősége van e fon­tos ipari növény betakarításának. 'Különösen ki kell emelni a kun­it, ártoni gépállomás traktorosainak eredményes munkáját. Segítségük­kel a cserkeszöllői Vas Zoltán ter­melőszövetkezet tagjai a megyében legelsőnek takarította be a rost- kendert. Ugyanakkor meg kell bí­rálni a fegyvernemeket, mert a gépállomás vezetői nem biztosítot­tak elegendő vonóerőt a kender­vágó gépekhez. A LEVÁGOTT kenderkórót a mi­nőségi romlás megakadályozása érdekében a beszáradás után 15— 20 cm átmérőjű kévékbe kell rakni és két helyen átkötni. A kender­kévék tövét mindig össze kell ütö- getni, hogy az egy síkban legyen. Minden termelőnek érdeke, hogy előírásszerű kezelésben részesítse ezt az értékes ipari növényt, mert minden mázsa átadott kenderkó- róért 25 forintos ingyenes textil­utalványt kap. Ezenkívül a lonfb- talanított kenderkóró után mázsán­ként 1 forint 50 fillér többletdíja­zás jár. A minőségi munkában igen )S példát mutatnak a tószegi Dózsa tsz tagjai, akik már megkezdték a korábban megkezdett kender for­gatását, a két helyen történő be­kötését és lombtalanítását. Ezzel elérik, hogy 15 hold szerződött te­rületükről holdanként 40 mázsa elsőosztályú rostkendert takaríta­nak be. A szerződéses kenderter­melésből tiszta jövedelmük előre­láthatólag 80.000 forint lesz, ezen­felül mintegy 10.000 forint értékű ingyenes textilutalványt oszthatnak ki a tagok között. MEGYÉNK összes kendertermelő állami gazdaságai, termelőszövet­kezetei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai igyekezzenek minél előbb betakarítani a rostkendert. Sok ér­tékes nyersanyagot szolgáltatnak ezzel a textiliparnak és a kender­termelésből nagy jövedelemre tesz­nek szert, Jaliemtá fotUáÜci i>— így hát, urak =— mondta beszéde befe­jezéséül a masszív író­asztalnál ülő hájas tisztviselő' *— az úgy­nevezett háborús bű­nösökkel való bánás­mód terén állandóan gondolnunk kell arra, amit szövetségi köz­társaságunk és drága füh .. i azaz a mi drá­ga kancellárunk, Aden­auer úr kíván tőlünk! Mehetnek, uraim. A kölni városigazga­tás tisztviselői, miután tiszteletteljesen végig­hallgatták osztályveze­tőjük kijelentését, a kijárat felé indultak. Alig csukódott be az ajtó a legutolsó mö­gött, amikor a titkárnő jelentette: valami jól­öltözött ismeretlen ma­kacsul hangoztatja, hogy kihallgatást kér „teljesen bizalmas jel­legű. fontos és sürgős ügyben’*. A jólöltözött isme­retlen bejovet minde­nekelőtt figyelmesen körülnézett és felhan­gon azt kérdezte: *— Senki sem hall bennünket? Az igenlő válasz után határozottabban kez­dett beszélni: •— Valóban sürgős és bizalmas ügyben jöt­tem Önhöz. Nevem Krüger. —1 Doktor Krüger. Doktor Ludwig Krüger, szolgálatára. Látom, hogy nyíltan beszélhetek,, Tiszt vol­tam, sőt hivatalos ki­fejezéssel élve, hábo­rús bűnös. 1945-ben Franciaországban ha­lálra ítéltek, majd az- ítéletet életfogytiglani fegyházra változtatták. Nemrégiben sikerült megszöknöm és most újra itt vagyok. Nem akarok tétlenül ülni. Ugye megért engem? Segítségért jöttem Ön­höz. Iratokra, pénzre ajánló sorokra van szükségem, hogy az el­ső időben be tudjak rendezkedni, Az ismeretlen tömör és meggyőző beszéd­módja megtette hatá­sát. Néhány bizalmas telefonbeszélgetés után a kölni városigazgatás órási bürokratikus gé­pezete megszerzett minden szükséges dol­got. Elkészültek az ira­tok dr. Ludwig Krüger nevére, 3OO márka kész. pénzt, és vasúti me­netjegyet adtak ne­ki, a lehető legszebb ajánlással a -„Fried­land” katonai tábor vezetőségéhez, ahol az említett dr. Krüger biz­tos menedéket találhat az első időkben. Az ismeretlen elége­dett mosollyal hagyta el Köln vendégszere*ő városát. A ..Friedland*’ táborban tárt karokkal fogadták és először is újabb 300 márka Kész­pénzt adtak neki. Ä bonni állam jól meg­becsüli a hitlerista tiszteket, akik „hadita­pasztalatokat szereztek Franciaországban!” 4 A tábor vezetősége sietve jelentést tett a megfelelő hatóságok­nak az új jelentkező­ről. De ugyanakkor, amikor e hatóságok nagy lelkesedéssel be­szélgettek Krüger ér­demeiről, a nap hőse — tnint mondják ■— „kámforrá vált”. Vá­ratlanul kiderültek ugyanis a „doktor" va­lódi életrajzának egyes részletei. Kiderült róla, hogy nem volt tiszt, és nem háborús bűnös, sőt lehet, hogy nem is Krüger, hanem közön­séges szélhámos. Ezt a történetet meg. tudhatjuk a kölni rendőrség néhánysoros ujságközleményéből. amelynek végén felhív­ják az összes különít­ményeket, hogy vegye­nek részt az ismeret­len, magát dr. Krüger- nek nevező személy fel­kutatásában. Nagyon jellemző his­tória! Az egész bonni köztársaság minden zu­gát felkutatják a bűn­ügyi rendőrség tisztvi­selőt, hogy megtalálja­nak és letartóztassanak egy kis szélhámost azért, mert nem nagy háborús bűnös. G. Fsenyirin i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom