Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-23 / 173. szám
1954 július 23. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 II TERÜilKEüYSÉS ÍVELÉSÉÉRT, AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖMÍÉSEERT A gyenge míís/aki szervezés következménye az Appílógépgyár kapacitásának kihasználatlansága A z Aprítógépgyár hónapok óta adósa népgazdaságunknak terve 'í*' teljesítésével. Ennek ellenére sem lehet azt mondani, hogy a gyár munkásai nem tesznek meg minden tőlük telhetőt. Fényesen bizonyítja lelkes munkájukat az, hogy minden nehézségek ellenére is teljes termelési tervét aránylag jól teljesíti az üzem. Ez azonban nem elég. A gyakorlatban azt jelenti, hogy félig kész gépek, elkészített géprészek nagymennyiségben foglalják el a helyet a szereidében. Kész gépek azonban (ami a tulajdonképpeni tervteljesítést jelentené) igen ritkán hagyják el a szerelőcsarnokot. A következmény: a vállalat pénzügyi egyensúlyának felborulása, az átfutási idő hallatlan megnövekedése, a költséges gyártás. , A sok bába Vájjon mi okozza ezt? „Hiány van anyagban, a gépek befejezéséhez szükséges kereskedelmi árukban”. Lépten-nyomon hallhatjuk ezt a megcikolást. Persze nem alap nélkül. Tény és való, hogy fejlett gépiparunk mellett a kohóipar lemaradt s ez bizony nerr- kis nehézséget jelent az anyagbeszerzésben. Közel 20 ember hajszolja, rendezi az anyagot a gyárban hivatásszerűen. Nem hivatásszerűen, — hanem szükségből — pedig valameny- nyi brigádvezető. A munkások elvárnák, hogy legalább a rendelkezésre álló anyagok körül legyen rend. Ez azonban nem így van. A napokban is beigaközött s , . zolódott ez. Az anyagbeszerzés ugyanis reklamált Diósgyőrben egy állítólag meg nem érkezett anyag- szállítmányt. A diósgyőri vasmű elismerte, hpgv a megrendelt öntvény egy részével valóban hátralékban van, a reklamált áru jelentős részét azonban elküldte s kérte, hogy fegyelmileg vonják felelősségre azokat, akik még arról sem tudnák, hogy milyen öntvényeket kaptak meg. Lett «*■—>' nagy riadalom az anyagosok között. Lementek a gyárba s valóban megtalálták a reklamált anyagot. A műhelyek közötti együttműködés Á gyár műhelyeinek összmunkájából végső soron a szereidének kellene kiadni az üzem egész termelési értékét. Ebben a műhelyben ütközik ki az egyedi gépgyártás legtöbb bonyodalma, a kooperációs zavarok minden nehézsége. Vaprezsán elvtárs, az egyik szerelőbrigád vezetője így beszél erről: „Napközben sokat összeírják, hogy milyen anyagok, alkatrészek kellenek holnap a szereléshez, azonban ennél több nem is történik. A szükséges alkatrészeket nem adja át időben a forgácsoló. Ha magunk megyünk is érte, nincs vésős, fúrás, aki megcsinálja”. Nehéz elképzelni azt is, hogyan készüil el tulajdonképpen egy gép az üzemben. Vaprezsánék jóformán csak a munkalapokról szerelik ösz- sze a gépet és a szerelési rajzról, — műveletterv és utasítás nélkül. — Igaza van a brigádvezetőnek, ifikor azt mondja, hogy „sokat kell kínlódni, szenvedni így, míg elkészül egy gép’* 1, Ingadoznak a MEO-sok Sok baj van a MEO-val is, főleg azért, mert maguk sem tudják mit akarnak. Móri elvtárs szerelőbrigádja az üzem legjobbjai 'közé tartozik. 230 százalékos teljesítményük példamutató, azonban „ők sem élnek gond nélkül”, — A legnagyobb baj az, hogy nincs egy felelős ember, aki a megmunkált darabra rámondja, hogy jó vagy rossz. Nekünk kell az anyag után futkosni. Ha valamilyen anyagot elpuskáznak, senki sem tudja, mi lesz a további sorsa — mondja Móri elvtárs. A MEO munkájával kapcsolatban sok minden szóba kerül ír ég 0 szerelők között. És itt meg kell mondjuk nem azért van panasz rájuk, mert megkövetelik a minőséget — jó munkás ezért sosem neheztel. Nagyobb baj, hogy ingadoznak félnek. Az előmunkálatoknál például sosem lehet látni az úgynevezett „futó MEO-st“, aki menetközben is ellenőrizné a munkát. Csak akkor megy oda, ha az üzemvezető „elcsípi“ és odaviszi. Sorozatosan megtörténik az, hogy nem merik átvenni a kész munkákat s inkább a másik műszak MEO-sára hagyják. Az szintén egy műszakkal tovább halasztja. „Néha csak a kilencedik műveletnél veszik észre, hogy már a harmadik művelt óta selejt a darab” — szögezi le Horváth János művezető. Érthető, hogy a húzás-vonás, a felelősségátjátszás akadályozza azt, hogy a kész gépek összeszereléséhez szükséges alkatrészek időben elkerüljenek a szereidébe. Szervezési séma — tartalom nélkül ügy gondolják, hogy a kisebb- nagyobb szervezési hibák „a porszemek, melyek már hegyekké nőttek az üzemben” — mint az egyik műszaki vezető mondja — csak intézményesen küszöbölhetők ki. A valóság ezzel szemben az, hogy a munkák menetének „intézményes rr.egszervezése“ nem kevésbbé ludas abban, hogy az üzem egyhelyben topog jóformán fennállása óta. Érdemes megnézni, hogy a minisztériumi szervezési sémák merev betartása mihez vezetett, Az egyik kiváló szerelőbrigádvezető csalt ennyit mond erről: Maholnap elvtárs, hamarabb elkészül majd egy törőgép, mint a munkalapja, meg a hozzávaló papírok. Lassan papírgyár leszünk”. Igaza van. A< munkaügyi osztály hivatalos kimutatása szerint egy produktív munkásra négy és fél olyan munkavállaló jut, aki őt csak irányítja vagy kiszolgálja. Az arány a nagymérvű rrunkás- vándorlás miatt (két hónap alatt 50 ember távozott) 1:5-höz közeledik. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy bárki is megállapítsa: ez az arány tarthatatlanul magas. Egy ember nem dolgozhat öt helyett. Az a vita tárgya még, hogy valóban szükség van-e az üzem minden dolgozójára. A legilletékesebbek véleménye szerint is mindössze arról lehet szó, hc*gy 10 vagy 20 emberrel csökkentik a2 improduktív létszámot. A kisegítő és egyéb apparátus felduzzasztását az okozta, hogy az üzem vezetősége a felsőbb szervektől kapott szervezési séma szerint járt el s az üres helyekre mindenhova egy-egy embert dugott. — Mindezzel nem lett jobb a szervezés ellenben gyengült a nunkásgárda. Az üzem színe-java — a legjobb munkások például a programmiro- dán dolgoznak és más kiemelt beosztásban. A több, mint 80 műszaki dolgozó még addig sem jutott el, hogy csaknem ugyanannyi munkásnak műveleti utasítást készítsen. A 23 MEO-s egymásra vár a munkában. A szállítással és kereskedelemmel foglalkozó 35 dolgozó mellett nincs rend az anyagellátásnál. Az ellenőrző brigád véleménye szerint a számbeli felduzzasztás helyet inkább a minőségre kellett volna törekedni a szervezésnél, mert az ilyen túlszervezés egyet jelent a szervezetlenséggel. Mindez a munkafegyelem rovására is megy. A munkaügyi osztályon pl. reggel 9-től fél 10-ig egyetlen félóra alatt 10 dolgozó kért távozási engedélyt többnyire hivatalos ügyben. Köztük a könyvelési osztály csaknem teljes számban elvonult. Megállapítható, hogy az üzem ilyen improduktív és kisegítő kerettel a jelenlegi produktív munkásoknak ötszörösét is tudná foglalkoztatni. A gépi felszerelések is elégségesek volnának ehhez. Ebből következik, hogy az Aprítógépgyár kapacitása — mely az ország egyik legmodernebb gépgyára — hosszú idő óta nincs kihasználva. Mindezek a tényezők jelentősen megnövelik a gyártási önköltséget. Palatinus István, A mezőtúri kultúrotthon képzőművészeti szakköre tagjainak komoly művészi képzést nyújt Megyénkben komoly elismerést szerzett Mezőtúr termelőszövetkezeti város kulturotthonának képzőművészeti szakköre. A 36 tagú szakkör vezetőjét, Csabai Wágner József festőművészt jól ismerik a megye határain.túl is. — A szakkör minden támogatást megkap államunktól, műterem, rajzeszközök, festék, helyiség, tanerők formájában — mondja Csabai Wágner József. A szakkör tagjai között mindenféle foglalkozású dolgozót találhatunk. Van közöttük tangazdaság! főagronómus, technikus, a városi tanács mérnöki hivatalának vezetője, műszaki rajzoló, a BAR- NEVÄL mezőtúri telepvezetője és diákok. Nem is győzném felsorolni, hogy mennyiféle foglalkozású ember vett és vesz részt a szakkör munkájában nagy lelkesedéssel. Például két fiatal 18 éves lány tagja a szakkörnek, az ősszel, a télen, ha fújt, ha esett, ha fagyott 8 kilométerről feltétlenül bejött a heti három foglalkozásra. Kétszer hétköznap este és vasárnap délelőtt. A 12 tagú haladócsoport, akik a szakkör két évvel ezelőtti megalakulása óta tanulmányozzák a képzőművészetet, elsősorban rajzolnak, festenek, de van köztük szobrász is, van kiváló karrika- fúrista tehetség is. Az ősszel meginduló új évadban már olaj-, tempera-, pasztell- festéssel foglalkoznak az eddigi szén-, ceruzarajz gyakorlás után. A rajzolásban komoly eredményeket értek el a szakkör tagjai. Hárman már rajzaikkal, képeikkel a képzőművészeti szakkörök budapesti országos kiállításán is részt vettek. A szakmai gyakorlati kérdésen kívül tanulmányozták és tanulmányozzák a hazai és nemzetközi műtörténetet. A képzőművészeti szakkör munkája nem öncélú. A tagságtól távol minden l'art pour Tart „elmélet" előtti meghódolás. A tagság a szemléltető agitációhoz, a kiváló tsz-dolgozók népszerűsítéséhez komoly művészi 1 rajzokkal, festményekkel járult hozzá. Jelenleg is Mezőtúron a legszebb kirakatokban, a legforgalmasabb utakon beüvegezett rá- májú művészi aratási-cséplési képeket láthatunk, amelyek alatt művészi . grafikával rajzolt, vagy festett szöveg hirdeti például: Mit vásárolhatunk, ha elkerüljük a szemveszteséget és időben learatunk? Tíz százalék szemveszteség AJ éhány héttel ezelőtt a szolnoki * Vasipari Vállalat kulturcsoportja a turkevei Farkas Mihály tsz-t kereste fel. A látogatás után Kromperger Já- nosné a tsz baromfigondozónője ezt írta hozzánk; Soha nem felejtjük el azt az estét. Szeretnénk, ha többször is eljönnének hozzánk a szolnoki vasipari dolgozók.' m ; „ A vállalat kulturfelelöse ezt írta Krompergerné levelére; Köszönjük elismerő sorait. Kultur- brigádunk minden tagja szívesen gondol vissza a tsz-tagok között töltött estére. Mi ezzel is a munkás-paraszt szövetséMezŐturon — 3 millió forint. Ezért vehetünk 20 ezer pár bakancsot, vagy 3 ezer kerékpárt, vagy építünk egy új, teljesen felszerelt artézikutat. Már elkészült az árvízokozta károk helyreállításához segítségnyújtásra felszólító szövegű művészi plakát is- A szakkör vasárnap délelőtti foglalkozásán egy-egy kiváló tsz-dolgozóról portrét készítenek, rajzolnak, amiből a legjobban sikerült példányt a tanácsháza előtti dicsőségtáblán Helvezik el. Műteremkiállitás, hely! képzőművészeti kiállítás, a megyei képzőművészeti kiállításon és az országos képző- művészeti szakkörök kiállításán való részvétel szerepel a szakkör őszí nro- grammjában. get szándékozunk erősíteni, szilárdítani. El is megyünk önökhöz még többször is. Arra törekszünk, hogy legközelebbi műsorunk mégszebb legyen, hogy még- jobban szórakozzanak a tsz tagjai. Célunk, hogy jókedv, vidámság uralkodjon egész országunkban, mert akkor jobban megy a nehéz munka is. edves Elvtársnő! Mi a gépek mellett, Önök jelenleg a kasza és cséplőgép mellett harcolnak azért, hogy hazánk gyors ütemben Váltsa valóra a III. pártkongresszus célkitűzését; szövetségünk erősítését és népünk életszínvonalának emelését. A betakarítási munkák gyors elvégzéséhez sok sikert kívánunk. Baráti levélváltás Q Szó noki Új Élei tsz tagjai 50 mftzsa terményt ajánlónak fs! az árvízkárosultak megsegítésére A szolnoki Uj Élet termelőszövetkezet tagjai ma estére befejezik az aratást. A korábban learatott árpát már hordják be a szérűre, hogy megkezdjék a cséplést. Azért igyekeznek, hogy mielőbb teljesíthessék államiránti kötelezettségüket és segíthessék a dunai árvízkárosultakat. A tsz tagjai 15 mázsa búzát, 5 rr ázsa árpát, 5 mázsa zabot, 5 mázsa burgonyát, 20 mázsa kukoricát és 20 mázsa rétiszénát ajánlottak fel az árvízkárosultak megsegítésére. A tsz tagok példája nem marad követés nélkül. Csapó János és Blaskovics Irén szolnoki-ugari egyénileg dolgozó parasztok egy-egy mázsa búzát ajánlottak fel az árvízkárosultaknak. Segítünk az árvízkárosultakon A tiszafüredi járásban a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok, valamint az állami gazdaság dolgozói is legnagyobbrészt befejezték az aratást. Nagy igyekezettel végzik a gabona hordását, asztagba rakását s több helyen máp a cséplőgépek ontják zsákokba az aranybarna búzaszemeket. Jó munkájukkal biztosítják, hogy a megtermett gabonából minél kevesebb vesszen kárba. A dunai árvízkárosultak megsegítésére a tiszafüredi járásban is egyre többen ajánlják fel terményeiket és forintjaikat, Szebenyi Lukács tiszaigari tanácselnök 50 kg búzát, 50 kg árpát és 50 kg kukoricát ajánlott fel, hogy ezzel ö is hozzájáruljon a víz által elsodort termények pótlásához. Telek Balázs a tiszaigari állami gazdaság igazgatója 500 forintot, Keskeny Géza tiszafüredi dolgozó három havi fizetésének 15 százalékát ajánlotta fel az árvízkárosultak megsegítésére. Vigh László jászjákóhalmai egyénileg dolgozó paraszt, aki 3 hold kishaszonbérleti földön gazdálkodik, 15 kg búzát ajánlott fel a du- nai árvízkárosultak részére. Igére-* tét tett arra, hogy beadását a csép- lőgéptől azonnal teljesíti s a dolgozó parasztok felé felvilágosító munkát végez, hogy mindenki a cséplőgéptől azonnal teljesítse ál- lamiránti kötelezettségét. fl Közlekedési Építő Vállalat dolgozói július 21-én nöpgyűlést tartottak, melyen Balázs Lajos fő- építésvezető ismertette az áradás okozta kárt. Kováts Zoltán mérnök, Parpóczi Tibor főgépész, Budai Kálmán, Dániel Koméi és a többi dolgozó hozzászólásában érződött a segítségnyújtási készség, Átlagosan háromhavi fizetésük 2 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak javára, Szombaton este műsoros est a Szigeti Színházban A szolnoki városi tanács, a Társadalom- és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat és a tömegszervezetek az árvízkárosultak megsegítésére 1954 július 24-én, szombaton este 7 órakor a szolnoki Szigligeti Színházban műsoros estet rendeznek. Az esten Elek Lajos, a város! tanács végrehajtóbizottságának titkára mond megnyitót, A műsorban fellép a központi népi zenekar, majd Pápai Mihály ad elő népdalokat a népi zenekar kíséretével. Daniss Győző, az Állami Szigligeti Színház igazgatója Jókai Mór: „Kárpáti Zoltán” című regényéből egy részletet és Urban Ernő Kossuth-díjas „Rendületlenül" című elbeszélését adja elő. Kodály Zoltán Adaglo-ját és Pugnani Preludium- és Allegro-ját Mezriezky Lajosné művész-tanár, a TTlT tagja adja elő. Pápai Mihály operarészleteket énekel Mezriezky Lajos művész-tanár, a TTlT tagja kíséretével. Bartók: „Este a székelyeknél", Kodály: „Székely kesergő” és I-iszt: „Rákóczi induló" című művét Mezriezky Lajos zongorázza. Ezután a Szolnoki PütSház tánccsoportja tart bemutatót majd a Központi Énekkar Kóbor Antal, a zeneiskola Igazgatója, a TTlT tagja vezényletével kórusmüveket ad elő. A jegyek az üzemi kulturfelelősöknél, a Megyei Könyvtárban és a Kiskereskedelmi Vállalat 12. sz. papírboltjábatij valamint szombaton a színház pénztáránál kaphatók 3—6—9—12 forintos áron. A szolnoki dolgozók vegyenek részi minél többen ezen az előadáson, amelynek bevételét teljes egészében az árvízi károsultaiknak juttatják el. Az előadás alkalmával a színház műszaki személyzete és a jegyszedők is díj nélkül látják el szolgálatukat. A műsoros esten szereplő művészek ugyancsak díjtalanul lépnek fel. Operaestek mikrobarázdás hanglemezekről A szolnoki Damjanich János Múzeum és a városi tanács népművelási osztálya az árvízkárosultak megsegítésére a Közlekedési Műszaki Egyetem nagytermében operaesteket rendez mikrobarázdás hanglemezekről. 1954 július 25-én este 7 órakor Puccini; „Pillangókisasszony"| július 28-án, szerdán este 7 órakor Verdi: „Traviata", augusztus 1-én, vasárnap este pedig Gounod: „Faust” című operája kerül műsorra. A’ belépődíj felnőtteknek 2 forint, gyermekeknek 1 forint Az operaestek teljes bevételét az árvízkárosultaknak juttatják el. Kisebb országos vásárral felérő áru- és divatbemutató Jászágón | nagyszabású | óru- és divatbemutatót rendezett az elmúlt vasárnap Jászágón a Pusztamonostor és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, amelynek a jászágói földmű- vesszövetkezet tagszövetkezete. A jó szervezés folytán még Heves megyébe is eljutott a bemutató híre s a jászágói tanyavilág lakosain kívül még Csányból és más hevesmegyei községekből is eljöttek a dolgozó parasztok, nem is beszélve a szomszéd községek dolgozó parasztjairól, |az aru-I ós divatbemutatót nagy érdeklődés előzte meg a falu dolgozóinak részéről is, hiszen, mint mondták, náluk vásár még sohasem volt, mivel a település azelőtt tanyaközpont volt, s pár éve lett csak községgé, ez az áru- és divat- bemutató pedig felért egy kisebbméretű országos vásárral, A pusztamonostori földművessz'.: vetkezet megismertette a jászágói dolgozó parasztokkal a nyári és őszi női és férfi divatújdonságokat, a legjobb férfi és női ruhához való szöveteket, valamint a legújabb mezőgazdasági kisgépeket és szerszámokat. S ez az ismertetés nem volt eredménytelen. A pusztamonostori 1, számú bolt dolgozói 41.000, a jászágói 3. sz. bolt dolgozói 49.000, az 5. számú bolt dolgozói 20.000, az italbolt és a húsűzlet dolgozói 16.500 forintot, összesen 126.500 forintot árulták. I A vásárló | dolgozó parasztok kérésére a földművesszövetkezet máskor is fog rendezni árubemutatót, hogy ezzel is elősegítse a falusi* főkép a tanyai dolgozó parasztok jobb áruellátását. Csáti Lajos, Szolnok. Szombat este „aratóbáli“ rendeznek Mezőtúron Mezőtúr termelőszövetkezeti városban a gabonakaszálás befejeztekor szombaton, julius 24-én, este „Aratóbált" rendeznek. Az aratóbálon apáik, nagyapáik „aratópár tánc'‘-át mutatják be az ősi népviseletbe öltözött mezőtúri termelőszövetkezeti fiatalok, A táncot a kasza. nyélre élével visszafordított kaszával járták, így jelképezik az aratás befejezését. Régi hagyomány Mezőtúron a gabona lekaszálása utáni napok aratóbálja és aratópirtánca, ami már-már feledésbe ment volna, ha a kultúrotthon és a termelőszövetkezetek DISZ szervezetei fel nem újítják.
